Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-06 / 130. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1994. JÚNIUS 6., HÉTFŐ Nehéz aratást jósolnak A körösi gazdák nem szerződnek Nagykőrös, Kocsér, Nyársapát és a környező' vidék őszi, tavaszi vetésű gabonaföldjeire az aszályos esztendők után idén kedvező időjárás köszöntött. Ennek hatására sajnos a kártevők is jobban elszaporodtak. Egyes területeken a vetésfehérítő bogár, a tavaszi árpában a gombabetegségek okoztak több-kevesebb kárt. Mégis eredendően nem biológiai, mint inkább gazdasági okai vannak, hogy a jó évjárat ellenére nem számíthatnak kimagasló hozamokra a gazdálkodók. Hegedűs Zoltán nagykőrösi falugazdász úgy fogalmazta ezt, hogy a termelésbe bevitt tőke szerint mutatkoznak a táblák. A magántulajdonba került kárpótlási vagy részarányföldeken ki-ki annyit fordított az állami támogatáson túl a növényvédelemre, a talaj tápanyag-utánpótlására, amennyire azt a család pénzügyi lehetőségei megengedték. .Fillérrel sem többet, hiszen a mezőgazdasági hitel ma még sok új gazda számára szóba sem jöhet. A búza átlagosan 4 tonna szemet ígér hektáronként Dél-Pest megyében, de a jobban gondozott táblákon az 5 tonna hozamot is valószínűnek tartják a termésbecslők. Az árpaföldeken 3-3,5 tonna szemre lehet számítani, és 2 tonna körül ad majd a rozs. Igen bőven termett a környéken a korai szálastakarmányokból. A kukorica, a napraforgó hozamát most még nem lehet megjósolni, biztató azonban, hogy eddig e két növénynek is kedvezően alakultak életfeltételei. Kőrösön és környékén nehéz aratást jósolnak a termelők, s e véleményüket osztja a falugazdász is. — Ezelőtt 2-3 héten belül mindenütt végeztek a kombájnolással, de most a szétparcellázott területeken feltehetően jóval tovább tart majd a betakarítás — mondja Hegedűs Zoltán. Nedvesebb időjárás esetén ez azzal a hátránnyal jár, hogy nagy mennyiségű gabona szárítását kell a gazdáknak megoldaniuk. Márpedig a szárítás magas költségei, a túlságosan elhúzódó aratás esetén, nagyon megdrágíthatják a termelést. — Az látható, hogy a tulajdonrendezésekkel egyelőre nem változott lényegesen errefelé a termelési szerkezet. Feltehetően a korábbi gépi erő is rendelkezésre áll. Mi hátráltatja akkor az aratást? — Alapvetően az a gond, hogy nem jött létre az a szervezési tevékenység, amely e kampánymunkát összehangolná a környéken. Nem alakultak ki a gépkörök, ahol például igényeiket bejelenthetnék a gazdák, de leginkább az információs csatornák hiányoznak, amelyek útján naprakészen tudnának tájékozódni a szolgáltatásokról, azok feltételeiről. A falugazdász persze legtöbbször tud segíteni, de a mi munkánk is akkor lenne igazán hatékony, ha nem különböző bizottságokkal, hanem a konkrét problémák megoldásáért felelős hivatalokkal dolgozhatnánk együtt. —- Milyenek a piaci kilátások, eladható-e a körösi gabona? — Sokféle szerződésformáról, ajánlatról tudok, de különös, hogy a helyi termelőket ezek nem nagyon érdekelték. Sokan úgy gondolták, a tavalyi áron idén is el tudják adni a gabonát szabadon. Ez persze korántsem biztos. Állítom, a magyar paraszt mindent tud a termesztésről, de sajnos szinte semmit a piacról, annak működéséről. Nem hiszik el, hogy a kereskedő, a tőzsdés jobban tudja náluk, jövőre milyen lesz az ár. Persze a tőzsdén is lehet nagyot bukni, de mégiscsak annak az árai az irányadóak, annyi amennyi, és nem több. Példának mondom, a nyugati országokban a forgalomba kerülő mezőgazdasági terményeknek csupán két százalék körüli része mozog szabadon, a többi szerződéses. A termelés, a feldolgozás biztonsága, a piac kiszámíthatósága megköveteli nálunk is a korrekt szerződéses rendszer kialakítását, de ehhez komoly információs hálózat kell. A tulajdonrendezések után ennek kiépítése elengedhetetlen. Az a világ elmúlt, amikor megelégedtünk az ilyen-olyan szakmai fórumokon összecsipegetett hírekkel. — A régió mezőgazdaságának kibontakozását hol gátolja leginkább az információk hiánya? — Tulajdonképpen mindenütt, az említett szolgáltatási területeken, de főként a piaci kapcsolatokban. A tulajdonrendezésekkel jelentős átalakulás várható a termelési szerkezetben, hiszen a gabona példájánál maradva, ez a termékcsoport nemcsak búzából, rozsból, árpából, hanem még tucatnyi növényből