Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-23 / 145. szám

PEST MEGYEI HIRIAP TUDÓSÍTÁS 1994. JUNIUS 23.. CSÜTÖRTÖK Megkérdeztük Panzióban a kutya helye? Sok kutyatulajdonosnak okoz fejtörést, hol helyezze el a kedvencét a nyaralás hetei alatt, vagy ha külföld­re megy dolgozni, esetleg kórházba kerül. E gondok megszüntetését szolgálják a kutyapanziók, az egyet­len probléma csak az, hogy kevés van belőlük az or­szágban. — Hogyan működik egy kutyapanzió, s mi­lyen feltételek között helyezhetjük el ott hűséges tár­sunkat? — kérdeztük Kelemen Károlynét, a XX. ke­rületi Mártírok úti Fenyves Panzió dolgozóját. — A Fenyves Panzió, de gondolom a többi is, té- len-nyáron fogadóképes. A legnagyobb forgalom per­sze nyáron van — kezdte válaszát. Általában 2-3 hét­re, esetleg egy hónapra hagyják itt az állatot. Ez alatt az idő alatt a kutya tel­jes ellátásban részesül. Minden eb egy elkülönített helyen alszik a marakodás elkerülése miatt. Ez nem azt jelenti, hogy egész nap be vannak zárva, hiszen na­ponta kétszer sétáltatják őket és a kifutón is szalad­gálhatnak: Természetesen minden kutyát tisztán tarta­nak és rendszeresen etet­nek. A kisebb kutyák elhe­lyezése (tacskó, spániel) na­ponta 350 forintba kerül, a nagyok ellátása (kuvasz, bernáthegyi) 400 forint A kutya elhelyezésének felté­tele az oltási bizonyítvány. Szükség esetén állatorvos is ellátja az ebeket. Ez a panzió négy éve működik, és ezalatt már kialakult egy törzsvendégi kör. Nagyon kevés hasonló intézmény működik az országban, s ezt az is bizonyítja, hogy még Sopronból, Egerből is hoztak kutyát. V. Cs. Hasznot hoz a céginformáció Naponta alakulnak új vállal­kozások. Ebben a helyzet­ben különösen fontosak az információk az üzleti partne­rekről. A Creditreform — cégszövetség ilyen szolgálta­tást nyújt szerte Európában, s a Creditreform-Interinfo Kft. révén 1990 óta hazánk­ban is. Sajtótájékoztatójukon teg­nap hangsúlyozták: minden áruszállítást és szolgáltatást a számlaösszeg teljes ki- egyenlítéséig hitelnek kell te­kinteni, ami az eladó olda­lán költségeket eredményez, növeli a veszteség veszélyét az ügyfél esetleges fizetés- képtelensége miatt. Ennek minimálisra csökkentése ér­dekében a céginformációt még az üzlet megkötése előtt célszerű beszerezni a le­endő partnerről. A Creditre­form céginformációi által a tagok olyan adatokhoz jut­hatnak, amelyek fontos mér­céi egy vállalkozás hitelké­pességének megítélésénél. (tóth) Nagyválasztmányra készül a KDNP (Folytatás az 1- oldalról) Ha elfogadják döntésünket, akkor egy ideiglenes pártve­zetést kell választani, amely­ben a személyek kicserélőd­hetnek, a funkciók pedig más kézbe kerülhetnek. Azért kell ideiglenes veze­tés, mert a párt őszi nagy vá­lasztmányi üléséig (melyet a szombati ellenére megtar­tunk) jelentős előkészületi munkák szükségesek. Valójá­ban majd ősszel szeretnénk véglegesíteni a vezetőséget betöltő személyeket és tiszt­ségeiket. Önmagunk elvárásaihoz képest a választásokon óriá­sit buktunk, így a szereplé­sünkhöz vezető párton kívüli és párton belüli okok fölül- vizsgálata mindenképp napi­rendre kerül. Szeretnénk elér­ni azt is, hogy a főbb okokat föllelve megtaláljuk a válság­ból kivezető utat, melyen el­indulva az önkormányzati vá­lasztásokig már átszerveződ­hetünk és