Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-02 / 101. szám
GAZDASÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. MÁJUS 2., HÉTFŐ Forintos hírek Japán dollármilliárdokat kíván megmozgatni ezen a héten a jen drágulásának megakadályozása érdekében. Hata Cutomu új kisebbségi kormányának gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterei szombaton rendkívüli tanácskozást tartottak, hogy az újabb dolláresés következményeiről tárgyaljanak. A New York-i tőzsdén múlt pénteken a dollár árfolyama rövid ideig rekordmélységbe, 100,6 jenes szintre zuhant, és ha a későbbiekben némileg javult is az árfolyama, Japánban aggodalmat keltett az árfolyammozgás'. Kissé szokatlan módon kíván szorult anyagi helyzetéből kilábalni az Uraiban lévő Cseljabinszk traktorgyára. Az egykori szovjet gépipar egyik vezető vállalata magyar közreműködéssel sörfőzdét nyitott. A habzó nedű helyi értékesítésére rögtön meg is nyitottak egy sörözőt, amelyet a partnerek után „Magyar Söröző” névre kereszteltek. A termék, minőségét pedig, a traktorokéval ellentétben, szigorúan ellenőrzik. A Samsung, Dél-Korea egyik legnagyobb konszernje meghonosítja az autógyártást. A Samsung nehézipari vállalata 1997 közepétől Nissan technológiával kezdi meg a termelést Puszanban létesítendő gyártótelepén. Pontosan nem közölték, melyik Nissanalapmodellből fejlesztik ki a Samsung-autót. Csak annyit jelentettek be, hogy kétliteres szedán lesz. A gyártást az első évben 50 ezer kocsival indítják, és a későbbiekben növelik a szérianagyságot. Több mint 1 milliárd dollár értékű közös kőolajvezeték megépítéséről határozott Omán, Oroszország és Kazahsztán. A napi 1,5 millió hordó kapacitású vezeték a Kaszpi-tengeren át vezet a kazalt olajkutaktól az orosz Novorosszijszk kikötővárosba. Az építési munkák 1995-ben kezdődnek meg. A három ország, illetve a hozzájuk kapcsolódó Chevron amerikai olajipari cég által létrehozott konzorciumban a felek 25-25 százalékban részesednek. A megállapodást Muscatban a három ország olajipari, minisztere írta alá. Nő az önkormányzatok felelőssége Kevesen vállalnak közhasznú munkát A munkanélküli-ellátásból 1992-ben 110 ezren — beleszámítva a közel 20 ezer pályakezdőt is —, tavaly pedig ,320 ezren (azaz a két év alatt összesen 430 ezren) kerültek ki; ők szorultak átmeneti segélyre vagy jövedelempótló támogatásra — állapítja meg az a napokban elkészített jelentés, amelyet a Munkaügyi Minisztérium kérésére állítottak össze. Lapunk Bagó József szociológustól, a MŰM foglalkoztatási programok főosztálya regionális és ágazati osztályának vezetőjétől kért tájékoztatást arra nézve, milyen tapasztalatokat szűrtek le vizsgálataikból. — Megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek közül 1992-ben kilépettek 30 százaléka 1993 közepére állást szerzett, 33 százalékukat, mivel „eltűntek” a munkaerőpiacról, szem elől vesztettük, 37 százalékuk pedig nem tudott elhelyezkedni — ismertette a tényeket az osztályvezető. A munkába állás esélyeit nagymértékben befolyásolja az iskolai végzettség és az életkor, tudtuk meg Bagó Józseftől, aki elmondta: az általános iskolát befejezettek 20, míg a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők S3 százaléka talált magának munkahelyet. A 21—25 év közötti korosztály 39 százaléka, a 36—45 évesek csupán 25 százaléka állt ismét munkába. Természetesen a lehetőségek összefüggenek az adott térség munkaerőpiaci helyzetével, ugyanis az átlagosnál kedvezőbb munkanélküliségi rátájú megyékben magasabb azok száma, akiknek sikerült elhelyezkedniük. Bagó József kifejtette: a munkához nem jutók többsége, mintegy 80 százaléka jelezte, hogy elősorban állásajánlatot vár a munkaügyi központoktól, s csak egynegyedük vállalta az átképzést. Az általános iskolai végzettségűek 15, a szakmunkások 30, míg a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkezők 40 százaléka szívesen kapcsolódna be az egyéni és a csoportos átképzésekbe — derült ki felméréseinkből. — Sokan