Pest Megyei Hírlap, 1994. július (38. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-08 / 158. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JÚLIUS 8., PÉNTEK 5 Megyei szociális felmérés Hosszú a várakozási idő Pest megye szociális intézményi ellátottságáról tárgyalt legutóbbi ülésén a népjóléti bizottság. Az utóbbi elé bo­csátott jelentést az önkormányzat társadalompolitikai osztályának munkatársai készítették. Ebból kiderül, hogy a rászorulóknak ma még aránytalanul sokat kel­lett várni az intézményi elhelyezésre. A megoldás a je­lenlegi férőhelyek számának bővítése lenne. Szűkebb hazánkban 18 megyei fenntartású szakosí­tott ellátást adó, s tartós el­helyezést biztosító bentlaká­sos intézmény áll a rászoru­lók rendelkezésére. Ezeken kívül több egyházi, önkor­mányzati és magántulajdo­nú szociális otthon is fogad — más és más feltételek mellett — időseket, betege­ket. Összefoglalóan megál­lapítható — szögezték le a megyei önkormányzat társa­dalompolitikai osztályának munkatársai egy helyzetfel­mérő és értékelő vizsgálat eredményeként —, hogy az említett intézmények a meg­felelő kategóriába sorolha­tók. Ezalatt a szakemberek a 18 otthonban lévő szemé­lyi és tárgyi feltételek kiegé­szítő állapotát értik. A legnagyobb gond a fen­ti intézményeknél az, Hogy nagy részük, megközelítő­leg 50 százalékuk, egyrész­ről meglehetősen, régóta, szinte felújítás, korszerűsí­tés nélkül működik, más­részről eredetileg sem erre a célra épült. A szakembe­rek megállapították, s ezzel a népjóléti bizottság tagjai is egyetértettek, hogy elen­gedhetetlenül szükség len­ne az említett épületek kül­ső és belső átalakítására. Utóbbi halogatása olyan sú­lyos következményeket von­na magával, mely egyrész­ről megkérdőjelezné a bent­lakás lehetőségét is, más­részről az elodázott átalakí­tás további, felesleges anyagi gondot jelentene a fenntartónak. Meglehetősen zsúfoltak a megyei szociális intézmé­nyek: egy lakosra mindösz- sze 5,3 m2 alapterület jut. Amennyiben figyelembe vesszük a szakminisztériu­mi rendeletben előírt leen­dő férőhelyi normákat, a megyei fenntartású intéz­ményeknek 500 jelenlegi lakótól kellene megválni­uk. Hasonló gond az egy szobában elhelyezett ágyak száma. Míg jelenleg 5—14 fő lakik egy ilyen egységben, a már említett új normák négy személy el­helyezését engedélyezik szobánként. Ma egyedül a csobánkai intézményben ideálisak az elhelyezés fel­tételei. Több otthonban a szüksé­gesnél kevesebb a vécé, a fürdőszoba, s tarthatatlanul rossz állapotban vannak a helyi mosodák, ahol életve­szélyes gépeken dolgoznak az alkalmazottak. Csupán néhány otthonban kielégítő a konyhák állapota: a leg­több helyen a berendezések teljes cseréje vált halasztha­tatlanná. Jó volt hallani, hogy a me­gyei szociális intézmények közül több is saját mikrobusz- szal gazdagodott az elmúlt két esztendőben. Nem ennyi­re pozitív a mérleg, ha a szakdolgozók számát, illetve felkészültségét, végzettségét nézzük. Sajnos az összlét- szám 52,7 százaléka szakkép­zetlen alkalmazott. A helyzetfelmérést készí­tők azt is megtapasztalták, hogy a legtöbb megyei fenn­tartású szociális intézmény­ben — elsősorban a vezetők igényességének köszönhető­en — pozitív irányba muta­tó változások indultak el: szinte mindenütt