Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-05 / 104. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁJUS 5.. CSÜTÖRTÖK Hizlalda az öreg tanyán A hasznot az idén még visszaforgatja Messziről úgy fest a Ludas-dűlői akácberek alján megbúvó tanya, mintha el akarna búcsúzni, öreg már, haldokolni látszik. Istállója fedelét fickósan félrecsapta a vihar. Ha visszatérne a dühöngő szél, kétséges, kibírná-e támadását a megroggyant vén épület. A tanyáknak már csak ez volt a sorsuk errefelé is évtizedek óta. Düledeztek, s egy napon összeroskadtak. Maradványaikat belepte a gyom, a csalit. Közelebbről látszik csak, hogy ez a porta más, mint a többi. Öregségére is dacol az idővel. Nem elenyészni, de feltámadni akar... Balogh Bertalan, a Szabolcsból Nagykőrösre nősült villanyszerelő próbál itt mostanában gazdaságot teremteni. A családi hagyomány úgy látszik többet ígér neki annál, mint amit tanult szakmája nyújtani tud. Szülei is a mezőgazdaságból éltek, onnan nevelték fel a családot, nem csoda hát, hogy fiuk is az ő életük folytatásáról álmodozott mindig. Csak a sors döntése szerint máshol és másképpen. Immár húsz éve foglalkozik sertéstenyésztéssel, de igazából csak úgy öt éve vágott bele komolyabban. Ehhez mindenekelőtt kellett egy tanyasi porta földdel, s olyan gazdaságpolitikai fordulat, amely értelmessé tette a tanyai gazdálkodást. Az elsők között bizonyította Kőrösön, hogy a sertésnevelés kibontakozása felé a fajtaváltáson keresztül vezet az út. — Tulajdonképpen a három évvel ezelőtti sertéspiaci válság mutatta meg a szakmabelieknek élesen, hogy a hagyományos háztáji fajtáknak a feldolgozóipar szempontjából lejárt az idejük. A sertéstartás új útja Az iparnak hús kell, és nem zsír. Annak idején óvatosságból én is csak egy piretrain anyával kezdtem kísérletezni, de ma már nincs kétségem afelől, hogy az egyik legjobb ipari fajtát választottam. Egyébként a kis- és nagyüzemi tesztelések mindenütt a piretrain mellett szólnak, mégis számos állattartó gazda idegenkedik tőle ma is. Mondják, sok a baj vele, lassan hízik. Hagyományos tartással biztosan így van, ezt a fajtát valóban csak úgy lehet jövedelmezően tartani, ha jól megválasztott, állandóan ellenőrzött takarmányozási módszerrel dolgozunk. — Ez mit jelent a gyakorlatban ? — Aki nagyobbacska állománnyal bánik, nem hagyatkozhat a kereskedelemben kapható tápkeverékekre, mert azok minősége változó. Amikor hozzákezdek egy falka hizlalásához, először mindig elmegyek a keverőhöz, ahonnan vásárolok. Összeállítunk egy receptúrát, amit azután a jószágok gyarapodását figyelve szükség esetén menet közben is lehet módosítani. Ugyanígy a gyógyszeres premix adagokat is meghatározzuk. Például a tejleválasztáskor gyakran fellépő hasmenés elkerülésére már előre elkészíttettem a takarmányba a gyógyszert. A kereskedelmi beszerzéseknél mindezt nem lehet megoldani, és hiába reklamál az ember, ha a nem megfelelően összeállított takarmány miatt valami probléma jelentkezik az állománynál. Gyarapodó gazdaság — A saját kárán jött minderre rá, vagy a tapasztaltabbak szavára figyel? — Mi tagadás, régebben velem is többször fizettették meg a tandíjat, mint jótanácsot adtak. A sikerek és a kudarcok mellett mások munkájából is sokat tanultam. Azt szoktam mondani, ha egy kedélyes, beszédes és egy nagy tudású állatorvos jár az ember tanyájára, akkor jól nyissa ki a fülét a gazda. Hát így vagyok én Kassay József főállatorvossal. Tőle nagyon sok alapvető dolgot megtanultam az évek során. A tágas kifutókban negyvenesével helyezte el a gazda a most 50-60 kilós, gömbölyű farú, csupa sonka malacokat. Úgy számítja, idén 250-270 hízót értékesít. Jövőre többet, aztán még többet. A félig kész terménytárolóból, a hizlaló bővítéséből ítélve nem nehéz utánaszámolni: úgy 600-700 sertést szándékozik Balogh Bertalan évente piacra dobni. — Pedig három éve, amikor az a nagy zűrzavar volt az értékesítésben, azt mondtam, nem kell a sertés többet — emlékezik vissza. — Három hónapig nem