Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-21 / 143. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. JUNIUS 21., KEDD A Soros-SZER-archívum legújabb kalandjai A Pest Megyei Hírlap szombaton nem csupán a magyar, de a világsajtóban is elsőként jelentette azt a Münchenből származó információt, hogy a SZER/ Szabadság Rádió felbecsülhetetlen értékű archívuma nem Prágába, hanem Budapestre költözik. George Soros, a magyar származású amerikai pénzember tegnap reggel a Napkeltének adott interjújában ezt már tényként közölte. Zárójelben megjegyezzük: érdemes lenne megtudni, vajon tiltakozik-e most a hír hallatán a szabad demokrata Dörnbach Alajos, a Ház volt alelnöke, aki azért húzta ki utólag aláírását az archívumnak a Széchényi könyvtárba kozatalát kérő'petícióról, mert szerinte jobb helye van a történelmi dokumentumanyagnak Prágában. De mint ahogyan erre sem kérdezett rá a tévériporter (aki természetesen per definitionem szakember, hiszen nem a „konzervatív”oldalnak a tévése), úgy egy másik képtelenségre sem. George Soros hétfő' reggel ugyanis azt is mondta, hogy az általa átvett SZER/ Szabadság Rádió kutatóintézete viszont Prágába megy. Ha ezt komolyan gondolja, George Soros kettészakítja az archívumra épülő' kutatóintézetet, amely jelenleg szimbiotikus kapcsolatban működik Németországban. Magyarán: ha Prágában a kutatóintézetben valakinek egy kirgiz elemzés elkészítése érdekében a Széchényi könyvtárba kell utaznia egy kisebb kutatás elvégzésére, akkor a kirgiz elemzés vagy nem készül el, vagy adatok hiányában semmit sem ér majd. Igaz, Sorosék azt is ígérték, az egész archívumot elektronikusan feldolgozzák. Csakhogy ehhez a Széchényi könyvtár nincs felszerelve és az adatfeldolgozás — tekintettel az óriási anyagmennyiségre — akár évekig is eltarthat (nem irigylem aki szkennerrel — letapogatóval — fog elsárgult Szabad Nép-cikkeket beszippantani a számítógépbe). Vagy Soros amikor azt mondta, az archívumot a Széchényi könyvtárba hozzák, akkor úgy értette, annak csak a magyar része érkezik ide, és a többi, húszegynéhány nyelven gyűjtött dokumentum és adattár nem? De hiszen azoknak, akik nem akarták aláírni az amerikai kongresszushoz intézett Zsille-tiltako- z.ást, legfőbb ellenérvük az volt, hogy nem szabad szétszakítani magát az archívumot, azaz kivenni belőle a magyar részt, mert az egész archívum szervesen kapcsolódik. Ezekre a kérdésekre jó lenne választ kapni például úgy, hogy a Panoráma stábjából küldenek ki valakit, aki hozzászokott ahhoz, hogy a feltett kérdései valóban kérdések, és ne a kapcsolatok ápolását szolgáló álinterjú legyen. Hacsak Sorost nem tájékoztatták úgy, hogy a Panoráma kérdezői nem szakemberek. Ha Sorosnak olyan jók az értesülései a Panorámáról, mint amilyen jól látszik érteni a kezelésébe jutott archívum és kutatóintézet kapcsolatát, akkor meglehet, hogy a Panoráma stábját nem fogadja, és az is előfordulhat, hogy a nagyközönség továbbra is kétségek között marad az archívum és a kutatóintézet sorsának alakulásáról. És esetleg Soros is arról, hogy életképtelenségre ítéli saját kezelésébe kerülő kutató- intézetét. Vagy mégis a müncheni forrásnak lenne igaza Sorossal szemben, és a kutatóintézet is Budapestre jönne? Ezek persze egy konzervatív lap kérdései. A Déli krónikának, amely minden kérdés és megjegyzés nélkül vette át a Napkelte-interjút, szintén semmi sem jutott eszébe. De ez természetes Magyarországon, ahol a kérdéseket a kialakuló Nyitott Társadalomban a konzervatív sajtónak egyre kevesebb alkalma van feltennie. Mindezt természetesen tisztán piaci alapon. (L i.) A köztársasági elnök és a parlamenti pártok vezetőinek tegnapi egyeztetésén nem esett szó arról, hogy melyik párt tölti majd be a mezőgazdasági bizottság elnöki tisztét. Az FKGP-t hangsúlyozottan foglalkoztató kérdés a hatpárti megbeszélés következő mai fordulóján kerül napirendre. Mindezt Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke mondta el az MTI kérdésére. A pártelnök szerint az SZDSZ — annak ellenére, hogy azt