érezhető az a törekvés, hogy az ottho­nok át kívánnak térni a tel­jes önállóságra. Ezt amel­lett valósítják meg, hogy. közben betartják a jelenleg hatályos . jogszabályokat, még akkor is, ha azok oly­kor akadályozzák az intéz­ményi önállósulást. (mé) A föld a legkelendőbb Kárrendezési mérleg Csepel-szigeti telefonok Elkerülhető a torlódás (Folytatás az 1. oldalról) — Mi volt az, ami való­ban nagy gondot okozott? — Mint említettem, a hibákat nem akarjuk leta­gadni. Itt arról volt szó, hogy egy-egy ügyiratra csak egy-másfél év után tudtunk válaszolni. Ek­kor bizony már az ügyfél nem nagyon értette, mi­ért most történik az első hivatalos lépés. Pedig az ok nagyon egyszerű: az ügyeket benyújtásuk idő­pontját figyelembe véve tudtuk elbírálni. Ma már természetesen tudjuk, hogy gyorsabb lehetett volna a munkánk, ha az ügyiratokat külön-külön csoportosítjuk fajtájuk szerint. — Énnek alapján ho­gyan értékeli a hivatal az elmúlt három évben vég­zett munkáját? — A lelkiismeretünk tiszta, hiszen ennyi idő alatt, viszonylag ala­csony hibaszázalékkal el­fogadható államigazga­tási teljesítményt nyújtot­tunk. Most újra harminc- nyolcezer irattal kell szembenéznünk. Persze, ezek között valószínűleg jó néhány olyan is lehet, melyet egyszer már eluta­sítottunk, ám ismételten beadták a kérelmet. Jelen­leg ezek feldolgozása fo­lyik. Jó szervezéssel az idén is jócskán adhatunk még ki határozatokat. — Mi a véleménye a kárpótlási jegyért vásá­rolható részvényekről? — Az állami értékpapí­roknak, részvényeknek sokkal nagyobb szerepet kellene kapniuk a jelenle­ginél — felelte Sztáray Mihály. — Itt a főváros közelében, Pest megyé­ben inkább a föld iránti igényekkel találkoztunk. S ez bizony jó néhány al­kalommal furcsának ne­vezhető helyzeteket ered­ményezett. Aránytalan­nak éreztük az árverésein­ken való két-három ezres részvételt, s az ezeken ki­alakult hangulatot. — Most, a nyári hóna­pokban, amikor az árve­rések szünetelnek, mivel foglalkozik a hivatal? — Eddig több mint nyolcszáz árverést vezet­tünk le. Ám most sem tar­tunk szünetet, ugyanis nagy erővel végezzük a jegyzőkönyvekkel kap­csolatos pótlási és elszá­molási munkákat. A je­lenlegi — még nem tel­jes — statisztika szerint is húszezerrel többen sze­reztek tulajdont Pest me­gyében, mint bármelyik más megyében. Óriási számról van szó, s hibáz­ni nem szabad, mert az árverési jegyzőkönyv a tulajdon átvezetésének alapja. A földhivatalokat nem hozhatjuk abba a helyzetbe, hogy egy-egy árverés után nekik rejtvé­nyeket kelljen megfejteni­ük. — A jövőbeni terveiket hogyan tudná összefoglal­ni? — Nyilvánvaló, ha az előttünk álló árverési fel­adatokat és az elbírálan­dó igényeknek a mennyi­ségét nézzük, ^kkor a hi­vatalnak még egy-másfél évig állnia kell. Nádai László A Kis-Duna-Com. Távközlé­si és Telekommunikációs Részvénytársaság várható­an a jövő nyár végén fejezi be a Csepel-sziget települé­sein a távközlési hálózat fej­lesztését. A cég e céllal már jóval korábban megalakult, a tervek szerint már szólnia kellene a telefonoknak e tér­ségben — a munkálatok megkezdését azonban hát­ráltatta a koncessziós pályá­zat kiírása, elbírálása. Végül is nyertek, így már semmi akadálya a munkála­tok megkezdésének. Vi­szont a tervekhez képest csúszik a