tudtam eladni a kész hízókat, s amikor elkeltek, 30 forinttal kaptam értük kevesebbet kilónként. Legalább 1 millió forint úszott el, az öszszes pénz, amit belefektettem. Hatalmas érvágás volt ez nekem, s a hozzám hasonlóknak, akik tíz körmükkel kapartak elő minden fillért a gazdaság indításához. Azóta sokkal derűlátóbb vagyok. Tisztázódott a piaci helyzet, tudjuk mi kell a húsiparnak. , Nincs kétségem afelől, hogy ezzel a fajtával hosszabb távon rentábilis marad a sertéstenyésztés. Most egy teljesen saját tenyésztésű, 28-30 darabos anyaállományt szeretnék kialakítani a lapályokból és a fehér hússertésből. Ezekre az FI kocákra jön a piretrain kan. Az állatok egészségvédelme szempontjából is fontos, hogy gazdaságon belül stabil állomány adja a hízóutánpótlást. A Erik a gyümölcs — Szavaiból arra lehet következtetni, hogy a sertéstenyésztés fejlesztéséhez akár hitelek felvétele is indokolt lehet. — Nézze, nem tudom, ki hogyan kalkulál, én mindig a saját lehetőségeimre hagyatkoztam. Egy fillért nem kértem még a banktól. Igaz, lassabban is jutottam előre, s bizony a sertéstartás jövedelme eddig még mindig visszament oda, ahonnan jött. Feleségem főkönyvelő, jóformán az ő fizetéséből élünk, de azért most is megegyeztünk: idén még nem a családé, hanem a gazdaságé lesz a bevétel. Kell az új száz férőhelyes ólhoz a takarmánytároló, és majd szeretnék egy takarmánykeverőt is létrehozni. Tíz hektár föld van a tanya körül, ha mindent mással csináltatok rajta, akkor is olcsóbban termi meg az eleséget, mintha a boltban venném. Úgy érzem, az idei év már nem olyan lesz, mint az előzőek. Gyümölcsöt is hoz, annyi gond és küszködés után. Miklay Jenő Van, akinek az állattartás megéri Erdősi Agnes felvétele Bonyodalmak a kispesti piaccal Hűtlen kezelés alapos gyanúja Bár úgymond vidékcentrikus lap vagyunk, tavaly többször is foglalkoztunk a kispesti piac tudatos lezüllesztésével, mely nemcsak a kerület lakosságát sújtotta. Ugyanígy megszenvedték a környező falvak — Gyál, Ecser, Vecsés, Pakony, Maglód, Bugyi, Alsónémedi — kistermelői is Lévay Levente polgármester grandomániáját, lévén, hogy a tervbe vett új vásárcsarnok megépítése címen bezsúfolták őket egy tenyérnyi zugolyba. Az önkényes rendelkezésnek meglett az eredménye, ma úgyszólván nincs zöldségpiaca Kispestnek, a termelők nagyrésze elmaradt, illetve átkényszerült a lőrinci és erzsébeti piacra. A józanul gondolkodók már akkor tudták, hogy a Lévay-féle piacépítésnek nincs reális alapja, vagy ha úgy tetszik, az infrastruktúrájában ötven évvel lemaradt kerületnek vannak sokkal égetőbb problémái, amit illene rendezni. A többségében SZDSZ-es testület — Lévay Leventével az élen — a tiltakozásokkal mit sem törődve, a józan érveket figyelmen kívül hagyva, mégis belevágott a Kossuth téri piac rekonstrukciójába, mely a jelek szerint a városfejlesztés eddigi történetének legcsúfosabb bukása. Persze akadtak „renitensek” is, akik nem hódoltak be a huszonegynéhány éves városatyának. Dr. Máté Miklós képviselő nemcsak tiltakozott, de az alkotmány 51. § 3. b) pontjában foglaltak alapján fel is jelentette Lévay Leventét, s a Btk. 225. §-ára hivatkozással rendőrségi-ügyészségi vizsgálatot kért. A most nyilvánosságra került adatok szerint az 1993 júniusában megkezdett építési munkálatokat szakhatósági engedélyek nélkül kezdték el. Az úttestre felépített ideiglenes pavilonokat e hatóságok tiltakozására augusztusban le kellett bontani, illetve átköltöztetni a gépkocsiparkoló helyére. Most tehát az sincs. Az átköltöztetett 18 pavilon mind a mai napig nincs nyitva, viszont 13 millió forintba került. Oda se neki! Épült még 14 darab belőlük. Olyan „csodálatosak” és szakszerűen kivitelezettek, hogy nem kaptak fennmaradási engedélyt. Ezt a döntést a Köztársasági Megbízott Hivatal 1993 novemberében közölte a 09-56. 