Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-11 / 135. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JUNIUS 11., SZOMBAT Nőtt a közhasznú munka támogatása Startpénz nagy kalapból Rendkívüli ülést tartott a Pest Megyei Munkaügyi Tanács. Erre azért volt szükség, mert a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek támogatásáról szóló törvényt módosították, s ez azonnali feladatokat rótt a munkaügyi tanácsra. A foglalkoztatást elősegítő központi törekvésekben mindig nagy szerepe volt a közhasznú munkavégzésnek. Eddig a közhasznú munka támogatása a foglalkoztatási költségek maximum 70 százalékig terjedhetett, most a módosítás ezt a határt 90 százalékra emelte, de ugyanakkor szigorú feltételekhez is kötötte. Ezért kellett hát soron kívül összeülnie a megyei munkaügyi tanácsnak. A közhasznú munkavégzés anyagi támogatottságának kerete növekedett ugyan, de az érdekeltek köre szűkült. A közfeladatok állami támogatása a jövőben ugyanis szigorúan kötődik az önkormányzatok kötelező vagy önként vállalt feladataihoz. A megyei munkaügyi tanács úgy döntött, hogy a feltételek összeállításánál kiemeli a pályakezdő munka nélküli fiatalok támogatását. Az a munkáltató, aki közhasznú munkában munka- szerződést köt pályakezdő munkanélkülivel, élhet a 90 százalékos támogatás lehetőségével. A munkaügyi tanács foglalkozott azokkal a közhasznú munkalehetőségekkel is, amelyek a kistérségi komplex fejlesztési programnak a keretében találhatók. A kezdeményező Munkaügyi Minisztérium határozott kívánsága volt, hogy az e témában benyújtott pályázatokat a munkaügyi tanács is vitassa meg és véleményezze. A Munkaügyi Minisztérium 1994-ben központi alapból 400 millió forintot különített el erre a célra. Gelléri Miklós Állásközvetítés sérülteknek Minden harmadik révbe ért Magyarországon mintegy másfél millió rokkant ember él, testi és értelmi fogyatékosok, mozgás-, hallás- és látássérültek, szervi betegek. A Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány speciális munkaközvetítő irodát — az induláshoz szükséges 3 millió forintot pályázattal nyerték el a Foglalkoztatási Alaptól — hozott létre tavaly tavasszal azzal a céllal, hogy segítséget adjanak a fővárosban és a környező településeken lakó sérültek egyik legégetőbb gondjának a megoldásához: állást keresnek számukra amellett, hogy számos egyéb szolgáltatással is rendelkezésükre állnak. Szilvágyi József irodavezetőt arról kérdezte lapunk: milyen esélyeik vannak a hozzájuk fordulóknak, hogy megfelelő munkahelyhez jussanak? — Az elmúlt egy év során szerzett tapasztalatainkból, a számszeríj adatokból kiindulva bátran állíthatom, amióta irodánk működik, sokkal többen helyezkedtek el mint korábban, amikor még nem létezett a munkaközvetítés lehetősége — mondotta. — Eddig 303-an jelentkeztek nálunk, közülük 112-en már aktív munkavállalók lettek, 191-en pedig felkerültek a várakozók listájára. Nekik nem kell elkeseredniük, hiszen nem kilátástalan a helyzetük. A bizakodásra az ad okot, hogy olyan célszervezetekkel vagyunk kapcsolatban, amelyeknél, ha nem is azonnal, de rövid időn belül találunk sérült emberek által is betölthető munkaköröket, így az Alfa Ipari Vállalat, a Luxin Kft., a Humanitás Ipari Kisszövetkezet, az Összefogás Ipari Kisszövetkezet, a Human Contact Bt. és még hosszan sorolhatnám a cégeket, rögtön jelzik, ha felvétel van. Ezenkívül a Kertészeti Szövetkezetei, a Műszaki Könyvesboltot vagy a Vasas Sporttelepet is megemlíthetem, ahol megértést és segítőkészséget tanúsítottak a vezetők; így sikerült álláshelyeket szereznünk. Sajnos napjainkban is sok előítélet él a sérültekkel szemben — jegyezte .meg az iroda vezetője —, s ez akadályozza, visszaveti őket abban, hogy képességeiket, meglévő fizikai adottságaikat kiaknázva megélhetéshez juthassanak, és választott szakmájukban, munkakörükben az egészségesekkel azonos értékű tevékenységet végezhessenek. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik — folytatta —, hogy nem elenyésző azok száma, akik otthon végezhető munkát keresnek, állapotuknál fogva ugyanis csak bedolgozást képesek vállalni. Tőlük türelmet kérünk, mert kevés ilyen ajánlat érkezik közvetítő irodánkhoz. Szilvágyi Józseftől megtudtuk, szolgáltatásaikat — így a hasznosítható és fejlesztő képességek felmérését, pályaorientációs tanácsadást, egyéves időtartamú pályakísérést, munkavállalásra felkészítő programokat — azért vezették be, hogy jelentősen megnöveljék a rászorulók esélyeit munkahely keresésekor, vagy ha az utóbbiak állásba kerülnek, segítsék annak megőrzését. (A speciális munkaközvetítő iroda kéri a munkaadókat, hogy jelezzék, ha sérültek számára munkát tudnak felajánlani. Címük: 1027 Budapest, Fazekas út 16—18. Telefon/fax: 202-6091.) K. M. Biatorbágyon befogadták a sérült ifjakat Lelkűkre csengettyűk figyelmeztetnek Kívülről nézve ez a ház is csak olyan, mint a többi. Sárgára vakolt, kocsibejáróval, a lenyírt fű között rózsatövek díszlenek. A házszámon kívül semmilyen felirat nem jelzi, hogy itt működik a biatorbágyi szociális foglalkoztató. Tíz, iskoláit kijárt értelmi fogyatékos fiatal és hat segítőjük dolgozik itt a lapunk által nemrég bemutatott Összefogás Ipari Szövetkezet részlegeként. A fiatalok nagy része fővárosi, számukra a nap a Kosztolányi Dezső téren kezdődik, ahol reggel találkoznak és közösen buszoznak ki munkahelyükre. A munkát közös imádság' és ének, a „napkezdés" előzi meg. A mai nap a segítők egyike az elefánt monológját olvassa fel. Az elefántét, aki szégyenkezik Isten előtt nagysága, rútsága és nehézkessége miatt, de kéri is őt: pillantson rá szívére, ahol jóság, és szeretet lakik. Az ének végén elfújjuk a gyertyát, amely erre a kis időre lelkünket ösz- szekötötte. Megkezdjük az aznapi munkát, mindenki megy a saját műhelyébe. A fiatalok kerámiával foglalkoznak. A nedves agyagot egyenletesen kilapítják, és nyakba való kereszteket, betlehemi figurákat szaggatnak belőle. Vagy egy fémcsövön átnyomva és megtalpalva pohárformát alakítanak belőle. Marci két és fél éve dolgozik itt, ez az első munkahelye. Biztos kézzel varázsol a poharak oldalába galambot, búza- kalászt, szőlőfürtöt. Betegsége az „esőemberére" hasonlít, talán ennek is köszönheti, hogy ő az egyik legügyesebb kezű fiatal a műhelyben. De mindenki más is ért valamihez: a két Tamás, a „szaggatómester”, Kriszta, Andi, Bernadett és Gyöngyvérke kisujjában van az edényalátétek és az adventi mécsesek készítése. Andi és Gyuri pár hete érkeztek ide. Itt mindketten jobban érzik magukat, mint előző munkahelyükön. Gyuri egy hűvösvölgyi kórházban kötszereket hajtogatott, és ahogy mondja: nyomasztólag hatott -lelkemre a munka és a társaim. Barátom alig volt, mindig kötelező volt dolgozni. Andi kertészetben tevékenykedett, de úgy érzi, itt kedvesebbek hozzá az emberek, valamint nagy felfedezés tehetsége: gyönyörű kerámiamadarait a műhelykiállításon szeretné bemutatni. A munkát fél tizenegykor negyedórás teaszünet szakítja meg. A tea és a vidám beszélgetés új erőt önt mindenkibe és folytatódik a kiszáradt termékek simára dörzsölése, és szivacsolása. A műhely ezeket saját kemencéjében égeti ki, mázazza, és értékesíti ahol tudja: piacokon, vásárokon és kialakult vevőkörén keresztül. Az ebéd — borsóleves és túrós tészta — a faluból besegítő nyugdíjas Boris néni keze munkája. Délben ül asztalhoz a kis csapat, és hamarosan az ételnek már nyomát sem látni. A munka még 3 óráig tart, a napi teljesítményt és fegyelmet a segítők pontokkal jutalmazzák, majd indul mindenki újra a pesti buszjárathoz. A falunak kellett egy kis idő, mire megszokták a furcsa jövevényeket. A műhely szomszédjai is idegenkedtek kezdetben, de aztán látták, hogy nincs velük baj, fegyelmezettek, és lassan megszerették az itt dolgozókat. A családias, kézműves alkotóműhelyt hat éve alapították a Hit és Fény Közösség tagjai. Céljuk a közös munka, és a szép tárgyak készítésének öröme volt. Itt mindenki átélheti, hogy ő is tud szépet csinálni. Csabai Erzsébet, a foglalkoztató jelenlegi vezetője a nagy célok