Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-21 / 143. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JUNIUS 21., KEDD A Newsweek Kelet-Európáról Minden hely elkel „Az exkommunisták kelet­európai visszatérése a hata­lomba nem jelentette a re­formok végét — eddig még” —, hangzik az alcí­me annak a varsói keltezé­sű elemzésnek, amelyet a Newsweek legfrissebb ki­adása közölt az egyes ke­let-európai országokban az utóbbi hónapokban vég­bement baloldali átrende­ződés kapcsán. Az Andrew Nctgorski nevével jegyzett írás a lap június 27-i kelte­zésű — de Európában már tegnap piacra került — szá­mában látott napvilágot. Az írás mindenekelőtt megállapítja: a szociálde­mokrata színekben hata­lomba visszatért lengyelor­szági, litván vagy magyar exkommunisták azt ígérik, hogy folytatják a piacgaz­daságra való átállás folya­matát, csak éppen — állítá­saik szerint — mindezt jobban végre tudják hajta­ni, mint az ellenzékiekből avanzsált, őket megelőző kormány. Másfelől viszont ki is aknázzák az emberek körében élő nosztalgiát a „régi időkhöz” kapcsolt stabilitás iránt, amikor ne­met mondanak a munka- nélküliségre és szegények és gazdagok közötti szaka­dék mind láthatóbbá válá­sára. Hogy valójában miként képzelik a kormányzást, arra a lengyel baloldali ko­alíció eddigi, kilenc hóna­pos tevékenysége alapján igyekszik választ kapni az amerikai lap írása. Ennek során biztató jelként érté­keli, hogy az új kormány sem fordult el a gazdasági reformok és a szigorú költ­ségvetési politika gyakorla­tától, mint ahogy arra uta­ló jelek sincsenek, hogy a baloldaliak titokban az egypártrendszerhez való visszatérést készítenék elő. A „legzavaróbbnak” az új kormány működésében azt tartja, ahogy láthatóan a saját embereit igyekszik beültetni mindenhova. A Pawlak-kormány eddig 49 megyei vezetőből 27-et eltávolított, miköz­ben váltig bizonygatják, hogy nincs szó a hajdani „nómenklatúra” visszaállí­tásáról. Havas Henrik a Népsza­badság tegnapi számában adott nyilatkozatának ne­mes egyszerűséggel ezt a címet adták a szerkesztők: Antall undorodott ettől az egésztől. Fogalmam sincs, hogy mitől undorodott Kossuth Lajos, Deák Fe­renc, vagy éppen Antall József. Igaz, a nemrég el­hunyt kormányfővel alkal­mam nyílt néha még négyszemközti beszélgetésre is, de hangsúlyozom, fogalmam sincs, hogy mitől undorodott. Gyanítom, s ez az említett urak mindegyikére vonatkoz­hat, hogy a hazugságtól minden bizonnyal viszolyogtak, a hazudozást nem tarthatták becsületes emberi tulajdon­ságnak. A nyilatkozatból kiderül, természetesen speciá­lis Havas Henrik-i nézőpontból, hogy Antall József in­kább az ő véleményéhez állt közelebb, mint például Chrudinák Alajoséhoz vagy Pálfy G. Istvánéhoz. Havas eme nézeteinek hazugságokkal próbál alapot teremteni. A tévériporter ennek érdekében fölidéz egy hajdani beszélgetést, amelyen televíziósok, rádiósok, s az írott sajtó néhány képviselője vett részt. Idézem Havas Henri­ket: „... jó kis társaság jött össze, ott volt P. Szabó, Vöd­rös Attila, Chrudinák Alajos. Pálfy G. István, Stefka Ist­ván, meg még néhányan. A társalgás alaphangját Vöd­rös adta meg, aki közölte, hogy a kormánynak el kell foglalnia a rádiót és a televíziót, mert, mint mondta Vöd­rös, ezt még egy afrikai néger törzsfőnök is megtenné, ha meg akarná őrizni a hatalmát. A stílusról annyit, hogy Chrudinák szinte üvöltve közölte, hogy a rádióból genny folyik és ezt a miniszterelnök nem tűrheti to­vább.” Havas Henrik nem először bizonyítja, hogy na­gyon rossz a memóriája. Ezt a jelenetet ugyanis ugyan­ilyen hazug módon egyszer már a 168 Órában (az újság­ban) is emlegette. Akkor is válaszoltam rá, most is meg­teszem. Pontosan azt mondtam, hogyha egy afrikai törzsfőnök puccsal átveszi a hatalmat, akkor az első dol­ga, hogy elfoglalja a rádiót, ha viszont egy kormány de­mokratikus választások útján kerül hatalomra, akkor mi­ért tűri, hogy nap mint nap a vádlottak padjára ültessék, tevékenységével kapcsolatosan hazugságok tömkelegét hordják össze? Való igaz, hogy Chrudinák Alajos