Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-18 / 141. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. JUNIUS 18., SZOMBAT Vendégház és Kossuth-szobor Pártszékházból főiskola Salgótarjánban tegnap felavatták a Népjóléti Képzési Központ Sztehlo Gáborról elnevezett vendégházát és az épület előtt Kossuth Lajos mellszobrát. A megyei pártbizottság egykori székházát több mint 85 millió forintos beruházással kilenc hónap alatt alakították át. A száz személy elszállásolására alkalmas képzési központban rendezendő tudományos tanácskozások, kiállítások vendégeit fogadja majd. Később, miután a képzési központ szociális főiskolává alakul, kollégiumként fog szolgálni a nappali tagozatos hallgatók számára. A vendégház névadóját, Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt az első hazai szociális munkásként tartják számon, nevéhez fűződik az első magyarországi gyermekváros alapítása is. . Az épület előtti parkban helyezték el Kossuth mellszobrát, Benke Zoltán szobrászművész alkotását, amelyet közadakozásból állított a város. Az ünnepségre eljöttek annak a szlovák nemzetiségű községnek, Sámsonházának a lakói is, ahol Kossuth az emigráció éveiben az evangélikus gyülekezet tiszteletbeli főfelügyelője volt. Ez volt egyébként az egyetlen társadalmi tisztség, amit az önkéntes száműzetés éveiben vállalt. Budapestre érkezik a Soros-archívum? (Folytatás az 1■ oldalról) A prágai kormány már korábban felajánlotta az amerikai kormánynak, hogy az egykori szövetségi törvényhozás épületében helyezzék el a kutatóintézetet és az archívumot. A cseh kormány közölte, jelképes összegért bocsátja az amerikaiak rendelkezésére. Július 16-án a Mladá Fronta Dnesben „Minden türelemnek van határa” című cikkben az állt, hogy az amerikai kormány ezt a lehetőséget nem használta ki. Sőt azt sem, hogy az eredeti válaszadási határidőt a prágai kormány kétszer meghosszabbította. így még egy gyarmati országot sem-kezelnek, írja Petr No- vacek a cseh lapban. A konzervatív, jobboldali Klaus-kormány, amely Soros prágai egyetemét sem hajlandó anyagilag támogatni, arra nem hajlandó, hogy most ugyanezt az ajánlatot megtegye egy magánkézbe kerülő kutatóintézetnek és a vele együtt költöző rádióállomásnak is. Sorost az Egyesült Államokban liberális felfogásúnak ismerik. Megfigyelők szerint a Nyitott Társadalom Alapítványa Magyarországon kifejezetten balliberális irányzatú. Utalnak például arra, hogy 1994. tavaszán a Soros Alapítványtól messze a legnagyobb támogatást az a Baló György kapta (32 millió forintot egy tizenhárom hetes televízió-műsorra), aki a más nézeteket vallók között szőnyeg- és lézerbombákkal igyekszik rendet vágni, mint az a Népszabadságban, az országos napilapban tett nyilatkozatából kitűnik. Müncheni SZER-es körökből származó információk szerint hirtelen igen komoly esélye lett annak, hogy a kutatóintézet most mégis Budapestre kerüljön. Magyarország ugyanis egy olyan hely, amelynek vezető értelmiségében George Soros sohasem csalódott, mondta a pénzember a cseh lapnak. Az archívum Magyarországra hozatalát hevesen ellenezték az SZDSZ-es körök. Dombach Alajos, aki kezdetben aláírta Zsillé Zoltán felhívását az archívum anyagának Budapestre hozatalára, később visszavonta aláírását. Most úgy látszik, hogy ami a történész kormánynak nem sikerült a történelmi dokumentumokkal, az most egy pénzember segítsége révén lehetővé válik. Lovas István Országépítő Alapítvány (Folytatás az /. oldalról) Pest megyéből hatan kaptak támogatást ez évi munkájukhoz. Az Aszódi Városszépítő Egyesület a település fejlesztéséhez, a ceglédi Újvárosi Református Egyházközség és a Zebegé- tiyi Tanú című újság kultúra- és közösségfejlesztő tevékenységéhez, a gödöllői Örökség Népfőiskola országos bentlakásos kurzusok szervezéséhez, a Visegrádi Kurzus elnevezésű, építészeket, régészeket, műemlékvédelmi szakembereket tömörítő csoport az erdélyi Sóvidék felméréséért és értékeinek megmentéséért, valamint a dömsödi Fafaragó Klub hagyományőrző tevékenységéért. Ez utóbbi kisközösség vezetője, Kohl János fafaragóművész magával hozta a fogadásra az utánpótlást is: Sujkó