Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-04 / 129. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JUNIUS 4., SZOMBAT Funar nem lesz keresztapa Marad a Babes—Bolyai Harcok a délszláv frontokon Iráni gárdisták Boszniában Bukaresti lapjelentések sze­rint a kolozsvári Babes— Bolyai Egyetem igazgatóta­nácsa elutasította Gheorghe Funar polgármester javasla­tát, hogy kereszteljék át az intézményt (amely nevében a nagy magyar matemati­kus emlékét is őrzi) „Felső- Dacia egyetemére”. Az egyetem közleménye szerint ilyen változtatásra nincs ok, márcsak azért sem, mert eddig az egye­tem akadémiai testületé vagy illetékes szervek ré­széről senki sem tett javas­latot a név cseréjére. így, az alkotmányban garantált egyetemi autonómia nevé­ben, a Babes—Bolyai Egyetem nem tartja szüksé­gesnek foglalkozni más szervek elképzeléseivel — dobja vissza a labdát Fu- narnak az egyetem igazga­tótanácsa. A Szamos-parti város vatrás körei, naciona­lista sajtója az utóbbi idő­Csak szlovákul A szlovák parlamentben teg­nap délben megtartott szava­záson megbukott a kor­mány által beterjesztett tör­vénytervezet a kétnyelvű helységnévtáblákról. A ma­gyar nemzetiség számára kedvező, az Európa Tanács ajánlásaihoz igazodó terve­zetet egyetlen szavazattöbb­séggel utasították el. A Vla­dimír Meciar vezette De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt képviselői lel­kes tapssal ünnepelték saját sikerüket, azt, hogy Szlová­kiában továbbra is csak szlovák nyelven tüntethe­tők fel a helységnevek. ben élesen támadta Andrei Marga professzort, az egyetem rektorát, mert eb­ben és más kérdésekben nem engedett a városháza politikai nyomásának. A Romániai Magyar Szó tegnapi jelentése szerint Ko­lozsváron lemondott a Né­met Demokrata Fórum nevű kisebbségi szervezet egész vezetősége, tiltakozá­sul az ellen, hogy helyisége­iből folyamatosan kilakolta­tással fenyegetik és állandó­an zaklatják. A Kolozsvár—Mannhe­im Baráti társaság vezetősé­ge nyilatkozatban jelentette be, hogy a történtekről tájé­koztatják Kinkel német kül­ügyminisztert, az Európa Tanácsnál és az Európai Uniónál is tiltakozni fognak a romániai németeket érő megkülönbözetés ellen. Ko­lozsváron a legutóbbi nép- számlálás adatai szerint 1400 német él. Riadókészültségbe helyez­ték csütörtökön a libanoni hadsereget, miután Izrael légitámadást intézett az Irán-barát Hezbollah terror­szervezet Bekaa-völgyben lévő állásai ellen. A geril­lák az izraeli megtorló fe­nyegetéseket figyelmen kí­vül hagyva tegnap hajnal­ban is — 24 óra leforgása alatt hatodszor — rakéta- sorozatvetőkkel lőtték a zsi­dó állam északi részét. A hivatalos libanoni köz­lemény rámutat: „a hadse­reg valamennyi egységét egy esetleges izraeli táma­dás miatt helyezték riadóké­szültségbe”. A bejrúti kor­Boszniában tegnap hajnal­ban ismét harcba kevered­tek egymással szerb kato­nai egységek és muszlint— bosnyák kormányalakula­tok. A szarajevói rádió a har­cok súlypontjaként az észak-boszniai Tuzla vá­ros ipari övezetének pe­remterületét jelölte meg. Heves összecsapások foly­tak az ENSZ védelmi öve­zeteitől keletre és nyugatra egyaránt. A szerbek új fent tüzérsé­gi tűz alá vették a közép­boszniai Bugojnót; az itt kiépített brit ENSZ-támasz- pont kéksisakos legénysé­gét éppen csütörtökön von­ták ki sorozatos szerb tá­madások után. „Miután a kéksisakosokat elnyelte az út pora, a szerbek ismét fo­kozták támadásaikat” — jelentette a szarajevói rá­dió. mány országos gyásznappá nyilvánította a pénteket „az izraeli agresszió” elle­ni tiltakozás jeléül, s ennek megfelelően a magán- és a közintézmények, így az is­kolák bezárására szólított fel. Az izraeli támadás halot­tainak számát Faresz Bueiz libanoni külügyminiszter 45-ben állapította meg. A Libanon területén végrehaj­tott izraeli támadások kö­zül a csütörtöki volt a leg­véresebb 1987 óta, amikor egy dél-libanoni palesztin menekülttábor elleni légiak­cióban 38-an vesztették éle­tüket. Megkezdődött a gorazs- dei szerb