Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-23 / 145. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK 3 Máris van utód? Testvérváros-találkozó Gödöllőn Bírósághoz fordul az elbocsátott vezérigazgató — Tisztelt Liszkay Gábor, kivel készítem ezt a rövid beszélgetést? — A Hírlapkiadó Vállalat elbocsátott vezérigazgatójával. Tegnap délután egy órára berendeltek az irodámba az Állami Vagyonkezelő Rt. felelős beosztású munkatársai és átnyújtották a felmondást. Indokolása mind jogilag, mind ténybelileg teljes mértékben megalapozatlan, ezért azt meg fogom támadni a bíróság előtt. Megalapozatlan az indoklás, mert a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz lapok kiadói jogainak a Mahír Rt. részére történt átadásához nem hogy engedélyt nem kellett volna kérnem, hanem még bejelentési kötelezettség sem terhelt, a jogszabályok szerint. — Ezek szerint lehetséges, hogy az ÁV Rt.-nél nem ismerik a jogszabályokat? — Ha az elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatokat, az intézkedéseket és a felmondásomat tekintem, akkor azt kell mondanom, hogy — nem. — Tegnap olyan hírek terjedtek el városszerte, hogy már be is mutatják az új vezérigazgatót... — Ezeket én is hallottam — válaszolta Liszkay Gábor —, ezzel szemben az ÁV Rt. illetékesei az új vezérigazgató kinevezéséig ideiglenesen megbízták Horácski Józsefet, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyettesét az ügyek vitelével. Munkaköri kötelessége volt elvállalni. __ —Mi a véleménye az AV Rt. elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatairól, amelyek szerint semmisnek tekintik az eladásokat, illetve az eredeti állapot visszaállítására ' egy hét majd egy nap határidőt szabtak? — Egy szerződés semmissé nyilvánításához jogerős bírósági ítélet szükséges, s mindez a mai bírósági gyakorlatot figyelembe véve ilyen rövid időn belül nem képzelhető el. Mindenesetre ez az eljárás elbizonytalaníthatja a külföldi és a hazai befektetőket, mert a jogbiztonságot kérdőjelezheti meg. Az ÁV Rt. véleménye szerint a kiadói jogok eladása meghatározott időre semmis, mert úgymond a vagyonvédelmi előírások megkerülésével kötöttem meg a szerződést. Ezt azonban így csak a bíróság mondhatja ki, jogerős ítélettel. A vád nem állja meg a helyét, különös tekintettel arra, hogy a Hírlapkiadó Vállalatot úgynevezett vagyonvesztés nem érte, sőt növekedett a likviditása, s egészében javult a Hírlapkiadó Vállalat eladhatósági pozíciója. — Akkor mi értelme lehet ennek az egész botránynak? — Erre nem tudok válaszolni. Hallottam olyan véleményt is, hogy az önmagában nyereséges Expressz lapot talán valakik külön szerették volna privatizálni, de ismétlem, a kérdésre magam nem tudok válaszolni. Lapunknak az ÁV Rt.- ből származó információi szerint a Hírlapkiadó Vállalat új vezérigazgatóját ma mutatják be a kiadó dolgozóinak. (d. g.) A magyar szabadság napja A harmincezer lakosú Gödöllő lesz a legnagyobb, az ötszáz lelkes Terény pedig a legkisebb helyszíne a Magyar Szabadság Napja Alapítvány által szervezett hét végi ünnepségeknek, melyekkel arra emlékezhetünk nak megfelelően, azóta minden év júniusának utolsó hét végéjén megrendezi a megemlékezést Gödöllőn. De már nem csak itt, a székhelytelepülésen, mert célul tűzték ki, hogy minél több város és község csatlakozNye kurity! — Tilos dohányozni! „Emlék” a gödöllői kastély kerítéséről, az elhagyott szovjet őrtorony tövéből A szerző felvétele immár negyedik alkalommal, hogy Magyarország területén nincsenek idegen katonák. Erről számolt be tegnap Gémesi György gödöllői polgármester, az alapítvány kuratóriumának elnöke, a megyeházán tartott sajtótájékoztatón. Bizonyára sokan emlékeznek még arra, amikor 1991-ben először ünnepelte a magyar szabadság napját több tízezer ember a gödöllői Alsóparkban. Az ökumenikus istentiszteleten, melyet Tőkés László vezetett, hálát adtak annak, hogy Magyarország a szovjet csapatok kivonulásával valóban szabaddá és függetlenné vált. Az alapítvány, céljázék a napi politikától mentes ünnepléshez, ami alkalmas a haza kulturális értékeinek