Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-02 / 101. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 2., HÉTFŐ Emese álma — Mítosz és történelem Vetélkedő a magyar régmúltról Döntőjéhez érkezett az Emese álma — Mítosz és történelem címen meghirdetett országos vetélkedő első fordulója. A vetélkedőt 1994—96-ig évente rendezik meg a magyarok őstörténetéről és a honfoglalásról, az államalapításról, illetve az Árpád-házi királyok koráról. A polgári kezdeményezésre életre hívott nemes verseny megvalósítása Magyar János dunakeszi műszerész, a 7 vezér és a Lakitelek Alapítvány, az Ipoly Arnold Népfőiskola, a Szakmunkástanulók Kulturális Egyesülete, illetve a Honismereti Szövetség segítségének és anyáéi áldozatvállalásának köszönhető. A magyar őstörténet és a honfoglalás korát felölelő idei forduló 720 hazai, 54 erdélyi és 32 szlovákiai középiskolás csapata közül a megyei és a területi elődöntők után 15 gimnáziumi 9 szakközépiskolás, 1 szakmunkásképző, illetve hat erdélyi és három szlovákiai csapat jutott a MTESZ-székházban rendezett döntőbe. Még sok-sok ilyen vetélkedőre lesz szükség, hogy fiataljaink tudással és érzelmekkel felvértezve ünnepelhessék honfoglalásunk 1100. évfordulóját —, mondta a fiatalokat, tanáraikat és a vetélkedő életrehívását segítő szervezetek képviselőit köszöntő bevezetőjében Halász Péter, a Honismereti Szövetség alelnöke. Hogy a történelemoktatásban elhanyagolt korszak történelmének, kultúrájának, mítoszainak, régészeti eredményeinek néprajzának, gazdasági életének megismerésével magyarságtudatuk, a nemzethez kötődésük is erősödjék —, fűzte szavaihoz Kanyar József, a Honismereti Szövetség elnöke. A vetélkedőn a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a határon túlról érkezettek három fős csapatai külön csoportban adtak számot tudásukról, a Fodor István és Havassy Péter régészek, valamint Sebestyén Kálmán történész elnökölte, háromtagú szakértő zsűri előtt. És természetesen ismereteik alkalmazásáról, valamint önálló véleményalkotási és véleménykifejtési képességeikről, melyek a dötő fő követelményei voltak. A szóbeli és írásbeli tesztfeladatok során a csapatok tudásalkalmazási képességeikről vizsgáztak. Kapcsolatba hozták a korszak személyiségeit, megjelölték az eseményeket a térképeken, és legtöbbször jól döntöttek a helyei válaszokról azokra a kérdésekre, melyeket a korszak történelméről, művelődéstörténetéről, szokásairól, szimbólumairól, termelési és hadviselési módjáról, ezek eredetéről és a legújabb kutatási eredményekről tettek fel. Kétperces ügyes tárlatvezetéseket hallottunk a Nagyszentmiklósi Kincs korsó-leletéről, a honfoglalás-kori íjról és a letelepedés után elterjedt tarsolylemezről. Majd a résztvevők kiselőadást tartottak arról, hogy a hazai honfoglalás-kori temetőkben talált különböző halotti maszkok alapján, milyen következtetéseket lehet levonni a magyarok eredetéről, a népvándorlás korszakairól, helyszíneiről, a helyszíneken élő népekkel való kapcsolatainkról. Az imponáló előadásokban feltűnt a kettős honfoglalás, a török eredet elmélete és a legújabb kutatási eredmények is, történelemoktatásunk örvendetes pluralizálódását is igazolva. A döntőt záró Sámán-játék ügyes jelmezei, átélt és szuggesztív előadása is tükrözte, amit az egész vetélkedő során tapasztaltunk: az eleinkkel való ismerkedés nemcsak komoly munkát, de nagy izgalmat és örömet is jelentett a fiataloknak. Felkészültségüket értékes jutalmakkal ismerték el az ünnepélyes díjkiosztáson. A legjobb kilenc szakközépiskolás csapat egyhetes székelyföldi körutazáson, a legjobb kilenc gimnáziumi csapat az újkígyósi honismereti táborban vehet részt. Utóbbiak között volt az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium remekül szereplő III. C osztályos csapata (Basa Bálint, Gulyás Csaba, Kopka Ferenc), amely negyedik helyen végzett. Felkészítő tanáraik: Módos Tiborné, Péter Sándorné, Tarr Gábor és Koncz István. A fődíjakon kívül számos értékes külön jutalmat adtak át a sikeresen szereplő csapatoknak. (veszelszky) Gyermekegyüttesek Gödöllőn Az elmúlt évek hagyományait folytatóiul)* va, szerte