János és Preboj Gábor középiskolásokat, akik elmondták: továbbra is visszajárnak és folytatják a fafaragást a klubban, nem csak a jó légkör és a hatékony tanulás miatt, hanem mert tovább éltetni kívánják ezt a szép, de kihalófélben lévő mesterséget. (veszelszky) Hazai földben gróf Bethlen István hamvai Vállalta a magyar sorsot (Folytatás az 1. oldalról) A katonai díszszázad, a Budapesti Honvéd Helyőrség zenekara és a hat történelmi zászlóval az urna mellett felsorakozó katonák megérkezte után Bő- zsöny Ferenc, a rádió főbemondója üdvözölte az egybegyűlteket. A Himnusz és a tizenkét tiszteletadó ágyúlövés elhangzása után megkezdődött a református temetési szertartás. — Az iszonyú évszázad iszonyú sorsai közé tartozik gróf Bethlen Istváné is, akivel hazájától távol kivégzőosztag végzett —- mondotta Boross Péter miniszterelnök kegyeleti emlékbeszédében. Gróf Bethlen István e század nagy magyar államférfija volt — hangsúlyozta. Sorsa együttes Tisza Istvánévá1, akivel merénylő végzett, Teleki Páléval, aki önként vetett véget életének és Nagy Imréével, akinek a hóhér kötele jutott. A néhai miniszterelnök felvállalta a magyar sorsot, a szétvert országot tapasztalatával és tehetségével talpra tudta állítani, munkája meghozta a stabilitás esztendőit. Legfőbb üzenete jelenkorunknak, hogy amikor mindenki az ellenkezőjéről volt meggyőződve, helytállásával sikerült kivezetnie az országot a letargiából. Az oroszok bejövetele után gróf Bethlen István a magyarság szolgálatára újra jelentkezett, de nem kellett személye, szakértelme, tisztessége azoknak, akik sötétségbe és rabságba taszították az országot — mondta Boross Péter. Beszéde után Jakó Zsig- mond tolmácsolta a szülőföld, Erdély üzenetét, Hegedűs Loránd református püspök igét hirdetett, Várszegi Asztrik főapát, Szebik Imre evangélikus, Bencze Márton unitárius, és Csiha Kálmán református püspök mondott imát. Ezután gróf Bethlen István a néhai miniszterelnök unokája tartotta meg beszédét, végül pedig Takaró Károly dandártábornok, protestáns tábori püspök mondott búcsúztatót a sírnál. A temetés koszorúzással és a Szózat-tlé- neklésével végződött. N. T. Koalíciós tárgyalások Véleménycsere a tárcákról (Folytatás az 1. oldalról) Egyetértenek azzal is, hogy az Országgyűlés hat bizottságának — az alkotmányügyinek, a külügyinek, az önkormányzatinak, a költségvetésinek, a mező- gazdaságinak és a gazdaságinak — ne 23, hanem 27 tagja legyen. így ezek az ellenzéki pártok több helyet kapnának, mint ameny- nyi a választás eredménye alapján megilletné őket. Az MSZP és az SZDSZ egyetért azzal is, hogy az ellenzék bizottsági elnököket, illetve alelnököket adjon. Pető Iván ezt azzal egészítette ki, hogy felajánlottak hét bizottságot, amelyből ötnek ellenzéki elnöke lehet, ezek között van a költségvetési, a nemzetbiztonsági és az önkormányzati bizottság, kérték azonban, hogy a számvevőszéki bizottságot mindenképpen ellenzéki politikus vezesse. Horn Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az új parlamentben az előző Országgyűlés 384 bizottsági helyével szemben csak 337 bizottsági hely lesz, ez az ellenzéknek tett engedmények után is 12 százalékos csökkenést jelent, ez pedig összhangban van az MSZP és az SZDSZ olcsóbb parlamentet célzó törekvéseivel. Pető Iván ezt azzal egészítette ki, hogy a koalícióról tárgyaló pártok csak akkor tudják elfogadni az ellenzéknek a bizottsági létszámok megemelésére vonatkozó kérését, ha a hat parlamenti párt megállapodik a bizottsági ülésekről való távolmaradás szankcionálásában. Kérdésekre válaszul hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy a két pártnak nincs kifogása az ellen, ha a T. Ház egyik alelnökét — az erősorrend alapján — az FKGP adja, és ebben az esetben természetesen elfogadják a párt által jelölt személyt. Az új kormány tárcáinak elosztásáról, a Házelnök személyéről és a két pártnak jutó bizottsági elnöki helyek elosztásáról még nem állapodott meg az MSZP és az SZDSZ, egyelőre csak véleménycsere folyt. Bár a tárca nélküli miniszteri posztokat a két párt meg akarta szüntetni, a tárgyalások azonban úgy alakultak, hogy