ehhez a témához hozzászólt; ám csak a gyűlölködő Havas emlékezhet erre úgy, hogy a Panoráma főszerkesztője üvöltött vol­Magyar—szlovák gazdasági tárgyalások Növekedett az áruforgalom Berényi Lajos, a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumának he­lyettes államtitkára az IN- CHEBA—94 nemzetközi vegyipari szakvásár meg­tekintése alkalmából teg­nap Pozsonyban megbe­szélést folytatott a Szlo­vák Köztársaság Gazda­sági Minisztériumának vezetőivel -— áll a mi­nisztérium közleményé­ben. A. Jostiakova minisz­terhelyettessel áttekintet­ték a magyar—szlovák Rocard utóda A francia nemzetgyűlés volt elnökét, Henri Em- manuellit választották meg a francia Szocialista Párt új főtitkárává, aki a lemondott Michel Rocard tisztét veszi át. A 49 éves Emmanuelli széles körű konzultációt kíván kezde­ni a párttagsággal, a szo­cialista párt új stratégiájá­nak a meghatározása cél­jából. kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok ez évi alaku­lását. Megállapították, hogy a két ország árufor­galmában továbbra is kedvező tendenciák ta­pasztalhatók. Az elmúlt év azonos időszakához képest 5-8 százalékkal bővült a forgalom. A szomszédság révén a magyar—szlovák üzleti életben komoly szerepet játszanak a magyar— szlovák vegyes vállala­tok, számuk ma már meg­haladja a 360-at. Kétolda­— Radován Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője Palában éles hangú figyel­meztetést intézett a boszniai muzulmánok címére, leszö­gezve, hogy a szerbek ellen- támadásával kell szembenéz­niük, ha nem hagynak fel a Bosznia-Hercegovina észak­keleti részén lévő Ozren- hegy térségében kezdett of- fenzívájukkal — közölte a belgrádi BETA hírügynök­lú gazdasági és kereske­delmi kapcsolati rendsze­rünk fejlesztéséhez meg­határozó módon járulnak hozzá a vállalkozói kon­taktusokat bővítő kama­rai együttműködések is. A külgazdaságért fele­lős minisztériumok veze­tése mindezek alapján to­vábbi erőfeszítéseket tesz, hogy a rendelkezés­re álló kereskedelemfej­lesztési eszközökkel elő­segítsék az üzleti és a tar­tós termelési kapcsolatok bővülését és kiépülését. ség. Karadzsics szerint az Alija Izetbegovics bosnyák elnökhöz hű muzulmán erők erőteljes harci cselekménye­ket folytatnak a szóban for­gó térségben, és az ott lévő szerbek „passzív ellenállást” fejtenek ki, és egyelőre nem válaszolnak a muzulmánok provokációira, akiknek sze­rinte nem áll szándékukban betartani a Genfben kötött tűzszüneti egyezményt. A nagyvilág hírei % Duray Miklós, a szlová­kiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke azt sze­retné, ha az őszi választá­sok után a jelenleginél jobboldalibb lenne az új szlovák kormány — nyilat­kozta a Mladá Fronta Dnes című lapnak. * Bronislaw Geremek, a lengyel szejm külügyi bizott­ságának elnöke tegnap úgy nyilatkozott, hogy a visegrá­di csoport négy államának valóban csoportként kell fel­lépnie, ellenkező esetben ugyanis valamennyien egy kosárba kerülnek az összes többi posztkommunista or­szággal. * Lehet, hogy lebontják a lettországi Skrunda rádió­lokációs központjának azt a két befejezetlen épületét, ahol az orosz hadsereg egy új radarközpontot terve­zett elhelyezni. * Allamcsínykísérlet támo­gatása miatt a litván fő­ügyészség a közeljövőben hi­vatalosan vádat kíván emel­ni Mihail Gorbacsov egyko­ri szovjet államfő ellen —je­lentette a Respublika című vilniusi lap. Karadzsics figyelmeztet VÉLEMÉNY Leszámolás előtt na, s olyan szavakat használt, mint amilyenre a Népsza­badságban nyilatkozó utal. Természetes, Havas Henrik nyilatkozatában ugyanazt állítja, amit végül is javasolni mertem azon a beszélgetésen. Idézem a Népszabadság­ból Havas Henriket: „Az államnak érvényesíteni kellene alapítói jogait, van székháza, van frekvenciája — tökéle­tesen alkalmas lenne egy egységes közszolgálati televí­zió és rádió működtetésére.” Milyen érdekes, Havas Henrik a szocialisták és szabad demokraták kormányala­kítása közepette azt mondja, az államnak érvényesíteni kellene jogait. Akkoriban nem ezekről a jogokról be­szélt, hanem arról