beruházás befeje­zése. Azért, hogy emiatt ne kerüljenek hátrányos hely­zetbe az érintett önkormány­zatok, megfogalmazódott az az elképzelés, hogy rá­diótelefonokat kapnak a cégtől az alaptőke arányá­ban. Nemzetközi tábor Erdélyben Mindezt Fehér Istvántól, a Kis-Duna-Com. ügyveze­tő igazgatójától tudtuk meg, aki azt is hozzátette, az önkormányzatoknak idén ősszel adják majd át e készülékeket, s ők dönthet­nek arról, miként használ­ják, adják tovább azokat. A jövőben is szerepet kapnak majd a rádiótelefonok: ott működtetik, ahol a kábeles rendszert nem lehet — vagy csak igen költségesen — kialakítani. Fontos tudni­való, hogy a készülékek nor­mál díjszabással működnek majd. Ä további tervek között szerepel, hogy sűrítik a tér­ségben a nyilvános telefon- fülkék számát. így elkerül­hető lesz a jelenre olykor jellemző torlódás, hiszen nyaranta több százan üdül­nek a szigeti falvakban. (szi) A Magyar—Román Humani­tás Alapítvány nemzetközi tábort szervez Erdélyben, hátrányos helyzetű, Pest, Nógrád, Jász-Nagykun-Szol- nok megyei, valamint ottani gyermekek számára. Ahogy Sándor Iréntől, az alapítvány titkárától megtud­tuk, Déva és Székelyudvar­hely lesz majd a táborozás két központi úti célja. Eb­ben a hónapban, 18-án in­dulnak útnak a gyerekek, kí­sérőikkel, Takács Pál tábor­vezetővel. Az egyhetes program során felkeresik majd Korondot, a Szent An- na-tavat, e környék néhány természeti látnivalóit, neve­zetességét. Az utazáshoz pályázatok utján kapott anyagi segítsé­get az alapítvány. A támoga­tók között van Pest megye önkormányzata, a budaörsi, a veresegyházi önkormány­zat, az abonyi mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet, a Ma­gyar Árpád-házi Szent Er­zsébet Szeretetszolgálat Ala­pítvány, emellett, még szá­mos más cég, vállalat és vál­lalkozó. — Szlávik Meny­hért, hévízgyörki személy- szállító például azzal járul hozzá a tábor sikeréhez, hogy saját autóbuszán, ked­vezőbb áron viszi el az erdé­lyi körútra a gyermekeket. Ä vendéglátók az alapít­vány helyi szervezetei lesz­nek, akikkel közösen játé­kos „ki mit tud?”-ot is szer­veznek. A téma természete­sen Erdély lesz. J. Sz. I. Székely pavilon épül Cegléden Közös bemutatkozás az expón A minap öt székely- földi település és 'W Cegléd polgármes- tere testvérvárosi megállapodást írt alá. (Er­ről lapunk hasábjain már be­számoltunk.) E szerződés célja, hogy a részt vevő vá­rosok megismerjék egymás kultúráját, kereskedelmét, gazdasági, sport-, valamint mindennapi életét. A partne­rek kötelezettséget vállal­nak arra, hogy erejükhöz mérten mindenben segítik egymást bármely területen. S bíznak abban, hogy együttműködésük elősegíti a településeik fejlődését, vi­rágzását és a polgáraik kö­zötti barátság létrejöttét. Jóllehet a megállapodás a székelyföldi és az anyaor­szági magyarok együvé tar­tozását rögzíti — tudtuk meg Mácu István polgár- mestertől —, azért van konkrét cél is. Éspedig Ceg­léd és Székelyföld bemutat­kozása az Expo ’96 kereté­ben. Tervezik azt is, hogy a testvérvárosok idehozzák Erdély kultúráját: táncait, dalait, nép- és színházművé­szetét. Az önkormányzati testü­let még februárban hozzájá­rult ahhoz, hogy az Eötvös téren — az egykor összeom­lott és lebontott Táncsics-is- kola helyén — az öt erdélyi település