Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-12 / 161. szám
_É PEST MEGYEI HÍRLAP MÚLTIDÉZŐ 1994. JÚLIUS 12., KEDD 7 Magyarok részvétele a világkiállításokon II. Bécstől Chicagóig íróink is elismeréssel szóltak a Neme skéri Kiss Miklós által, saját költségén megépített pavilonról, melyben véghlesi uradalmának termékeit (óriás tölgyfa rönkje, gyufa, üveghutacikkek, forrásvíz) mutatta be. Kiváló helyezést értek el honi porcelán- és majolikatermékeink. Sikere volt Giergl Henrik üvegkiállításának, a magyar kocsinak, Hubert Fü- löp , .Excelsior” nevű olajozóberendezés találmányának, BoAz 1873-as univerzális jellegű bécsi világkiállítás magyar osztályának kiállítói 1683 érmet és oklevelet kaptak. A díjak közel felét a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és a feldolgozóiparhoz tartozó kiállítóink nyerték el. Aranyérmet kapott a bécsi olajipari társaság pesti fiókja, a Dynamit Rt. pozsonyi gyára. Érdemétemmel díjazták a pesti Első Spodium és Csontlisztgyár Részvénytársaságot, a Schönwald-féle pe- csétviaszgyárat, a zlatnói üveggyárat, Stadel Károly győri gyárost, Kruspér Istdíjazottak között voltak „veterán” kiállítóink: a herendi Fischer porcelángyár, Králik Sámuel pesti órakészítő, Posner Lajos könyvnyomdász-litográfus díszes albumjaival, Vidacs István ekéivel és gépeivel. Sok látogató megtekintette a budai Wohlfart által készített várhegyi gőzsikló triókét. A magyar vállalkozó szellemet három honfitársunk képviselte, akik vászon- és pamutkendőkre a kiállítás épületeinek képeit nyomtatták színes festékkel, és „never wash out” (sohasem megy ki a színe) szavakkal ajánlották az arra járóknak. Az 1878-as párizsi világkiállítás magyar résztvevői közül kiemelhető a 12 hazai lisztkiállító, akik 1 nagydíjat, 9 arany- és 2 bronzérmet szereztek. Pékár Imre, a „Pékár lisztgyárat, a mosoni Kühne gyárat, Kossuch János üveggyárát, a pesti Kölber kocsigyárat, Kruspér István „új lejtmé- rőjét" (szintezőműszerét), Jungfer Gyula műlakatost. Bronzérmet kapott az esztergomi Heischmann szappangyár, a pozsonyi Helle Károly kötélgyártó, a szegedi Brausewetter János óragyáros. Oklevéllel díjazták például a MÁV Gépgyárat, a Dynamit Rt. pozsonyi gyárát, Süss Nándort, a kolozsvári egyetem mechanikai állomásának vezetőjét. Nagy feltűnést keltett a párizsi világtárlaton a Striegel Alajos készítette mestermunka, a 100000 literes magyar hordó, mely csárdaként fogadta hat asztalnál a magyar borokat kóstolgatni akaró vendégeket. Sikere volt a pedálos cimbalomnak és az „istenadta” őstehetségű B. Bánjfy Adámfafa- ragványainak, domborműves szekrényének. A francia forradalom 100 éves évfordulóján rendezték meg az 1889-es párizsi világ- kiállítást, melyen Magyarországot csak néhány kiállítónk képviselte, akik „saját jól felfogott érdekeiket” felismerve döntöttek a részvétel mellett. A Pesti Napló a magyar kormányt hibáztatta nemzeti részvételünk elmaradásáért. UjságJedlik Ányos 1000 voltos csöves „villamfeszítő telepe” a bécsi világkiállításon (1873) ros János vízforraló kályhával éllátott fürdőkádjának és az Európában is ismert Eg- gert-féle ékszerkincseknek. A művészeti csarnokban a fiatal tehetség, Rippl-Rónai József négy képét tekinthették meg a látogatók. Az egyik újságíró szerint a magyarok életrevalóságát példázta a Párizsban élő magyar Gruby doktor, aki a világtárlal egészségügyi osztályának mozgó kórházat állított fel, mely kétlovas kocsival volt szállítható. A 20 ágyas sátor elkülöníthető műtővel, orvosi és nővérszobával, konyhával és gyógyszertárral rendelkezett. Bemutatott továbbá négy elfordítható oldalfalú vasúti vagont is, melybe a sebesülteket egyenesen a beépített ágyakra lehetett emelni. Amerika felfedezésének 400 éves évfordulóján rendezték meg az 1893-as chicagói világkiállítást, melyen a magyar kormány hibás döntése miatt csupán néhány kiállítónk képviselte hazánkat. A hatalmas méretű Iparpalotában például csak a Herendi Porcelángyár jelent meg termékeivel. Folytatás a csütörtöki számunkban. Közzéteszi: Paizs Tibor Magyar készítésű szekrény a világkiállításon (Bécs, 1873) vánt, a méterrendszer hazai bevezetőjét, a MÁV Gépgyárat az első hazánkban elkészült, szabványos nyomtávú gőzmozdonyáért. Haladási érmet kapott a pesti Kimer József puskaműves, a Kölber kocsigyár, Kühne Ede mosoni Mezőgazdasági Gépgyára és Jedlik Ányos 1000 voltos „villamfeszítő telepe”. A nemzetközi zsűri a magyarországi tanügy fejlődését a legelső kitüntetéssel, díszokmánnyal ismerte el. Elismerő oklevelet kapott a pesti Láng László egy gőzgépéért. Természetesen a delijét és a magyar honvédség kiállítását is. Az Egyesült Államok függetlenségének 100 éves évfordulóján megrendezett 1876-os philadelphiai világkiállításon hazánkat 22 magyar kiállító képviselte. A négy, éremmel díjazott között volt a Herendi Porcelángyár, gróf Károlyi Alajos gyapjújával és Libor- kai Goldsmidt Lajos nyers és „kidolgozott” opál tárlatával. Kiállítottunk továbbá „keserű vizeket”, vadászszemüvegeket, aszalt szilvát, ecetet, glasz- székesztyűt és sok más termépróba” feltalálója a világtárlaton bemutatott, az öt világrészből származó csaknem 200 búzafajtát megvizsgálta és minősítette mint a szakmai zsűri tagja. A lisztfinomságot mérő módszeréért megkapta a becsületrend lovagja címet. A búzafajták vizsgálatának eredményét Pékár a „Földünk búzája és lisztje...” című híres, 1881-ben megjelent könyvében foglalta össze. Ezüstéremmel díjazták a többi között Oetl Antal pesti vasöntödéjét, a Wömer J. és Társa gépgyárat, a soproni Seltenhofer gépStriegel Lajos 100 000 literes magyar hordója, mely csárdaként fogadta a vendégeket (Párizs, 1878) A Magyar—Osztrák Kiállítási Palota a világtárlaton (Párizs, 1878) Szerelik a világ legnagyobb, 1400 LE-s, 56 tonnás, Corliss rendszerű óriás gőzgépét (Philadelphia, 1876)
