Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-12 / 161. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JULIUS 12., KEDD Vállalkozások kicsiben, nagyban Egy karrier története Cégek a tőzsdén Bár az Állami Vagyonügynökség a tőzsde szerepének erősítésére törekszik a privatizációban, a cégek többsége azonban ma még nem érett a tőzsdei bevezetésre. Ezért az ÁVÜ vezetése már azt is jó eredménynek tartaná, ha idén legalább 4 társaság tőzsdére kerülhetne abból a 14-ből, amelynek értékpapírjait az elkövetkezendő egy évben kárpótlási jegy ellenében ajánlják fel megvételre nyilvánosan. A tervek szerint 1994 második felében a Bácsalmási Agrár Rt., a Budapesti Közért Rt., a Budapesti Élelmiszer-kereskedelmi Rt., a Hajdúsági Sütödék Rt., valamint a Pannongabona Rt. részvény- csomagjai kerülnének az ÁVÜ kárpótlási jeggyel szembeni kínálatába. A lista azonban nem végleges, hiszen a vagyonügynökségnél még most vizsgálják a részvénypakettek értékesítésének lehetőségét. Várhatóan jövőre az első félévben kerülhet sor — ugyancsak kárpótlási jegy ellenében — az Era- vis Rt., a Pannóniái Szálloda Rt., a Hungar Hotels Rt., az Orient Rt., a Budapesti Dohányfermentáló Rt., a Bakony Füszért Rt., az MMG Automatika Művek Rt., a Pannónia Sörgyár Rt., valamint a Magyar Kábelművek Rt. részvénycsomagjainak felajánlására. A különböző szakmai tipológiák, bár más-más kategóriákat állítanak fel, jobbára azonos eredményekre jutnak az emberek habitusát, szellemük mozgékonyságát, a környezethez való viszonyuk módozatait illetően. Bár nem tartozik feladatai közé, gyakorta a politikai hatalom is kategorizál. A szocialista tipológia alapvetően két csoportra osztotta az alattvalóit: politikailag megbízhatókra — ezekből lettek a vezetők, az a tömeg pedig amelyről nem lehetett a legnagyobb bizonyossággal eldönteni, hogy lojális-e, az alkotta az irányításra szoruló, vállveregetéssel biztatható munkásosztályt. Szellem és jellem ily módon kalodába zárva, ha képességei meg is engedték, csak a legritkább esetben tudta kiemelni fejét az univerzalitás posványából. Kezdeti tétovaság után A rendszerváltoztató folyamat egyik kétségtelen eredménye — többek szerint fogyatékossága —, hogy a hatalom többé nem foglalkozott a nem az ő kompetenciájába tartozó kérdésekkel. A gazdaságot hagyta a piac jól meghatározott s a földteke nyugati részén bevált törvények szerint alakulni, a gazdaság szereplőit, köztük a termelőerőt, pedig felmentette ebbéli státusából és a szuverén ember rangjára emelte, hagyta, hogy szabadon érvényesüljenek képességei, tehetsége, leleményessége. Ezt többen a ma- gárahagyatottság élményeként élték meg, elbizonytalanodtak, elbátortalanodtak, egy jelentős részük viszont egy kis kezdeti tétovaság után hozzálátott önállóan gondolkodva megtervezni, megszervezni saját életét. Hozzáértők, tisztességesek Ezek közé tartozik az a két negyvenes éveiben járó férfi, Harmath László és Holló- si Géza is — szakmájukat tekintve mindketten villany- szerelők —, akik egy esztendővel ezelőtt határoztak úgy, hogy önálló" vállalkozásba kezdenek! Előző munkahelyük bizonytalanná vált, illetve megszűnt. Ők is átélték az elbizonytalanodás, a magárahagyatottság érzését, de életképesek lévén, természetes intelligenciájuk folytán hamar feltalálták magukat. A két férfit évtizedes barátság köti egymáshoz, lévén szakmájuk is azonos, már régen is eljártak — ezt annak idején úgy mondták: fusizni — egy-egy építkezéshez villanyt szerelni, hálózatot javítani, műszaki hibát elhárítani. Kézenfekvő volt tehát, hogy az új helyzetben is ily módon fogják megkeresni az egzisztenciájuk biztosításához szükséges pénzt. Vállalkozókként indultak, s be is váltak számításaik, hiszen a szakma elitjéhez tartozó, két hozzáértő, tisztességes és megbízható férfit, mint mondani szokás, kézről kézre adtak a megrendelők. Csakhogy volt egy kis hiba, aki házat épít, az késő tavasszal, nyáron lát munkához, s mire addig halad az építkezéssel, hogy kezdhetik a szerelést, már itt az ősz, nyakán a tél. A közületi megrendelőkkel sem volt jobb a helyzet. így aztán míg Harmath és Hol- lósi úr az év második felében ki se