Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-09 / 133. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JUNIUS 9.. CSÜTÖRTÖK Gazdasági gondok a szomszédságban Hatvanezer vállalkozóról kell adat Külföldi segítség nélkül nem megy Összeállításunkban hírügynökségi jelentések alapján a legfrissebb kelet-közép- európai gazdasági hírekből válogatunk. A figyelmes olvasó párhuzamot is felfedezhet hazánk és szomszédaink gondjai között. Szabadságon a pénzverde Szabadkereskedelmi övezet, később pedig vám- és a pénzügyi unió lehetnének a kezdeti szakaszban a volt jugoszláv köztársaságok gazdasági együttműködésének formái. A Szerbiai Fejlesztési Hivatal tanulmánya a legkedvezőbb formának a vámuniót tartja. Megteremtésével a volt jugoszláv köztársaságok között megszűnnének a vámok, és azok közös vámtarifát alkalmaznának az unión kívüli országok felé. A pénzügyi unió ennél is magasabb szintű együttműködési forma, ám ennek kialakítása jelenleg még elég távolinak tűnik. Az újonnan alakult államok ugyanis éppen saját nezeti valutájukon keresztül nyomatékosítják önállósulási törekvéseiket. Új adótörvény is készül Szerbiában, amely megkönnyíti a külföldi beruházók helyzetét. Öt évig mentesülne adófizetés alól az a személy, aki tőkéjét vámszabad övezetben fekteti 'be. A mentesség négy évre szól abban az esetben, ha a vállalat Szerbia fejletlen vidékén alakul meg. Ez a rendelkezés összhangban van a külföldi befektetésekről szóló jugoszláv törvényekkel, amelyeket néhány hete hozott a szövetségi parlament. Szakemberek szerint elsősorban a külföldi bankok terveznek fiókokat nyitni; az ilyen jellegű beruházási lehetőségek reális felmérése azonban csak a gazdasági zárlat feloldása után lehetséges. A belgrádi kormány legújabb rendelete értelmében mindazok a személyek, akik 1992. tavasza után a volt szövetségi köztársaságba, a jelenlegi Jugoszláviába költöztek és letelepedési engedélyhez jutottak, vámkedvezményt élveznek. Bevihetik személyi dolgaikat, egy személygépkocsit, továbbá mezőgépeiket, amennyiben ilyen jellegű tevékenységgel óhajtanak foglalkozni új lakóhelyükön. Csökkent az Ikarus-import Szabadságra mentek a jugoszláv pénzverde dolgozói. A kényszerpihenő addig tart, amíg a pénzverde nem kap ismét megfelelő minőségű papírt az új bankjegyek nyomására. Erre azért van szükség, mert a jelenleg forgalomban lévő bankókat nem látták el vízjegy- gyel, így könnyen hamisíthatok. Kettőszázmillió dolláros kölcsönt hagyott jóvá Oroszországnak kereskedelmi magánbankok modernizálására a Világbank Igazgató Tanácsa. A kölcsön visszafizetésének időtartama 17 év. A kereskedelmi bankok közül nyugati szakértők választják ki majd azt a 30—40-et, amelyek a programban részt vehetnek. Autóbuszok, trolik és villamosok gyártásának fejlesztésére programot fogadott el az Órosz Közlekedési Minisztérium. Az országban a városi autóbuszok nagy része magyar Ikarus. Az orosz Liaz típusú buszok gyártása harmadára, az autóbuszpark 20 százalékkal csökkent, az Ikarusok importja negyedére esett vissza. Az igények kielégítésére a novgorodi, vo- logdai, kalugai, tulai és rja- zányi üzemekben tervezik Ikarusok összeszerelését. Kevesebb lakás épült Csehországban tavaly 13,4 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint az azt megelőző évben. Ugyanakkor mindösz- sze 7454 új lakás építésébe kezdtek, ami 11,6 százalékkal marad el az 1992-es év mögött, Ezzel szemben mintegy 50 ezer új lakásra lenne szükség. Szlovákiában a külföldi befektetések értéke március végén elérte a 388,4 millió USD-t. Ez a tavalyi évhez képest 6,7 százalékos növekedést jelent. A külföldi befektetőktől származó tőke 50 százaléka a feldolgozó iparba irányult, a legnagyobb növekedést viszont a kereskedelem mutatja. Az országban aránylag szerény alaptőkével 350 magyar—szlovák vegyes vállalat működik. A Szlovák Nemzeti Bank elnöke úgy látja, országa gazdaságának fejlődése az idei év első öt hónapjában megteremtette annak feltételeit, hogy megvalósuljanak a Jozef Moravcík vezette kormány elképzelései. A pozsonyi Pravdának nyilatkozó Vladimir Masár szerint esély van arra, hogy az idén a kormány inflációja ne haladja meg a 13,2 százalékot. Fontosnak ítélte azt is, hogy május