Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-04 / 129. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚNIUS 4., SZOMBAT 3 Válasz Ágoston Andrásnak Mindig kiállt a VMDK mellett A párthétvége kérdései A KDNP-frakció Dobogókőn Ágoston András, a Vajdasá­gi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a na­pokban Magyarországon megjelent sajtónyilatkozata­iban azzal vádolta a kor­mányzatot, hogy a VMDK megosztására törekedett. Az elnök egyik megfogal­mazása szerint a magyar kormány néhány erős embe­re szét akarta verni a VMDK-t. A tárcánál többek között elmondták, hogy a Külügy­minisztérium megalakulásá­tól kezdve a vajdasági ma­gyarság legitim képviselője­ként fogadta el a VMDK-t, amelynek vezetőit egyen­rangú politikai partnerként kezelte. Ebben a szellem­ben tárgyaltak a Külügymi­nisztérium vezetői a VMDK küldöttségeivel Ma­gyarországon, illetve a hiva­talos és a nem hivatalos lá­togatások során Jugoszláviá­ban. A külügyi vezetők az el­Az Egyesült Nemzetek Szervezete Regionális és Kriminológiai Kutatóintéze­te (UN1CRI) által készített, a kábítószer-élvezővé válás megelőzését célzó progra­mot Olaszország és Málta után hazánkban is beveze­tik, s a közeljövőben a szak­emberek kidolgozzák a nemzeti sajátosságokra épü­lő változatát — tudtuk meg azon a tegnapi sajtótájékoz­tatón, amellyel véget ért a hét elején kezdődött buda­pesti nemzetközi tanácsko­zás. A program keretében szá­mos magyar tanárt készíte­nek fel a drogélvezők szá­múit években jugoszláviai látogatásaik alkalmával ha­tározottan kiálltak a VMDK mellett; így azzal is, hogy a VMDK által szer­vezett eseményeken vállal­ták a megjelenést, a fellé­pést, illetve azzal is, hogy nyilvános állásfoglalásaik­ban támogatásukról biztosí­tották a VMDK politikai tö­rekvéseit. E megnyilatkozá­sokban is mindig a vajdasá­gi magyar közösség érdekei­nek összehangolt megjelení­tése érdekében emelték fel szavukat. Ezzel együtt a Külügymi­nisztérium konkrét pénz­ügyi, illetve jelentős szerve­zési támogatást nyújtott a VMDK ösztönzésére létre­jött Vox Emberbaráti Szol­gálat tevékenységéhez. Ma­gyarország — a VMDK po­litikai törekvéseivel össz­hangban — ezzel is hozzájá­rult ahhoz, hogy a vajdasá­gi magyarság könnyebben tudja átvészelni a telet. mának növekedése elleni küzdelemre. Tantervi aján­lás készül a hazai iskolák számára az ifjúságot veszé­lyeztető, a kábítószer-hasz­nálathoz vezető helyzetek kialakulásának megelőzésé­re — mondta a sajtótájékoz­tatón Herman F. Woltring, az UNICRI igazgatója. Megtudtuk továbbá: a re­mélhetően hamarosan elké­szülő részletes prevenciós programban a tervek szerint 6—18 éves diákok tanárai, szülei vesznek részt, s mind­azok, akikkel az említettek kapcsolatban állnak a több mint kétezer iskolában. (r. z.) Az ország következő négy évét alapvetően befolyásol­hatják azok a politikai dön­tések, amelyeket a hét vé­gén megrendezendő külön­böző pártfórumok hoznak. A parlamentbe bejutott po­litikai pártok szőkébb és tá- gabb vezető testületéi érté­kelik a kialakult helyzetet, s állást foglalnak fontos belső, szervezeti, helyen­ként személyi kérdések­ben. Kimagasló eseménye a hét végének az MSZP rendkívüli kongresszusa és az SZDSZ küldöttgyűlése. Előbbin a választások győz­tese várhatóan megnevezi miniszterelnök-jelöltjét, s dönt arról, hogy mely erő­ket kér fel koalíciós part­nernek. A szabad demokra­ták — nyilván már az MSZP ajánlatának ismere­tében — dönthetnek vagy az elutasításról, vagy arról, hogy megkezdik a koalíci­ós komány létrehozásához vezető tárgyalásokat. Az MDF választási vere­ségének okait és általában a belpolitikai helyzetet érté­keli ma a Demokrata Fó­rum második legfontosabb döntéshozó szerve, a 139 tagú országos választmány. Mint Lezsák Sándor ügyve­zető elnök lemondása kap­csán kiderült, az országos elnökség nem várja meg a szeptember végére terve­zett rendkívüli országos gyűlést, hanem már ma fel­ajánlja lemondását. Ha a választmány ezt elfogadja, akkor az országos gyűlésig ügyvezető elnökség viszi az ügyeket. A választások utáni első ülését tartja a Fidesz orszá­gos választmánya, hogy ér­tékelje a párt választási sze­replését. Amennyiben a Fidesz vá­lasztmánya még az ülés előtt felkérést kap az MSZP-től koalícióra, ak­kor ez a kérdés is napirend­re kerül. Előzetes értesülé­sek szerint, a Fidesz to­vábbra is határozottan el­utasítja a kormányban való részvételt a szocialistákkal. A Kereszténydemokrata Néppárt új parlamenti frak­ciója ma és holnap tartja alakuló ülését Dobogókőn. Mivel a kétnapos tanácsko­zásnak nincs előzetes napi­rendje, ezért egyelőre kétsé­ges, hogy már ezen az ülé­sen megválasztják-e a kép­viselőcsoport új vezetőjét. A párt vezető személyisé­gei közül többen — így Varga László elnökhelyet­tes és Csépe Béla, a koráb­bi frakcióvezető — úgy lát­ják, hogy az alakuló ülés­nek egyfajta műhelybeszél­getésnek kellene lennie, és a tisztségekről, bizottsági helyekről a későbbiekben szükséges dönteni. Ameny- nyiben mégis sor kerül a frakcióvezető megválasztá­sára, jelenleg FUzessy Ti­bort, Isépy Tamást, Surján Lászlót tartják a posztra esélyesnek keresztényde­mokrata körökben. Az esetleges választás egyúttal „előmérkőzése” le­het a június végén összeülő nagyválasztmánynak, ahol a pártvezetés összetételéről döntenek. Mivel az elnök­ség már jelezte, hogy kol­lektiven lemond, azaz visz- szaadja mandátumát a nagyválasztmányi ülésén, várható, hogy június utolsó hétvégéjén teljes tisztújítás­ra kerül sor a Keresztényde­mokrata Néppártban. A KDNP egyébként az új törvényhozás alakuló ülése előtt szeretne egyez­tetni a többi parlamentbe jutott párttal — elsősorban a törvényalkotói munkáról, a hatékonyabb működés le­hetőségeiről. A kormányfő' kezdeményezte Boross találkozik Petővel és Kunczéval A parlamenti pártok vezetőivel megkezdett tárgyalássorozat részeként Boross Péter hétfőn délután találkozik Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Kuncze Gáborral, aki a szabaddemokraták országos listavezetője, miniszterelnök-jelöltje. A miniszterelnök által kezdeményezett találkozón — miként arról Juhász Judit kormányszóvivő tájékoz­tatta az MTI-t — a választások után kiala­kult helyzetről lesz szó. Rádiós levélváltás P. Szabó József, a Kossuth adó főszerkesztő­je tegnap azt kérte a szerkesztőktől és a ro­vatvezetőktől, hogy tartsák be a Magyar Rá­dió alelnökének azt a tilalmát, miszerint az elbocsátott rádiósok