Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-17 / 114. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁJUS 17., KEDD Megkérdeztük Mitől vagyunk fáradtak? Sokan tapasztalhatják, hogy mostanában kimerül­­tebbek, fáradékonyabbak gyermekeik a megszokott­nál. Azonos-e ez a tavaszi fáradsággal? — érdeklőd­tünk dr. Verbényi Mártától, a Rókus Kórház gyer­mekosztályának adjunktusától. Igen, ez az a bizonyos ta­vaszi fáradság — kezdte válaszát. — Az, hogy mi­kor lépnek fel a fáradság tünetei, személyenként változik. A kimerültség oka nagyon sokszor a tél miatti vitaminhiány, amit sok zöldség és gyümölcs fogyasztásával lehet ellen­súlyozni. Nem igazán „ta­vaszi” a fáradság az isko­lás gyerekeknél, a most érettségizőknél és vizsgá­zóknál, hiszen az év végi „hajtás” mindig kimentő. A szülőknek az tudom ajánlani, hogy gyakran vi­gyék friss levegőre kisis­kolás gyermeküket, ritkít­sák a televízió előtti dél­utánokat, és korán fektes­sék le a csemetét. Az érett­ségiző két tétel tanulmá­nyozása közben — ha van idejük — szaladjanak ki a levegőre, mozogjanak, egyenek gyümölcsöt, így frissebben tudnak vissza­térni a könyvekhez. A fá­radékonyság az idős kor­osztályra a legjellemzőbb nyár elején, különösen az érrendszeri panaszokkal küszködőkre, akik többek között a hirtelen melegtől lesznek kimerültebbek. Akik huzamosabb ideig észlelik magukon a tava­szi fáradság tüneteit, for­duljanak orvoshoz, mert könnyen lehet, hogy vala­mi másról van szó. V. Cs. Halló 04, halló 05, halló 07! Mellbe szúrta az apósa Súlyosan megsérült az a fia- val a helyi mentőállomásra, tál hölgy, akit az apósa ahonnan a mentők a buda­­szúrt mellbe tegnap reggel pesti Honvéd Kórházba siet- Érden. A fiatal nőt a szom- tek vele. Az ügyben a rend­­szédok találták meg és szál- őrség megkezdte a nyomo­­lították be személygépkocsi- zást. Sepsey vizsgálatot rendelt el Komolytalan licitálók Budakeszin {Folytatás az I. oldalról) A vizsgálat folyik, de az árverés folyamatossága nem szakadt meg, mivel az óvást benyújtók kérése nem felel meg a kárpótlási tör­­vénynek. Sepsey Tamás ál­lamtitkár a helyszínen pró­bálja elősegíteni a megegye­zés létrejöttét. A folyamatos­ságot bizonyítja az is, hogy a tegnapi árverés a legutóbb félbeszakadt nyolcas tábla sorsolásával kezdődött. (nádasi) * Hiába volt sokakban jóindu­lat, az első két tábla árvere­zéséig — kora délutánig — nem született megyegyezés tegnap Budakeszin. A licit előtt Sepsey Ta­más nyugalomra és józan gondolkodásra kérte a mint­egy kétszáz főnyi árverezni kívánó embert. Reményét fejezte ki. hogy a budakeszi­­ek s a nem helybéliek tekin­tettel lesznek egymásra, s kölcsönösen engedménye­ket tesznek. Az árverést hosszú vita előzte meg, de ekkor még úgy látszott: lesz megyegye­zés. Néhányan azonban ke­resztülhúzták a többség szá­mítását, s bejelentették: er­ről szó sem lehet. Az első táblára — a tör­vény előírásai szerint — há­romezer forintról indult a li­cit. Az árat pár perc alatt öt­venezer forintra verték fel a résztvevők. Azonban a terü­let kicsi volt, a jelentkezők pedig túl sokat akartak ven­ni, ezért ezt a földet újra ár­verésre kellett bocsátani. Végül a harmadik licit járt eredménnyel. A táblában egy aranykorona százhúsze­zer forintért kelt el. A másodikként felkínált szőlő árverésének nem csak megegyezni nem sikerült, de az ezt meghiúsítok — ketten — úgy érezték, ko­­molytalankodniuk is kell. Háromezerről szinte azon­nal kétszázezer forintra lici­tálta fel egyikük egy arany­korona árát. Ekkor rajta kí­vül mindenki visszalépett, s ő bejelentette: ezer forintért kíván vásárolni. Ez — eb­ben az árban — olyan kis te­rületet jelent, hogy újból ár­verezni kell rá. Másodsorra a fenti jelenet szinte szó sze­rint megismétlődött annyi különbséggel, hogy az aranykoronánként! százöt­venezer forintos szőlőből ketten akartak venni. Egyi­kük ismét ezerért, másikuk háromezerért. Ezt hallva már felhördült a többi részt­vevő, de a