áll, a kölestől a pohánkáig. Mindegyik termesztésére van igény, méghozzá némelyik igen jövedelmező. Nos, ha mindezt tudják is a termelők, a szerződéses rendszer köztük és felvásárlók között csakis a jól működő információs csatornákon keresztül alakulhat ki. A piacot naponta látni kell, de a piacról is bele akarnak látni a termelésbe. E kölcsönösségben működik a gazdaság. M. J. Kiküszöbölhető a lánckereskedelem Szolgáltatásunk első számú nyertesei a fogyasztók, akik segítségünkkel a termelőtől, a gyártótól vagy az importőrtől vásárolhatják meg a termékeket, s ez jelentős megtakarítást hoz számukra. Ugyanis e közvetlen kapcsolat révén az árucikkek mentesülnek a lánckereskedelem költségterheitől, így kedvezőbb áron kerülhetnek a vevőkhöz — hangsúlyozta Molnár G. András, az Első Magyar Telemarketing Társulás Kft. (EMTT) ügyvezető, igazgatója egy tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen nem csak a fél évvel ezelőtt megalakult cég terveivel ismerkedhettek meg az újságírók, hanem meghívást kaptak az országos direktértékesítési és piackutatási találkozóra is a Budapest Sportcsarnokba. Mint Molnár G. András elmondotta: az EMTT a fejlett országokban már jól bevált, speciális ügyfél- szolgálatokat kíván létrehozni, amelyek franchise- rendszerben működnek majd. A kisvállalkozók a franchise-jogot egyszeri hozzájárulással szerezhetik meg, mely összegért egy hirdetővitrint helyezhetnek el házuk falán vagy kerítésükön. A vitrinek kínálatából — figyelemkeltő hirdetések, termékminták segítségével —i- a fogyasztók termelői áron rendelhetnek, melyek minőségéért az EMTT vállal garanciát. Ez a módszer korszerűsíti az ügynöki tevékenységet — tudhattuk meg az ügyvezető igazgatótól —, hiszen a hirdetővitrin üzemeltetőjének így ezentúl nem kell a lakások ajtaján kopogtatni. A településen lakók jártukban-keltükben találkoznak ezekkel a „reprezentatív vegyesbolt” szerepet betöltő vitrinekkel, s ha egy árucikk felkelti érdeklődésüket vélhetően felkeresik a szolgáltatót. Molnár G. András szólt arról is, hogy az országos vállalkozásba 2500-an léptek be és ezren kerültek fel a várakozók listájára. Az EMTT 2 millió forint tőkével és a franchise-part- nerek 56 ezer 500 forintos befizetésével indult. A kft. előzetes számításai szerint az év végére egy- milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek majd. • K. M. Ösztönzik a termelőket Változó sertésminó'sítés A korszerű és egészséges táplálkozás is megköveteli, hogy az asztalra kerülő sertés húsa mind kevesebb zsírt, és mind több színhúst tartalmazzon. A vágóhida- kon e kettő aránya alapján minősítik az állatokat, és sorolják húsukat különböző osztályokba. A minősítési rendszert jövő év első napjától központilag megváltoztatják, és a nyugat-európai országokban tíz éve működő szabványt veszik át. A változásról bővebben Klosz Tamás, az Országos Húsipari Kutató Intézet osztályvezetője tájékoztatta lapunkat. Mint elmondta, a hús— szalonna arányt az eddigi to- lómércés eljárás helyett szúrószondás műszerrel mérik majd a sertés két meghatározott pontján. Az új minősítési rendszer neve EUROP, ahol a szó egyes betűivel jelölik a különböző minőségeket. A legjobb az E lesz, itt (Folytatás az 1. oldalról) Utóbbi nem átallt odáig is elmenni vagdalkozó, személyeskedő, a tényéktől javarészt elrugaszkodott állításaival, hogy zsarolni is próbálta a polgármestert, sőt magát a testületet is. A hozzá továbbított kérés teljesítését ahhoz a követeléséhez kötötte, hogy mondjon le a polgármester... Mészáros István korábban is több bemházás kivitelezését vállalta el a településen. Legutóbb is megpályázott egyet, ám az eddig elvégzett munkáinak hiányosságaira hivatkozva, nem kapta meg a megbízást. Maga az elutasítást a polgármesterrel kialakult rossz viszonyával, ajánlatának, illetve a pályázati feltételeknek a menet közbeni, számára kedvezőtlen irányban történt módosításával indokolta. Az ügy azonban szinte csak innen indul: valójában azért idézte meg őt a testület, mert olyan számlákat (korábban elvégzett munkák teljesítésének adatszerű igazolását) várják tőle immár január óta, melyeknek benyújtása után Kerepestarcsa megigényelhetné azt a 18 millió forintnyi céltámogatást, mely a szi- lasligeti csatornázáshoz az idei évre szóló költségvetésben