Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-11 / 160. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. JÚLIUS 11., HÉTFŐ Megkérdeztük Hogyan előzhető meg az erdőtűz? Erdő- és avartüzekhez vonultak ki az elmúlt napokban országszerte a megyei és a városi tűzoltóegységek. Felelőtlenül elhajított égő cigaretta, gyufa miatt 100 hektárnál is nagyobb területeken váltak a lángok martalékává lomberdők, fenyvesek. A károk 10 milliókban mérhetők. — Hogyan előzhetők meg az ilyen jellegű tűzesetek? — kérdeztük Meri Tibortól, a Pest Megyei Tűzoltó-parancsnokság századosától. Fellendülhet a gazdaság Barátságot a külföldi tökével! — Úgy, ha mindenki komolyan veszi, és betartja a Földművelésügyi Minisztérium által június 29-én életbe léptetett tűzgyújtási tilalmat — válaszolta. — Ennek értelmében szigorúan tilos mindenhol, így az üdülőhelyeken is avart, gazt égetni. Tiltott a tűzrakás az erdőkben, a tisztásokon. Előfordul gyakran, hogy a kirándulók arra hivatkoznak: csak szalonnát szerettek volna sütni. Jó tudni, ha valakit rajtakapunk azon, hogy a tilalmat megszegte, szabálysértési eljárást kezdeményezünk ellene az illetékes önkormányzatnál. A büntetés összege 20 ezer forintig terjedhet. Felhívom a tisztelt olvasók figyelmét továbbá arra, hogy a korlátozás feloldása után is tartsák be a tűzgyújtás szabályait. Mindig legyen kéznél egy vödör víz, egy-két lapát föld, hogy a tűzrakóhelyet az égetés befejezése után lelocsolhassák vagy befedhessék. Ezzel biztosan elkerülhetik, hogy a lángok ismét fellobbanhassanak, s bajt okozzanak. K. M. Új fejezet kezdődött a szegedi New England Machinery Ltd. életében néhány napja. A nyugat-európai piacot ellátó, csomagológépeket gyártó vállalat magyar származású tulajdonosa, Bánkúty E. Géza amerikai nagytőkés megnyitotta a cég új üzemcsarnokát, s az ehhez tartozó szociális létesítményeket. — A gyárat öt évvel ezelőtt alapítottam — mondja Bánkúty E. Géza —, s ezidá- ig százszázalékosan amerikai tulajdonban volt. A vállalatnál magyar munkások, mérnökök és adminisztrátorok dolgoznak. A mostanáig bérelt helyen működő gyárnak vettem egy épületet, ennek ünnepélyes megnyitóján pedig négy törzsdolgozó a vállalatból tulajdonrészt is kapott. — Miként látja a nyugati tőke szerepét hazánkban? — Az amerikai tőke nagy érdeklődéssel figyeli a magyarországi * eseményeket. Arra van szükség, hogy a továbbiakban az eddigi lendülettel és összegekkel merjen befektetni. Hiszem, hogy Magyarország gazdasági helyzetének javulásához nagyban hozzájárulhat a külföldről befektetett tőke. A magyar munkaerő kiváló. A nyugati piacra termelve — olcsósága miatt — rendkívül versenyképes, s ezt ki kell használni. — Ön, mint amerikai nagytőkés — a választási eredményeket ismerve — hogyan látja a magyar gazdaság jövőjét? — A külföldi tőke, bár nem volt elragadtatva az elmúlt négy év üzletpolitikájától — feleli Bánkúty E. Géza —, de befektetéseit nem érezte veszélyben. A múlt tapasztalatai alapján most bizonyos mértékben várakozik, várja, hogy az új, szociális-liberális kormány gazdasági visszarendeződést hoz-e, vagy gazdaságbarát politikát folytat majd. Az első gesztusuknak olyannak kell lennie, hogy a mostani pillanatnyi megtorpanás után ismét mozgásba hozza a nyugatról beáramló tőkét. Amennyiben a szocialista irányzattól eltérő módon kezelik a külföldről érkező pénzt, Magyarországon komoly gazdasági fellendülésre lehet számítani. (nádai) A Falunapok Tápiószecsőn és Apor kán Hagyományőrzés színes programokkal A szerzők felvételei (Folytatás az 1. oldalról) A szövetség öt éve indította be a szociális gyógy- üdültetést Hajdúszoboszlón, illetve Berekfürdőn, ahol a nyugdíjasok napi 370 forintért szállást és egyszeri főétkezést kapnak. — A klubokat tehetségükhöz mérten támogatjuk — jegyezte meg Sípos József, ám hozzáfűzte: a központi költségvetési támogatás a szövetség által igényelt összegnek csak az egyhetedét teszi ki, negyvenezer fő részére erre az évre csak kétmillió forint állami támogatást kaptak. Sípos József kérdésünkre válaszolva elmondta: a nyugdíjasok érdekvédelmét két témában is szeretnék majd az új kormány előtt képviselni. Az egyik a nyugdíjak emelésének az általános elvi kidolgozása, a másik a nyugdíjasokat leginkább „lehetetlen helyzetbe hozó” gyógyszeráremelések kérdése. A tápiószecsői nyugdíjas-klub ötvenhat tagot számlál — tudtuk meg Ofel- la Sándortól, a klub alapítójától, illetve vezetőjétől, aki azt is elárulta, hogy ősszel ünnepük majd megalakulásuk harmincesztendős jubileumát és az ő nyolcvanéves születésnapját is. Mindenki „Sanyi bácsija” — aki évtizedeken át a helyi művelődési ház vezetője volt — ma is aktív, tevékeny szellemi, közösségi életet folytat. Nemrég látott napvilágot Kék szivárvány... című könyve, amelyben a többi között az általa negyvennégy évvel ezelőtt életre hívott szecsői hagyományőrző népi együttes történetét beszéli el. Most is boldogan kíséri figyelemmel sikereiket és részt vesz fellépéseiken is. A hét vegén megrendezett falunapon Sanyi bácsi is színpadra lépett és fiatalos lendülettel ropta a csárdást. A művelődési ház szabadtéri színpadán a szecsői gyermekcsoport, az érsekcsanádi népi együttes, és a lengyelországi Lubünból érkezett Wilc- zopole együttes is táncra perdült. A hagyományőrző népi együttes előadásában a szecsői legények sárközi és Áporkai apróságok szatmári verbunkot, a lányok kalocsai pámatáncot jártak, a vendégek pedig polkát adtak elő fergetegesen. T. Á. * Tán sikerül hagyományt teremteni a falunapból Apor- kán. A szombati egész napos rendezvény biztató tapasztalatokkal zajlott le, s bebizonyította, hogy a közel ezer lelket számláló faluban igénylik a lakók a közösségi életet, a közös ki- kapcsolódást. Szokatlan ébresztőre kelt a falu népe szombat reggel hétkor. A község zenekara egy lovas kocsin járta az utcákat, s harsogta fel álmukból az embereket. Délelőtt falufórumot tartott a község vezetősége, ahol ismertették a település általános rendezési tervét. Az egybehangzó vélemény az volt, hogy a község őrizze meg a meglévő „zöld falu” karakterét, a jelenlegi arculaton belül, azt továbbfejlesztve kell megteremteni a jövőbeli fellendülés alapjait. A tervek szerint a falu szellemi központja a templom, s annak környéke lesz. Az ipari jellegű létesítményekre a lakóterületi környezetvédelmi normákat kell előírni és betartani, a természet óvása érdekében. A vezetőség igen jövedelmezőnek találná egy színvonalas üdülőközpont kialakítását, a falusi turizmus fellendítését. A fórum ideje alatt a fiatalság sem unatkozott, hiszen a szervezők szinte egy búcsút varázsoltak a faluba, céllövöldével, körhintával, árusokkal. Emellett egy hőlégballon-bemutatón is részt vehettek a kíváncsiskodók. Sokakat vonzott az autó- és repülőmodell-ismertető. Színes műsorral álltak elő a környező települések néptáncegyüttesei és népdalkörei. Nagy sikert aratott a közönség körében a helyi ifjúsági citerazenekar, amely a közelmúltban alakult. Volt emellett foci, családi vetélkedő, este nyolc órától pedig az utcabálon ropta a táncot Aporka apraja-nagyjaKalocsai párnatánc A vidéki Magyarországot juttattuk szóhoz (Folytatás az 1. oldalról) Vannak azonban olyan állami feladatok, amiket el kell végeznie az állami apparátusnak, nem adhatók ki „albérletbe” az önkormányzatoknak. Ilyenek a honvédelmi igazgatás, vagy a ka- tasztrófaelhárítás feladatai. Ezekre mi regionális irányítást szerveztünk. Nem új elképzelés az, hogy meg kell szűnnie a köztársasági megbízotti hivataloknak. Amikor az Antall-kormány meghirdette a közigazgatási reformját, érződött, hogy visz- sza szeretnének kanyarodni a korábbi