papolt, hogy Mester Ákosnak, Bölcs Istvánnak és természetesen neki vannak jogaik, és azo­kat kell érvényesíteni. Az Antall-kabinet vezette, irányí­totta állam legyen olyan kedves, és semmibe ne avatkoz­zon bele, míg most, hogy Havas Henrik támogatói kerül­nek hatalomra és vezetik, irányítják az államot, hát ezen a téren is gyakorolja jogait. Az „állam”, amely Havas Henrik szemében egyértel­műen a mostani koalíciós tárgyalásokon részt vevő ki­sebb párt, hiszen az ehhez simulok uralták a rádiót és a televíziót az elmúlt négy esztendőben is, azonnal recep­tet kap a „médiaszakértőtől”: „komolyan gondolom, hogy Pálfy G. maradjon a tévénél és csináljon könyv­szemléket, Császár Attila járjon el a közegészségügyi szolgálathoz, és küldjön negyven másodpercet a szalmo­nelláról és Chrudinák pedig menjen megint a sivatag­ba.” (Megjegyzem: ez esetben Havas Henrik finomság­ban önmagát múlta felül, hiszen a sivatag szó helyett más kifejezést is használhatott volna.) Győri Béla és Rapcsányi László is kap helyet a Magyar Rádióban, hi­szen őket Havas Henrik jól felkészült szerkesztőknek ta­lálja, ellentétben Katona Teréziával. Nos, a két úrral kapcsolatban megjegyzi: „Biztos találnak majd a rádió ebédlőjében egy asztalt, ahol ketten megehetik a levesü­ket.” (Csak remélni merem, hogy a Császár Attila küld­te negyven másodperces szalmonellás híradás a Győri Béla és a Rapcsányi László által elfogyasztott levessel nem lesz összefüggésbe hozható.) Havas Henrik nyilatkozatában, amelyben tudni véli, hogy Antall József mitől undorodott, míg élt, még hetet- havat összehord, hasonlóan ízléstelenül, mint azok a fön- tebbi idézetekből is kiderülnek. A tanulság ebből az, hogy hatalomátvételre készülnek, s azokat a jól felké­szült szerkesztőket, akik az elmúlt négy évben a rend­szerváltozás mögé álltak, olyan megalázó helyzetbe kí­vánják hozni, ami természetesen egy normális ember számára elfogadhatatlan. Roppant kíváncsi lennék rá, mert ezt Havas Henrik nem tartotta fontosnak, hogy va­jon e sorok írójának milyen szerepet szánna a magyar sajtóban, hiszen egy alkalommal a Magyar Hírlapnál folytatott tárcaírói tevékenységemről a televízió nyilvá­nossága előtt elismerően nyilatkozott. Lehet, hogy en­nek alapján porszívózhatnék, ablakot moshatnék abban a szerkesztőségben, amelyben ő maga lenne az élet-ha­lál ura, de mit szán azoknak a kollégáimnak, akik a rend­szerváltozás után érezték úgy, eljött az ideje, hogy meg­valósítsák gyermekkori álmukat, s hírlapírók legyenek a fővárosban? Ők, ha már Chrudinák is a sivatagban bo- lyongana, valószínűleg utcát seperhetnének ott, ahol Ha­vas Henrik állami vagy Soros-alapítványi pénzekből be­rendezett ultramodern műhelye ontaná a szabad véle­ményt s a szent híreket, amiket tán csak néha kuszálna össze Havas szerkesztő úr amnéziája. Havas Henrik „bá­tor kiállása” természetesen érthető, hisz jól emlékszem még arra a kijelentésre, amelyet leendő miniszterelnö­künk tett, s amely arról volt hivatva megnyugtatni a rá­dióból eltávolítottakat, hogy amennyiben ő hatalomra kerül, visszahelyezi őket eredeti státusukba. Később ar­ról tett említést leendő miniszterelnökünk, hogy kormá­nya ellenzéki orgánumának nagyon megfelelő lesz a szo­cialista napilapból országossá emelkedett Népszabad­ság, azaz ezek a sete-suta nyilatkozatok az olyan sete-su­ta szerkesztőket, mint Havas Henrik, azonnal leszámo­lásra, gorombáskodásra, aljasságok elkövetésére készte­tik. Csak egy valamiről nem szabad sem a nyilatkozók­nak, sem a nyilatkozatokkal bátorítottaknak megfeled­kezniük, nevezetesen arról, hogy ebben a hazában Chru­dinák Alajos, Pálfy G. István, Császár Attila, Győri Béla és Rapcsányi László ugyanúgy otthon van és ott­hon akar lenni és maradni, mint e sorok írója, s vele együtt azok, akik a Pest Megyei Hírlapnál dolgoznak eb­ben a nehéz időben. A magam nevében mondhatom, az utolsó leheletemig kívánok küzdeni az olyan jellegű ci­nikus és embertelen nézetek ellen, mint amilyeneket Ha­vas Henrik is képvisel. (Vödrös Attila)

Next

/
Thumbnails
Contents