bemutatására is. Az elmúlt nyáron a 900 éves Mohács volt a központi színhely. Az idén pályázat eredményeként Bonyhád, Csurgó, Nyírbátor és Terény ad otthont a rendezvényeknek. A sajtótájékoztatón a települések képviselői ismertették programjaikat. Gödöllőn szombaton délután három órakor kerekasztal-be- szélgetés kezdődik a városházán a testvérvárosi együttműködés jelentőségéről a határon túli magyarsággal való kapcsolattartásban. A meghívott vendégek: Bo- ross Péter miniszterelnök, Jeszenszky Géza külügyminiszter, Csedő Csaba Csíkszereda, Ölló's Árpád Duna- szerdahely, Pataki István Beregszász, Tóth Horti Gábor Zenta polgármestere. E fómmon írják alá a Gödöllő és Zenta közötti testvérvárosi szerződést. Ezután 10 perccel hat előtt a kastély: parkban, a Világfa előtt kezdődik ünnepi műsor Gödöllő és testvérvárosai néptáncs- csoportjainak közreműködésével. Este kilenckor tűzijáték lesz. A Nógrád megyei Terény- ben ugyanezen a napon motoros bajnoki futam, különböző kiállítások rendezése mellett megáldják a község zászlóját. Másnap evangélikus és katolikus istentiszteletet tartanak szlovák nyelven, majd népművészeti bemutató kezdődik, immár tizenharmadik alkalommal. Azzal a gondolattal, mondta el Mu- csina Gyula polgármester, hogy az Ipoly nem elválasztja, hanem összeköti a két népet. A Tolna megyei Bony- hádon, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium udvarán, az 50 éve „malenkij ro- bot”-ra elhurcoltak és sorstársaik tiszteletére meghirdetett ökumenikus istentisztelettel kezdődik a program szombaton. Oroszki István polgármester elújságolta, hogy magyar és német nyelvű emléktáblát lepleznek le ebből az alkalomból. Csurgón, a somogyi iskolavárosban, az egész napos ünnepség harangzúgással kezdődik és zárul. A délelőtti ökumenikus istentiszteleten Tőkés László püspök hirdet igét. Mint Kovács Tamásné irodavezető elmondta, a kulturális műsorok mellett nemzetközi labdarúgó-mérkőzés is lesz. Balázs Gusztáv Kisebbségeink és a kormányváltás Tettekre van szükség Horn és Pető' Borossnál További gazdasági információkat várnak Utolsó ülés teljes jogokkal Utolsó ülését tartja teljes jogkörrel a Boross-kormány, miután az Országgyűlés jövő keddi alakuló ülése után már csak ügyvezetőként tevékenykedik az új kormány megalakulása időpontjáig. Ä mai ülésen a testület elő- teijesztést hallgat meg a búza- termelés és -értékesítés helyzetéről — közölték a Kormány- szóvivői Irodán. Az elmúlt évinél jóval nagyobb, várhatóan 4,3—4,6 millió tonnás búzatermés értékesítését legalább egy- milliárd forinttal támogatja a kormány. Az étkezési búza exportjához az előteijesztés szerint tonnánként 950 forint lesz a támogatás. Ezenkívül szó van garantált áras felvásárlásról, a közraktározás kamattámogatásáról, illetve a lejáró hitelek meghosszabbításáról. A kormány arról is dönteni kíván, hogy adókedvezményt adjon a Schwarzmüller Járműgyártó és Kereskedelmi Kft.- nek és a Hajdúsági Iparművek Rt.-nek. A testület áttekinti a bank- és adóskonszolidáció helyzetét. Nyíltan be kell vallani, hogy a magyarországi kisebbségek helyzete sokáig nem volt kimondottan rózsás. Ez jobbára a délszláv nemzetekre (szerbekre, horvátokra) vonatkozik, akik kénytelenek voltak elviselni hazánk s a szomszédos (volt) Jugoszlávia közötti viszony „kemény” hullámvölgyeit. A rendszerváltozás óta jelentős változást tapasztalhattak a magyarországi kisebbségek. Erről és az elkövetkező időszakról beszélgettünk Lasztity Petárral, a Szerb Demokrata Szövetség alelnöké- vel, aki egyben a kisebbségi kerekasztal ügyvezető elnöke is. — A koalíciós kormány és a parlament igyekezett ugyan a kisebbségek, így a magyarországi szerbek helyzetén is javítani — mondta —, hiszen megalkotta a kisebbségi törvényt, amely elvileg a korábbiaknál előnyösebb helyzetet biztosít a számunkra, de a gyakorlatban a rendelkezések nem valósultak meg maradéktalanul. Éppen ezért az új parlamenttől és a hamarosan hivatalát elfoglaló kormánytól azt várjuk, hogy a kisebbségi törvény szellemében gyakorlati lépéseket is tegyen. A kulturális és az oktatási