Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-06 / 130. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JÚNIUS 6., HÉTFŐ J Akik a rózsát ültették Galga menti kincsestár A 82. évében járó Marton Pálné Homok Erzsébet vérségi népi író egy szadai kislány társaságában Aki nem ismerős a Galga vidékén, Aszód táján, de úgy hozza a sorsa, hogy gyakran utazik arra, megmozgathatják a képzeletét a már szinte egybeépült, de külön vasútállomással rendelkező falvak: Galga- hévíz, Hévízgyörk, Bag. Közel vannak Pesthez, de a bennük lakó asszonyok közül sokan még népviseletet hordanak. Nem csak a viseletben, a dalban is élő még erre a népművészet, mutatja az a könyv, az a népdalgyűjtemény, melyet ajándékba kaptak, akik részt vettek szombaton Aszódon a Podmaniczky-kastély dísztermében a Galga menti népművészeti napok keretében megrendezett népművelők baráti találkozóján. Címe: „Rózsát ültettem a gyalogútra” — Galga menti népdalok. Gyűjtője, közreadója Maczkó Mária és Rónai Lajos, mindketten népművészeti együttes vezetői. A könyvben szereplő adatközlők közül jelen volt, a találkozót bevezető műsorban énekelt Tóth Sándorné, a bagi Muha- ray Elemér Népi Együttes tagja. Az ugyancsak ennek az együttesnek a tagja, a gyermek Kása Tünde szintén énekelt, bizonyítva a folytonosságot. Sza- dáról is szerepelt középkorú asszony, Kovács Tamásné, s még gyermekkorból éppen csak kikerültek: Varga Adrienn, Szabó Györgyi, Oroszi Erzsébet. A műsor után Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója, a Pest megyei önkormányzat tanácsnoka üdvözölte a megjelenteket. Megemlékezett arról, hogy ezelőtt négy évvel, Túrán találkoztak hasonlóképpen a Galga mente népművelői. Néma felállással adóztak azok emlékének, akik azóta már nincsenek közöttük. Asztalos István tovább idézte a múltat, amikor még kántortanítók irányításával jöttek létre a hagyományokat őrző csoportok. Kovács László, túrái kántortanító az ország első Kossuth-díjas népművelője volt; figyelme, segítsége révén többen lettek ezen a vidéken a népművészet mestere cím birtokosai. Bebizonyosodott, hogy a Galga mente a magyar népművészet kincsestára. Arra törekedjenek, hogy két év múlva, az Expo ’96 idején, ezt a világnak is megmutassák. Ezután kötetlen beszélgetés során adtak számot gondjaikról, cserélték ki tapasztalataikat a megjelentek, népművelők és népművészek. (nádudvari) Tóth Sándorné énekel, Lados László kíséri Svehla Pál csikófejes citeráján Balázs Gusztáv felvételei Amatőr képzőművészek kiállítása Sokáig nézegeti, forgatja Pest megyei kulturális napokat szervezett az expóra készülődés jegyében a Pest Megyei Közművelődési és Információs Központ szombaton és vasárnap, Érden és Százhalombattán. Az egész napos programok során ifjúsági és felnőtt énekkarok, népitánc- és népzenei, nemzetiségi és hagyományőrző együttesek találkozóját, valamint kamarazenei hangversenyeket rendeztek. Az érdi programsorozat szombatón délelőtt a Pest megyei amatőr képző- és ipar- művészeti tárlat megnyitásával kezdődött. Aki ismeri a megyei képző- és iparművészeti amatőrmozgalom helyzetét, annak enyhe csalódást okozott a tárlat. A művelődési központ kis L alakú helyiségében mintegy ötven festményt és grafikát, néhány kisplasztikát és iparművészeti tárgyat láthattunk csupán, és hiányzott a hasonló tárlatokon megismert jó néhány színvonalas és karakteres alkotó műve. Ahogy az olyan nagynevű műhelyek és csoportok tagjai, mint a Nagy István csoport, a csepeli Indulat közösség, a Gödöllői műhely nem küldtek alkotásokat pályázati felhívásukra —, mondta sajnálkozva megnyitójában Kéri Mihály festőművész, majd így folytatta: Legtöbben — főleg fiatalok — festményeket küldtek. A szakmai zsűri minden alkotótól legalább egy művet kiállított. A megszokottnál kevesebb a grafika, s azok között is alig van eszközigényes alkotás (rézkarc, xerox stb.). Ami nyilván anyagi okokkal magyarázható, s ez indokolhatja a kisplasztikák kis számát is. Ami meglepő: a megszokottól eltérően nagyon kevés a tárgyművészeti alkotás. A színvonal nagyon vegyes —, hallottuk a szakmai értékelést. A „vasárnapi festőktől” az autonóm művészi mondanivalót megfogalmazó alkotásokig ível a skála. De a bemutatottnál több, eredeti és bátor megoldást vártak volna el. Kéri Mihály kiemelte az iparművészeti munkák magas színvonalát, s köztük is Kerekes Piroska és Vilhelmi Mónika kerámiáit és Kovács László kovácsoltvas munkáit, valamint