a megyében vidám, szórakoztató rendezvénnyel ünnepelték május 1 -ét. Gödöllőn a művelődési házban Gyermekmajális elnevezésű országos gyermekművészeti találkozót rendezett az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és a Petőfi Sándor Művelődési Központ. A vasárnapi program délelőtt 10 órakor kezdődött közijs májusfa díszítéssel. Nyitómotívumként a résztvevő gyermekegyüttesek közösen ropták a csárdást, amihez talpalávalót az aszódi Fix-Stim népiegyüttes húzta. A közös tánc után megkezdődött a művelődési központ színháztermében a résztvevő táncegyüttesek bemutatója. Fellépett többek között az isaszegi Csata táncegyüttes, akik dél-alföldi táncokat mutattak be, a Gödöllő Táncegyüttestől sárközi táncokat láthattunk, szatmári táncokat és népi játékokat adott elő a Nyíregyházáról érkezett 10-es Számú Általános Iskola Táncegyüttese, A műsor ideje alatt az előcsarnokban kézműves foglalkozáson vehettek részt az érdeklődők. Megismerkedhettek a kosárfonás, gyöngyfűzés, bőrművesség technikáival. Ebben a vidám, színes forgatagban talán mindenkinek sikerült elfelejteni a napi gondjait és csak arra figyelni, hogy a sötét és hideg tél után újra itt a tavasz. (juhász) Vers- és prózamondó verseny Az „Anyám, fekete rózsa ” elnevezésű vers- és prózamondó-verseny találkozójának döntőjére tegnap került sor az erdőkertesi Ady Endre Művelődési Házban. A három legjobb eredményt elért Pest megyei, a váchartyáni Lázár Andrea, az ifjúsági kategória 1. helyezettje, az erdőkertesi Dobó Mariann az ifjúsági kategória 2. helyezettje, valamint az inárcsi Kovács Henriett, a felnőtt kategória 2. helyezettje lapunk különdíjait, három karórát is átvehetett az eredményhirdetéskor. Hamarosan mindhármukat bemutatjuk lapunk hasábjain. __, Országépítők találkozója Egy másik Magyarország hírhozói Az Országépítő Alapítvány fennállásának 5. évfordulóján rendezett találkozóra majd mind a 260 díjnyertes pályázójuk eljött a BM Duna Palotába. Az alapítványt 1988-ban Boross Péter miniszterelnök, a Dél-Pesti Vendéglátó-ipari Vállalat akkori igazgatója segítette anyagi támogatásával életre hívni. Hogy a névadó regény szerzője, Kós Károly törekvéseinek szellemében a hagyományőrzők, valamint a szellemi és gyakorlati építkezők munkáját mozdítják elő támogatásukkal. Évente meghirdetett pályázataikra az öt év alatt 1230 munka érkezett. Kettőszázhatvan díjazottuknak 13,5 millió forintot osztottak szét — tudtuk meg Király Márta titkártól. „A sorsvállaló életet élők számára — fűzte szavaihoz Boross Péter, aki elmondta: ez az egyetlen alapítvány, melynek kuratóriumában tagságot vállalt, s melynek munkáját teendői ellenére folyamatos figyelemmel kíséri. A miniszterelnök úr a változást sürgető korban” profi-baráti kedvességgel segített hozzá ahhoz, hogy együtt legyenek és jól érezzék magukat a jövő letéteményesei, és hogy jövőépítő munkájuk társadalmi alapját megteremtsék —, mutatta be a miniszterelnököt egy eddig kevéssé ismert oldaláról Makovecz Imre az alapítvány soros elnöke. Hogy ki mindenkinek és a saját helyén milyen közösségépítő munkát tett lehetővé az alapítvány támogatása határon innen és túl, arról a szűnni nem akaró lelkes hozzászólásokból kaphattunk képet. Elsőként ők nyújtottak támogatást a galántai nyolcosztályos magyar tannyelvű magángimnázium működtetéséhez, melyben magyarországi könyvekből, a NAT alapján oktatnak, megvalósítva ezzel a saját „kis autonómiájukat”. Támogatásuk segítségével élesztette újjá az EMKE a „kezesség” intézményét, lehetővé téve, hogy a közösségszervező kezesek a „kulturális hajszálgyökerekből” eredeztetve minden erdélyi faluban anyanyelvi életet teremthessenek. Éppígy hozzájárult a Civil Rádió működtetéséhez, ennek az önkéntesek által működtetett adásnak a fenntartásához, mely a tettek erejében bízó, örömteli, „másik Magyarország” tagjai számára teremt megszólalási és tájékozódási lehetőséget. A 440 osztatlan iskola tanítóinak egyesületét támogatta, akinek intézményei az „életet jelentik” a halálra ítélt falvakban. E pusztulásra ítélt települések közül egyikben még iskolát is alapítottak segítségükkel. Hálával