megerősödhetünk. Ezért alapszabály-, a szerve­zeti- és a működési szabály­zat módosításra is szükség lesz. Létre kell hoznunk e mó­dosítások alapfeltételeiként az értékelő- és szerkesztőbi­zottságokat, melyek az őszi nagyválasztmányig e jelen­tős munkát elvégzik. Straté­giai bizottságot is szándé­kunkban áll fölállítani, amely a kitörési pontok föl­kutatását végzi, a hogyan, merre tovább kérdéseire ke­resi majd a választ. Minden­esetre higgadt munkára lesz szükség, részletes értékelés­re, nem pedig a feltétlen bűn­bakkeresésre, fejezte be nyi­latkozatát Rubovszky György. (n. v.) * A Kereszténydemokrata Néppártnak új és hangsúlyo­zottan önálló irányba kell for­dulnia, aminek nélkülözhetet­len része az elnökség és az intézőbizottság megújítása, hangsúlyozta egyebek között lapunk kérdésére Mészáros Gyula a párt megyei elnöke. A szombaton a KDNP or­szágos központjában megren­dezendő nagyválasztmányi ülésre Pest megyéből mint­egy harmincöt küldött érke­zik. Közülük harmincán vá­lasztmányi tagok, hárman or­szággyűlési képviselők és ketten az intézőbizottság tag­jai. A megyei választmányi ülés állásfoglalásának megfe­lelően ideiglenes elnökség felállítását fogják szorgal­mazni. Eszerint: a hivatalban lévő elnökség lemondását el­fogadja a választmány, hogy helyettük megválasszon egy öt-hét fős ideiglenes elnöksé­get, amelynek mandátuma az őszi önkormányzati vá­lasztásokat követően egy hó­napig tart. Ez az elnökség ve­zeti a pártot a helyhatósági választások idején. Azt is javasolják a választ­mánynak, hogy állítson föl, szintén ideiglenes jelleggel, egy jelölő-, egy alapszabály- szerkesztő és egy, a párt stra­tégiáját kidolgozó bizottsá­got. Úgy tűnik, állítja Mészá­ros Gyula, hogy az ideigle­nes elnökség felállításával mind több megyében érte­nek egyet. De hangsúlyozta, hogy a mostani elnökség le­mondását követően bármi­lyen forgatókönyvet elfogad­hat a választmány, arra azon­ban kevés esélyt lát, hogy a mostani elnökség^ hivatalá­ban maradhatna. Ő személy szerint sem a későbbiekben felállítandó ideiglenesnek, sem a véglegesnek nem kí­ván tagja lenni. Valószínű­nek tartja, hogy a leköszönő elnökségből kevesen kapnak bizalmat a küldöttektől; az is elvárásnak tűnhet, hogy az új elnökségben ne legyen or­szággyűlési képviselői túl­súly, hiszen a frakcióvezető hivatalból tagja a testületnek. (n. zs.) * — Véleményem szerint nem szükséges mindenáron sze­mélycserét végrehajtani a párt elnöki posztján. Esélyt kellene adni a hét végi orszá­gos nagyválasztmányi ülé­sen lemondó Surján László­nak, hogy mint a felállítandó ideiglenes elnökség vezetője (elnöke) ő legyen a párt fő irányítója a továbbiakban is. Ezt nyilatkozta lapunknak Zoltai Mihály nagymarosi al­polgármester, a KDNP orszá­gos választmányának tagja, aki fel kíván szólalni a testü­let hét végi ülésén. — Az ideiglenes elnökség­ben jómagam Suiján László mellett Giczy Györgyöt, Leit- ner Gábort, Gáspár Miklóst, Péter Mihályt látnám szíve­sen — jelentette ki Zoltai Mi­hály. Érdeklődésünkre el­mondta: tervezett felszólalá­sában fel kívánja hívni az or­szágos választmány figyel­mét arra, hogy a KDNP or­szágos politikájának alakítá­sába, az országgyűlési vá­lasztások eredménye alapján átalakításra szoruló stratégiá­jának módosításába he kell vonni a választópolgárokkal