471/18/1993/11-es számú leiratában az önkormányzattal. A vásárcsarnok megépítésére augusztus 23-án adták ki az engedélyt, viszont Lévay Levente már augusztus 10-én, tehát az engedély jogerőre emelkedése előtt 13 nappal, átutalt „csekély” 75 millió forint előleget a kivitelezőnek. Időközben ő és támogatói is rádöbbentek, hogy túl nagyot haraptak, szeretnének visszatáncolni. Szeretnék visszakapni az előleget, ennek viszszaszerzésére megbíztak egy ügyvédi közösséget hatmillió forintért. Az építkezéssel kapcsolatos jogi tanácsadásokért egy jogi irodát díjaznak. Erre is elment nyolcmillió a közösből. És hogy teljes legyen a pazarlás, a piacon eddig felépült, de használaton kívül álló építményeket egy vagyonvédő kft.-vel őriztetik. Ennek eddigi ellenértéke megközelítőleg nyolcmillió forint volt. Mint azt a kispesti Kossuth téri kamara elnökségének nyílt levele közli, az ominózus piacépítés 1993 júniusától napjainkig 200 millió forintot emésztett fel a kerület pénzéből. Az eredményt érdemes megnézni! Ami úgyszintén most került nyilvánosságra: Máté Miklós felejelentése alapján a Bp. X. kerületi rendőrkapitányság a Btk. 319. § 3. c. pontjára hivatkozva, hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt eljárást folytat Lévay Levente ellen. Az érdekelt viszont országgyűlési képviselőjelöltként mentelmi jogára való hivatkozással a nyomozati eljárás felfügesztését kérte. Nem hiába mondják, evés közben jön meg az étvágy. Az ifjú titán nem éri be a kispesti polgármesteri székkel. Zsenialitását honatyaként kívánja kamatoztatni SZDSZ- színekben. Csak legyen bolond, aki rá voksol! Matula Gy. Oszkár Vizsgálat a Beliczay-félsziget ügyében Kalapács alá kerül-e az erdő? Érd város kedvelt kirándulóhelye a Duna-parti Beliczay-félsziget. Az erdős terület egy részét kárpótlásra jelölték ki, és árverését jövő hétfőre meghirdették. Ötszáz érdi polgár tiltakozott aláírásával ez ellen, kérve, hogy a területet vegyék ki a kárpótlás alól. Kérésüket Horváth Béla, az MDF képviselőjelöltje karolta fel, őt az érintettek az általa rendezett február 24-i kárpótlási fórumon keresték meg. A tiltakozók fő indoka az, hogy árverés esetén a természeti értékekben gazdag terület elveszik a helyi polgárok számára. Horváth Béla — miként elmondta — ez ügyben már eljárt az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál, ahonnan tájékoztatták, a területet nem jelölték ki kárpótlásra. Ennek később ellentmondott az, hogy a szigetet mégis meghirdették a Magyar Közlönyben. Horváth Béla erre megdöbbenéssel tiltakozott Sepsey Tamás államtitkárnál, aki vizsgálatot rendelt el az ügyben, és egyben értesítette őt, hogy a hirdetés tévesen jelent meg, ezért helyesbítették, így az árverés elmarad. A képviselőjelölt szerint a kijelölők az érdi földrendező bizottság kérelme alapján — melynek egyébként az alpolgármester az elnöke — jogszerűtlenül jártak el, hiszen érvényes határozattal nem rendelkeztek a területet illetően, és a hivatalvezető tudta nélkül csempészték be a hirdetményt a Magyar Közlönybe. Megkérdeztük az ügyben érintett T. Mészáros András alpolgármestert is, aki elmondta, hogy csakugyan kérték a terület pótlólagos kijelölését. Egyrészt mert az érdieknél lévő kárpótlási jegyeknek csak töredékéért jelöltek ki földeket, másrészt, mert így látja biztosítottnak azt, hogy a terület érdiek tulajdonába jutva a város lakói számára megmarad kirándulóhelynek. Az állami vagy tagi tulajdon ennek lehetőségét kizárná, mert így a sziget tulajdonosa nem érdi lakos lenne. Állítása szerint egy lakossági fórumon ez ügyben a tiltakozókkal már kompromisszum is született, ahol egy alapítvány létrehozásában állapodtak meg, amely biztosítaná az érintettek beleszólási jogát. T. Mészáros András úgy gondolja, a két fél csak technikai kérdéseken vitatkozik, a lényeg ugyanaz: a város nagyközönségének szeretnék megtartani a félszigetet. Mint kiderült, az önkormányzat felvásárolt kárpótlási jegyekkel előbb bérleményt, utána pedig tulajdont kíván a szigeten létesíteni. A gond csak az, hogy az alpolgármester az árverés elmaradásáról még nem tud, ezért tényleg kérdés: lesz-e árverés, mi lesz a Beliczay-szigettel? Nánási Tamás