végére valutatartalékaikat sikerült 500 dollárra növelni. A bankelnök ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a szlovákiai bankoknak komoly problémáik lennének. A kamaráknál nagy a mozgás Az országban, így Pest megyében is megalakultak az ipari és kereskedelmi, agrár-, valamint kézműipari kamarákat szervező ideiglenes bizottságok. A 11 tagú testületek elkezdték a működést: a napokban a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is megtartotta első ülését. Az ideiglenes szervező- bizottság (ISZB) elnökének — amint arról már hírt adtunk — Peterdy Vincét választották meg. Az elnöki jogkörre] felruházott alelnöki posztokra dr. Bernáth Tibor, a Pest Megyei Iparszövetség elnöke és Oláh László, a Pest Megyei Kereskedők Szövetségének titkára került. Emlékeztetőül ismét leírjuk, hogy kik alkotják a szervezőtestületet: Bencze Gábor (váci ipartestület), Katzenbachné Zemény Mária (Pest Megyei Mészöv), Csík László (Vállalozók Országos Szövetsége), Lázár József (Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége), Máhr Attila (Magyar Vendéglátók Ipartes- tülete), dr. Vereczkey Zoltán (Közúti Közlekedési Kamara). Pest megyében az új területi kereskedelmi és iparkamara szervezésében a titkársági tevékenységet, a koordinátorszerepet az ISZB felügyeletével a még működő régi Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara irodájának munkatársai végzik. Egyelőre a legszükségesebb adminisztrációs teendőket látják el, így például a bizottság bejegyzését, az adószám beszerzését oldották már meg. A testület első ülésén elfogadták az ügyrendet és a működési elvet. Mint ismert, a bizottság öt hónapos időtartamra alakult, ez idő alatt meg kell teremtenie egy működőképes, közjogi kereskedelmi és iparkamara alapjait. Az ideiglenes szervezőbizottság feladatai közé tartozik többek között a társkamarák bizottságaival való együttműködés, a gazdálkodó szervezeteket kamarai regisztrációjához szükséges adatok beszerzése és a tagjegyzék elkészítése. Pest megyében az előzetes számítások szerint mintegy hatvanezer vállalkozó és 5-6 ezer bejegyzett cég társas vállalkozás adatait kell összegyűjteni, s ennek alapján készül a tagjegyzék. Ez a kamarai tagokat — a tagság a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján kötelező — ideiglenes osztályokba sorolják. A gazdasági érdek- képviseletek és az ideiglenes kamarai osztályok küldötteit, valamint az utóbbiak által delegált bizottsági képviselők jelölő-listáját. Meghatározza az ideiglenes kamarai osztályok ügyrendjét. Az ISZB elnöke összehívja az ideiglenes kamarai osztályok gyűlését, így a bizottság kiegészül az osztályok képviselőivel. Ez utóbbiak legalább kétharmados arányban lesznek jelen a testületben. A határidő szoros: ez év október 31-ig fel kell állniuk a megyei kamaráknak. Az adatfeldolgozásnál, a névjegyzékek összeállításánál nem nélkülözhető az adóhivatal közreműködése. Remélhetően az APEH vállalja ezt a feladatot. Másik gond a szervezőmunka anyagi finanszírozása, a már felállt köztestületek jövő évi működéséhez a pénzügyi feltételek megteremtése. A törvény szerint ezért az állami költségvetés a felelős, ám egyelőre a szervezőbizottságok tagjai mögött álló szervezetek előlegezték meg az elindulás költségeit. így van ez a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara esetében is. A kamara ideiglenes szervezőbizottsága június 21-én ülésezik legközelebb. (tóth) Püspökhatvani hétköznapok Kevés a kulturális urogram A verőfényes napsütésben a Vácról Galgagyörkre induló buszt a piacról hazafelé igyekvő népviseletbe öltözött asszonyok hangos csevegése töltötte be. A busz hegyes-dombos vidéken, szép fákkal, bokrokkal, szántóföldekkel körülölelt kacs- karingós úton vitt Püspökhatvanba, a Galga menti kis faluban. A régi épületben kialakított polgármesteri hivatal hűvös szobájában egy kávé mellett beszélgettünk Pálházy Jánossal, a település polgármesterével: Nem csökkenünk — Hány lakosa van Püs- pökhalvannak, és milyen nemzetiségek lakják? — A faluban 1600 állandó lakos él, többnyire magyarok, szlovákok és svábok. Sok más kistelepülés gondja napjainkban az elnéptelenedés, s örömömre szolgál, hogy nálunk ez nem jellemző. A jelenlegi létszámot