Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-09 / 133. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1994. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK A gazdag ceglédi élővilág Bölcsebben kellene tisztelni... — Valójában az 1960-as évek végén Cegléd — és a tágabb értelemben vett környéke — természeti értékeiről az emberek vajmi keveset tudtak. Egész pontosan annyit, amennyit a mendemondákban hallotmegél itt a szibériai nőszirom is. Ami korábban ismeretlen faj volt Cegléd határában. Csemő irányába haladva a kornis tárnics ejti rabul csodálatos kékjével a szemlélődőt. Sajnos akadnak, akik váSelyemakác egy ceglédi kertben tak — kezdte beszélgetésünket dr. Surányi Dezső, tudományos kutató, akadémikus. Ezért a fontos és veszélyeztetett fajokat nem ismerték. Következésképp nem is pusztították el őket. A Vásártér mögötti gyepen van — az Euró- pa-szerte kiemelkedő jelentőségű — a kosbor legnagyobb része. A Csikós- szélen igazi értéknek számít a pókbangó. A tizenhét hektárt meghaladó természetvédelmi terület (amelynek az eszmei értéke mintegy harmincötmillió forint) lesz a központja az új tájvédelmi körzetnek. Az ősszel virágzó aszte- rek — magas olajtartalma miatt a madarak kedvelik — Cigányszéken, Nagyszéken, Vamyason fordulnak elő a leginkább. A vidék érdekessége, hogy gott virágként merészelik a piacon árusítani, pedig védelme rendkívül fontos lenne. Több ezer tő mocsári kosbor is található a város határain belül. Viszont sajnos a Csikós-szélen eltűnt a réti kardvirág, amely csupán annyiban különbözik a kertekben pompázó példánytól, hogy kellemes illata van. Az akadémikus szerint az utóbbi idők civilizációs hatása — amit a természet- védő szakemberek nemegyszer bíráltak — a kárpótlási filozófia. Ez szerencsére csak a Cigányszéken okozott helyrehozhatatlan- nak látszó károkat. Ugyanis olyan területet is kijelöltek a kárpótlási földalapba. amelyen nem lehet termelni. Egyébként a tudományos kutató mintegy két évtizeddel ezelőtti pélA zsálya tólevelei Surányi Dezső felvételei Ceglédi ritkaság a porzós szilvavirág dát említett arra, hogy a természet konok, s nem veszi tudomásul a korlátoltságot. Voltaképpen az elmúlt húsz év növénytani kutató- és védőmunkája nem volt eredménytelen. Azt aligha mondhatja bárki, hogy Cegléd térségében nincsenek európai jelentőségű ritkaságok. A legújabb szenzáció a polos- kaszagú kosbor — az akadémikus a Vásártéren lelt rá —, sárgásfehér különleges virágú alfajára. Természetesen az állatvilág létéről sem csupán néhány gólya és a parkok fáhetők meg itt. Az ürgéket egyre inkább védeni kell. A hosszú — körülbelül harminc centiméteres — réti csík gyakori a Gerje-patak- ban. A lápi póc viszont igen ritkán fordul elő a zöldhalmi tőzeges tavakban. A ceglédberceli halastavakat vidrák látogatják és dézsmálgatják. Szép számmal akad tarajos gőte a szűcs-telepi kanálisokban. A kisvizekben jelentős a béka- és a hüllőpopuláció. Sajnos, a vízisiklókból a korábbi évekhez képest — a vízminőség romlása miatt — kevesebb Virágzó pókbangó ira rakott madárfészek tanúskodik. A Csikós-szélen rendszeresen fogolycsapatok bukkannak fel. A kő- röstetétleni Sárigyepen fészkelő túzokok gyakran keresik fel a zöldhalmi tőzegbánya vidékét. Albertir- sa és Ceglédbercel határút- jánál lévő Vitéz-ároknál található a legnagyobb gyurgyalag kolónia. Persze, nem csak madarak figyelvan. Akadnak, akik összetévesztik őket a mérgeskígyókkal — holott utóbbiak nincsenek ezen a vidéken —, s furkósbottal agyonverik azt a példányt, amelyik nem tud időben kereket oldani. Komisz és kíméletlen az efféle „virtus”. Talán eljön az az idő, amikor az ember bölcsebben tiszteli az élővilágot. F. F. Lépéshátrányban Az ember mindig büszke volt rá, hogy — úgymond — leigázza a természetet. A mondás általános divattá