helyett inkább csak az apróságokról szeretne beszélni. Hogyan készített először csigát agyagcsíkból Dömyei Tamás, vagy hogy Andi hogyan szokta meg a közösséget. Végül azért elmondja, hogy régebben kisegítő osztályban tanította betűvetésre azt a leányt, akivel hosszú évek után itt találkozott újra. — Jó úton jár — mondja, — aki a sérültektől tanulni tud. A legtöbbet nekem az jelentett, hogy rájöttem: gyermek módjára tudnak összeveszni, de felnőttek a megbo- csájtásban. Ez a legtöbb amit számomra adhattak. Olyanok ők, mint az egyik ismerősöm játéka: mindenkinek adott egy rosszhangú csengettyűt. Aki megrázta, azt hangjával figyelmeztette: van még mit javítani lelkűnkön. Nánási Tamás Az ebédszünetben röpül a labda az udvaron Talum Attila felvételei Munka közben Marci, Tamás, Mariann és Gyuri. Az asztalon keresztek, a közös munka gyümölcsei Abony: az egyéves város A Élelmiszer-feldolgozó telepedhetne ide Immár egy esztendeje, hogy Abony visszakapta városi rangját. Jó néhány dolog —- tudtuk meg Gajdos István polgármestertől —-, amit korábban elindított az önkormányzat, a városiasodás első évében valósult meg. Egykor égető gondot okozott például, hogy nem mindenütt volt egészséges az ivóvíz. A település igen jelentős összeget fordított arra, hogy megszűnjön az áldatlan állapot. Az erőfeszítések meghozták a remélt eredményt. A telefonprogramot is régebben (még 1992-ben) — hat önkormányzat fogott össze — kezdték el. A jelek szerint, ez a beruházás a közeljövőben fejeződik be. Nemsokára átadják a négyezer vonalas központot. A szennyvízcsatornából tizenöt kilométert fektettek le, amit az idén kapcsolnak majd rá a központi telepre. A sportcsarnok építését szintén nagyközségként kezdték el. ám a városi rang visszaszerzése utáni időkben avatták fel. S azóta a létesítmény reggel hat órától éjfélig az iskolások és amatőr sportolók paradicsoma. Sajnos, a településnek igazán soha nem volt jelentős az ipara. Az előző évekhez képest a mostani kép szomorúbb. Az egyik legfontosabb cég, a Mechanikai Művek sem a régi. Ma már csak néhány száz embert tud foglalkoztatni. Viszont a kisebb, főleg könnyűipari üzemek — varrodák, kötödék — talpon maradtak. Akárcsak a Vasipari Szövetkezet, amely újabb piacokat talált áruinak. A mezőgazdasági szövetkezetek átalakultak. A sort az Új Világ Tsz kezdte azzal, hogy kettévált. Maradt a hagyományos négercsókrészleg, míg a kisebb csapat létrehozta a Farmerföld Szövetkezetei, amelyen belül több kft. és bt. alakult. Az önkormányzat különös figyelmet fordított arra, hogy az oktatási intézmények zavartalanul működhessenek. Természetesen minden gondot nem lehetett megoldani. Egyébként a Gyulai-iskolában az ének-zene, míg a Somogyi Általános Iskolában a testnevelés tagozat a fő profil. S ugyanakkor mindkét intézmény fejlesztette az idegen nyelvek oktatásának feltételeit. A legutóbbi adatok szerint Abonyban, mintegy hétszáz- nyolcszáz regisztrált munka- nélkülit tartanak számon. Közöttük igen soknak nincs szakképzettsége. Nekik vajmi kevés az esélyük, hogy elhelyezkedjenek. Az önkormányzat napjainkban ötven személyt — van köztük fes- tő-mázoló, kőműves, géplakatos — foglalkoztat közhasznú munkán. Ez igen komoly segítség a városnak. Hiszen olyan feladatokat tud elvégeztetni ezekkel az állástalan szakemberekkel, amiket egy- egy külső cég drága pénzért vállalna el. Mintegy háromszázan vannak azok, akik már nem kaphatnak munkanélküli-járadékot, csak jövedelempótló támogatást. Az ő számuk idővel egyre növekszik. S ez nem kis anyagi terhet ró a polgármesteri hivatalra. Némi bizakodásra adhat okot az, hogy a kárpótlással jó néhányan jutottak földhöz. A leendő (kisgazdaságokban, főleg, ahol még nincs elég mezőgazdasági gép, alighanem szükség lesz a kétkezi munkásokra. Gajdos István szerint, az is elképzelhető, hogy a későbbiekben — ha ezek a gazdaságok megerősödnek — esetleg egy élelmiszer-feldolgozót telepíthetnének a városba, a készítmények alapanyagai az itt megtermelt mezőgazdasági termények lehetnének. F. F.