látszott a rengeteg munkából, s jószerével még az ebédjüket sem tudták rendes körülmények között elfogyasztani, addig az esztendő első fele bosszantó semmittevéssel telt. Ekkor döntöttek úgy, hogy pomá- zi lakásuk terjedelmes garázsát átalakítva nyitnak egy kis üzletet, ahol majd holtszezonban a villanyszereléshez szükséges anyagokat és kellékeket árusítanak. Céltudatos emberek lévén, azonnal hozzáláttak a jónak ígérkező terv megvalósításához. Létrehoztak egy betéti társaságot, amit neveik kezdőbetűi és a tevékenységi kör alapján Harhovill-lá kereszteltek. Máris indulhatott a kis üzlethelyiség kialakítása. És ezen a ponton, ami eddig simán ment, kezdett göröngyössé válni. — Hihetetlen — magyarázta egyikük —, milyen körülményesen lehet egy kis kézirattárat felszerelni. Szó szerint hónapokba telt, amíg összehozták, de ekkor már döntöttek is a „pálya- módosításról”. Nálunk minden olcsóbb Ha ez ilyen bonyolult feladat — mondták —, úgy nem villanyszerelési szakboltot, amiből egyébként már van a környéken, hanem raktári és raktárgazdálkodási berendezéseket árusító üzletet nyitunk. És így történt. Ma a polcoktól a kézikocsiig, az emelőberendezésektől a különböző kerekekig és görgős szerkezetekig náluk minden megtalálható. Később bővítették tevékenységi körüket, s ma már egy kisgazdabolt teljes választéka fellelhető raktárukban, de van tűzoltó-felszerelés és mindenféle munkavédelmi eszköz is, s ráadásul olcsóbb áron, mint másutt. Hogy hogyan csinálják, az maradjon az ő titkuk. Talpraesettek, ügyesek, intelligensek, de főleg fáradhatatlanok. Ne lehet tőlük olyasmit kérni, mit meg ne szereznének. — A múltkor is — mesélik — alumínium evőkanalat keresett az egyik vidéki kórház. Ezt ma sehol sem gyártják az országban, mi mégis megszereztük. Az ő kezüket is elengedték. Hasznukra vált. Paizs Tibor Hűtőtáska a magasban Hol vagy, magyar áru? Családi, baráti körben gyakran tréfálkozunk azzal, hogy bizony a mi háztartásunkat inkább jellemzik az elromlott, többszöri javítás után döcögve működő berendezések, mint a szerelőt-szervizt még soha nem látott nyugati termékek. A fenti vicces megjegyzésnek természetesen van alapja: férjemmel együtt szinte megszállottan keressük a hazai árukat, tartós fogyasztási cikkeket, s ha választás előtt állunk, melyiket vegyük inkább, gondolkodás nélkül a magyar termékre bökünk. De hol vannak a magyar áruk? Úgy tetszik ugyanis, hogy nem kis fáradság értük, utánuk boltokat járni. íme két példa, s akkor még nem szóltam arról a mindennapos tapasztalásomról, amikor — háziasszonyként — a számtalan külföldi élelmiszer között kutakodom a hazait. Mi tagadás, sokszor eredménytelenül. Legújabb „mániám”: a Mól környezetbarát ben- zinkútjait felkeresni. Ámulatba ejt az ottani tisztaság, az udvarias kiszolgálás, a teljes körű ellátás, s nem utolsósorban a benzinbűzt a tankolás közben folyamatosan elszívó korszerű berendezés működése révén kialakuló, a kutakra általában nem jellemző friss illat. Ezeken a pénzköltő alkalmakon nem szalasztóm el, hogy benézzek a „Shop”-ba, azaz a helyi üzletbe is: férjemnek alkoholmentes sörért, a gyerekeknek csokoládéért, s az úti cél végállomásán lakóknak egy kis ajándékért. A Monor határában lévő felújított benzinkút az egyik kedvenceim közé tartozik. Mi tagadás, nem utolsósorban azért, mert az egyik otttani dolgozó, hozzám hasonló gondolkodású ember, s vele jóízűen elpolitizálhatok. Legutóbb aztán maga tárta szét a karját a „Shop”-ban: nézze, hol van itt a magyar áru?! S valóban, a Mozart-kugel (golyó), a Ritter csokoládé, s a megjegyezhetetlen nevű és márkájú sörsorozat mellől egyszerűen hiányzott a hazai termék. Nem kevésbé szomorú ese tem volt a minap egyik nagy fővárosi áruházunkban. Hűtőtáskát szerettünk volna venni, s a megfelelő osztály egyik sarkába mutatott az eladó. Volt ott valóban számtalan doboz: változatos méretekben, színekben, s ahogy mondani szokás, közepes árfekvéssel. Sajnos, avagy szerencsére, a megfelelő táskának nem tetszett a színe, így tovább kutattunk — ez szó szerint értendő — az osztályon. Ekkor vettük észre, hogy a legmagasabb polcon több csinos hűtőtáska sorakozik. Nagy