viszonylagos nyugalmat sikerült megőriz­ni. Az árat végül — licittel — száztízezer forintban álla­pították meg, s többen is vá­sároltak belőle. Tegnap délután a Kerté­szeti Egyetem Tangazdasá­gának földjeiből jó né­hány tábla hátra volt még, így ma — várhatóan azok­kal együtt — a Pilisi Álla­mi Parkerdőgazdaság kije­lölt területeire lehet árve­rezni. A megyeháza hírei Javaslat a váci kórház fejlesztésére (Folytatás az 1. oldalról) A javaslat szerint a tulaj­donos önkormányzat az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bele­egyezésével a kórház veze­tői lemondanának — az ál­taluk kiszámított arányban — az Országos Egészség­­pénztár finanszírozásának bizonyos hányadáról, a ma­gánvállalkozás javára. Ez nem érintené a megyei bete­gek ellátását, mivel az to­vábbra is megoldható az in­tézmény keretein belül. A kórház főorvosi kara szak­mai és pénzügyi szemponto­kat figyelembe véve úgy döntött, nem kíván lemon­dani az említett OEP — fi­nanszírozási hányadról. Szó esett arról is, hogy az állásfoglalás kialakítását az is nehezíti ebben az ügy­ben, hogy jelenleg a fekvő­­betegállátás teljes vagy rész­leges privatizációjára nincs egységes szakmai elképze­lés. A népjóléti bizottság tagjainak véleménye meg­osztott az átszervezést illető­en: hárman ellenezték, ket­ten mellette foglaltak állást, hárman tartózkodtak. Szétosztották az alapokra beérkezett pályázók között a támogatásokat, a szociális otthonok helyzetéről ké­szült összegzést — vala­mennyi intézményre vonat­kozóan — a következő hó­nap közepéig kérik el a me­gyei hivtaltól. * Számos fontos téma került terítékre a pénzügyi ellenőr­ző bizottság tegnapi ülésén: a tnegyei önkormányzati hi­vatal első negyedévi infor­mációs jelentése, az illeték­ügyi feladatokkal kapcsolat­ban a ceglédi önkormány­zattal történő megállapo­dás, és a különböző intéz­mények támogatási kérel­mei. A megyei közgyűlés a pénzügyi ellenőrző bizott­ságra ruházta át a ceglédi önkormányzattal az illetékü­gyi feladatok ellátásáról szó­ló megállapodás megköté­sét,. Tegnap az a döntés szü­letett, hogy a bizottság konkrét elszámolást kér a bevételekről, s elszámolást arról is, hogy azt mire for­dítják. A bizottság elfogadta a váci Jávorszky Ödön Kór­ház kérelmét: az intézmény­ben endokrinológiai és pajzsmirigy profilú belgyó­gyászati tevékenységet sze­retnének bevezetni, amihez szükség van némi átalakítá­si munkára. A városi önkor­mányzat, a kórház a költsé­gek egy részét fedezi, a töb­bihez kértek segítséget a megyétől. Ugyancsak támogatták a bizottság tagjai a szakmun­kások érettségire felkészítő kétéves nappali oktatásának bevezetését — s az ezzel együtt járó személyi, tárgyi feltételek biztosításához szükséges költségek egy ré­szének fedezését — a duna­keszi Gárdonyi Géza Szak­közép- és Szakmunkásképző Iskola, az Örkényi Mezőgaz­dasági Szakközépiskola — és Szakmunkásképző Inté­zet, valamint a gödöllői Ma­dách Imre Szakmunkáskép­ző és Szakközépiskola eseté­ben. A péceli Fáy András Mezőgazdasági, Közgaz­dasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola megyei átvételével kap­csolatban a bizottság úgy foglalt állást, hogy a köz­oktatási törvény értelmé­ben a következő év nyará­tól kerülne az intézmény a megyei önkormányzat tulajdonába. Ha a települé­si önkormányzat a működ­tetési jogokat is átadja, ak­kor az átvétel már hama­rabb, ’95 januárjában meg­történhet. Szó esett a megyei ön­­kormányzat idei költség­­vetésének negyedévi telje­sítéséről, s a Szent Rókus Kórház szemészeti osztá­lyának átszervezéséről eb­ben a bizottságban is. Ez utóbbival kapcsolatban az volt a vélemény, érdem­ben nem tudnak állást fog­lalni, mivel nem ismerete­sek a privatizációs elkép­zelések gazdasági vonat­kozásai. Jó néhány kérel­met — a sport-albizottsá­gét, a ceglédi önkormány­zat a középiskolák működ­tetéssel kapcsolatos hozzá­járulási igényét — nem tá­mogatta a bizottság. J. Sz. I. A sok vihar után mégis élünk... (Folytatás az