szóltak a hagyományőrző, a magyarságtudat-erősítő, a civil társadalom megszervezését célul kitűző egyesületek képviselői épp úgy, mint azok, akik kiadványok megjelentetését, helyi lapok alapítását köszönhették a támogatásnak. „Ilyen lélekből csak jó tettek fakadhatnak” — jellemezte az országépítőket az egyik felszólaló. S a gödöllői Örökség Népfőiskola képviselője azonnal kezdeményezte: találkozzanak évente, hogy e „másik Magyarország” képviselői egymásból hitet, félelemnélküliséget és erőt kapjanak saját feladatvállalásukhoz. Életté alakult a pénz. Könyv, alkotás, iskola, közösség született belőle. Az országépítés elemi részecskéi — könyvelte el meghatottan a találkozó végeztével Makovecz Imre. D. Veszelszky Sára Zalai festő tárlata Eurovíziós dalfesztivál Az ír fővárosban harminckilencedszer rendezték meg szombat este az Eurovízió dalfesztiválját, amelyet immár harmadszor egymás után a házigazdák nyertek meg. A rangos könnyűzenei eseményen szép magyar siker született: Bayer Friderika „Kinek modjam el vétkeimet” című dalával a 25 induló közül a negyedik helyet szerezte meg. Az idei fesztivál újdonsága volt, hogy azon most először vettek részt a volt szocialista országok és a szovjet utódállamok képviselői. A dublini verseny egyik legünnepeltebb résztvevője pedig a bosnyák Alma és Dejan kettős volt. A szigetszentmiklós* városi könyvtár / (j'/l \ kiállítótermében most először mutatkozik be meghívott (nem helybéli) művész Zsupán József Zala megyei festőművész tárlatát a tegnapi rendezvénysorozat keretében Angyal Mária, a Magyar Művelődési Intézet Kortárs Művészetek Osztályának vezetője nyitotta meg. A csesztregi festőről elmondta, hogy ugyan autodidakta módon ismerkedett meg a művészetekkel, festőakadémiát sem végzett, mégis azon ritka művészek közé tartozik, aki a képeiből él meg. Magyarországon ez még ritkaságnak számít, hiszen csak azokra a képekre van kereslet, melyeket szívesen néznek az emberek, melyek jól díszítik otthonukat. Zsupán József megérezte ezt, hálás témát választott képei alapjául: a jellegzetes magyar tájat, az Őrség, a Göcsej környéke völgyekkel tagolt, változatos, élénk arculatú dombvidékeit. Vásznain szinte minden esetben megörökít egyegy jellegzetes építészeti emléket, műemléket, legyen az templom, patak felett ívelő híd, vagy gémeskút. A tájképfestészet egyébként olyan állandóan érvényes műfaj — mondta Angyal Mária —, amely az emberekben elvágyódást ébreszt, és ezt az elvágyódást mintegy ki is elégíti a kép szemlélete. A Münchenben és Csíkszeredán már ismert Zsupán József most a Pest megyei közönségnek mutatkozik be. A tárlat május 18-ig mindennap megtekinthető a városi könyvtárban. Holocaust-emlékműsor Hogy be ne következzen újra (Folytatás az 1. oldalról) Csákó Edit, a Tedisz ceglédi elnöke felolvasta a szervezet nyilatkozatát a mostanában megnyilvánuló antiszemitizmussal, szélső jobboldali mozgalmakkal kapcsolatban. Ezután Steiner András beszédében felidézte a zsidó hitű magyarság múltját, tragikus útját a gettósítástól a deportálásig. Kilencszáznegyven ceglédi zsidót deportáltak a kecskeméti gettóból 1944. június 27-én és 29-én. Közülük csupán húszán tértek vissza élve Auschwitzből és a többi megsemmisítő táborból. Belőlük néhányan maradtak Cegléden — napjainkban négy-öt zsidócsalád él a városban —, a többiek kivándoroltak Izraelbe és Amerikába. Steiner András utalt arra is, hogy az elmúlt négy évben méltatlan és alantas támadások érték a zsidókat. Egyesek megint őket teszik felelőssé az ország bajaiért. Megpróbálják ketté osztani a társadalmat. Kossuth szavai legyenek irányadóak a huszadik század végén: „Én ember és ember között faj, nyelv, vallásfelekezet miatt soha nem tettem és nem is fogok tenni különbséget. Az antiszemitikus agitációt mint a XIX. század embere szégyellem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom” — zárta beszédét Steiner András. Ezt követően a Kossuth Gimnázium tanulói, Rátóti Zoltán színművész, Zimonyi Zita költő, Melján János klarinétos és Kovács Beáta énekes adott műsort. Ezuán levetítették a Schindler listája című Oscar-díjas filmet. F. F.
