Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-11 / 160. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚLIUS II., HÉTFŐ 3 Szükséges a belső egység Tisztújítás a kisgazdáknál Kovács László tervei Átszervezések a küliigynél A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt szombaton megtartott országos nagygyűlésén és nagyválasztmányi ülésén el­hangzottak után teljesen bi­zonyosra vehető, hogy nem következik be irányváltás. Ez annál is inkább kétségte­len, mert a megjelentek mindössze három ellensza­vazattal ismét Torgyán Jó­zsefet választották meg el­nöknek, aki egyben a parla­menti frakció vezetői tisztét is betölti. Az elnöki vitaindítóban Torgyán felhívta a figyel­met, hogy nem a múlt sebe­it kell nyalogatni, hanem az ország érdekében össze kell fogni a nemzeti erőkkel. Az összefogás hiányában az or­szág a végveszélyhez köze­ledik. — A magyar nép „vissza­szavazta” önmaga hóhérait, s ezért a nemzeti erőknek semmilyen helyzetben sem szabad feladniuk a győze­lem reményét — mondta többek között a kisgazdák elnöke. — Példát kell venni a szlovákiai és a romániai magyarok következetes helytállásáról. Az összejövetelen, majd a sajtóértekezleten is Tor­gyán József hangoztatta, hogy új pártalkotmányra, sajtóra és megbízható anyagi forrásokra, de min­denek felett belső egységre van szüksége. Újságírói kér­désre az elnök elmondta, (Folytatás az 1. oldalról) Paskai Lászlónak a szent­misén átnyújtották a szinó- dus résztvevőinek a keresz­tény egyház magyarországi megújítására és a lelkipász­tori teendők továbbfejleszté­sére vonatkozó javaslatait. A katolikus egyházfő meg­köszönte a zsinat előkészíté­sében és lebonyolításában részt vettek fáradságos mun­káját. Hangsúlyozta: a javas­latokra építve ötéves főpász­tori tervet állít össze, s azt „Hazádnak rendületle­nül...” — énekelte az a mintegy nyolcszáz ember, akik Csúcs László, a Ma­gyar Rádió felmentett alel- nöke, illetve Nahlik Gábor, a Magyar Televízió volt al- elnöke melletti együttérzé­sük kifejezéseként gyűlt ösz- sze péntek este. A résztve­vők a Magyar Út Körök Mozgalom és a M1ÉP felhí­vására érkeztek a Vérmező­re. Ezt megelőzően a Rádió épülete előtt virággal fogad­ták az onnan kilépő Csúcs Lászlót. Mint azt Csurka Ist­ván, a MIÉP társelnöke mondta beszédében: olyan emberért állunk itt, aki tud­ta, hogy tiszta, elfogulatlan tájékoztatás nélkül a nép hulló falevél. S most min­hogy reális esély van a nem­zeti erők összefogására, hi­szen a találkozón megjelent Boross Péter ügyvezető mi­niszterelnök, Füzessy Tibor tárcanélküli miniszter és Kiss Zoltán a földművelési tárca leendő, SZDSZ-es, ál­lamtitkára is. Ugyanakkor — Torgyán tájékoztatása szerint — a napokban meg­keresték az MDF részéről és az eszmecsere témája a közelgő önkormányzati vá­lasztásokon való fellépés volt. A sajtóértekezlet — ter­mészetesen— nem múlha­tott el eredeti torgyáni érté­kelés nélkül. A parlament Házszabályának tervezeté­vel kapcsolatban ugyanis azt mondta, hogy ilyen drá­kói szigorúságot még a bör­tönszabályzatokban sem ta­pasztalt. Szerinte, némi túl­zással, csak a Sing Singben hatályban levő és a vissza­eső bűnösökre vonatkozó előírásokkal lehet azt össze­hasonlítani. Egyébként az FKGP új vezetésében eddig kevésbé ismert arcok is feltűntek. Ezt az elnök azzal magya­rázta, hogy