I. oldalról) Délelőtt tíz órakor kezdő­dött az ünnepi szentmise, melyre az atyák, élükön a se­gédpüspökkel, Pásztor Győ­ző helyi plébánossal, Szabó Konrád, Árva Vince rendi ve­zetőkkel érkeztek a plébániá­ról máriás lányok felvezeté­se melett ünnepi menetben a templomba. Elsőként Győző atya szólt a többszáz megjelent hívő­höz. — A mai ünnep arra is kell, hogy emlékeztessen bennünket, hogy a sok vihar után mégis élünk — vezette be a plébános a zászlószente­lés méltóságteljes esemé­nyét. Több helyi szervezet kötött fel szalagot a katoli­kus iskola új zászlajára, me­lyet a váci segédpüspök atya szentelt meg. Homiliájában azt hangsúlyozta, hogy a ke­resztény nevelés három hely­színe a család, a templom, az iskola közül az utóbbinak nagy a felelőssége. — Tudományokra, s ezek mellett keresztény erényekre kell a gyerekeket nevelni — prédikálta a püspök atya. — Egyházunknak az a célja, hogy minél több iskolában tudjuk biztosítani a keresz­tény nevelést. Úgy valljuk, hogy az otthon, a családban kapott alapok, a templomban ehhez hozzáadódó hitbéli erő­södés, töltekezés mellett, az iskola lehet az a színtér, ahol a keresztény szellemiségű ne­velés kiteljesedhet. Az emlí­tett iskolákban ugyanis nem­csak a pedagógusok erőfeszí­tése által valósul meg a gyer­mek lelki, erkölcsi, szellemi felemelkedése, hanem az Is­ten kegyelméből, az által — mondta a püspök atya. A szentmise végeztével Győző atya szólt ismét az egybegyűltekhez: — Azt sze­retnénk, ha ezek a katolikus iskolákban nevelkedő gyer­mekek jó keresztény felnőt­tekké válnának, olyanokká akikre — néhány év múlva — rá lehet majd bízni ennek az országnak az irányítását. Ugyanakkor nem csak akar­ni, de tenni is szükséges e cél érdekében. S hol tehetjük leg­többet mindezért? Az ifjúság nevelésének, formálásának helyszínén, az iskolában. Áz ünnepség következő helyszíne az iskola udvara, il­letve a tanácsterem volt, ahol a segédpüspök felszentelte az épületet. Majd a diákok látványos szórakoztató mű­sorral kedveskedtek a több száz nézőnek. Délután pedig szellemi- és sportvetélkedő­kön mérték össze tudásukat az általános iskolai tanulók. Maliár Éva Paptestvérek segédkeztek Katona István­nak és Pásztor Győzőnek Szörényi Levente a legkisebbek között Vimola Károly felvételei Megy a gőzös Nagymarosra A múlt év januáijában alakult MÁV-Nosztalgia Kft. a turista­­szezonban — május 7-től szep­tember 24-ig — hetente egy al­kalommal, szombaton reggel 8 óra 40 perckor nosztalgiavona­tot indít a Nyugati pályaudvar­ról a festői szépségű Dunaka­nyarba. A múlt századi kocsik­ból álló szerelvényt, mely a me­netrend szerint egy óra tíz perc alatt érkezik a végállomásra, Nagymarosra, s visszafelé 17.Í5-kor van az indulása, al­kalmanként más-más típusú mozdony vontatja. Első alkalommal tizenné­gyen, míg a múlt szombaton már negyvenhármán váltottak jegyet a nosztalgiavonatra, s re­ményeim szerint a továbbiak­ban még többen veszik majd igénybe a szolgáltatást — mondta érdeklődésünkre Füzy Lászlóné, a MÁV-Nosztalgia Kft. Nyugati pályaudvaron lévő irodájának vezetője. Megtudtuk tőle azt is, hogy a nosztalgiavonaton való uta­záshoz a MÁV minden kedvez­ménye — diák-, nyugdíjas-... — igénybe vehető a jegyáron felül száz forintért „nosztalgia­­pótdíjat” kell fizetniük az uta­soknak. A pótdíj egyszeri uta­zásra vonatkozik, tehát aki oda-vissza utazik a szerelvény­nyel, értelemszerűen duplán fi­zet. Füzy Lászlóné megemlítette azt is, hogy a nosztalgiavonat a MÁV-nak a vasúton való közle­kedés népszerűsítése, illetve ha­zánk egyik legszebb tája, a Du­nakanyar idegenforgalmának fellendítése a célja. Ennek el­érése érdekében a MÁV-Nosz­talgia Kft. csoportos progra­mot is biztosít, ha az utasok erre igényt tartanak. A prog­ramban visegrádi kirándulás, városnézés, illetve ebéd szere­pel, s mód nyílik a Silvanus Hotel közelében lévő száraz bobpálya kipróbálására is. Ribáry Zoltán N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents