Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-18 / 141. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JUNIUS 18.. SZOMBAT Feltámadt a múlt Választások Németországban A Demokratikus Szocializmus Pártjának (német rövidítése: PDS) növekvő népszerűsége miatt érzett felháborodás is közrejátszhatott abban, hogy egyes német politikusok a szokottnál is élesebben nyilatkoztak a kelet-németországi munkásfelkelés pénteki 41. évfordulóján. Helmut Kohl kancellár állásfoglalásában kijelentette, hogy „az, aki az NSZEP-rezsimet ma jámbor színben tünteti fel, veszélybe sodorja azt az antito- talitárius alapkonszenzust, amelyre demokráciánk épül”. Ugyanez vonatkozik azokra "is, akik a náci rendszer bűneit ki akarják szorítani a tudatból — fűzte hozzá Kohl Bonnban kiadott nyilatkozatában. Az 1953. június 17-én kezdődött, többnapos keletnémet munkáslázadást kiváltó szikra a kelet-berlini Sztálin sugárút építőitől pattant ki: sztrájkba kezdtek, mivel emelték munkanormáikat, ezzel szemben csökkenteni akarták bérüket. A zendülés az NDK más városaira is kiterjedt, az Ulbricht-féle vezetés csak szovjet tankok segítségével tudott ismét rendet teremteni. A Kohlon kívül nyilatkozó politikusok nyíltan is támadták az egykori keletnémet kommunista párt, az NSZEP utódpártjaként elkönyvelt PDS-t, amely a vasárnapi Európa parlamenti választásokon Kelet-Berlinben a szavazatok negyven százalékát szerezte meg, ám így sem tudott bekerülni a nyugat-európai törvényhozásba. A párt az ugyancsak vasárnap tartott helyhatósági választásokon hat-hét százalékkal növelte szavazatainak arányát a keletnémet tartományokban. Johannes Gerster, a bun- destagbelí uniófrakció helyettes vezetője a vasárnapi hely- hatósági választási eredményekkel kapcsolatban azt jegyezte meg, hogy a volt NDK-ban „a múlt árnyai támadtak fel”. Vádol a belügyminiszter Tüntetés Bukarestben Doru loan Taracila román belügyminiszter szerint az Alfa kartell által mozgósított bányászok és fémmunkások Győzelem téri maratoni gyűlését „bel- és külföldről irányították”. A miniszter csütörtök este hívta meg találkozóra a központi sajtó képviselőit, és mint több pénteki lap beszámol róla, a kormánypalotával szemben akkor még folyamatban lévő gyűlésre vonatkozó kérdést azzal válaszolta meg, hogy azt „rendkívül jól irányítják mind belföldről, mind külföldről”. A miniszter szerint a cél „a feszültségkeltés” volt, „nem a szakszervezeti követelések megoldása”. — Ugyanis akkor, vélekedett, már az első napon megegyezés születhetett volna. Taracila szerint kedden éjszaka Emil Constantines- cu, a Demokratikus Konvenció elnöke is megjelent a kormány előtt tüntetők között. Ez, jelentette ki, „sokat mond a gyűlés be nem vallott jellegéről”. A belügyminiszter azonban nem ígért gyors tájékoztatást vádjainak alátámasztására: „Legkésőbb egy év múlva világosan láthatjuk majd az igazságot ezzel a Victoriei téri tüntetéssel kapcsolatban” — jelentette ki. Hozzáfűzte, hogy a minisztérium tudja, ki fizette a tüntetők élelmezését, és ki látta el őket Motorola rádiótelefonokkal. M egkezdődött a labdarúgó-világbajnokság, melyet négyévente annyira vár a földkerekség sok százmilliós focirajongója. Folytatódtak a koalíciós tárgyalások, zárt ajtók mögött dőlnek el a legfontosabb dolgok, s mint a kisebbik koalíciós párt elnöke nyilatkozta, bizonyos tárgyalások részleteiről még utólag sem fogják tájékoztatni a nyilvánosságot. Ez tehát a beígért új stílus, párbeszéd a néppel. Befejeződött a hazai fociidény, a bajnokság után a kupadöntő is lezajlott. Az eredmény, a Fradi 5:1-es összesítésbeli győzelme a sportoldalakról ismert, a szerdán történtek azonban napok óta az újságok címoldalán olvashatók. Egy rendőrezredes csütörtöki sajtótájékoztatóján azt találta mondani, hogy a Bozsik-stadionban a rendőri tevékenység nem volt a legtökéletesebb. Fura egy mondat. A baj, hogy még öniróniát sem érzek benne. Mert a kupadöntő után botrány volt, az egész ország láthatta a rendőri brutalitást. Ilyen képsorokat a külföldi tudósításokból szoktunk meg, hisz hála az égnek, a rendszerváltás során soha nem volt összecsapás a karhatalom és a tömeg között. Sokféle módon megközelíthető a szerda esti csetepaté. Históriai értelemben nem kizárt, hogy történelmi génjeink léptek működésbe, elvégre