Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-12 / 161. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS 12., KEDD 3 Kiadó a rezidencia? Horn Gyula kijelölt miniszterelnöktől olyan jelzés érkezett, hogy eskütétele után nem kíván beköltözni a miniszterelnöki rezidenciába. Ezt a Miniszterelnöki Hivatal illetékes helyettes államtitkárától tudta meg hétfőn az MTI. Szilvásy György elmondta, hogy ebben az esetben a Belügyminisztérium feladata az ingatlan hasznosítása, így az sem kizárt, hogy átmenetileg más célra használják a reprezentatív épületet. A miniszterelnöki rezidenciát négy éve alakították ki, s abba később Antall József kormányfő beköltözött. A néhai miniszterelnök tavaly decemberi halála után özvegye maradt az épületben, miután Boross Péter nem kívánta igénybe venni a rezidenciát. Antall Józsefné nemrég kiköltözött, így a ház most lakatlan. Természetesen őrzéséről gondoskodnak. Az MTI érdeklődésére a Miniszterelnöki Hivatal pénzügyi, informatikai, gazdasági ügyeiért felelős helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy várhatóan továbbra is betölti hivatalát, mert bizalmat kapott a hivatal leendő vezetőjétől, Kiss Elemértó'l. Alpok—Adria kerékpárút Elkészült az Alpok—Adria kerékpárút újabb szakasza Győrnél. A Rába-parti város határától a Szigetköz felé haladó kerékpárút Győr- újfaluig vezet, két és fél kilométer hosszú, több mint 13 és fél millió forinba került. A beruházási költség nagyobb hányadát központi forrásból fedezték, kisebb részét a győri önkormányzat finanszírozta. Az Alpok—Adria kerék- párút-hálózatnak eddig már több hosszabb-rövidebb szakasza elkészült a Szigetközben. A Fertő tó mentén pedig csaknem teljes egészében kiépült már a betoncsík a kerekezőknek. Az Alpok—Adria Munkaközösség elgondolása szerint több országot átszelő gerinchálózat megépítése megteremthetné a kerékpáros turizmus széles körű elterjesztésének lehetőségét. Tavaly látott napvilágot a munkaközösség gondozásában magyar nyelven a Kerékpárút- összeköttetések című kiadvány, amely áttekintést ad az Alpok—Adria régióhoz tartozó 18 tartomány meglévő kerékpárútjairól, és közzéteszi a tervezők útfejlesztésre vonatkozó ajánlásait is. A szakemberek fontosnak tartják, hogy a gerinchálózat mellett belterületi utak is létesüljenek, hiszen ezek nélkül nem válhat igazán népszerűvé a biciklizés. A tapasztalatok szerint az önkormányzatok szívesebben áldoznak arra, hogy a települések belterületén legyen kerékpárút, viszont általában vitatott, hogy ki finanszírozza a beruházást két település között. Ez a kérdés Győr és Győrújfalu között megoldódott. Új KDNP-vezetés Szabolcsban Új összetételű elnökség irányítja a jövőben a KDNP Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Szervezetét — jelentették be tegnap a párt nyíregyházi sajtótájékoztatóján. A térségi nagyválasztmány Szilágyiné Császár Terézia helyett — aki a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke is volt korábban, s jelenleg országgyűlési képviselőként a parlament jegyzője — Juhász Miklós 58 éves nyíregyházi ügyvédet választotta meg a megyei szervezet elnökének. Az új alelnök Kovács Lajos, 36 éves kisvárdai mezőgazdasági üzemmérnök lett. A hattagú elnökségben egy elnök- helyettes, két alelnökhe- lyettes és egy ügyvezetőtitkár kapott még helyet. A régi vezetés felajánlotta lemondását a nagyválasztmánynak, s a testület elfogadta azt. Szilágyiné Császár Terézia, elnökjelöltként indult a választáson, de az első fordulóban a három jelölt közül a legkevesebb voksot kapta, így a második körben már csak ketten versenyeztek a szavazatokért, s végül két szavazat döntött Juhász Miklós javára. Politikai államtitkár Jánosi György vállalja Jánosi György, az MSZP alelnöke módosította korábbi elhatározását, mégis vállalja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári posztját. A politikus, aki tegnap délben nyilatkozott az MTI munkatársának, az általa még megnevezni nem kívánt szakmai államtitkárjelölt és helyettes államtitkárjelölt személyében most már biztosítva látja azt a garanciát, amelyet eddig