kivonulás. Az AFP genfi jelentése sze­rint a szerb katonai alaku­latok tegnap reggel folytat­ták előzőleg megtorpant ki­vonulásukat a kelet-bosz­niai Gorazsde városa körül 3 kilométeres sugarú kör­ben kialakított tilalmi öve­zetből. A francia hírügy­nökség Akasi Jaszusinak, az ENSZ különleges jugo­szláviai megbízottjának közlésére hivatkozik. Irán Boszniába bejutta­tott körülbelül 400 iráni forradalmi gárdistát, hogy segítsenek a boszniai muszlimoknak terroralaku­latok megszervezésében a volt Jugoszláviában — je­lentette az AFP amerikai hírszerzési forrásokra hi­vatkozva. A francia hírügynökség­nek nyilatkozó személy kérte nevének mellőzését. A lengyel kormány az utol­só lehetőségét is kizárta an­nak, hogy a lakosság vissza­kapja 1945 után elkobzott javait — jelentette az AFP. Wieslaw Kaczmarek privati­zációs miniszter ehelyett — magyar mintára — kárpótlá­si jegyek kibocsátását terve­zi, amelyeket az egykori föld-, ingatlan- vagy gyártu­lajdonosok, illetőleg örökö­seik igényelhetnek egykori vagyonuk után. A tervezet szerint a volt tulajdonosoknak egy évük lenne igényeik benyújtására. A jogosnak tartott igények után a kormány 10 évig érvé­nyes kárpótlási jegyeket osz­Közlése szerint ezek az irá­ni rohamosztagosok tevé­kenységüket kizárólag a délszláv területekre össz­pontosítják, kelet-európai célpontjaik nincsenek. Több száz iszlámista ön­kéntes boszniai jelenléte és szerbek elleni harci be­vetése már ismert egy éve, ez azonban az első eset, hogy szervezett harci ala­kulat érkezéséről is tudo­mást szereztek. Amerikai lapjelentések szerint május elején 350-400 „oktató” érkezett ti­tokban Boszniába fegyverek­kel és robbanóanyagokkal, hogy Irán-barát harci alaku­latot szervezzenek a libano­ni Hezbollah (Isten Pártja) mintájára. Ebbéli igyekeze­tükben azonban feltehetően erős akadályokba ütköznek, mivel a bosnyákok híján vannak az iszlámista hevü­letnek — írja az AFP. tana szét, amelyeket tulajdo­nosok részvények vagy álla­mi ingatlanok vásárlására fordíthatnának. A tervezet fi­gyelembe veszi a jegyek vár­ható cserekereskedelmét is a tulajdonosok, illetve a kár­pótlásban nem részesülők kö­zött. A tervezet értelmében csakis a jelenleg lengyel ál­lampolgársággal rendelke­zők folyamodhatnának kár­pótlásért, a kivándorolt len­gyelek nem. Kárpótlási je­gyért folyamodhatnának vi­szont azok a lengyelek, akik 1939 előtt a mai Ukrajna, Fe­héroroszország vagy Litvá­nia területén rendelkeztek tu­lajdonnal. A nagyvilág hírei Jk Véget ért a Kairói Nyilatkozat elfogadásá­val tegnap az el nem kötelezettek mozgalmá­nak Kairóban megren­dezett 11. külügymi­niszteri értekezlete. A mozgalom elsó' számú feladata: megfelelő vá­laszt adni a nemzetkö­zi kapcsolatok változá­saiból eredő kihívásra. Jk Újabb korszakos ren­deletet írt alá Borisz Jel­cin orosz elnök ezúttal arról, hogy készítsék elő' a nyakig eladósodott ál­lami vállalatok eladását. 4k Bili Clinton ameri­kai elnök Rómán kívül kezdte hivatalos olasz- országi látogatásának második napját. Teg­nap a fővárostól mint­egy 60 kilométerre dél­re lévő Nettunóba uta­zott, hogy részt vegyen a szövetségesek euró­pai partraszállásának 50. évfordulója alkal­mából rendezett ünne­pi megemlékezésen. 4k Százhuszonhét ukrán deszantos érkezett teg­nap Szevasztopolba, a „Bilbek” repüló'térre. Az Egyesült Álla­mok — csatlakozva az Európai Unió és Orosz­ország álláspontjához — részletes és pontos területrendezési tervet készül előterjeszteni a szemben álló boszniai feleknek. A döntés vál­tozást jelez az ameri­kai kormányzat hozzá­állásában. Libanon: riadókészültség Kárpótlás Varsóban is EGY HÉT M indenki örült 1990-ben, a társadalom nagy várakozásokkal és reményekkel várta a vál­tozásokat, a politikai rendszerváltást. A saj­tónak az volt a dolga, hogy szomorkodjon. És ezt meg is tette. Most a sajtó örül, szinte eufóriává emel­te május 8-át, miközben az ország hangulata koránt­sem ennyire emelkedett. Mi történt? A kormánykoa­líció megbukott, a