nehezen letornáztunk egyet. Erről az első látásra megszeretett darabról kiderült: magyar áru, mely csaknem feleannyiba kerül, mint látványosan kiállított társai, sőt három jégakku is jár hozzá. Arra már csak a pénztár felé haladva lettünk figyelmesek, hogy a polcokon francia hőálló edények, olasz műanyag tálak... stb. kínálják magukat. Egy biztos: nem nekem! Maliár Éva Az állattenyésztés helyzete Javul a tej minősége A tenyészállat-támogatás hatására várhatóan hamarosan 3-4 százalékkal növekszik majd a nagyüzemi tehénlétszám. Többek között ezt tartalmazza a Földművelésügyi Minisztérium ösz- szefoglalója. A magántermelők nehezen tudják igénybe venni a támogatást, mivel a magángazdáknál többségében található, származási lappal nem rendelkező holstein vérségű üszők, illetve kocasüldők tartása nem támogatható. Többen pedig azért nem veszik igénybe, mert a 2-3 vemhes üsző után járó összeg nem fedezi a tehenek nyilvántartási költségét, ami évente és egyedenként 2500 forint. Továbbra is elenyésző a támogatási igény a juhte- nyésztők részéről, mivel a gazdálkodók többsége rendelkezik olyan állománynyal, amely megfelel a rendeletben megfogalmazott követelményeknek. A szarvasmarhák takarmányellátása a megyék többségében megfelelő. Kedvez az ágazat fejlődésének, hogy egyre több tejipari cég emeli a tej átvételi árát. Az extra minőségű tejért kilogrammonként 26,30 forintot is fizetnek, a többlet tejért pedig további 4 forintot kapnak a termelők. Egyes tejfeldolgozók pénzügyileg is támogatják a tehénállomány növekedését felvásárlási körzetükben. A feldolgozók ösztönző módszereinek hatására a tej minősége is javul. Azokban a megyékben azonban — többek között Vas megyében —, ahol a tejár nem ösztönöz, ott a minőség sem javul, és egyre gyakrabban jelentkeznek problémák a kis tehénlétszámmal rendelkező falvak tejátvételében. A szövetkezetek lemondtak a falusi tejcsamokok üzemeltetéséről, a gazdák viszont a kis tejmennyiség miatti magas üzemeltetési költséget nem akarják átvállalni. A vágómarha iránti kereslet változatlanul nagy, országosan alig található jó minőségű húsjellegű vágóállat. Nagy a kereslet a keresztezett feketetarka fajta iránt is, aminek kilogrammjáért 130 forintot adnak. A választott magyartarka bikaborjúért kilogrammonként 240—290 forintot, az üszőért pedig kilogrammonként 170—180 forintot adnak az országos vásáron. Forintos hírek Az év első négy hónapjában 83,7 millió dollár aktívum keletkezett az idegen- forgalomból, 23 millióval több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A bevétel 301,8 millió dollárt tett ki, ami 17 százalékos növekedés, míg a kiadás 218,1 millió dollár volt, ami 10 százalékos emelkedést jelez. Forintban számolva a bevétel 31 milliárd volt, a kiadás 22,4 milliárd, az aktívum pedig 8,6 milliárd. Tovább tart a rubel árfolyamcsökkenése a dollárhoz képest. Hétfőn a moszkvai bankközi valutapiacon záráskor egy dollár 2017 rubelt ért. Ez azt jelenti, hogy további 5 rubellel erősödött a dollár az orosz valutához képest a legutóbbi, pénteki tőzsdei mutatóhoz képest. 742 millió dollár értékű készenléti hitelt nyújt Törökországnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a gazdasági reformok támogatására. A 14 hónapos futamidejű kölcsönt Ankarának egyebek között arra kell felhasználnia, hogy 1995 végéig bővítse valutatartalékát és drasztikusan csökkentse az infláció mértékét. 1994. szeptember végétől bevezetik a Visa hitelkártyák használatát Romániában. A hitelkártyák bevezetésének első szakaszában csak Románián kívül kiállított kártyák léteznének. A román hitelkártyát egy külön erre a célra alapított részvénytársaság, a Romcard fogja később előállítani. Oroszországban 22 millió azoknak a száma, akiknek a keresete nem éri el a hivatalos szegénységi küszöböt. Az orosz munkaügyi minisztérium közlése szerint a lakosság e csoportján belül különösen nagy az állami alkalmazottak, a tönk szélére került vállalatok dolgozóinak az aránya. A minisztérium illetékesei azzal számolnak, hogy Oroszországban a jövőben tovább bővül a munkanélküliek száma. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