felépítse a székely pavilont, amely illik a tér ar­culatához. A ceglédiek el is készíttették a tervet. A léte­sítményben lesz egy helyi­ség, amely a székely szelle­miséget sugározza. Végezetül Mácz István el­mondta, ha elhangzik az ön- kormányzat végleges igen­je, a székelyföldiek létre­hoznak egy gazdasági társa­ságot, amely magyar—ro­mán közös vállalkozásként valósítja meg az elképzelé­seket. Az expó után a pavi­lont hasznosítani fogják. A polgármester hangsúlyozta, amennyiben az új kormány bármilyen ok miatt nem vál­lalná a világkiállítást, a ceg­lédiek akkor sem gondolják meg magukat. A honfogla­lás ezerszáz, és az államala­pítás ezeréves évfordulója alkalmából megtartják test­vérvárosokkal a közös be­mutatkozást. (fehér) Iskolák a sokoldalúbb képzésért Több lehetőséget ad a diákoknak A Közép-magyarországi Regionális Egyetemi és Kutatóintézeti Szövetség létrehozása céljából nem­régiben a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen az elképzelések megvitatásá­ra számos felsőoktatási in­tézmény és kutatóintézet vezetője, képviselője je­lent meg. A szövetség leg­fontosabb célkitűzése, hogy összehangolják a képzési, kutatási tevékeny­ségüket, széles körű lehe­tőséget biztosítva a diá­koknak. A társuló intézmények biztosítani kívánják az egyetemek és karok közöt­ti átoktatás, áthallgatás, valamint az oktatás és ku­tatás eszközrendszerének közös használatát, illetve a megkezdett tanulmá­nyok folytatását a társinté­zetekben. Ugyancsak lé­nyeges cél az, hogy az ál­taluk kiadott diploma egyenértékű legyen az eu­rópai egyetemeken kiadot­takkal. Ä szövetség külö­nösen fontos szerepet ját­szik majdan az egyetemi graduális, posztgraduális képzés, valamit a tudomá­nyos képzés szervezeti, személyi és tárgyi feltéte­leinek megteremtésében. Az ülés alkalmából ki­adott tervezet szerint a szövetség nem számít önálló jogi személynek. Az intézmények tagsága nem érinti az érvényben lévő jogszabályok szerinti irányítási, felügyeleti rendszerüket. A szövetsé­get alkotó agrár-felsőokta­tási és tudomános kutató­intézetek eddigi eredmé­nyes együttműködése alapján nyilvánvaló, hogy társulásuk tovább erősít­hetné a magyarországi fel­sőoktatási és tudományos szféra egységét. Az alapelvek értelmé­ben az oktatás és a kuta­tás tevékenysége elvá­laszthatatlan egységet ké­pez. Az intézmények az általuk képviselt tudo­mányterületek közös mű­velésére, új képzési és ku­tatási területek feltárásá­ra, a magas színvonalú ag­rárszakember- és tudós­képzés szakmai és tudo­mányos megalapozására társulnak. A szövetség tevékeny­ségi körébe tartozik majd többek között az egyete­mi doktori tanácsok létre­hozása, amely az intézmé­nyek által művelt tudo­mányág szakbizottságait jelenti. A külföldi oktatás­ban való együttműködés ugyancsak égető problé­mákat oldanának meg. Az egyetemi tanszékeken folyó kutatási tevékeny­ség személyi és tárgyi fel­tételeinek javítása érdeké­ben az MTA-val és a fel­sőfokú intézmények tan­székeivel történő külön megállapodás alapján ku­tatócsoportokat hozhat­nak létre. A tervezet megvitatása kapcsán több módosítási, kiegészítési indítvány szüle­tett, amelyek mind a zavar­talan együttműködés, az el­végzendő közös munka ja­vát szolgálják. (szűcs)

Next

/
Thumbnails
Contents