évszázadokon keresztül lovas nemzet voltunk, aztán egy ideig rendőrállam, innen a lovas rendőrség fellépése. Nyelvtani szempontból is különös fogalom kelt életre, néhány szenvedő alany azt nyilatkozta, hogy megkardlapozták. Nem lévén kardszakértő, nehezen értem e kifejezést, bár azzal tisztában vagyok, hogy ennek Szakadás várható a VMDK-ban Új magyar érdekszervezet alakul Az idei esztendő márciusának végén Zentára sereglettek össze a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének küldöttei, hogy számot adjanak a szervezet négyéves tevékenységéről, ám az átfogó vita helyett az összejövetel célt tévesztett, s puszta vádaskodássá fajult. Dr. Hódi Sándort, az érdek- szervezet korábbi alelnö- két érte a vád, hogy nem tud elszámolni a folyósított pénzekkel, s a botrány áthullámzott Magyarországra is, hiszen — akar- va-akaratlanul — belekeveredett az „ügybe” a Magyarok Világszövetsége, az Illyés Alapítvány, sőt bizonyos vonatkozásban a VMDK vezetői egyenesen a magyar kormányra is nehezteltek. A pénzekkel történt állítólagos manipuláció azonban csak ürügy volt a két koncepció harcához. A lényegről, akkor márciusban, Zentán még nagyon keveset beszéltek, mert nem volt rá mód, ezzel magyarázható, hogy az Ágoston András elnök vezette szárny a szavazás alkalmával végül is győzedelmeskedett, ez a győzelem azonban az idő múlásával egyre kevesebbet jelent. Mindezzel párhuzamosan viszont elkezdődött a vajdasági magyarság politikai tagolódása, méghozzá visszavonhatatlanul. Március óta elsősorban az „egy mozgalom, egy elképzelés és felső irányítás” koncepciója nem állta ki a próbát. A VMDK-n belül is több platform jelentkezett, így Horgoson létrejött a Kereszténydemokrata Kezdeményezés, amely a szabadelvű keresztény-polgári gondolkodást, a vajdasági magyarok kollektív jogainak megvalósítását, valamint a szabad piacgazdálkodást tűzte zászlajára, Topolyán pedig megalakult a Polgári Demokratikus Tömörülés, amely a VMDK-n belüli többszóla- múságra törekedve a szabadelvű, liberális gondolkodású polgárokat szeretné egybegyűjteni. Az igazán lényeges fordulatot azonban a mai nap jelenti: Zentán megalakul a Vajdasági Magyar Szövetség, amelynek életre hívását egy hónappal ezelőtt kezdeményezték azzal a céllal, hogy a vajdasági magyarságot lélekben, szellemben, kultúrában, társadalmi és gazdasági vonatkozásban összekösse, egyszersmind erősítse kapcsolatait a másutt élő magyarsággal, valamint a vele élő más népekkel is. Kezdeményezői között vannak VMDK-s vezetők, a magyar önkormányzatok vezetői, s olyan személyek is, akik eddig nem vettek részt a VMDK tevékenységében. A VMDK jelenlegi vezetése a kezdeményezésben egyelőre pusztán tisztulási folyamatot vél felismerni, amelynek során a szervezetből most távoznak azok, „akik nem értenek egyet az autonómiatörekvésekkel, vagy egyéni és csoportérdekeket szolgálva különálló politikai szervezetet kívánnak létrehozni”. Nyilvánvaló azonban, hogy jóval többről van szó. A megannyi elhangzott és leírt nyilatkozat közül emeljük ki ezúttal Kasza Józsefét. Szabadka polgármestere a következőképpen összegez: „A VMDK márciusi értekezlete után még reménykedtünk, hogy a vezetőség megszívleli az őszinte bírálatokat, és menet közben korrigálja a hibákat és a politikai irányvételt, de ez nem következett be, s ma a VMDK a teljes szétesés előtt áll. A hatalmi harc, a vádaskodások, mocskolódások miatt a tagság mindinkább elhatárolja magát a vezetőségtől, mindez szükségessé tette a kezdeményezést egy új érdekvédelmi szervezet megalakítására vonatkozóan. A Vajdasági Magyar Szövetség nem a VMDK ellenében jön létre, hanem olyan szervezet lesz, amely szavatolni tudja a Vajdaságban élő magyarság érdekeinek támogatását, a többszólamúsá- got, összegyűjti a különféle elképzeléseket, s képes lesz az érdekütköztetésre és az érdekegyeztetésre.” Ezzel a célkitűzéssel és reménnyel indul holnap az új érdekszerveződés. Nem tudni természetesen, hogyan alakul majd a jövőben a VMDK és a VMSZ viszonya, az új kezdeményezés integrálni tud-e vagy tovább mélyíti a szakadékot a más és más elképzeléseket vallók csoportjai között. Az azonban bizonyos, hogy a vajdasági magyarság politikai palettája jóval színesebb lesz, mint korábban volt. A többszólamúság mindenképpen esélyt jelent egy kisebbség számára is, hogy pontosabban fogalmazza meg érdekeit, ugyanakkor tragikus helyzet állhat elő, ha a politikai harcban hiányozna az együttműködés készsége. Ezekre a kérdésekre a szombati alakuló közgyűlés csak jelzéseket adhat. Az igazi válaszra még várni kell. Sinkovits Péter Újvidék A nagyvilág hírei * Horvátország bejelentette, hogy átmenetileg nem fogad be több boszniai menekültet, ami azt jelenti, hogy továbbra is szerb ellenőrzés alatt lévő területen kell maradnia annak a csaknem ötszáz muzulmánnak, aki a szerb ellenőrzés alatt lévő Banja Lukából menekült el az utóbbi napokban. Izgalmat vált ki az osztrák fővárosban az a hír, hogy az Európai Biztonságig és Együttműködési Értekezlet parlamenti közgyűlésének július 5-én kezdődő ülésén az orosz küldöttség tagjaként Bécsbe érkezik Vlagyimir Zsiri- novszkij is. A küldöttséget Ivan Ribkin, a parlament elnöke vezeti, s abba az egyes parlamenti pártok delegálják a tagokat. * Felrobbantották a világhírű torgaui Elba- hidat, amelyen 1945 áprilisában az amerikai és a szovjet katonák találkoztak. A robbantás villámgyors akció volt, a rendőrség is csak néhány órával korábban értesült róla. Valószínűleg így akarták megakadályozni a tiltakozó akciókat. Állampolgári kezdeményezéssel kívánták ugyanis meghiúsítani az elöregedett híd régóta tervezett elpusztítását. * A török alkotmánybíróság betiltott egy parlamenti pártot arra hivatkozva, hogy az támogatja a kurd szeparatista mozgalmakat. A Demokrácia Párt betiltásával a párt 13 parlamenti képviselőjének távoznia kell a törvényhozásból. EGY HÉT Könnyűlovasság a Fradi ellen a történelmi fegyvernek éle és lapja van. Előbbivel eleink szúrtak-vágtak, míg ez a megkardlapozás bizonyára oldalütést és suhogtatást jelent. Az igekötő használata azonban nem szerencsés, remélem, nem fog elterjedni. De még inkább azt szeretném, ha az ilyen események nem ismétlődnének meg. A Ferencváros szurkolótáborának megfélemlítése politikai szempontból nem szokatlan. Az elmúlt évtizedekben sokszor fordult elő, a közvélemény pedig tudomásul vette, hogy a Fradi-tábor a legközönségesebb. Ez csupán mennyiségi kérdés, hiszen köztudott, hogy a vidéki meccsekre is ezt a csapatot kísérik el a legtöbben. A szurkolók azonban meglehetősen egyformák, akár zöld-fehérben, vagy piros- • feketében drukkolnak, csupán az a kérdés, kik vannak többen. Egyesek aktuálpolitikai összefüggéseket is látnak a háttérben. Különös, hogy egy hónapoá késéssel bukkant fel a miniszterelnök-jelölt balesete kapcsán az állítólagos fehér, Opel, mint főszereplő. Különös, hogy egy békés szombat reggelen berobbant a Parlament egyik kapuja. És ugyancsak különös, hogy ebben az átmeneti időben történt a szerdai lovascsata is. Szakmai szempontból is sok észrevétel elhangzott, a lovasok bevetése és a kordon felállítása egyértelműen hibás lépés volt. Nem várható el, hogy Ortega vagy Le Bon ismert művei kötelező olvasmányok legyenek a rendőriskolán, a tömegpszichózis fokozottabb ismerete azonban megelőzhetné az ilyen eseményeket. Azzal, hogy tíz perccel a (győztes) mérkőzés lefújása előtt a szurkolókkal szemben felállt a sisakos-pajzsos rendőrkordon, a kocka el volt vetve. Nyilvánvalóvá vált, hogy valami rossz fog történni. A folyamatok felgyorsultak és követhetetlenné váltak. Mint szorgalmas meccsrejáró, többször láttam már felsorakozni ezt az alakulatot. Általános vélemény, hogy ellenérzést vált ki a tömegből, szinte hipnotizálja őket. Még a nyolcvanas években kialakult az a rossz szokás az Üllői úton, hogy minden győztes meccs után a kapu mögötti szűk nyíláson beözönlött néhány fiatal, a játékosok azonnal befutottak az öltözőbe, a nyugodtabb nézőknek pedig annyi öröme sem maradt, hogy néhány percig tapsolva örüljenek. Néhány nyugdíjas rendező aztán igyekezett elkapdosni a rohangáló fiatalokat, nem sok sikerrel. Amióta magasított kerítés épült, és megfelelően őrzik a pálya szélét, azóta viszonylag rend van. Ha Kispesten csupán a kupaátadás helyszíne körül sorakozott volna fel valamilyen egység, nyugodtan tombolhattak volna a gyűrűn kívül a szurkolók. A z ember vagy fradistának születik, vagy azzá lesz — mondta egyszer a halhatatlan Sárosi György dr. Lehet ebben valami. Kiváltképp akkor, ha a leköszönő sikeredzőt a kupaátadás helyett megkardlapozzák. Székely Ádám
