Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-10 / 134. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. JÚNIUS 10.. PÉNTEK Tizennyolcfajta agrártámogatás A marhalevél komoly dolog! Az agrárigazgatás időszerű kérdéseiről és feladatai­ról tartott a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal megyénk három településén megbeszélést és konzul­tációt. Az előadásokon részt vett a megyei földhiva­tal, az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Ál­lomás és a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Ál­lomás. A meghívottak — többek között — az önkor­mányzatok jegyzői, a földkiadó bizottságok elnökei, a körzeti falugazdászok, a gazdálkodók és az érdek- képviseleti szervek voltak. A szervezők és a vendé­gek szőkébb hazánkat a sorozat második helyszínén, Gödöllőn keresték fel a héten. Amerikai tapasztalat itthonról Meghalt egy legenda... Negyven gazda és falugazdász ismerkedhetett meg az amerikai farmergazdaságok működésével, a farmerek lehetőségeivel anélkül, hogy kiutaztak volna az USA- ba. Elég volt részt venni azon a kétnapos tanfolya­mon, amit a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége ren­dezett Gödöllőn az Agráció Kft. székházában. Az állami vagyon — mint azt bevezetőjében Tu- nyogi András, a megyei földművelésügyi hivatal ve­zetője kifejtette — a lehetsé­ges tulajdoni formák közül valószínűleg a legrosszabb. Ezért fontos az állami gaz­daságok egyes, főképpen a veszteségesen termelő ré­szeinek privatizálása. Beszédében kitért az ér­dekegyeztető fórumok, a földrendező és a földkiadó bizottságok munkájára is. Szerencsére a földrendező bizottságok tevékenységi köre folyamatosan bővül. Az ő feladatuk például a kárpótlásra szánt földek ide­iglenes bérbeadása. Átalakítható parcellák A földárverések alkalmával sok helyen nadrágszíjpar- cellákal hasítottak ki a táb­lákból. Ezekről szólva Tu- nyogi András elmondta: né­hol ezek a parcellák annyi­ra keskenyek, hogy művelé­sük teljesen lehetetlen. Ezért a nadrágszíjparcellá- kat célszerű lenne átalakíta­ni. A kimérések idején eze­ket a tábla egyik szélével párhuzamosan húzták meg, s így jöttek létre a néhány méter, vagy esetleg alig egy méter keskeny, viszont na­gyon hosszú földsávok. Megfelelően lerövidítve, s egyúttal kiszélesítve — mintegy „kockásává” — ezek is művelhetővé válná­nak. A munka elvégzésére — ilyenre egyébként volt már példa Magyarországon — a földvédelmi alapból le­hetne pénzt elkülöníteni. Ugyancsak fontos téma­kör az erdőbirtokossági tár­sulások kérdése. Ezzel kap­csolatban tudomásul kell venni: az erdőket nem csak az állam tudja kezelni. Sőt, a helybeliek tulajdonában minden bizonnyal jobb kéz­ben is lennének, hiszen ők jobban ismerik, tehát való­színűleg jobban is tudnak az erdőkkel gazdálkodni. Az állatokat jelölni kell A résztvevők az értekezle­ten megtudhatták azt is, hogy az FM hivatalában je­lenleg tizennyolcfajta tá­mogatást kaphatnak a gaz­dálkodók. Ám a közvetlen támogatások száma kevés, zömük inkább a fejleszté­sek segítésére irányul. Az állattenyésztők köré­ben újra megjelent a mar­halevél, ám ezt sok helyen komolytalanul kezelik — hangzott el az Állat-egész­ségügyi Intézet vezetőjé­nek, Tóth Péternek a tájé­koztatójában. Használata pedig lényeges lenne, hi­szen részben a tulajdonjo­got igazolja, részben pedig az állat egészségügyi bizo­nyítványául szolgál. Mára már nem jelent újdonsá­got, ha a Közös Piac tagál­lamainak szakemberei a helyszínen ellenőrzik: mi­ként, milyen módon foglal­koznak az egyes gazdák mind a haszon-, mind pe­dig a vágóállatokkal. En­nek igazolásához elenged­hetetlen a marhalevelek he­lyes és pontos vezetése. Nem lehet elhanyagolni az állatok megjelölését sem. A felismerhető meg­különböztető jelzés nem azt jelenti, hogy van az ál­lat hátán egy fekete folt. A hivatalos megjelöléseknek az állatok értékesítésénél nagy szerepe van. Segítenek a földhivatalok A megyei földhivatal mun­katársa felszólalásában el­mondta, hogy a közeljövő­ben várhatóan felgyorsul a kárpótlás útján megszer­zett földek tulajdonjogi, te­lekkönyvi