hiányolt. E jelöltek ugyanis jelentős közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkeznek — mondta Jánosi György. MSZP-frakcióülés Napirenden a nyugdíjemelés Horn Gyula pártelnök marad? Horn Gyula miniszterelnök-jelölt, MSZP-elnök tegnap délután a sajtó munkatársainak kijelentette: túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy jelenleg azzal a kérdéssel foglalkozzon, megtartja-e a miniszterelnökség mellett a pártelnöki posztot is. Hozzátette: az MSZP októberi kongresszusán tisztújításra van szükség, mivel — mint fogalmazott — kiürült a párt Köztársaság téri központja, valamint a megyei szervezetek, hiszen igen sok szocialista politikus parlamenti képviselő lett, illetve komoly tisztségeket tölt be. Mint mondta: minden szinten megújítás vár a pártra. Az MTI munkatársának kérdésére Horn Gyula elmondta: Pető Iván SZDSZ- elnök társaságában szerdán szeretne találkozni az egyeztetések során megnevezett médiumelnök-jelöltekkel. Mint ismeretes: az MSZP és az SZDSZ szakértői már egyezségre jutottak a televízió elnökjelöltjének és leendő két alelnökének személyéről, de a rádió vezetőjelöltjeiről várhatóan csak hétfő este vagy kedden lesz döntés. A szocialisták kedden megbeszélést folytatnak a társadalombiztosítási önkormányzattal a nyugdíjemelés végrehajtásának módjáról és mértékéről, s az MSZP parlamenti frakciója e vélemény ismeretében szerdai ülésén alakítja majd ki végleges álláspontját ez ügyben. Az viszont már most bizonyos, hogy a szocialisták azon lesznek: az Országgyűlés még ezen a héten tűzze napirendre a nyugdíj- emelés ügyét és nyomban a kormány megalakulása után, még pénteken hozzon is erről döntést — közölte Szekeres Imre frakcióvezető az MSZP képviselőcsoportjának tegnapi, mintegy kétórás ülése után. Hozzátette: az a tervük, hogy az idegen haderők magyarországi gyakorlatozásának engedélyezésével kapcsolatosan szintén pénteken döntsön az Országgyűlés. Szekeres tájékoztatott arról, hogy a kormányprogram vitája volt a frakcióülés másik fő témája. Bemutatkoztak a képviselőloiek azok a politikusok, akiket az MSZP és az SZDSZ miniszternek, illetve politikai államtitkárnak jelölt. A frakció döntött arról, hogy a kormányprogram csütörtöki és pénteki vitájában mely témában kik szóljanak hozzá a szocialista párt nevében. Úgy foglaltak állást, hogy ne a miniszterek és államtitkárok fejtsék ki véleményüket, hanem olyan képviselők, akik az adott témában szakemberként is komoly gyakorlatra tettek szert. Az oktatásügyi kérdésekről például Orosz István professzor a debreceni egyetemről, ifjúsági témákról Molnár Gyula, a XI. kerület korábbi alpolgármestere, környezetvédelemről Nemcsók János, a Bay Kutatóintézet vezetője, az érdekegyeztetés és érdekképviselet kérdéseiről pedig Nagy Sándor mond majd véleményt. A határon túli magyarság ügyeiről a szocialisták szintén szót kívánnak ejteni, már csak azért is, mert az RMDSZ minapi állásfoglalása erre külön felkérte őket. E téma szószólója Annus József, a Tiszatáj főszerkesztője lesz. A Mahir Rt. közgyűlése Kizárólag személyi kérdésekkel foglalkozott a Mahir Rt. tegnapi közgyűlése. A három napilap kiadói jogának ügye, amely nemrégiben vihart kavart, szerdán szerepel majd a társaság igazgatósági ülésének napirendjén. A társaság 7 tagú igazgatóságának néhány tagját lecserélték, ám az elnöki teendőket továbbra is Tóth Béla látja el. Mint ismeretes, a Mahir Rt. 200 millió forintért a közelmúltban öt évre megvásárolta a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz újságok kiadói jogát a Hírlapkiadó Vállalattól. A Hírlapkiadó tulajdonosa, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság a szerződést jogszerűtlennek tartotta, és a dokumentumot aláíró vezérigazgatót tisztségéből felmentette. Gabonafelvásárlási tárgyalások Hatvan százalék kormánygarancia A földművelésügyi tárca szakemberei ma délelőtt folytatják a tárgyalásokat az állami gabonafelvásárlás részleteiről. A megbeszélésen annak a 12 gabonaforgalmi cégnek a képviselője vesz részt, mely — a meghívott 15 közül — vállalta, hogy a meghatározott feltételek szerint vásárolja meg a terményt a termelőktől. A társaságoknak megközelítően 500-600 ezer tonna gabona megvételére lesz lehetőségük. A vásárláshoz felvett hiteleik 60 százalékára kormánygaranciát kaphatnak 5 milliárd forint erejéig. A benyújtott vállalati igényeket elbírálják és kedden határozzák meg, hogy melyik gabonaforgalmi cég mennyi gabonát vásárolhat az intervenció keretében. Az eredeti elképzelések szerint rögzítették volna azt is, hogy melyik társaság melyik banktól, milyen feltételekkel igényelhet kölcsönt erre a célra. Ehelyett azonban várhatóan a gabonaforgalmi cégekre bízzák majd, hogy a kiválasztott pénzintézetek közül melyikhez forduljanak. Kónya Imre az elmúlt fél évről Megtettem, amit lehetett (Folytatás az I■ oldalról)-—Hiszem, hogy az én hat hónapom alatt sikerült ama legfőbb törekvésemnek eleget tenni, hogy a rendészeti szervek valóban polgárbarát alakulatokká váljanak és talán én is hozzájárultam ahhoz, hogy a rendőrök közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy a rendőrök egyre jobban kivívják a polgárok megbecsülését és rokonszenvét, s ez még akkor is igaz, ha sajnálatos módon előfordulnak néha ezzel ellentétes hatású események is. — Sokan szemére vetik, hogy rendkívül sok rendőrőrsöt avatott fel. Ezt akár félre is lehet magyarázni, vagy nem? — Miniszteri működésem idején igen nagy súlyt fektettem arra, hogy a rendőrség minél közelebb kerüljön a polgárokhoz. Márpedig a rendőrörsprogram elsősorban ezt a célt szolgálja, arról nem is szólva, hogy ez összecseng a lakosság igényeivel is. Az is tény, hogy az elmúlt időszakban némileg sikerült növelnünk a rendőrség létszámát, de tekintettel az ország anyagi-pénzügyi helyzetére, nem volt mód elérni a kívánt szintet. Pedig ennek érdekében a Belügyminisztérium hivatalnoki állományából is kapott a rendőrség bizonyos státusokat. — Tehát elégedett az ön által végzett munkával? — Hat hónap alatt nem lehetett csodát művelni, de erre nem is volt szükség. Csupán a megkezdett folyamatokat kellett tovább vinni. Véleményem szerint megtettem, amit lehetett. (both) Vicc nélkül Amint tegnap már említettük, a Magyar Hírlap a Pest Megyei Hírlapot szerkesztőségi cikkben jobboldali hecclapnak minősítette. Ebből any- nyi igaz, hogy nem is kívánunk úgy baloldalinak lenni, mint a Magyar Hírlap, mert nem szeretjük a pózokat, a dolgok olvankénti beállítását, mintha az a baloldal érdekében fogalmazódna meg, ám ki ne tudná, minden, ami abban az újságban megjelenik, bizony szűk csoportérdekek malmára hajtja a vizet. Am ha ők velünk kapcsolatosan jobboldali heccet emlegetnek, akkor ugye magam is megengedhetem magamnak, hogy a Magyar Rádió szerkesztőit baloldali heccszerkesztőknek nevezzem, hiszen mi másnak minősíthetném azokat a lapszemléket, amelyek a közelmúltban a Kossuth adó reggeli műsorában hangzottak el. A lapszemléző sietve bejelentette, hogy Csúcs László teljes elnöki jogkörrel foiha- talmazott alelnök utasításának tesz eleget, majd szemlézett egy szolgáltató jellegű írásunkat, amely a csalántea hasznosságáról szólt. Tán nem járok mesz- sze az igazságtól, ha ezt a heccelődés körébe sorolom, ám hasonlóra minálnnk nem került sor, mi általában olyankor szoktunk szót emelni, amikor bizonyítani is tudunk. Ilyen például, hogy a közelmúltban szót emeltünk a szocialista szlogennel szemben, nevezetesen, hogy nem szakértőkből álló kormány alakul Magyarországon, hanem politikus. Lám csak, ma már azt hallani, hogy szakértőkből álló politikus kormánya lesz népünknek. Ez biztos igaz, hiszen már az ötvenes években is volt nekünk ilyenünk, amit jól bizonyít, ők is kitűnően értettek például a búzatermesztéshez, amihez minden bizonynyal kitűnően ért a magyar parlament új elnöke, Gál Zoltán is. Ennek illusztrálására közöljük azt a fényképet, amelyet egy országos napilapból vettünk át, s amellyel mi is örömet szeretnénk szerezni búzát termesztő falusi olvasóinknak. Tesszük ezt minden heccelődés nélkül annak tudatában, amit egy hasonló fénykép fölé szedett a Magyar Hírlap jókora betűkkel: „A falvak hangulata bizakodó.” (Vödrös)