a párt csúcstevé­kenységébe be szeretnék vonni a vidéki, vagy ha úgy tetszik, a falusi mezőgazda- sági értelmiséget, de nem a szövetkezeti elnököket, ha­nem a néppel folyamatosan és megfelelő tartalommal kapcsolatot tartó szakembe­reket. B. M. az ősz folyamán hozzák nyilvánosságra. Az egyhe­tes egyháztörténeti esemény végén Paskai László megál­dotta a Bazilika új tetőszer­kezetét, amely a múlt év szeptemberében égett le, eleddig is ismeretlen ok mi­att. A bíboros meleg szavak­kal mondott köszönetét az oltás során szakszerűen dol­gozó tűzoltóknak, a helyreál­lításban közreműködőknek, valamint az azt támogató hí­veknek és közösségeknek. denki egyért, ha egy min­denkiért — folytatta. A Vérmezőn Szabó Lu­kács, a MIÉP politikusa ki­jelentette, a sajtószabadság lefejezésének lehetünk ta­núi. A jelenlévő Csúcs Lász­ló a sokaság előtt elmondta: az elmúlt időszakban csak azt tette, ami a kötelessége volt. A nemzet érdekeit akarta szolgálni, s ezért ül­dözték. A Magyar Rádió fel­mentett alelnöke szerint ösz- sze kell fognia a nemzet­nek, hogy Magyarországon otthon lehessen. Figyelmez­tetett: nem lehet tétlenül, ölbe tett kézzel ülni, hiszen most ő került sorra, ám ha nem teszünk semmit, akkor ez a hasonlóan gondolko­dókkal folytatódni fog. N. L. A koalíciós megállapodásnak megfelelően a kormány meg­alakulását követően meg kell kezdeni a Külügyminisztéri­um szervezeti felépítésének át­tekintését, annak érdekében, hogy összhangba hozzák a tár­ca fő cselekvési irányaival, il­letve az új kormányzati struk­túrából adódó feladatokkal. Kovács László a hivatalba lépő kormány külügyminisz­ter-jelöltje elmondta: a szerve­zeti reformot hosszabb távú munkának tartja, amelybe a Külügyminisztérium dolgozói­nak minél szélesebb körét be kívánja vonni. Elsősorban ugyanis a tárca munkatársai tapasztalták működés közben azokat a zavarokat, amelyek bizonyos szervezeti változtatá­sokat mindenképpen szüksé­gessé tesznek. Ennek kapcsán Kovács László hangsúlyozta: nem kívánják fenekestül fel­forgatni a Külügyminisztériu­mot; politikai tisztogatás gon­dolata pedig fel sem vetődik. Az átalakítás célja mindössze az lenne, hogy bizonyos kor­rekciókkal hatékonyabbá te­gyék a tárca munkáját. A Magyar Szocialista Párt Or­szágos Választmánya az elő­reláthatólag augusztus 6-án megtartandó ülésén dönt a párt kongresszusának összehí­vásáról. A szombati, előzetes választmányi egyeztetés alap­ján erre nagy valószínűséggel október elején, az MSZP fennállásának ötödik évfordu­lóján kerül sor — válaszolta az MTI érdeklődésére a meg­beszélést követően Vitányi Iván, az Országos Választ­mány elnöke. A politikus szerint a kong­A Fidesz kongresszusa szombaton ismét Orbán Viktort választotta a párt el­nökének. A 412 küldött kö­zül 354-en vettek részt a szavazásban, s közülük 250-en Orbán Viktorra sza­vaztak. A másik elnökjelölt Wachsler Tamás 92 szava­zatot kapott. A Fidesz célja, hogy meg­őrizze a polgári fordulat esé­lyét Magyarországon. Egye­bek között ezt hangsúlyozta a megválasztása után tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor. A Fidesz elnöke ki­fejtette, hogy pártja a jövő­ben a mérsékelt polgári erők együttműködését kí­vánja segíteni. A Fidesz elnöki tisztéért Orbán Viktor ellenében in­dult Waschler Tamás a kö­zös tájékoztatón úgy