Huszarek Pál fafaragásait. A szobrászok közül Raffay István bronz kisplasztikáiban és Sarlós Györgyné kő-kavics-, és fakompozíciójiban a magasfokú mesterségbeli tudást dicsérte. Végül Hangái László, a PMKIK munkatársa, a pályázat kezdeményezője kiosztotta a tizenkétezer forintos pénzjutalommal járó díjakat Raffay István szobrászművésznek, Sz. Varga Agnes és Papp Sándor festőművészeknek, Kovács László kovácsoltvas és Sarlós Györgyné szobrászművésznek. A díjazottakon túl oklevelet minden kiállító kapott. Elismerésül, hogy az önkifejezés vágyától sarkallva alkotómunkába kezdtek. Árpi bizonyára nagy örömet jelentett számukra —, mondta Kéri Mihály. Noha ezen a téren is hiányérzete támadt a kiállítás látogatójának néhány alkotónál. Horváth- né Bobák Mária Háziáldás című képe például a vallásosság népi ábrázolásának szép példája, de mikor nyilvánvaló érzelmeinek megfestése helyett tájképbe fog, a színvonal és az eredetiség látja kárát. Éppígy Görög Béla farost és olajalkotásának megmunkálásából hiányzik a mívesség, ami pedig az örömteli alkotás velejárója lenne. Ezért (is) tértem vissza szívesen Sarlós Györgyné famunkáihoz. Indítékairól érdeklődve magyarázatot is kaptam a szépen megmunkált, kifejező alkotásokra. Harminchat évet töltött a Dunán versenyzőként, majd edzőként, mondta. A nyugodt vízen, a körbeölelő csendben úgy érezte, mintha az uszadékfák szólnának hozzá. Ahogy nézte őket, megelevenedtek számára a formák: akaratlanul is témákat látott bennük. Aztán a barátjától kapott vésővel elkezdte megmunkálni a különleges formájú gyökereket, fákat. Persze nem azonnal lát munkához, ha egy-egy szép darabot talál: sokáig nézegeti, forgatja, míg rájön: mit vegyen el belőle és mit hagyjon érintetlenül, hogy legjobban kifejezze érzelmeit. A tárlaton látható, díjazott Kiáltás című kompozíció göcsörtös faanyagát másfél évig nézegette, míg megfogalmazódott, mit is lehetne belőle csinálni. Mert a művészet lényege, hogy lelke, hogy kifejezőereje legyen mondta, majd hozzáfűzte: kiállításokra jár, könyveket forgat, hogy megtanulja a technikát is mondanivalója megfogalmazásához. (veszelszky) A Pest megyei kulturális napok keretében kórustalálkozót rendeztek Százhalombattán. Képünkön Noseda Tibor vezényli a ceglédi Kardos Pál énekkart, és budapesti szervitakórust, valamint a Pest Megyei Szimfonikus Zenekart Talum Attila felvétele Gyalai Béla képei Az ember esendősége A ceglédi galériában megnyílt Gyalai Béla festőművész kiállítása. Az alkotó a képek egy részénél a klasszikus akvarelltechni- kát alkalmazta, amit ma már nemigen szoktak ilyen tisztán festeni. Ő viszont rutinosan, hozzáértéssel teszi ezt, tudván, hogy pillanatok alatt kell megörökíteni a látványt, a hangulatot, hiszen javításra nincs lehetőség. Nagy előnye és erénye, hogy a papír fehérségét is képes beépíteni a kompozícióba, így az önálló színként szerepel, miáltal az egész alkotás könnyednek, frissnek tűnik. A galériában látható képei általában szűkebb környezetének, Tiszavárkony- nak a világát villantják fel, valamint Tiszakécskének azt az egykori falu hangulatát őrző szeletét is, amit nem semmisítettek meg az újabb építkezések. Némelyik művén szinte eljut a teljes absztrakcióig. A tájképek ábrázolásából is lehet következtetni arra, hogy Gyalai Bélának fontos az ember; s az érzelmek Szomorú szédítő mélysége. Megejtően emlékeztet az ember gyarlóságára, esendő- ségére — a bibliai témáiban a bűnösségre. (A tárlat június 10-ig tekinthető meg.) (f. f.) Színház Szigetszentmiklóson A szigetszentmiklósi városi könyvtár színházterei > mében mutatja be a Nem-Art Színpad ) Shakespeare.-Hamlet (helyett) Tom Sjoppard: -é'é-T'' Zamlet (helyett) Nem-Art: Zan-Zamlet Álomjátékát 1 huzamban. A cselekmény a helsingpri vár rövidített változatában játszódik. Szó'cs György és Rózsa Sándor ötlete alapján rendezte Rózsa Sándor. Hamlet, a dán szerepét Käufer Virág alakítja, Román Párducz Dénes pedig két szerepet is: Claudius, a királyt és Poloniust, a főkamarást játssza. A bemutató időpontja június 11 -én 19 órakor. Irodalmi est Gödöllőn Fohász az emberért ■n.V Péter Eta költő irodalmi estjére kerül sor holnap, június 7-én 18 órakor a gödöllői Juhász Gyula Városi Könyvtárban Fohász az. emberért címmel. A műsorban közreműködnek: Sassné Fábián Tünde, P. Horváth Gábor előadóművész, Maráczi Tamás (gitár), Táborszki Jánosáé és a Petőfi Diákönképzőkör tagjai. A műsor után dedikálás lesz.