külsősként sem dolgoz­hatnak a Magyar Rádió műsoraiban. Csúcs László pénteken levélben tette szóvá, hogy az elmúlt időszakban a Kossuth rádió műso­raiban többször és többen megszólalhattak azok közül, akiket elbocsátottak, és egyúttal ennek kivizsgálását kérte. P. Szabó József korábban is kapott már ilyen tartalmú leve­let. Arra válaszul kérte az alelnököt: vizsgál­ja felül korábbi döntését. Kábítószerveszély ! Megelőzési program kétezer iskolában / •• A kamara az AVU mellett áll Türelmük határán a patikusok Zöld Gyűrű ’94 Kiszorulunk a városokból? A kamarai tagság valameny- nyi közvetlen gyógyszerellá­tó tevékenységet végző gyógyszerész számára köte­lező. Azoknak a gyógyszeré­szeknek, akik eddig még nem voltak kamarai tagok, a törvény életbeléptetésétől számított 30 napon belül kell felvételüket kérni a ka­marába. (A 4700 aktív pati­kusból egyébként 4200-an már eddig is tagjai voltak a gyógyszerészkamarának.) A kamara legfontosabb feladatai közé tartozik töb­bek között, hogy vélemé­nyezze a gyógyszergyártást, a gyógyszerellátást és a -for­galmazást, valamint a veze­tő beosztású gyógyszeré­szek kinevezését, továbbá, hogy gyógyszerész etikai-fe­gyelmi szabályzatot alkos­son. A sajtótájékoztatón a töb­bi között szó esett a gyógy­szertári vagyon, illetve a pa­tikaprivatizáció körül ismét fellobbant vitáról is. Szabó Sándor ezzel kapcsolatban kijelentette: véleményük sze­rint törvényellenes a Telepü­lési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetsége (TOOSZ) és az Állami Vagyonügynök­ség (ÁVÜ) ügyvezetése kö­zött nemrégiben létrejött megállapodás, amely szerint az AVÚ átadja a tulajdonjo­got az önkormányzatoknak. A gyógyszerészkamara elnö­ke úgy nyilatkozott, hogy a Legfelsőbb Bíróság határo­zata csak a bíróságokra néz­ve kötelező, ezért a kamara az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért. Amíg az Alkotmánybíróság nem foglal állást, nem szabad visz- szafordíthatatlan döntéseket hozni — hangsúlyozta az el­nök. A kamara az AVÜ álta­li privatizációt támogatja, mert szerintük csak így biz­tosítható a patikák országo­san egységes „megbocsátá­sa”, s csak így kerülhető el, hogy a közgazdaságilag is ésszerűtlen jelenlegi gyógy­szerellátási struktúrát „ne be­tonozhassák be” az önkor­mányzatok. A kamara elnö­ke végül felhívta a figyel­met arra, hogy „a patikusok türelmük határához érkez­tek”. T. Á. Idén az Ybl Miklós Műszaki Fősikolán tartották meg a Zöld Gyűrű ’94 konferenci­át. A tegnapi rendezvény fő­védnöke Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium ál­lamtitkára volt, ő is nyitotta meg a találkozót, amelyet a Zöld Gyűrű Alapítvány szer­vezett. A konferencia előadásai ezúttal egy téma köré cso­portosultak: a műszaki tech­nológiák fejlődésével együttjáró változások vizs­gálatára, a városok növeke­désével felvetődő környe­zetvédelmi gondok felvázo­lására. Ezzel összefüggés­ben adták át a Zöld Gyűrű pályázat díjait. Áz előadások kitértek a budapesti agglomerációban kialakítandó zöldövezet szükségességére, néhány szomszédos — nyugati — példára, a környezetbarát építés lehetőségeire, a lelki egészség és a környezet kapcsolatára. A Zöld Gyűrű Alapítvány általános törekvése, hogy az