értékel­te a kongresszus eddigi me­netét, hogy a célt elérték, si­került tabuk nélkül, kibe­szélni a feszültségeket. Sza­vai szerint az elnöki tisztért így például el kell dönteni, hogy milyen munkamegosz­tás legyen a miniszteri titkár­ság, a kabinetiroda, illetve a minisztérium titkársága kö­zött. Emellett át kell tekinteni a felügyeleti-irányítási rend­szert, a belső információs struktúrát, valamint a döntés- hozatali rendszert. Kovács László szerint ugyanis rendkí­vül hátráltathatja a Külügymi­nisztérium működését, ha e három szint összműködésé- ben zayarok jelentkeznek. A politikus példaként megemlí­tette: számára elfogadhatat­lan az elmúlt négy évnek az a gyakorlata, hogy nagyköve­tek olykor közvetlenül a kor­mányfővel beszéltek meg dol­gokat, és erről a területileg il­letékes helyettes államtitkár, vagy főosztály az újságokból szerzett tudomást — néha on­nan sem —, esetleg az érin­tett külhoni partner diplomatá­jától hallottak először az ügyekről. A legsürgősebb intézkedé­seket követően a Külügymi­nisztérium átfogó, alaposabb szervezeti reformját Kovács resszusnak minden bizonnyal tisztújításról is döntenie kell, hiszen a párt vezetéséből so­kan országgyűlési képviselők lettek, illetve kormánytisztsé­get töltenek be a jövőben. He­lyesebb volna tehát olyan új erőket bevonni az elnökség­be, akik munkaidejüket „a pártnak tudják szentelni”. Ami a párt legfelsőbb vezeté­sében történő esetleges sze­mélyi változást illeti, Vitányi Iván rámutatott: ez még nem eldöntött kérdés, hiszen — nyilatkozatait ismerve — folytatott versengés ke­mény és férfias küzdelem volt, de nem annyira, hogy ez a jövőben nehezítse ket­tőjük együttműködését. Walscher Tamás leszögez­te: nem tartozik azok közé a politikusok közé, akik egy ilyen kudarc miatt el­hagynák a pártot, s politikai jövőjét is a Fideszen belül képzeli el. Úgy vélekedett, hogy a kongresszus után a Fidesznek már nem a múlt­tal, a választási vereséggel kell foglalkoznia, hanem előre kell tekinteni az ön- kormányzati választásokra és az elkövetkező négy évre. Orbán Viktor ezúton is megköszönte azoknak a vá­lasztóknak a bizalmát, akik 7 százalékos eredményhez juttatták a Fideszt a májusi választásokon, s hangsú­lyozta, hogy az ő becsapá­suk lenne a párt politikájá­nak módosítása. A közelgő önkormányza­ti választásokat érintve László véleménye szerint úgy fél év alatt lehetne meg­valósítani, egy erre a célra fel­állított bizottság javaslatai nyomán. Fontos követelmény az is, hogy az átszervezés egyetlen napra se hátráltassa a külügyi munkát. — A leg­több átszervezésnek ugyanis az a veszélye, hogy fél évre, egy évre megáll az élet, és mindenki az íróasztalába ka­paszkodik — mondta a mi­niszterjelölt. A külügyminiszter-jelölt hozzátette: első intézkedései­nek egyike lesz a külképvise­leti hálózat felülvizsgálata. Meg kívánja nézni, valóban minden nagykövetségre szük­ség van-e; hol van lehetőség bezárásokra; esetleg hol kell új missziót nyitni. Új nagykö­vetségek egyébként csak a be­zárásokkal felszabaduló pén­zekből nyílhatnak. Kovács László ennek kapcsán hangsú­lyozta: elképzelése szerint több nagykövetséget kell be­zárni, mint amennyi nyílik. Ezzel is némi megtakarítást kell, illetve lehet elérni a kül­ügyi büdzsében. még maga Horn Gyula sem határozott, hogy a miniszter- elnökség