vannak, akik egyéb támogatást, például bedolgozást, részmunkaidős foglalkoztatást vagy a vállalkozóvá válás programját választanák. Alacsony, mindössze 6 százalékos azok aránya, akik közhasznú munkavégzést vállalnának, pedig ez az eszköz megfelelő esélyt nyújt arra, hogy a munkanélküliek bekapcsolódjanak a munkaerőpiaci folyamatokba. A munkaügyi központok és az önkormányzatok együttműködése még kívánnivalót hagy maga után — mutatott rá Bagó József, hozzátéve: kapcsolatuk erősítése mindkét fél alapvető érdeke, mert a foglalkoztatási gondokat csak közös erővel oldhatják meg. Még sok feladat és egyben nagy felelősség hárul az önkormányzatok, a munkaadók és a munkavállalók képviselőit tömörítő megyei munkaügyi tanácsokra, amelyekben a polgármesteri hivatalok, mint a területek gazdái vannak jelen. (klug) Nagykőrösi csatlakozás Kocséron és Csemóíi lesz gáz Kocsér és Csemő megkapja Nagykőröstől az óránkénti 800-800 köbméter földgázt — foglalta határozatba döntését a körösi képviselő-testület legutóbbi ülésén. A város óránkénti 20 ezer köbméter kapacitásúra bővített földgázfogadó állomására való csatlakozás engedélyezésével a két szomszédos községben is zöld útja nyílt a földgázprogram megvalósításának. Kedvező döntés született a tanácskozás másik fontos témájával kapcsolatban is, nevezetesen a vezetékes ivóvíz- és csatornahasználat lakossági díjszabásairól. Mint ismeretes, február 1-től változtak a víz- és csatornadíjak állami támogatásának feltételei, ami azt jelenti, hogy a körösi tarifákra a jövőben nem jut támogatás. E különbözetet a továbbiakban az önkormányzatnak vagy a lakosságnak kell állnia. Végül kompromisszumos megoldásra jutott a testület: az eredeti lakossági díjak érintetlenül hagyásával szerkesztették át a vízmű tarifatáblázatát. A testületi ülésen jóváhagyták a katolikus egyház és az önkormányzat között kötendő szerződést, melynek értelmében a Mentovich utca 2. szám alatti épület az egyház tulajdonába került. A jövőben a Kossuth-iskola és a Katolikus Általános Iskola közösen használják a szóban forgó ingatlant. Az ülés további részében elfogadták a képviselők Nagykőrös általános rendezési tervének programját és a város középtávú egészségügyi fejlesztéséről készített tervezetet. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált Kiss János polgármester javaslata is a millecentenáriumi nemzeti programhoz való csatlakozásról és támogatták az Adám László Szakmunkásképző Intézet tanműhelyvásárlási szándékát. Napirenden kívül a polgármester adott tájékoztatást a Nagykőrösi Születésűek elnevezésű alapítvány bejegyzéséről, melyet Runner György és családja hozott létre 252 ezer forinttal, egy leendő szülőotthon megteremtése érdekében. M. J. Kis- és középvállalkozók jelenkezzenek! Üzletemberek találkozója hazánkban Az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda — a Magyar Gazdasági Kamara és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával — portugál, spanyol és görög üzletemberek meghívásával kétnapos találkozót szervez fővárosunkban. A szeminárium célja, mint arról lapunkat Szathmáry István, az OKFI főtanácsosa tájékoztatta, hogy élelmiszer-, vegy- és gyógyszer-, építő-, fa- és bútor-, illetve gépipari témákban kereskedelmi megállapodások jöjjenek létre a hazai és a külföldi üzletemberek között. — „Kössünk üzletet Magyarországon!" — ez a címe annak a kétnapos rendezvénysorozatnak, melyet a budapesti Átrium Hyatt szállóban tartunk meg május 26-án és 27-én. A rendezvény első napján a fenti címmel hallgathatnak előadásokat a résztvevők: többek között Becker Pál, a Pénzügyminisztérium államtitkára tart előadást arról, milyen tényezőkkel kell számolniuk a Magyarországon befektetni szándékozó külföldi tőkéseknek. Egy másik elméleti téma az Európai Unióval létrejött társulási szerződésünk jogi kereteit elemzi majd. A második napon nyílik lehetőség az elméletben hallottak gyakorlati kivitelezésére, azaz a konkrét üzletkötésekre. A külföldi cégek szándéka, hogy