Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-12 / 161. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JULIUS 12., KEDD Átmenteni a régi gyakorlatot Megszűnés fenyegeti a VMDK-t(?) Az elmúlt hónapokban a vajdasági magyarság egyetlen legitim szervezetében, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségében igen veszélyes erózió kezdődött. Ismeretes, hogy a csúcsvezetés gyakorlatilag két áramlatra bomlott. Kezdődött mindez Ágoston András elnöknek azon levelével, amelyben megvádolta Hódi Sándor, hogy ellopott a szervezettől több mint félmillió márkát. A viszály nem maradhatott a szervezet keretein belül, s igen gyorsan átgyűrűzött Magyarországra, ahonnan a segélyek érkeztek. A nyilvános levelezgetés és vádaskodás erősen megingatta a VMDK tagságát és félő, hogy az elkövetkező időszakban tulajdonképpen bázis nélkül marad az Ágostonhoz hű erők meglehetősen szűk csoportja. A felszínen tomboló viharokról a magyar közvélemény is eléggé^széles körű tájékoztatást kapott. Arról azonban senki sem beszélt, hogy mi rejlik a háttérben és milyen rugók mozgatják a mások véleményét igen kevéssé tűrő ágostoni politikát. Hódi már a konfliktus kezdetén utalt arra, hogy a VMDK elnöke a korábbi (de a jelenleginél mindenképpen szalonképesebb) rezsimben magas politikai tisztségeket töltött be. Ezen a helyen felesleges lenne felsorolni azokat, mert elnevezéseik a volt jugoszláv önigazgatású szocializmusban gyökereznek, és a magyarországi közönségnek éppen semmit sem jelentenének. Mindazonáltal szóvá kell tenni, hogy két évtizeddel ezelőtt éppen Ágoston volt egyike azoknak a vajdasági magyar vezetőknek, akik igen sikeresen szétzúzták az Új Symposion irodalmi és kritikai folyóirat köré tömörülő avantgárd fiatalok csoportját. Olvasóinknak nem kell részletesen magyarázni, hogy a ti tói puha diktatúra egyszóla- músága nem tűrte meg az ellenvéleményt, hiszen ez a kádári rendszerben sem volt másképpen. Ha tehát elfogadjuk, hogy a vér nem válik vízzé, akkor már sokkal érthetőbb, hogy miért került sor a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségében a végleges szakításra. Ágoston kétségkívül tovább szándékozza éltetni az egy párt, egy igazság elvét, tehát tulajdonképpen korábbi két évtizedes tapasztalatait és gyakorlatát igyekszik átmenteni a VMDK belső életére. A fentiek ismeretében már nem is annyira megdöbbentő, hogy a délvidéki magyarság eddigi egyetlen szervezete lassan ugyan, de eléggé könnyen megjósolható módon darabjaira hullik, és eredeti alakjában ^lőbb-utóbb megszűnik létezni. (b. m.) A Tv Külpolitikai Főszerkesz- tőségének félmúltunkról szóló sorozata ellen valóságos hadjárat indult meg. A világosság és a történelmi kiegyezés bajnokai ingatagsággal és szolgai- sággal vádolták meg a készítőket, sőt azt is kijelentették, hogy az MDF választási propagandáját tekintve igen rosszul muzsikáltak: megszerettették Kádárt, a liberalizmust és a társadalmi reakcióval szembeszálló szocialista párt jellemhőseit. Valóban, nem illik a múlt értékein gúnyolódni. A Zsoldosok és az ÁVH egyeseknek azért nem tetszett, mert egy kisebbség torzképével tévesztették össze a két akkortájt medvebőrbe öltöztetett szervezet ábrázolását, a Sortüzek és a Pufajkások pedig még a személyiségi jogokra oly kényes igazságszolgáltatás képviselőinek gyanakvását is kiváltotta. Erre csak, azt tudom válaszolni, hogy vannak ferdén csiszolt tükrök: ilyenkor azonban a torzképen szörnyülkö- dünk, mit sem törődve azzal, hogy ki és miért nézett be a történelem eme ferde tükreibe. A Nagy Imréről szóló dokumentumlilm etikátlan voltára például azt hallottam, hogy illetlenség egy, a KGB megrendelésére készült filmből meríteni. Amikor a Hitler merénylőiről a Gestapo által megörökített filmszalagot jó tíz évvel ezelőtt bemutatták, csak dicséretek hangzottak el: etikátlan a hitleri vezetés volt. Vagy talán attól tartanak a másik oldalon, hogy a teljes Nagy ImClinton—Kohl találkozó Bonnban Közösen nyújtjuk a kezünket Az eddiginél is szorosabb német—amerikai egyeztetést és együttműködést jelzett a két ország keleti politikájában Bili Clinton amerikai elnök tegnap Bonnban, németországi látogatásának első napján. Clintont hétfőn Bonnban először az új német államfő, Roman Herzog üdvözölte, érdemben azonban Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. A tárgyalások utáni sajtóértekezleten az amerikai elnök — főleg körülírva — különleges kapcsolatként jellemezte a német— amerikait, ami abból adódik, hogy „számos kihívás Németországtól keletre jelentkezik. Az Egyesült Államokat és Németországot más európai országoknál bizonyos módon sokkal erősebben és konkrétabban foglalkoztatják az olyan kérdések, hogy mi lesz Közép- és Kelet-Európából, valamint Oroszországból. A történelem ajándékozott meg bennünket ezzel a konstellációval” — mondta. Értesülések szerint német-amerikai munkacsoportot is felállítanak a keleti politika egyeztetésére. Clinton kijelentette továbbá: hétfői tárgyalásai középpontjában is az állt, hogy mit kell tenniük Európa másik felének integrálására. Az amerikai elnök stabilitást erősítő új intézményeket és kapcsolatokat emlegetett, s a német kancellárral egyetértettek abban, hogy a kereskedelem — ugyanúgy, mint a katonai kapcsolatok — egyre erősebben meghatározza majd a kötelékek erősségét. Kohl a Clinton tiszteletére adott ebéden a témát érintve azt közölte, hogy „közösen nyújtjuk kezünket Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa népeinek, és egyesítjük erőinket az Atlanti-óceán két partján, hogy ezeket az új demokráciákat támogassuk a politikai és gazdasági stabilitáshoz vezető úton”. A német kanceüár a támogatás eszközeiként ismert dolgokat említett: a békepartnerséget, a térség országait az Európai Unióhoz kötő különböző fokozatú szerződéseket, valamint a nemzetközi szervezeteken keresztül, illetve a G-7 részéről az érintett országoknál juttatott anyagi és egyéb segítséget. A nagyvilág hírei Tíz kiló samtexet — nagy erejű, tulajdonságai miatt a terrorcselekményeknél gyakran használt robbanóanyagot — találtak a cseh közlekedési rendőrök egy szlovák állampolgárságú férfinál. A 26 éves, galántai illetőségű fiatalember hosz- szabb ideje különböző morvaországi magánvállalkozóknál teljesített személyi őrszolgálatot. * Előzetes letartóztatásba helyezték Marcelo Moren Brito volt chilei ezredest, akit azzal vádolnak, hogy 1974-ben, a katonai rezsim alatt elraboltatott négy baloldali politikai aktivistát. ¥ Ejup Ganic boszniai alelnök támogatja a Bosznia-Hercegovinában meghirdetett és szombaton lejárt tűzszünet meghosszabbítását. „A munkát be fogjuk fejezni” — jelentette ki a politikus Szarajevóban. Emesto Pérez Ballada- res megválasztott panamai elnök vasárnap Miamiban kilátásba helyezte, hogy szeptemberben hivatalba lépő kormánya befogad majd 5—10 ezer haiti csónakos menekülőt. Megöltek öt orosz vendégmunkást Algériában hétfő reggel. Az áldozatokat Álgír egyik külvárosában feltehetőleg muzulmán fundamentalisták lőtték agyon. A merényletet öt nappal azután követték el, hogy egy algériai kikötőben megöltek hét olasz tengerészt. Lukasenko a győztes A populista Alekszandr Lukasenko képviselő földcsuszamlásszerű győzelmet aratott Fehéroroszország első elnökválasztásán. Lukasenko a voksok 80.1 százalékát szerezte meg az elnökválasztások vasárnapi második fordulójában — közölte a választási bizottság. — A konzervatív miniszter- elnök, Vjacseszlav Kebics 14,1 százalékot kapott csupán. A többi szavazó mindkét jelölt nevét kihúzta — magyarázta az AFP. A központi választási bizottság elnöke, Alekszandr Abramovics úgy ítélte meg, hogy az eredmény a gazdasági reformokkal való elégedetlenséget tükrözi — jelentette a Reuter, amely szerint a lakosságot felingerelte az a sors, amely az 1990 óta kormányzó Kebics alatt osztályrészéül jutott. Választási kampányában