szerepel. Ellenkező esetben, ha Mészáros István továbbra sem adja át a kért iratokat a hivatalnak, a nagyközségnek hitelt kell felvennie. (S akkor még nem esett szó arról az eddig már egymillió forintra rúgó összegről, mely a januártól várt 18 millió forint júniusig elért kamatvesztesége.) Innentől kezdve a szó már nem a tényéké, hanem a személyeskedésé, a sértegetésé, á mocskolódásé volt. Az újságíró számára is érthetetlen, hogyan engedheti meg magának egy polgármester, egy felelős képviselő-testület ezeötvenöt százalék felett kell legyen a színhústartalom, a legrosszabb pedig a P, ahol mindez már csak negyven százalék alatt van. Az európai sertésminősítéshez való felzárkózást anyagilag is szeretnék ösztönözni. így az E betűjelet viselő sertéshúsért jövőre többet kaphat a termelő, mint az idei átvételi ár, míg a legrosszabb arányt elérők jövedelme ez alá kerülhet. Ez az ösztönző erő várhatólag javítja majd a minőséget, de emelheti a húsárakat is. A termelők felkészülését megkönnyíti a sertések minőségi cseréjére kapható állami támogatás, de ez sem helyettesítheti a piac törvényeihez alkalmazkodó takarékosabb, gondosabb sertéshizlalás kialakulását. Versenyben csak az a gazda marad, aki mindezeket figyelembe veszi. két a megalapozatlan vádakat, miért nem utasítja rendre a vagdalkozó helyi vállalkozót aki (aki — a hírek szerint — csak ideiglenesen bejelentett lakos Kerepestar- csán). A válasz — még ha egyetérteni vele nehéz is — több helyről, többféleképpen is megérkezett: a remélt 18 millió forintért el kell tűrni ezt a magatartást. S ahogyan az már ilyen esetekben lenni szokott: a vádaskodások után, a konkrét eset kapcsán messzire nyúló ügyek is kerültek, oda nem illő csizmaként, a képviselők asztalára. Kiderült, azaz csak kitudódott, hogy többen megkérdőjelezik a polgármester földvásárlásainak jogszerűségét, s hatalommal való visz- szaélést gyanítanak a négy év alatti meggazdagodás mögött. Bizonyíték azonban sem erre, sem arra nem került elő... Helyette, ahogyan Gerencsér József alpolgármester mondta egyik közbeszólásában — Mészáros István és kis társasága távozása után — „egymást esszük meg”, illetve, hogy „fölöslegesen emésztjük magunkat”. Az újságíró — dolga végeztével — csupán azt nem érti: miért is keltett félelmet jelenléte Mészáros István számára azon a testületi ülésen, melyen jószerivel az általa is megtámadott és megvádolt polgármester volt a célpont. Mindenesetre sokat elárult — példátlanul visszatetsző magaviseletén túl — Mészárosról az is, hogy egy korábbi beruházás után neki még járó, s mind a mai napig meg nem fizetett 2f millió forintról ekkép nyilatkozott: inkább vesszen a pénz, de akkor sem adja ki a számlákat, melyek birtokában a falu 18 millió forint céltámogatáshoz jutna... Maliár Éva Forintos hírek Egyelőre nem teljesen tisztázott a Lupis Brókerház budakeszi és soroksári ingatlanjainak tulajdonhelyzete. Az utolsó csődegyeztetésen a közel hárommilli- árd forintnyi követeléssel rendelkező Lupis- hitelezők meghosszabbították a csődmoratóriumot. Az új határidő július 24-e. Stájerország mezőgazdasága egyhetes agrárkiállításon mutatkozik be Baranya megyében, az Újhegyi Imre Mező- gazdasági Szakközép- iskolában. A bemutatót megnyitó stájer tartományi agrárminiszter szerint az az örvendetes, hogy a helyszín is mutatja: a közös Európába való belépés feltételeiért az oktatásügy teheti a legtöbbet. Diákfarmot adtak át a napokban Kalocsán, amely az itt tanulókat a kisgazdaságokban hasznosítható ismeretekre készíti fel. A mezőgazdasági szakközépiskolások növény- termesztési képzése egy százhektáros területen már beindult, s most megkezdődhet az állattenyésztők oktatása is. Nemzetközi lótenyész- szemle kezdődött szombaton Bábolnán. A lovak szépségversenyére, melyet most harmadszor rendeztek meg, 162 nevezés érkezett hazánkból, Ausztriából és Németországból. A párizsi klubba tömörült kormányhitelezők szombaton jóváhagyták az idén esedékes, hétmilliárd dolláros orosz külföldi adósság- törlesztés átütemezését. A francia gazdasági miniszter bejelentése szerint az összeg visszafizetését 15 éves időszakra ütemezték át, hároméves türelmi idővel. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! (n. t.) Vállalkozó zsarolja a kerepestarcsai testületet