közvetlen kapcsolatban álló, polgármesterként, önkor­mányzati képviselőként dol­gozó kereszténydemokratá­kat. — Herczeg Ferenccel val­lom, hogy „nem azok veze­tik a népet, akik dolgoznak érte, hanem, akik értenek a nyelvén” — szögezte le Zol­tai Mihály, hozzátéve: a Ke­reszténydemokrata Néppárt az elmúlt négy év, a választá­si kampány során hasonlóan az MDF-hez, s több más párt­hoz, nem értett szót a válasz­tópolgárokkal. (r. z.) Nemhiába varnak Kemencen A közgyűlés dönt a pénzről Sem a kemenceiek- ről, sem a bernece- barátiakról nem fe­ledkezett meg me­gyénk önkormányzata. A május végén pusztító jég­eső itt okozta a legna­gyobb kárt, s a veszteséget a két önkormányzat önerő­ből nem tudja pótolni.* Se- gítséget várnak, nyilatkoz­ta tegnapi lapunkban Ke­mence polgármestere. Ez ügyben kerestük meg Erdé­lyi Lászlót, a Pest Megyei Önkormányzat főjegyzőjét. — Számíthatnak-e ezek a falvak anyagi támogatás­ra? — Nem siklottunk át a kérelmük felett — vála­szolta Erdélyi László. — Sajnos ez a természeti csa­pás olyan nagyságú volt, hogy nem is lehetne elfelej­teni. Kemence és Bemece- baráti önkormányzatainak kérelmében július 1-jén dönt a közgyűlés. Nem hi­szem, hogy elutasítanák az igényelt összeget. — Volt már erre példa? — Szerencsére még csak két esetben kellett ilyen kérelmet elbírálnia a közgyűlésnek. Az egyik Göd esete volt, ahol felrob­bant a polgármesteri hiva­tal, a másik pedig a tatár- szén tgyörgyi sáskajárás volt. Mindkét település megkapta a kért pénzössze­get. A támogatások odaíté­lésének menetében egyéb­ként nem lehet gyakorlat­ról beszélni, hiszen ritkán fordul elő hasonló kataszt­rófa. — A segítségként nyúj­tott pénzről kap elszámo­lást a megye önkormányza­ta? — Minden bizonnyal kérni fogjuk ezt tőlük — felelte a főjegyző —, bár eddig nem kellett. Ponto­sabban Göd elszámolt a pénzzel, ám azt, hogy Ta- társzentgyörgyön mire for­dították a megszavazott tá­mogatást, hivatalosan nem tudjuk. Természetesen csak úgy nem osztogathat­juk a pénzt, tehát fogunk utólag elszámolást kérni. (nádai) A legdemokratikusabb párt Kritizálni könnyű Keddi írásunkban (címe: A kudarc nyomában) Re­viczky Károlynak a XII. ke­rületi KDNP-szervezet tag­jának kritikus nézeteit is közreadtuk, melyben azt fejtegette, hogy a Keresz­ténydemokrata Néppárt a nevében rejlő három tulaj­donság egyikének sem tu­dott megfelelni a választá­sokon. E kijelentéssel kap­csolatban kértük ki Varga Lászlónak, a KDNP alelnö- kének és Rubovszky Györgynek, a KDNP párti­gazgatójának a véleményét. — A Vitaest és Szabad Fórum című rendezvényre magam hívtam meg Re­viczky urat — mondotta Varga László. — A szabad véleménynyilvánítás alap­ján természetesen azt állít, amit jónak lát. Bukás ese­tén a legkönnyebb kritizál­ni és önnön felelősségün­ket eltussolni. A kereszténységet min­denki másként éli meg, ek­képp ez a legkevésbé vitat­ható álláspontja Reviczky- nek. A demokráciával kap­csolatban annyit mondha­tok, hogy pártunk a ma­gyarországi pártok közül a legdemokratikusabb, s mint ilyen, majdhogynem a félreértelmezett és eltúl­zott demokráciába bukott bele. Néppártiságunk pedig alig vitatható, hisz java­részt a vidék lakossága sza­vazott ránk. — Szerintem, a szóban forgó kijelentés túlzás, mi több sértő, s pártom nevé­ben visszautasítom — vála­szolta Rubovszky György. — Hiszen egyrészt igyekez­tünk a kereszténységgel kapcsolatos elvárásoknak minden tekintetben megfe­lelni, másrészt az egyik leg­főbb szervezeti problé­mánk a túlságos demokrati- kusság, mely a párt létét is fenyegeti. A néppártiság sem hiányzott politikánk­ból, hiszen a keresztényi életforma, a keresztényi fel­fogás és erkölcsiség alap­ján próbáltuk megszólítani a legkülönfélébb társadal­mi csoportokat. Megfelelő alternatívákat akartunk fel­mutatni mind a kisnyugdíja­soknak, mind a vállalko­zóknak, mind a mezőgazda­ságban dolgozó emberek­nek. (novák) Alkotmányos a földtörvény Az Alkotmánybíróság teg­nap több határozatot hirde­tett ki nyilvánosan. Sólyom László elnök elsőnek a le­véltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló jogsza­bályokkal kapcsolatos hatá­rozatot ismertette. Az Alkot­mánybíróság szerint a kifo­gásolt jogszabályok alkot­mányellenesen korlátozzák a kutatás szabadságát, és el­lentétesek az információsza­badság alkotmányos szabá­lyával. Nem ellentétesek az al­kotmánnyal a földtörvény kifogásolt szabályai. Ezt ál­lapította meg az Alkotmány­bíróság a másodiknak kihir­detett határozatában. Mint ismeretes, a törvénnyel kap­csolatban a köztársasági el­nök fordult az Alkotmánybí­rósághoz, és kérte a tulaj­donszerzést korlátozó ren­delkezések alkotmányossá­gi vizsgálatát. A határozat kimondja: a termőföldről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény korlátozó rendelkezései addig alkot­mányosak, ameddig az elbí­rált korlátozások ésszerű in­dokai tárgyilagos mérlege­lés szerint fennállnak. Tisztújítás az ipartestületnél Számítanak a vállalkozók véleményére Az eddigi elnök. Tamás An­tal autószerelő mester, a váci Renault márkaszerviz és márkakereskedés tulajdo­nosa, vezetője töltheti be az elkövetkező négy évben az 1990-ben (újra)alakult Vác és Vidéke Ipartestület elnö­ki tisztét — dőlt el a szerve­zet napokban megtartott ren­des évi, ezúttal tisztújítás céljával összehívott iparos­gyűlésén. Az összejövetelen, mint azt Késhegyi László ügyve­zető elnök érdeklődésünkre elmondta, az ipartestület tagságának (527 Vácott és a környező községekben te­vékenykedő kisiparos, kis­kereskedő tartozik a szerve­zethez) mintegy egyötöde vett részt. A gyűlésen előbb az ipa­rosokat érintő kérdésekre fi­gyelmet fordító vezetőségi beszámoló hangzott el az ipartestületnek az elmúlt négy évben végzett tevé­kenységéről, majd bensősé­ges hangulatú ünnepség kö­vetkezett: huszonöt éves kis­iparosi tevékenységet elis­merő ezüstgyűrűt és okleve­let, Aranykoszorús Mester, illetve Ezüstkoszorús Mes­ter kitüntetéseket (az Ipar­testületek Országos Szövet­sége díjai) vehettek át össze­sen tizenhatan. A vezetőségi beszámoló­ból többek között kiderült: hosszú előkészítő munka után nemrégiben együttmű­ködési megállapodást kö­tött az ipartestület és Vác Város Önkormányzata, melynek értelmében az ön- kormányzat a vállalkozói engedélyért folyamodók fi­gyelmébe ajánlja a testüle­tet, s valamennyi vállalko­zókat érintő döntése előtt ki­kéri a szervezet véleményét. Késhegyi Lászlótól meg­tudtuk: várhatóan számos további, Vác vonzáskörzeté­be tartozó település önkor­mányzatával is sikerül mi­előbb tető alá hozni hason­ló tartalmú szerződést. (ribáry)

Next

/
Thumbnails
Contents