mellett újra indul­jon-e a pártelnökségért. Az MSZP mindenesetre — mondta — nem szeretné meg­ismételni az „MDF-szindró- mát”, vagyis nem akar abba a hibába esni, hogy amint kormányra kerül, elsorvad alatta a mozgalom. A szocia­listák azt szeretnék, ha a párt­mozgalom, az alapszerveze­tek munkája továbbra is erős lenne — nyilatkozta Vitányi Iván. óvott attól, hogy bárki külö­nösebb illúziókat tápláljon a Fidesz szereplésével kap­csolatban. Szerinte ugyanis a hátralevő idő nem elegen­dő egy fordulathoz. Jelezte, hogy folytatják a párton be­lüli vitákat, s egy világo­sabb polgári jelleget akar­nak adni a Fidesznek, ame­lyet nem generációs, hanem néppártként képzelnek el. A Fidesz éjszakába nyú­ló kongresszusán újjává­lasztotta a párt országos el­nökségét. Ennek tagjai: Áder János (179 szavazat), Deutsch Tamás (163), Illés Zoltán (168), Kövér László (175), Pokorni Zoltán (238), Szájer József (207), Varga Mihály (221), Wachsler Tamás (173). A tanácskozás emellett két póttagot is választott az el­nökségbe, Kosa Lajos (157) és Német Zsolt (148) személyében. A Fidesz kongresszusa ezzel befejez­te munkáját. Zárkózott szakemberek Az elmúlt héten Békési László leendő minisz­ter és más jeles közgaz­dászok ültek össze, s ta­nácskoztak arról; va­jon megrendezzük-e az expót? Az expó ugyan­is pénzt vinne el a köz­ponti költségvetésből, ugyanúgy, mint annak idején a pápalátogatás. Akkoriban egy ,jeles” gazdasági hetilap mun­katársai kiszámolták, hogy minden magyar állampolgárnak nyolc­van forintjába kerül Őszentsége magyaror­szági útja. Igaz, arról már nem számolt be a gazdaságról tájékoztat­ni szerető lap, hogy Bu­dapest Önkormányza­ta hány milliót osztott szét kórházak és külön­féle segélyszervezetek között abból a pénzből, ami a pápalátogatás be­vételéből származott. Ugyanígy számolgat­ják most, hogy az expó (amelyet Magyaror­szág helyett szívesen megrendezne Endrú Sarlós úr Kanadában) mennyibe kerülne ne­künk, de valószínű, hogy nem számolnak az expó ama hozadéká- val, amit pénzben ugyanúgy nehéz lenne kifejezni, mint a pápa magyarországi tartóz­kodását. Csupán bízha­tok abban, hogy a jeles közgazdászok mindent jól végiggondolnak, merthogy magának a gondolkodásnak — nyilván mert nem va­gyok szakértő — nem lehetek a részese. Ba- ráth Etele, a leendő kormánybiztos ugyan­is már bejelentette (mi­nő demokratikus!), hogy a bizottság majd csak akkor lép a nyilvá­nosság elé, amikor dön­tését ismerteti. A de­mokráciáért négy éven át kiáltozó sajtó ezt most csöndesen tudo­másul vette, azaz úgy tűnik, kezdi megérteni, hogy valahol a szoba sarkában egy rongysző­nyegen van a helye, azaz beletörődik abba, hogy majd akkor tájé­koztatják őt, amikor arra a szakemberek megfelelőnek tarják az időpontot Egy ilyen kijelentés az elmúlt négy évben páratlan fölháborodást váltott volna ki. A kijelentőt pedig nem a Pest Me­gyei Hírlapban emle­gették volna antide- mokratikusként, ha­nem bizony a külföl­dön megjelenő újságok is hirdették volna: a ha­talom bezárkózik, a ha­talom nem ad informá­ciót, a hatalom dölyfös, úri, gőgös és rátarti. (Vödrös) Mérföldkő az egyház életében Befejeződött a zsinat • • Összefogni a nemzetért Horn még nem döntött Új erők a vezetésben Ismét Orbán Viktor az elnök A polgári fordulat esélye

Next

/
Thumbnails
Contents