autonómia nem maradhat a szavak szintjén. Megvalósításához pénzre van szükség. Ezért, véleményem szerint, az 1995-re vonatkozó költségvetés megvitatásába be kellene vonni bennünket is. Talán ennél is sürgősebb tennivaló az önkormányzati törvény olyan módosítása, hogy a szórványban élő szerbeknek is lehetőségük legyen alkotmányos joguk gyakorlására. Közismert tény ugyanis, hogy Magyarországon hozzávetőleg ötezer szerb él, de területileg nem alkotunk egységet, vagyis az elkövetkező önkormányzati választásokon szavazataink nem teszik lehetővé saját jelöltünk bejutását. B. M. Boross Péter miniszterelnök tegnap délelőtt dolgozószobájában megbeszélést folytatott Horn Gyula MSZP- és Pető Iván SZDSZ-pártelnökkel — tudatta Juhász Judit kormány- szóvivő az MTI-hez eljuttatott közleményében. „A találkozón megtárgyalták a Magyar Rádió és az MTV alelnökeinek felmentésével kapcsolatos teendőket. Egyetértettek abban, hogy ideiglenes jelleggel és korlátozásokkal az intézmények jelenlegi gazdasági vezetőit célszerű megbízni az irányítás feladataival. A tárgyaló felek megállapították, hogy az új kormány megalakulása után más személyek jelölését is kezdeményezhetik e funkcióra. Az átmeneti intézkedést az indokolja, hogy a két nemzeti médiumban ne alakuljon ki vezetés nélküli állapot. Horn Gyula pártelnök hétfőn reggel érkezett levelében jelezte, hogy további gazdasági információkra tart igényt a kormányzati munka átadásával kapcsolatosan. Boross Péter miniszterelnök Szabó Iván pénzügyminiszterrel történt megbeszélése alapján arról tájékoztatta a két pártelnököt, hogy a pénzügyminiszter készséggel áll rendelkezésükre közvetlen információ adásával. A kormányfő megragadta az alkalmat, hogy kifejtse személyes véleményét a kialakuló kormányzati struktúrával kapcsolatban. A gazdasági, illetve kormánystruktúrát érintő beszélgetés véleményt hangoztató és nem megállapodásokat céiző jellegű volt. A pártelnökök alaptalannak minősítették azt a híresztelést, amely szerint korlátozni vagy megszüntetni óhajtanák a parlamenti televíziós közvetítéseket. A tárgyaló felek szót váltottak az önkormányzati törvény tervezett módosításáról is.” írjunk egyformán? A Pest Megyei Hírlap az az egyetlen konzervatív napilap, amelyik kilóg az újságárusoknál kapható töméntelen sajtótermék közül. < (Igaz, lapunk nem mindig kapható, s mint tudjuk, előfizetni sem könnyű rá, de a legszí- vósabbak csak-csak be tudják szerezni, élű tudnak rá fizetni.) Sokan vannak, akik a Pest Megyei Hírlap hangvételét kifogásolják, s kifogásukat azzal szokták indokolni, hogy nem abban a stílusban írunk, mint a többi újság. Ezzel kapcsolatban régi sajtó elleni kifogások jutnak az eszembe, amelyeket megfogalmazóik arra alapoztak, hogy minden újság ugyanazt írja. Ez még a Kádár- rendszerben volt téma, ám úgy tűnik, az emberek jelentűi része ezt tartja jónak, s ma már visszasírja azt az időt, amikor minden napilap ugyanúgy fogalmazta meg a KGST csúcstalálkozóját, vagy a parlament egynapos tavaszi ülésszakát, s persze hosszan lehetne sorolni a példákat. Mi valóban mások vagyunk, mint a többi napilap. A többinél tán nincs nap, hogy ne hangsúlyoznák a másság iránti toleranciájukat de bizony a mi másságunk fájón szemet szúr nekik. Jó példa erre az a Magyar Hírlapban megjelent publicisztika, amelyről hétfői számunkban e hasábon már említést tettem. Ebben nem az a baj, hogy X vagy Y újságnál ennek vagy annak a szerzőnek nincs jó véleménye rólunk, hanem az, hogy lehengerlő véleményüket sajnos nagyon sokat mértékadónak tartják, s ezáltal ezek az újságok a másság iránti türelem ellen hangolják a társadalmat. Lejárattatásunk (lásd második oldalas írásunkat) a rádióban minden eddiginél mélyebbre süllyedt, ami ellen szerkesztőségünkből fellépni nem tudunk, csupán fájdalommal vettük tudomásul: a jövőben mi, a másként gondolkodók, a szocializmust és a liberalizmust másképpen értelmezők periférián leszünk. S történik majd mindez a demokratikus Magyarországon, ami legalább akkora szégyen lesz ránk nézve, mint Európa számára a boszniai háború. (Vödrös)