elgondolásokhoz. Amit csak úgy tudok megfogalmazni, hogy szüntessük meg a regionalizmus csíráját is, álljunk vissza a megyei szerveződésre, címzetes államtitkárok helyett a Belügyminisztérium főosztályvezetői lássák el a szükséges tennivalókat. Ez a szakmai vita vagy két éve zajlik, és úgy tűnik — bár az új kormány szándékairól a sajtóból szereztem értesüléseimet — hasonlóképpen gondolkodnak. Igaz, ehhez a parlamentnek kell kimondania a végső szót. A megszűnésünk gondolata számomra nem okozott meglepetést, mivel a köz- igazgatási alaptankönyvekben már úgy szerepelnek a hivatalok, mint a Belügyminisztérium decentralizált szervei. Azt hiszem, nem az én dolgom annak eldöntése, hogy ez a változás jó-e vagy rossz. A véleményem az, hogy olcsóbban, mint ahogy mi tettük, nem lehet megoldani az állami feladatok elvégzését. Jelenleg száztizenheten dolgoznak a hivatalban, s ebben benne van a gépjárművezető is. — Eddigi tapasztalatai alapján valóban fontos a közigazgatás reformja? — E kérdésnél a feladatokból kell kiindulni. Egyszer már kaptam azért a fejemre, mert azt mertem nyilatkozni a Pesti Hírlapnak, hogy elsietett volt a BM első törénytervezete, mert elsietettek voltak a tézisek, és nem a diagnózisra épült a prognózis. Most is azt mondom, bárki is nyúl a közigazgatáshoz, annak meg kell néznie, mi volt a jó, mi volt a rossz, és azt kell átalakítani. A jövendőbeli kormánynak is el kell döntenie, melyek azok a feladatok, amelyeket neki kell elvégeznie; és mi az, ami átadható. Vannak olyan teendők, amelyek csak „állami úton” oldhatók meg; ide sorolható — a honvédelmi, belügyi igazgatás mellett — az ellenőrzés is. Ez utóbbi ugyanis feltételez egy alá-föléren- deltségi viszonyt. Az ügyfél érdeke, a jogbiztonság is azt kívánja, hogy az ellenőrzést állami hivatal lássa el, mert akkor kísérhető figyelemmel a munkavégzés színvonala. „A közigazgatás átalakulásához idő kell... ettől az ország léte, biztonsága függ.” Vimola Károly felvétele — Mit mondana összegzésképpen ? — Úgy érzem, hogy az Antall—Boross-kabinet törvényhozásának egyik legnagyobb sikere az önkormányzati törvény megalkotása volt. Ezt azért merem mondani, mert ebben az országban voltak társadalmi feszültségek. Ezeket a feszültségeket az önkormányzatok le tudták vezetni. Látványos fejlesztések történtek — van olyan kis település, ahol szinte százszázalékos infrastruktúra-fejlesztés történt. Ezért nem történt társadalmi robbanás. Minket a sajtó egy része ’91-ben a kormány bunkósbotja címkével indított útra. A valóságban egy preventív, jogi tanácsadó szolgálatot láttunk el, kiváló szakemberekkel. Ez problémamentesebbé tette az önkormányzati munkát. Erre példa lehet az, hogy az országban egy önkormányzatot kellett feloszlatni — sajnos, éppen a mi régiónkban —, de az is ide tartozik, hogy Pest megyében legalább tizenhárom olyan önkormányzat volt, melyekkel komolyan kellett foglalkoznunk, hogy megőrizzék működőképességüket. Azt hiszem, a hivatal bebizonyította, hogy fontos tényezője volt az elmúlt négy évnek. A hét vidéki régió a maga jelenlétével és tevékenységével ellensúlyozni tudta a fővárost. Attól félek, ha újra megyeszintű irányítás dominál majd, a vidék felzárkózására kevés esély marad. A hivatal megtette a dolgát. Akármi is lesz, az itt dolgozó szakemberek tudását igénybe veszik a jövőben. A közigazgatási átalakuláshoz idő kell és idő kell ahhoz, hogy megerősödjön a civil szféra (például a kamarák, vagyis az önkormányzatiság), hogy bizonyos állami feladatokat átvehessenek ezek a szervezetek. A politika a közigazgatásban már letette a voksát. Elérkezett az idő, hogy az egyetemek államigazgatási tanszékei, az akadémia és így tovább, nagyobb szerepet vállaljanak a közigazgatás formálásában. Az ország léte, biztonsága függ attól, milyen a közigazgatása. J. Szabó Irén