állítják: még nem alakult meg a koalíció — meg akarja kaparintani a mezőgazdasági bizottság elnöki tisztségét. A szabad demokraták azért teszik ezt, hogy megpróbálják elvagdosni a Független Kisgazda- párt vidéki gyökereit. NATO-tanácskozás Visegrádon Hogyan tisztítsunk laktanyát? A közép- és kelet-európai volt szovjet katonai bázisok rehabilitációjával foglalkozó NATO-tanácsko- zás kezdődik ma Visegrádon. A konferencián a NA- TO-tagországok képviselői mellett kilenc meghívott ország, köztük Románia, Bulgária, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és hazánk környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei többek között megvitatják a volt szovjet katonai létesítmények által szeny- nyezett területek megtisztításának technológiai módszereit, s e célból megvizsgálják egy közös magyarországi székhelyű kutatóbázis létesítésének lehetőségeit is. A visegrádi magas szintű kutatási konferencia társelnökei Richter Péter, a Budapesti Műszaki Egyetem illetve Herndon Roy, a Floridai Állami Egyetem professzora. A megvizsgálandó probléma nagyságára jellemző, hogy csupán Magyarországon 171 ilyen bázist, 340 települést, 6 ezer épületet és 46 ezer hektár földet kellene megtisztítani. A környező országokban is hasonló nagyságú az egészségügyi veszélyeket rejtő károsodás, amelyek elhárítása a későbbi létesítmények biztonságos hasznosításához is elengedhetetlen. Tekintettel a probléma méreteire, újszerű jellegére és az egyes országok szűkös anyagi lehetőségeire, a találkozó célja elemezni és megvitatni a szeny- nyezett területek megtisztításának hatékony technológiai módszereit, valamint ajánlásokat dolgozni ki a régió országai számára a stratégiák kialakítására. E célból a tanácskozás résztvevői javaslatot készítenek magyarorszá'gi közös technológiai bemutató bázis létesítésére, amely lehetővé tenné a régió szakemberei, döntéshozói és kutatói számára mind a hagyományos, mind az innovatív komplex technológiák működés közbeni tanulmányozását. (p) Fellebbez a fél évre ítélt Kéri Edit Rágalmazás vétsége miatt fél évre, vagy tizennyolcezer forint büntetésre, valamint a perköltségek megfizetésére ítélte tegnap első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság Kéri Editet. A művésznőt Szabó András alkotmánybíró perelte be becsületsértésért, ugyanis Kéri Edit azt állította róla, hogy az ÁVH tagja volt. A tárgyalás során Szabó András tagadta, hogy az ÁVH-nak tagja lett volna. Elmondása szerint valóban járt Algériában, de oda a Kriminalisztikai Intézet munkatársaként küldték ki. (Kéri írásaiban azt állította, hogy a politikai rendőrség szervezésében vett részt.) Ugyanakkor nem tagadta, hogy 1956-ban nemzetőr parancsnok volt, ám — mint mondta — azért nem a társaiéval együtt tárgyalták az ő ügyét, mert azt „fentről” leválasztották a többiekéről. Szabó András alkotmány- jogász elismerte viszont azt, hogy 1949-ben elvégezte a Petőfi Politikai Tiszti Akadémiát, s ott al- hadnagyi rangot szerzett. A tárgyaláson érdekes volt, ha az ÁVH szóba került, akkor Szabó András nem azt mondta: a Kéri Edit által feltételezett ÁVH-s múltam..., hanem azt: ennek semmi köze az ÁVH-s múltamhoz. Kéri Edit a bíróságtól kérte, hogy tanúként hallgassa ki Szabó András volt feleségét, menyét, fiát, valamint Zétényi Zsolt országgyűlési képviselőt és Balsai István igazságügy-minisztert is. A művésznő szerint ez utóbbiak tudnak arról, hogy az alkotmánybíró szigorúan titkos tiszt lett volna. Dr. Szabó Rita bírónő a tanúk kihallgatását elutasította, s első fokon bűnösnek találta Kéri Editet rágalmazás vétségében, mert — mint az döntését indokolva elmondta — a művésznő nem tudta állításait bebizonyítani. Kéri * Edit és ügyvédje az ítélet ellen fellebbezett. N. L. Liszkaynak felmondanak Vita helyett kapkodó lelkesedés A kudarc nyomában A Kereszténydemokrata Néppárt a nevében rejlő három tulajdonság egyikének sem tudott megfelelni, együttes jelentéstartalmának pedig végképp nem. A KDNP-t nem a politikai meggondoltság jellemezte, hanem a hirtelen, kapkodó