utcákat, tereket felszabadítsa a gépkocsiuralom alól. Szeret­nék elérni, hogy zöld gyűrű­ként épüljön ki a budapesti Hungária körút. Az alapít­ványt két esztendeje hozta lét­re az Ybl Miklós Műszaki Fő­iskola, a Ganz-Hunslet Rt. és a Dunatrend Környezetvédel­mi Kft. Abból indultak ki, hogy ki kellene használni azt a lehetőséget az emberibb környezet megvalósítása érde­kében, amivel a Hungária kör­út rendelkezik. E törekvések­be beleilleszthető a tegnapi konferencia célkitűzése is; mely szerint szakemberek gondolkodjanak együtt azon, miként csökkenthető az a je­lenség, amivel az ember las­san kiszórni a nagyvárosok­ból, hogy átadja helyét a gé­peknek. (szí) Megosztanak-e Horn emlékei? Mert egy ostoba fogal­mazástól nincs kedvem megijedni, inkább a tér­demet csapkodtam a ne­vetéstől, Havas Henri­ket hallgatván a Nap­keltében, midőn Nagy Sándor MSZP-s ország­gyűlési képviselővel be­szélgetett. Szóba került a társadalom megosz­tottsága, méghozzá Ha­vas Henrik megfogal­mazásában, aki úgy vél­te, Horn Gyula, mint miniszterelnök megosz­taná a magyarságot, méghozzá Horn Gyula 1956-os — és most tes­senek figyelni — emlé­kei miatt. Azért említet­tem, hogy nincs ked­vem félni, mert ez a megfogalmazás olyan körmönfont, olyan ala­muszi és olyan Horn Gyula hátuljához való kerülést mutat, ami íz­léstelenségétől, nyálas- ságától, nagynyelvűsé­gétől válhat félelmetes­sé. Nem titkolom aggá­lyaimat, ettől a perctől kezdve a magyar szó­tárból töröltetik a pu- fajka szó, s töröltetik a nyílt, őszinte fogalma­zás, mert helyét átveszi a Havas Henrik nevé­vel már régebben fém­jelzett nyelves, nyálas kifejezések hosszú so­ra. Az elmúlt négy év­ben a Magyar Televízió műsorvezetőinek zöme, kiváltképp a Nap-kclté- ben, a szabad demokra­ták ölében üldögélve, őket körülrajongva volt látható, ám a stáb megérzi, érti az idők szavát, s egyik ölből nagy sietve átül a má­sik ölbe, hiszen úgy tű­nik a vágyott koalíció az MSZP és az SZDSZ között nem fog létrejön­ni. Miután szerénysé­gem a rendszerváltozás­kor is újságíró volt, még jól emlékszem, s mint Horn Gyulának ’56-ról, erről az időről nekem is vannak emlé­keim, például arról, hogy a „szakma” ne­mes egyszerűséggel je­lentette ki az MDF győ­zelme után: elölről kezdhető a hatalom utá­lata. Nos, Havas Henri­ket hallgatva vége en- - nek a nemzeti progra­mot gyűlölő időszak­nak, s nyugodtan kez­dődhet a csalafinta fo­galmazásokkal is törté­nő mély elismerése a ha­talomnak. Meg kell je­gyeznem, egyáltalán nem csodálkozom Ha­vas Henrik viselkedé­sén, sőt, ezt vártam tő­le. Biztos vagyok ben­ne, hogy még nagyobb csodákra képes, mert­hogy van hozzá gyom­ra, no meg példát kell mutatnia — mint egye­temi docensnek — a le­endő újságíró-nemze­déknek. (Vödrös) Hétfőn lép hatályba a Magyar Gyógyszerész Kamará­ról szóló törvény, amely köztestületi rangra emeli a szervezetet. A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy a gyógyszerésztársadalom választott testületéi és tisztségviselői útján önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szoci­ális érdekeit — hangsúlyozta Szabó Sándor, a kamara elnöke a Népjóléti Minisztériumban tartott tegnapi saj­tótájékoztatón.

Next

/
Thumbnails
Contents