liberális pártok vereséget szenved­tek, a szocialisták pedig túlgyőzték magukat. És most a sajtó, hosszú idő óta először, némi a za­varban van. Nem egészen ezt várta, nem egészen így képzelte. A dolgok pedig jól alakultak. A kormányt négy esztendő alatt szüntelen össztűz alatt tartotta, az első száz nap türelmetlenkedéseitől a most átadott autópálya-szakaszok esetéig mindenben támadta. Szí­tották az ellentéteket az MDF fő irányzatai között, a feszültségeket folytonosan ébren tartották. Meg is lett az eredménye. Nem járt sokkal jobban a Fidesz sem. Évekig becézték, ajnározták őket, túlságosan is magasra emelve őket, majd hirtelen dobták a naran­csosokat. Akkorát zuhantak, hogy épphogy bejutot­tak a képviselőházba. A gond természetesen a két „győztes” párttal van. Az egyik túl nagyra, a másik túl kicsire sikeredett. És ettől zavarba jöttek jó néhá­ny an. Ellentétben az MDF belső konfliktusaival az el­múlt években alig tudhatott valamit a közvélemény a nyitott és szabadelvű SZDSZ belső világáról. Az évek során elnököket és frakcióvezetőket váltottak, különböző platformokat alakítottak hangzatos nevek­Ki viszi át? kel, majd ezek a csoportosulások különösebb könny- hullajtás nélkül eltűntek. Legalábbis nem hallani ró­luk semmit. Hirtelen aztán a megálmodott és kitalált Kuncze Gábor széles válla és nagy bajusza mögött felsorakozott az egységes csapat. Mert az egységben és az amerikai reklámpszichológiában van az erő. Emellett a sajtó, politológusi és közvélemény-kuta­tási támogatással, kitalált egy félelmetes erőt, a kon­zervatívok és szocialisták mellett a harmadik lehető­séget, a liberális blokkot. A négy pártból álló tömörü­lés vezetői állandóan nyilatkoztak, mosolyogtak, vá­lasztási szövetséget is kötöttek (amit aztán nem min­denki tartott be), azaz a liberális blokk élt és virult. Aztán az eredmény ismert. A négy dór oszlopból ket­tő már 8-án összedőlt, a harmadik fadúcként még használható, míg a negyedik áll még, csak azt nem tudni, hol, meddig és miért. Ezzel szemben hála sokak negatív kampányának, továbbá a tisztességnek és a szakértelemnek, a szo­cialisták elképesztő fölénnyel nyerték meg a választá­sokat. S a sajtó mindezt dermedve nézi, mert nem egészen ezt várta, nem egészen ezt akarta. Kipukkadt a liberális blokk, bűvös szó azért min­dig kell, máris itt van a szociálliberális koalíció. Reá­lis alapja is lenne, ha több párt, vagy ez a kettő, de más szavazati aránnyal alakult volna ki. Nem így tör­tént, ettől azonban még természetes, hogy a fő kér­dés a koalíció. Vannak, akik máris ténynek, netán előre elhatározott politikai szándéknak veszik (van benne valami). Mások most agitálnak, a napilapok tele vannak a koalícióért esdeklő, illetve ezt elutasító írásokkal. Senki sincs könnyű helyzetben, folyik az adok-kapok, a helyzet bonyolult. Mindenki lázban, minden mondat vagy gesztus jelent valamit. Ami megjelenik az újságban, cáfolják a Nap-keltében. Ami elhangzott a képernyőn, cáfolják az esti műso­rokban. Békési üzeni, hogy csak koalícióban érde­kelt, különben nem vállal semmiféle szerepet. Hóm erre azt mondja, hogy ezt még megbeszéli vele. És itt lép be a történelem. Évtizedeken keresztül ez a be­szélgetés körülbelül húsz másodpercig tartott volna, a nyolcvanas évek végén talán negyed óráig. Ma azonban megfejthetetlen. Sem az időtartam, sem a végeredmény nem egyértelmű. A nemzetközi (Észak-Korea) és a belpolitikai helyzet tehát fokozódik. Ha a szocialisták egyedül maradnának vagy vállalkoznának, is­mert összetettségük miatt hamar belső és külső ellen­állásokba, ellentmondásokba ütközhetnek. Ha az SZDSZ belép (és milyen feltételekkel), ezt a tagság koalíciót ellenző része nem hagyhatja szó nélkül. Ha nem lép be, az ezt akarók azt sem. Ismerve e párt ve­hemenciáját, lesz itt még vihar. Az ország számára a legfontosabb a folyamatos­ság — mondta a jelenlegi miniszterelnök. A nép más­képp döntött. Most aztán csak leshetünk. Székely Ádám

Next

/
Thumbnails
Contents