évtizedek óta tartjuk, nincs lakosságcsökkenés, ennek értelmében nem valószínű az elöregedési folyamat sem. — Hogyan és milyen körülmények között került a polgármesteri székbe? — Tőzsgyökeres püspökhatvani lakos vagyok, itt születtem, itt élek a családommal, a hozzátartozóimmal. Szeptembertől a polgármesteri tisztséget már főállásban töltöm be, eddig az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola gyakorlati oktatója voltam. — Az elmúlt négy évben milyen átalakulások, fejlesztések, beruházások mentek végbe a településen? — A köves utak 70 százalékát az utóbbi években lebontották, s ma már körülbelül 30 százalékában rendes aszfaltutakká építettük át. A telefonvonalak üzembe helyezése a Digitel 2001 Rt.- vel kötött szerződés alapján, személyenkénti 15 ezer forintos befizetéssel, a 230—250 igénylőnek várhatóan az év december végéig meg fog történni. Ezenkívül folyamatban van az új általános iskola és tornaterem építése. Jelenleg az oktatás két helyszínen, viszonylag korszerűen, régi körülmények között zajlik. Az építkezést irányító és felügyelő budapesti cég környékbelieket, helybéli lakosokat is bevon a munkába. Szükségszerű az iskola építése, mert 12 évig egy faszerkezetes intézményben a gyerekek számára is életveszélyes viszonyok között történt az oktatás. Jó az ivóvíz — Mi a helyzet a víz- és csatornahálózattal ? — Jelenleg a váci Duna- balparti Regionális Vízművek szállítja a vizet a településre. Már az 1980-as évek végén állandó viták forrása volt a vezetékes víz hiánya, valamint a víz minőségi állapota, ez a probléma mostanra azonban megoldódni látszik. Három településsel, Csővárral, Püspökhatvannal, Galgagyörkkel közösen történik a víz bevezetése mintegy 60 százalékos állami támogatással, egyben az önkormányzat részéről ez egy 26 millió forintos beruházásnak felel meg. — Kell-e számolni a munkanélküliséggel a településen? — Ez a gond minket is érint, jelenleg 100 nyilvántartott munkanélküli lakosunk van, ebből 16-17-enjövedelempótló támogatásban részesülnek. A fiatalok Aszódon, Vácott, Balassagyarmaton, Gödöllőn folytatják tanulmányaikat, a munkaképes emberek Budapestre, Vácra, az Ikladi Ipari Műszergyárba járnak dolgozni, ahol előzetes németországi szakmai képzés után motorokat gyártanak. Ezenkívül, a helyi termelőszövetkezet és a magánvállalkozások, magánszektorok kínálnak munkalehetőséget. — Mivel foglalkozik a lakosság többi része? — Püspökhatvanban évszázados hagyománya van a gabonatermesztésnek és az állattenyésztésnek. A téesz volt területein, a kárpótolt területeken, illetve a magántulajdonban lévő földeken az emberek búzát, kukoricát és a háztáji gazdálkodáshoz szükséges növényeket termesztenek. Könnyen megközelíthető' — Milyenek a közlekedési viszonyok? — A buszjáratok Vác és Galgagyörk vonalon közlekednek, másfelől a Budapesttől Hatvanig, illetve Aszódig közlekedő vonattal, átszállással lehet elérni a falut. — Van-e kulturális, közösségi élet a falubeliek körében ? — Nem jellemző, viszont van egy énekkarunk, amely hetenként egyszer, vagy ünnepek alkalmából összejön, és dalaikkal szórakoztatják a vendégeket, igazán összetartó, programokban bővelkedő kulturális élettel azonban nem dicsekedhetünk. D. Cs. Nagyüzem a konzervgyárban © A szamóca és a málna feldolgozásával megkezdődött az idei csúcsszezon a nagykőrösi konzervgyárban, ám e gyümölcsökből kevés érkezett az üzembe, mert az elmúlt évek kedvezőtlen értékesítési tapasztalatai miatt a termelők egy része átállt más növényekre. Ugyancsak kevés az idén az egres, ebből a gyümölcsből 80 tonnát vehetett csak át a gyár. Egyéb terményekből — a kedvező időjárásnak köszönhetően — jó termés ígérkezik, így a gyár a tavalyinál 30 százalékkal több alapanyagot — összesen 50 ezer tonnát — kíván feldolgozni. A konzervek, befőttek, lekvárok 50 százalékát exportra szánja, elsősorban a nyugat-európai országokba, s jelentős igény mutatkozik a magyar konzervek iránt a FÁK országaiban is. A főszezon megindulásával a létszámot is növeli a konzervüzem, az 1200 állandó munkás mellé különböző hirdetményekben 400 alkalmi munkást toboroz a borsó, paradicsom és uborka feldolgozására. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai t&rméket!