átírása, illetve a szükséges vázrajzok elké­szítése. A késedelmeket ed­dig az okozta, hogy az ár­verésekre kijelölt földek ki­mérése rendkívüli felada­tot jelentett a hivatalnak, s leterhelte az ezzel foglalko­zó embereket. Előfordult, hogy egyszerre tizenöt he­lyen kellett ezt a munkát elvégezni. Azonban a kár­pótlás menetének előreha­ladtával ez a tevékenység egyre kisebb mértékben köti majd le a földhivatalt. Most tehát hozzálátnak az elmaradt munkák folytatá­sához, illetve azok minél hamarabbi befejezéséhez. A területi földhivatalok­hoz fordulhatnak azok se­gítségért, akik eddig egy- egy területet, haszonbérlet­ben művelve, betelepítet­tek szőlővel vagy gyümöl­csössel. A Földművelés- ügyi Minisztérium által nyújtott ajánlat alapján le­hetőség nyílik arra, hogy ezeket részaránytulajdon­ként megkapják. Nádai László A tanfolyamon az Észak-Dakota állam farme­reit szövetségbe tömörítő Nációnál Farmers Union két szakembere, Marilyn Wentz asszony és Jim Moencb úr tartott előadást, melynek során a magyar gazdák — többek közt — arról is meggyőződhettek, hogy Amerikában sem fon­ják a kerítést kolbászból, odaát is nehéz idők járnak a mezőgazdasági szférában. A 600 ezer lakosú Dako­ta állam Kanadával hatá­ros, ami meghatározó az éghajlatára. Az átlag 600 hektáros farmok csak gabo­nát termelnek, az északi kontinens második legna­gyobb búzatermelői. A klí­ma és a földrajzi fekvés kö­zel sem kedvező. A gabo­na 2-3 héttel későbben érik be akkor, amikor a piac már telített az államokban. A cselekvési program irányít A tengertől elzártság nehe­zíti, drágítja a szállítást, sok helyen még vasút sincs. A viszonyokról talán még annyit, a dakotai far­merek átlagéletkora 57 év, az utóbbi tíz évben a far­mok egynegyede csődbe ju­tott, mind többen keresik a boldogulást a szövetkezeti formában. Az alacsony átlagéletkor egy szokatlan tulajdonos- váltási gyakorlatot terem­tett meg, az öröklésben egy generáció mindig ki­marad. A nagyapák már életükben átírják a farmot az unokák nevére. Moencb úr előadásának első részében a Nációnál Farmers Union működését ismertette. Ez a szervezet majdnem egyidős az első telepesek megjelenésével, s 67 év óta az első számú érdekvédelmi képviselete a mezőgazdaságból élőknek Dakota államban. Működé­sének lényege: alulról felfe­lé építkezik, az alulról érke­ző javaslatok kerülnek az NFU elnökségéhez, majd onnan a törvényhozókhoz Washingtonba. A farmerek tevékenységét az úgyneve­zett éves politikai és cse­lekvési program Szabályoz­za. Ez magába foglalja az állami szinten elfogadott irányelveket, ami minden­ki számára kötelező. (Egyes kérdésekben — úgy tűnik — a gazdák cse­lekvő szabadsága jóvalta behatároltabb, mint ná­lunk.) A dakotai farmok infra­struktúrája rendkívül fej­lett, a vilany-, telefon- és úthálózatrendszert közö­sen, a maguk költségén tartják fenn. Ezek megépí­téséhez, bővítéséhez az ál­lam hosszú lejáratú kölcsö­nökkel járul hozzá: a ka­matláb 5 százalék, a futam­idő 30 év. Ugyancsak ilyen feltételek mellett kap­hatnak hitelt a kezdő farme­rek egy behatárolt össze­gig, míg a többi hitelt a me­zőgazdasági bankok nyújt­ják 7—10 százalékos ka­matra és 10 évre. Mindkét esetben az igényelt összeg 20 százalékát be kell mutat­ni mint indulótőkét, ezt többnyire a családok adják össze a pályakezdőknek. A saját erőmű és vízmű létesí­téséhez adja az állam a leg­kedvezőbb támogatást, ezeknél a kamatláb mindösz- sze két százalék. A hallgatóságot szem­mel láthatólag elgondolkoz­tatta Moencb úr ama közlé­se, miszerint náluk nincs társadalom- és betegbizto­sítás. Segít az állami szubvenció Azt is megtudtuk, hogy ko­moly gondot okoz a vegy­szerezésből fakadó konflik­tus, mely a farmerek és a környezetvédők közt tá­madt az utóbbi időben. A je­lentéktelen állattartás nincs összhangban a trágyaszük­séglettel, így zömében nem szerves, hanem műtrágyát használnak. Amit viszont a víztartalék minősége szen­ved meg, jóllehet az öntözé­ses kultúráknál szigorúan el­lenőrzik a nitrát és egyéb vegyianyagok jelenlétét a terményben. Mi a helyzet az értékesí­tés terén? Ä tanfolyam má­sodik felében erről hallhat­tunk némi újat az előadók­tól.