a 40 éves Lukasenko a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot tűzte zászlajára, és megfogadta: sebtében meneszti csúcsszintű tisztségviselők tucatjait, rögzített árakat vezet be, és megfékezi az inflációt, továbbá szorosabbra fonja a Moszkvához fűződő szálakat. Kucsma az új elnök A központi választási bizottság által tegnap délben közzétett előzetes eredmények alapján Ukrajna új elnöke az oroszbarát Leonyid Kucsma lett, maga mögé utasítva az elnök- választáson a hivatalban lévő államfőt, Leonyid Kravcsukot. Az első, még nem végleges eredmények szerint Kucsma 51,57 százalékot (13,86 miliő szavazat) szerzett az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában, míg Kravcsuk csak 45,46 százalékot (11,27 millió szavazat) kapott. Kárpátalján is érvényes a helyi önkormányzati és az elnökválasztás második fordulója, habár a részvételi arány kisebb volt, mint június 26-án, s az országos átlagnál is alacsonyabb. A választási bizottság hétfőn még nem közölt végleges eredményeket, de már bizonyos: Szerhij Usztics lett a megyei tanács elnöke, aki csaknem kétszer annyi szavazatot kapott, mint elődje, Viktor Begy. Usztics, akit tavasszal már az új ukrán parlament képviselőjének is megválasztottak, a megye különleges önkormányzatának (autonómiájának) elkötelezett híve. VÉLEMÉNY Elváló félmúltjaink re-anyag levetítésekor a közönséget ellenállhatatlanul elfogná egyes mellékszereplők láttán a nevetés ingere? A sokat szenvedtek, hosszú évekre börtönbe zártak ugyanakkor túl óvatosnak, a hivatalos adatokhoz és forrásokhoz ragaszkodónak ítélték meg a szerzőket. Többet, szenvedélyesebbet vártak. Pákh Tibor a Börtönvilág kapcsán azt írta, hogy az 1963-as nagy amnesztia után is még mintegy ezer politikainak minősülő fogoly maradt börtöneinkben: az ennél jóval kevesebbet kimutató hivatalos statisztika átvétele tehát a kádári hazugságok ismétlése. Bizonyára igaza van, csakhogy hányszor vágták a fejemhez, hogy az egyébként a régi rendszer által is elismert tényeket mennyire élesben játszom meg! A másik oldal viszont viccelődik: Chrudinák, Kubinyi, Berki és Tamáska már csak félmúlt. Félmúlt az is, hogy a szocializmus bukását hozó 1989-es esztendőben egy millióan menekültek el a közép- és kelet-európai térségből, félmillióan pedig a régión belül cseréltek országot, hazát. Mark Palmer amerikai nagykövet a budai teniszpályák és exkluzív klubok kellemes légkörében ugyanakkor már úgy tár- gyalgathatott a hatalom polgárias átmentéséről a demokratikus ellenzék, a reformkommunista bankárok és sajtókorifeusok képviselőivel, mintha egy 19. századi indiai brit alkirály lett volna. Azt az ideológiai szubkultúrát, amelyen a szovjet rezsim felépült, egyszerűen „elfújta a szél”, a palmeri konstrukció viszont 1984-re összejött. Félmúlt az is, hogy összeomlott Jalta, összeomlott az 1945-ben összetákolt békerendszer. 1989-ben, a rendszerváltás lázában egyértelműen úgy látszott, hogy a kommunizmus világméretekben szenvedett vereséget. Mai szemmel visszatekintve azonban még csak az látszik, hogy vége — vége? — a kétpólusú világnak. Európa keleti felén markánsan rajzolódik ki a nemzeti kommunizmus fundamentalista változata, az egykori reformországokban pedig — Csehország kivételével — a „civil” értékekért kiálló baloldal a győztes, amely nyíltan vállalja, hogy nem a régi polgári értékek folytatásáról, hanem a vállalkozásokkal kísérletező újgazdag rétegek felfuttatásáról fog gondoskodni. Úgy látszik, hogy régióméretű próféciának bizonyult az egykori olasz kormányfő, Andreotti mondása: „Nem csupán a kommunizmus volt ronda dolog, hanem annak meghaladása is.” Félmúltjuk jobbik, „civil” felét mutató politikusaink azonban elvesztettek valamit eközben: a fiatal nemzedék szívből jövő támogatását. Mindent csak félig csinálnak: a fehér négerek csatájába vonuló fiatalságnak a félmúlt helyett a féljövőt nyújtják át. Ja ■ I ^—. Í A .-----( Tamáska Péter)