kereskedelmi megállapodásokat köthessenek termékeik magyarországi forgalmazására, kooperációs gyártásra, illetve exportimport megállapodásokat hozhassanak tető alá, esetleg magyar nyersanyag kiszállítására, termékeink külföldi értékesítésére, és ügynökségeket, képviseleteket alapítsanak, vegyes vállalatokat hozhassanak létre nálunk. — Kiket várnak a honi üzletkötőink közül? — Több fórumon is meghirdettük már a jelentkezés lehetőségét, s ezúton is mondjuk: a hazai kis- és középvállalkozók, azok, akik a tanácskozás kitűzött témáiban érdekeltek, május hatodikáig keressenek meg az irodánál személy szerint engem (cím: V. Szende Pál u. 3., telefon: 117-9827, telefax: 118-5415). — Mit várnak ettől a két naptól? Elsősorban gyakorlati hasznot remélünk a találkozótól. Ezért is szerveztük úgy a programot, hogy a két nap döntő részében személyes, kétoldalú megbeszélésekre jusson több idő. — Kíséri-e a rendezvényt szakmai bemutató, kiállítás? — Utóbbira az idő rövidsége, s a helyszín adottságai miatt nincs lehetőség. Ám reméljük, hogy az üzletemberek által egymásnak felkínált lehetőségekről a személyes megbeszélések, illetve a prospektusok segítségével mindenki teljes képet kaphat. — Lehet-e ennek a találkozónak olyan közvetett haszna, hogy hatására, eredményeképpen Magyarország hídszerepet vállalhatna fel Európában a térségi államok és a nyugati partnerek közötti kereskedelmi kapcsolatok kiépülésében? — Nemcsak hogy elvárható haszon, de a magam részéről remélem is, hogy Magyarország — akár a már létező vegyes vállalatok megjelentetésével — közvetítő szerepet vállal a FÁK-országok és Európa fejlettebb része közötti kereskedelmi, üzleti kapcsolatok létrejöttében. Ezzel összefüggésben azonban hangsúlyozom, hogy nem elég csak akarni, s emlegetni ennek a közvetítő szerepnek a fontosságát, hanem tenni is kell érdekében. Ellenkező esetben az előbb említett országok átlépnek a fejünk felett, s minket kihagyva keresik meg a számunkra is nélkülözhetetlen kapcsolatokat. M. É. Nemzedékek az Agrárszövetségben Ezzel a címmel tartott konferenciát a Mezőgazdasági 'Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és az Agrárszövetség. Magyarország jövője az agrárgazdaság megerősödésén múlik, ezért egyaránt felelős a politika, a tudomány és a gazdaság minden szereplője. Az agrár egyetemisták, oktatók, kutatók és agrártermelők találkozóján a bevezető előadást Nagy Tamás az Agrárszövetség elnöke tartotta. Szerinte Magyarországon a szövetkezet tulajdona nem a munkát végző emberek kezében van. Fel kell elevenítenünk a szövetkezés eszméjét és meg kell honosítani a szövetkezés kultúráját. Ez jelentené a megoldást: egy modem alapokon nyugvó mezőgazdaság szolgálná az ország kitörését gazdaságilag. Mondta a politikus. A továbbiakban elhangzott: az Agrárszövetség a hazai piacok védelmét hirdeti. Itt nemcsak a mezőgazdaságról van szó, hanem a vállalkozásokról általában. Fonos lenne a minőségi termelésre történő orientáltság, hiszen ennek érdekében kell létrehozni egy agrártárcát is. — A privatizáció átgondolatlanul zajlott le, így Magyarország visszaesett a tulajdonszerzésben, s a következő kormány egyik feladata ennek megoldása lesz — mutatott rá Nagy Tamás. (simon) Nagykőrösi emlék a múltból Ez a furcsa masina a nagykőrösi Hosszúhát-dűlőben viaskodik az idő vasfogával. Úgy hívják: kanalaskút. Elvileg a taposómalom módján működik, a mozgatókarjához hámot kötöttek egy lóval. A négylábú energiaforrás hajtó nélkül is tudta a dolgát, körbe-körbe járt, s működtette a kutat. A harmincas években több is volt belőle, ezzel öntözték a földjeiket az itteni zöldségtermelők. Tervezője és sorozatgyártója a nagykőrösi Papp Gyula géplakatosmester volt. Napjainkig csak ez az egy példány maradt meg, amelyik 1930-tól 1960-ig folyamatosan működött. Ipartörténetünk, pontosabban a manufaktúra egy ritka példányát eszi a rozsda a Hoszszúhát-dűlőben. Nem kéne-e méltóbb helyre vinni és konzerválni, mielőtt végleg végez vele az enyészet? ígyé)