elképzelhető egy vagy két tárca nélküli miniszter az új kabinetben. A tárcák elosztásáról jövő héten várható a megegyezés. Beszélgetés Csúcs Lászlóval Igaz ügyet szolgáltam (Folytatás az I. oldalról) Ezúttal a tárgyalást közvetlenül nem érintő kérdéseinkre válaszolt. — Sokan az ön bukásáról beszélnek. Miként éli meg a történteket? — Úgy gondolom, igaz ügyet szolgáltam. Számomra meghatározó volt a nemzet érdekének szem előtt tartása. A nemzeti elkötelezettség jegyében próbáltam az intézményt működésében és főleg hangvételében megújítani. Ebben a sok-sok buktató ellenére is érdemleges előrelépések történtek, de az álmaimat, a vágyaimat nem sikerült megvalósítanom. — Melyek voltak ezek? — Szerettem volna elérni, hogy a' Rádió ne csak gazdasági értelemben le- gyéh egy jól kondicionált intézmény, hanem hangvételében is, hogy tiszta hangot, igaz szót sugározzon. — Mi a véleménye egyes politikusoknak e kérdéskörrel kapcsolatban kifejtett nézeteiről? — Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy tisztán gazdasági, munkajogi kérdésekről úgy beszélnek egyesek, mintha azok politikai kérdések lennének. Ismeretes, hogy prominens személyiségek politikai tisztogatásnak minősítették a Rádióban gazdasági kényszerűségből elindított létszámcsökkentést, és ennek megfelelően politikai aktusnak tekintik a visz- szahelyezés szükségességét és igényét. Ezzel szemben az én álláspontom az, hogy ha az elbocsátások ügyében jogvita van — márpedig van —, akkor ezt nem párt- politikai síkon kell megközelíteni, hanem a független magyar bíróság előtt kell lefolytatni. Az ott hozott döntést a magam részére természetesen kötelezőnek tekintem. Ugyanakkor határozottan visszautasítom azt a sugallatot, miszerint itt óriási visszaélések történtek a Rádió gazdálkodásában — Jánosi György MSZP-s képviselő sokszor elhangzott nyilatkozatának is ilyen kicsengése volt —, mert gazdasági visszaélés nincs a Magyar Rádióban, sőt éppenséggel igen jó a gazdasági helyzetünk. Az ilyen aggályok feloldására leginkább az Állami Számvevőszék vizsgálata adhatna egyértelmű és hiteles választ. — Tudjuk, hogy ilyen, vizsgálat nem indult. Ezek után hogyan jellemezné az említett politikusi véleményeket? — Nyilvánvaló, hogy azok elhamarkodottak és prekoncepcióra épülnek. Bánó Attila A sajtószabadság különös értelmezése Feltételezem, hogy ezekben a napokban többen lemondják lapjuk előfizetését. Mivel magam is ezt tettem, erkölcsi kötelességemnek érzem annak közlését, hogy ezt nem lap-' jukkái szembeni elégedetlenségem vagy a politikai szélkakas fordulása miatt tettem. hanem kizárólag azért, mert lakóhelyemen, Dunakeszin a hírlapkézbesítés oly mértékben megbízhatatlanná vált, hogy az állandó reklamációkat megunva a naponkénti lapvásárlás mellett kellett döntenem. Az előfizetés megszüntetése ellenére továbbra is hűséges olvasójuk maradok. Dr. Gabányi József A fenti levelet tegnap reggel kaptam kézhez a szerkesztőségben, egy másik levéllel együtt, amelyet dr. Hergár Győzőné küldött, aki tíz budapesti árushelyen kereste sikertelenül a Pest Megyei Hírlapot. Mindez egyértelműen mutatja, hogy munkába kezdtek azok az erők, amelyek hűen valami régi mentalitáshoz, elhatározták: erre a szemléletre, ami újságunkban nap mint nap megmutatkozik, Magyarországon, Budapesten, Pest megyében nincs szükség. Ha üzleti alapokon nézzük majd a dolgokat, akkor egyértelműen bebizonyosodik: lapunk megérett arra, hogy megszűnjék, s helyét esetleg egy, ha nem is vörösbe, de rózsaszínbe játszó, a többi napilapokhoz igazodó tünemény vegye át. A jól szervezett baloldal, amelyik tagjai és szimpatizánsai néha az erőszaktól sem visszariadóan agitáltak lapunk ellen, most már nyílt sisakkal lépve a küzdőtérre, mindent megtesznek azért, hogy bennünket lehetetlen helyzetbe sodorjanak. <5k így értelmezik a sajtó- szabadságot, azaz szabad tisztességtelen eszközökkel is küzdeni egy sajtótermék ellen. Nekünk a Pest Megyei Hírlapnál semmiféle eszközünk nincs, hogy fölvegyük a küzdelmet, éppen ezért kíváncsian tekintünk a jövőbe, vajon mi következik még, vajon milyen módszerekkel tesznek végül is tönkre. (Vödrös)
