Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-12 / 161. szám

_É PEST MEGYEI HÍRLAP MÚLTIDÉZŐ 1994. JÚLIUS 12., KEDD 7 Magyarok részvétele a világkiállításokon II. Bécstől Chicagóig íróink is elismeréssel szóltak a Neme skéri Kiss Miklós által, saját költségén megépített pa­vilonról, melyben véghlesi uradalmának termékeit (óriás tölgyfa rönkje, gyufa, üveghu­tacikkek, forrásvíz) mutatta be. Kiváló helyezést értek el honi porcelán- és majolikater­mékeink. Sikere volt Giergl Henrik üvegkiállításának, a magyar kocsinak, Hubert Fü- löp , .Excelsior” nevű olajozó­berendezés találmányának, Bo­Az 1873-as univerzális jellegű bécsi világkiállítás ma­gyar osztályának kiállítói 1683 érmet és oklevelet kap­tak. A díjak közel felét a mezőgazdasági, élelmiszer-ipa­ri és a feldolgozóiparhoz tartozó kiállítóink nyerték el. Aranyérmet kapott a bécsi olajipari társaság pesti fiók­ja, a Dynamit Rt. pozsonyi gyára. Érdemétemmel díjaz­ták a pesti Első Spodium és Csontlisztgyár Részvénytársa­ságot, a Schönwald-féle pe- csétviaszgyárat, a zlatnói üveggyárat, Stadel Károly győri gyárost, Kruspér Ist­díjazottak között voltak „vete­rán” kiállítóink: a herendi Fi­scher porcelángyár, Králik Sámuel pesti órakészítő, Pos­ner Lajos könyvnyomdász-li­tográfus díszes albumjaival, Vidacs István ekéivel és gépei­vel. Sok látogató megtekintet­te a budai Wohlfart által ké­szített várhegyi gőzsikló trió­két. A magyar vállalkozó szel­lemet három honfitársunk kép­viselte, akik vászon- és pamut­kendőkre a kiállítás épületei­nek képeit nyomtatták színes festékkel, és „never wash out” (sohasem megy ki a színe) sza­vakkal ajánlották az arra járók­nak. Az 1878-as párizsi világki­állítás magyar résztvevői kö­zül kiemelhető a 12 hazai liszt­kiállító, akik 1 nagydíjat, 9 arany- és 2 bronzérmet szerez­tek. Pékár Imre, a „Pékár liszt­gyárat, a mosoni Kühne gyá­rat, Kossuch János üveggyá­rát, a pesti Kölber kocsigyá­rat, Kruspér István „új lejtmé- rőjét" (szintezőműszerét), Jungfer Gyula műlakatost. Bronzérmet kapott az eszter­gomi Heischmann szappan­gyár, a pozsonyi Helle Károly kötélgyártó, a szegedi Brause­wetter János óragyáros. Okle­véllel díjazták például a MÁV Gépgyárat, a Dynamit Rt. po­zsonyi gyárát, Süss Nándort, a kolozsvári egyetem mechani­kai állomásának vezetőjét. Nagy feltűnést keltett a pári­zsi világtárlaton a Striegel Ala­jos készítette mestermunka, a 100000 literes magyar hor­dó, mely csárdaként fogadta hat asztalnál a magyar boro­kat kóstolgatni akaró vendége­ket. Sikere volt a pedálos cim­balomnak és az „istenadta” ős­tehetségű B. Bánjfy Adámfafa- ragványainak, domborműves szekrényének. A francia forradalom 100 éves évfordulóján rendezték meg az 1889-es párizsi világ- kiállítást, melyen Magyaror­szágot csak néhány kiállítónk képviselte, akik „saját jól fel­fogott érdekeiket” felismerve döntöttek a részvétel mellett. A Pesti Napló a magyar kor­mányt hibáztatta nemzeti rész­vételünk elmaradásáért. Ujság­Jedlik Ányos 1000 voltos csöves „villamfeszítő telepe” a bécsi világkiállításon (1873) ros János vízforraló kályhá­val éllátott fürdőkádjának és az Európában is ismert Eg- gert-féle ékszerkincseknek. A művészeti csarnokban a fiatal tehetség, Rippl-Rónai József négy képét tekinthették meg a látogatók. Az egyik újságíró szerint a magyarok életrevalóságát pél­dázta a Párizsban élő magyar Gruby doktor, aki a világtárlal egészségügyi osztályának moz­gó kórházat állított fel, mely kétlovas kocsival volt szállítha­tó. A 20 ágyas sátor elkülönít­hető műtővel, orvosi és nővér­szobával, konyhával és gyógy­szertárral rendelkezett. Bemu­tatott továbbá négy elfordítha­tó oldalfalú vasúti vagont is, melybe a sebesülteket egyene­sen a beépített ágyakra lehetett emelni. Amerika felfedezésének 400 éves évfordulóján rendez­ték meg az 1893-as chicagói vi­lágkiállítást, melyen a magyar kormány hibás döntése miatt csupán néhány kiállítónk kép­viselte hazánkat. A hatalmas méretű Iparpalotában például csak a Herendi Porcelángyár jelent meg termékeivel. Folytatás a csütörtöki szá­munkban. Közzéteszi: Paizs Tibor Magyar készítésű szekrény a világkiállításon (Bécs, 1873) vánt, a méterrendszer hazai bevezetőjét, a MÁV Gépgyá­rat az első hazánkban elké­szült, szabványos nyomtávú gőzmozdonyáért. Haladási ér­met kapott a pesti Kimer Jó­zsef puskaműves, a Kölber ko­csigyár, Kühne Ede mosoni Mezőgazdasági Gépgyára és Jedlik Ányos 1000 voltos „vil­lamfeszítő telepe”. A nemzet­közi zsűri a magyarországi tan­ügy fejlődését a legelső kitün­tetéssel, díszokmánnyal ismer­te el. Elismerő oklevelet ka­pott a pesti Láng László egy gőzgépéért. Természetesen a delijét és a magyar honvéd­ség kiállítását is. Az Egyesült Államok függet­lenségének 100 éves évfordu­lóján megrendezett 1876-os philadelphiai világkiállításon hazánkat 22 magyar kiállító képviselte. A négy, éremmel díjazott között volt a Herendi Porcelángyár, gróf Károlyi Alajos gyapjújával és Libor- kai Goldsmidt Lajos nyers és „kidolgozott” opál tárlatával. Kiállítottunk továbbá „keserű vizeket”, vadászszemüvege­ket, aszalt szilvát, ecetet, glasz- székesztyűt és sok más termé­próba” feltalálója a világtárla­ton bemutatott, az öt világrész­ből származó csaknem 200 bú­zafajtát megvizsgálta és minő­sítette mint a szakmai zsűri tagja. A lisztfinomságot mérő módszeréért megkapta a be­csületrend lovagja címet. A búzafajták vizsgálatának ered­ményét Pékár a „Földünk bú­zája és lisztje...” című híres, 1881-ben megjelent könyvé­ben foglalta össze. Ezüstérem­mel díjazták a többi között Oetl Antal pesti vasöntödéjét, a Wömer J. és Társa gépgyá­rat, a soproni Seltenhofer gép­Striegel Lajos 100 000 literes magyar hordója, mely csárdaként fogadta a vendége­ket (Párizs, 1878) A Magyar—Osztrák Kiállítási Palota a világtárlaton (Párizs, 1878) Szerelik a világ legnagyobb, 1400 LE-s, 56 tonnás, Corliss rendszerű óriás gőzgépét (Philadelphia, 1876)

Next

/
Thumbnails
Contents