lelkesedés. A párton belüli hasznos érdemi viták elmaradása is oka volt a kereszténydemokraták választási kudarcának — fejtette ki kritikus nézeteit Reviczky Károly, a KDNP tegnapi vitaestjén Budapesten. A kereszténydemokraták gazdasági terveiről beszélt Mándoki Andor. A tulajdonreformmal kapcsolatban az állami termelői vagyon fölmérésének elmaradását, az alulértékelt vállalatok eladása során megkötött privatizációs szerződések káros hatásait említette. A gazdaság szerkezetének arányai szerinte korszerűtlenek. Megváltoztatásukhoz a tőkét a hatékony szférákba kell irányítani, de a szaktudás fölértékelése, a kis- és középvállalkozások állami támogatása (adókedvezményekkel, külföldi piacajánlatokkal) is feltétlenül szükséges. Mándoki Andor az átmeneti köz- pontosítást vélte kívánatosnak a gazdaság szerkezeti egyensúlyának megteremtéséhez. Végezetül Präger Gusztáv közgazdász beszélt a gazdaság föllendítésének pénzügyi feltételeiről. N. V. Rendkívüli felmondással távolítja el a Hírlapkiadó Vállalat éléről Liszkay Gábor vezérigazgatót a cég tulajdonosa, az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság. mert a vezérigazgató az L 1 Rt. tudta és hozzájárulása nélkül adta bérbe a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz újságok kiadói jogait. A tegnap ülésező igazgatóság határozatot hozott arról is, hogy nem járul hozzá a kiadói jogok bérbeadásához, illetőleg elidegenítéséhez. A vállalat vezérigazgatójának tájékoztatási és előzetes engedélyeztetési kötelezettsége lett volna egy ekkora horderejű döntés meghozatalakor. Ezt elmulasztotta, ezért a tulajdonos rendkívüli felmondással távolítja el a cég éléről. Ezzel egyidéjűleg Horácski Józsefet, az eddigi gazdasági vezérigazgató-helyettest bízza meg a Hírlapkiadó vezetésével, a privatizáció folytatásával, és azzal, hogy egy héten belül szerezze vissza a korábban privatizált Mahír Rt.-tői a jogszerűtlenül átadott kiadói jogokat. Az ÁV Rt. vezető testületé döntött arról is, hogy a Hírlapkiadó Vállalatnak —- ha nem születik napokon belül megállapodás —, vissza kell fizetnie azt az összeget, amit korábban a Magyar Nemzet pénzügyi stabilitásának megteremtésére utalt át az' ÁV Rt. Ez csaknem 400 millió forintot tesz ki. Mégsem kell a napilap Porter a MÚK-ban William Porter, a Nemzetközi Kommunikációs Fórum Tanácsadó Testületének elnöke tegnap látogatást tett a Magyar Újságírók Közösségének nemzetközi irodájánál. A világhírű angol újságíró bejelentette a MÚK-ban, hogy a Nemzetközi Kommunikációs Fórum októberben Budapesten tartja ülését, s ezen a tanácskozáson megvitatják a magyarországi sajtó- szabadság védelmét, a fenyegetett újságírók támogatását is. Amikor a Pesti Hírlap beszüntette megjelenését, szinte azonnal jelentkezett érdeklődő, hogy szívesen átvenné a szerkesztőség irányítását és kiegyenlítené a hozzávetőleg 100 millió forintos tartozását. Akkor úgy tűnt, hogy jószerivel karnyújtásnyira van a megoldás. Szombaton azonban váratlan fordulat következett. A Pest Megyei Hírlap értesülése szerint ugyanis a dologban érdekelt pénzember visszavonta ajánlatát és teljesen elállt attól, hogy akár megvegye, akár átvegye a lapot. Azt is tudni kell, hogy a magát tulajdonosnak tekintő 150 Év Alapítvány kuratóriuma az első tárgyaláson nem kevesebb, mint 450 millió forintért szeretett volna túladni az újságon, majd később ezt az árat 250 millió forintra mérsékelte. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a megfelelő tőkével rendelkező, de mindvégig a háttérben maradt illető nem óhajt laptulajdonossá válni, s az általa megbízottakat sem érdekli túlságosan a szerkesztőség vezetése. A jelek szerint az is zavaró körülményként jelentkezett, hogy — állítólag — mindmáig tisztázatlanok a Pesti Hírlap tulajdonviszonyai. Ennek ellenére tévedés volna véglegesen „leírni” az egy napilap számára már most is túl hosszú ideig szünetelő újságot, de egyre kisebb a remény arra, hogy a közeljövőben az elárusító- helyeken ismét találkozhatunk sokak kedvenc napilapjával. B. M. Torgyán a hatpártiról