^ Észak-Dakotában két rendszer működik. A fél­áras — más néven támoga­tási — és a hitelprogram. Az elsőnél a kongresszus ál­tal meghatározott célár a bá­zis. Ez 1994-ben a búzánál 1465 Ft lesz mázsánként, míg a búza várható szabad­piaci ára csak 1172 Ft. (Az érthetőség kedvéért az ösz- szegeket dollárról forintra számoltuk át.) A két ár kö­zötti különbség 85 százalé­kát a farmer megkapja álla­mi támogatásként. Mindez akkor működik, ha azonnal vagy rövid távon van vevő a búzára. A második rendszer ak­kor lép életbe, ha előrelátha­tóan gond lesz az értékesí­téssel, más szóval tárolni kell a terményt. A tárolt bú­zánál mázsánként 952 fo­rint előleget nyújt az állam hétszázalékos hitelre, amit egy éven belül kell visszafi­zetni. Ha a világpiacon még ennél is lejjebb megy a búza ára, úgy az állam átve­szi az egész termést. Az elő­leget és a kamatot nem kell visszafizetni, plusz ez eset­ben is jár az első változat­nál említett 85 százalékos állami szubvenció. Arkialakítás befolyásolással Az előadások során több­ször is elhangzott, hogy a Nációnál Farmers Union mindent elkövet, hogy befo­lyást gyakoroljon az USA gazdaságpolitikájára, illet­ve a mezőgazdasági termé­kek árának alakulására. Eb­ben. nagy szerepet játszik a lobbyzás, a befolyásolás. Az előadók nagy előszere­tettel javasolták ugyanezt a magyar gazdáknak, a gazda­körök tagjainak és a falu­gazdászoknak, jóllehet az is elhangzott, ehhez még meg kell ismerni az új kormány gazdaságpolitikáját. A hasznos tanácsokon túl a tanfolyamnak volt egy ta­nulsága is, vagy ha úgy tet­szik, meghalt egy legenda. Az a legenda, ami az ameri­kai farmerek korlátlan lehe­tőségeiről alakult ki a ma­gyar közvéleményben, a ha­zai gazdálkodók körében. Amit Gödöllőn megtud­tunk, azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság szekere a tengerentúlon is megrekedt, s az állami szubvenciók kö­zel sem olyan nagyok, hogy ellensúlyozni tudnák az egész világra kiterjedő re­cesszió „áldásos” hatását. Matula Gy. Oszkár Csigás növényolajprést kí­nálunk eladásra, olyan ter­melőknek, akik maguk kí­vánják feldolgozni az ola­jos magvakat. A gép bár­milyen olajtartalmú növé­nyi magvak préselésére al­kalmas. A mag külön elő­készítést nem igényel. Fo­lyamatosan 24 órás üze­meltetésre alkalmas, így 400-450 kg mag felhasz­nálása mellett napi 120-150 liter nyers olaj előállítására képes a mag olajtartalmától függően. Üzembiztos, illetve üzem­zavar vagy magkifogyás esetén automatikusan le­áll. Működtetése nem igé­nyel felügyeletet. A ko­pásnak kitett alkatrészek utánpótlása biztosított. A gép működés közben meg­tekinthető. Bővebb felvilá­gosítást a szövetség nyújt. * Csirketermeltetéshez és bérneveléshez keresünk vállalkozókat. Hizlalási idő 45 nap, megengedett elhullás 5 százalék. Szer­ződött súly 1,7 kg/db. A naposcsibéket és a takar­mányt biztosítjuk. Indító­táp 1,5 kg/db; nevelőtáp 1,4 kg/db; befejezőtáp 1,0 kg/db. A takarmány bá­bolnai receptúra alapján készül. A bémevelés díjté­tele 17 Ft/kg. A szerződés­ben előírt súlytöbbletért 60 forintot fizetünk kilón­ként, illetve 50 Ft-ot levo­nunk a nem teljesítés ese­tén. * Hasonló ajánlatunk van hízottliba-termeltetésre (bérnevelésre és bérhizla­lásra). A bémevelés idő­tartama 56—65 nap. A megengedett elhullás 3 százalék. Szerződött súly 4 kg/db. A naposlibákat és a takarmányt biztosít­juk. Indítótáp 2 kg/db, ne­velőtáp 10 kg/db, bérneve­lési díjtétel 43 Ft/kg. Többletsúly esetén 125 fo­rintot fizetünk kilónként, de ugyanennyit vonunk le, amennyiben az átadott libák nem érik el az előírt 4 kilót. KÍNÁL Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Város­ház u. 7. II. em. 244. Tel.: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! A felvétel a tanfolyam szünetében készült a vendégelő­adókról és a vendéglátóról. Balról jobbra Marilyn Wentz, az NFU sajtófőnöke, Podmaniczky Béla, a gaz­dakörök szövetségének elnöke és Jim Moencb, Észak- Dakota állam farmerjeinek főtanácsadója KERES —

Next

/
Thumbnails
Contents