különösen a múlt században vált. Gondoljunk csak az ipari forradalomra, Verne Gyula könyveire, a minden nehézséget lepipáló Emberi Agyra. Manapság már tudjuk, hogy mindez rózsaszínű, vagy méginkább koromszín álom volt csupán. Tény, hogy az ember több mint száz esztendeje olyan ütemben kezdett önnön társadalma átalakításához, mely a gombamód szaporodó üzemek, gyárak születésével alapvetően változtatta meg az életfeltételeket. Megszületett a szmog, a szennyezett víz és termőföld. Velejárója lett a tuberkulózis, asztma, szilikózis — hogy csak néhányat említsünk a sajnos nagyon gazdag diagnózis sokféleségéből. Mindez lehetne már a múlté, mondhatnánk, ha nem tudnánk, azt, hogy — noha tisztában vagyunk a vészély- lyel — igencsak keveset teszünk annak elhárítására. Ma is béklyóba veri cselekedeteinket a varázshatalmú PÉNZ, a „nincs rá'keret” jelszava. Fölbecsülhetetlen értékű folyóinkba továbbra is ömlik a szenny az odavezető csatornákon, filter nélküli kéményeink füstölögnek ugyanúgy, ahogy száz évvel ezelőtt. Tudjuk, mit kellene tennünk. Tudóscsoportok vizsgálják környezetünket, kínálják az orvosságot a baj elhárítására. Lépegetünk is az ügyben, de úgy gondolom: lassabban, mint ahogy lehetőségeink engedik. Járjuk a megyét, az országot, azt látjuk, hogy a nyílt színi szeméttelepek mindennapos látványai a magyar tájnak. Ezt magyarázni lehet, megmagyarázni semmiképpen sem. Az ipari forradalom óta eltelt több mint száz esztendő. Sok mindent foghatunk szépapáinkra, de a mai környezetvédelem, vegyük már tudomásul, igenis a mi dolgunk! Ne mutogassunk ujjal egymásra. Nem az a legfontosabb, hogy az mennyibe kerül! Csak egy: hogy az unoka, ha egy egészséges futással kitisztította tüdejét, megmeríthesse poharát a csobogó, tiszta patak vízében — ne csak ma: holnapután is... tó-dor Az élővilág atlasza Az élet múltja és jelene egy kötetben Kétségkívül hiánypótló, s egyben a legszélesebb környezetünkkel kapcsolatosan fogékonyak számára egy rendkívül értékes és érdekes kiadvánnyal kedveskedett a könyvhét alkalmából a Geoholding Részvénytársaság. Az élővilág atlasza című, tudományos alaposságú kötet a kisóvodásoktól a felnőttekig könnyed szórakozást ígér minden olvasójának. A kiadvány bolygónk keletkezésétől a földtörténeti korok mindenikével behatóan foglalkozik. A számunkra szinte felfoghatatlan legutóbbi százmillió évet olyan könnyedén és olvasmányosan tárja az ember elé, hogy a földtörténeti tudományok iránt kevésbé érdeklődők is szívesen olvassák. A távoli földrészek iránt érdeklődők megtudhatják hogyan jött létre Ausztrália, a Hawaii-szigetek, vagy éppen egy másik (melyik a sok közül?) szigetvilág. A jégkorszakról szóló tájékoztató egyszerűen lenyűgözi az embert, akárcsak az Egyenlítőtől a sarkokig terjedő állat- és növényvilág cím alatt tárgyalt rész. Szó van Az élővilág atlaszában a trópusokról, a sivatagokról, a tengerek élővilágáról, s végül röviden igyekszik elénk tárni a jövőképet, valamint a veszélyeztetett fajokat is. Az úgynevezett könyvmolyok és a tudományos témájú írásokat jószerivel válogatás nélkül kedvelők bizonynyal a szöveges közléseket helyezik előtérbe. Az élet atlasza azonban ennél sokkal több. A rengeteg színes fotó, rajz, térkép és vázlat még az alsós gyerekek számára A Geoholding szemet gyönyörködtető' kiadványának címoldala is befogadhatóvá, érdekessé teszi a kötet mondanivalóját. Külön említést érdemel a köny nyomdai megmunkálása, hiszen elsősorban a fotók alapos szemlélésekor derül ki, hogy egy végtelenül lelki- ismeretes, pontos munka termékét tartjuk a kezünkben. Sehol egy „elcsúszás”, sehol egy elnagyolt rajz. Éppen ezért megkockáztathatjuk, hogy a szóban forgó kötet a maga nemében az idei könyvhét csúcsteljesítménye és a nem mindennapi (2480 forintos) ára ellenére is várhatóan kelendő lesz. B. M.
