Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-02 / 101. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁJUS 2., HÉTFŐ Ne legyen munkanélküli a diák! A másodképzés is segít Tudós tanárok Szigetszentmiklóson Amerikába utaznak a tanulók 9 a ceglédi 203. Bem József Műsza­ki Szakközépisko­la és Ipari Szak­munkásképző Intézet diák­jai az országos tanulmányi versenyeken jól szerpel­­tek. Ebből az alkalomból beszélgettünk Sasvári Ist­ván igazgatóval az oktatá­si intézmény jelenéről és jövőjéről. — Ón csaknem egy esz­tendeje vezeti az iskolát. Miféle változásokat hozott ez az időszak? Miként tu­dott kollégáival együtt megfelelni a kihívásnak? — Valóban csaknem egy éve, hogy a pályáza­tom alapján engem bíztak meg az igazgatói teendők­kel. Mindjárt az elején el­határoztam, hogy demokra­tikus szellemet alakítok ki az iskolában. Ezt úgy ér­zem sikerült is megvalósí­tani. Azt szokták mondani, a demokrácia könnyen csaphat át anarchiába. Hála Istennek erről nálunk szó sincs. Nagyszerű bizo­nyítéka ennek a közelmúlt­ban megrendezett Bem­­hét, amely kitűnő hangulat­ban remekül szerepeltek a országos tanulmányi verse­nyeken. Hét diákunknak a kezében van már a szak­munkás bizonyítvány, egy pedig szakközépiskolások megmérettetésén országos második lett. — Magasabb lett-e a mérce? — Talán a leendő tanu­lóink színvonala emelke­dett. Sajnos, egyelőre még nem tudunk szelektálni. Ám örvendetes, hogy van­nak szakmák, amelyekre jeles, sőt a szakközépisko­lába kitűnő bizonyítvány­nyal is jelentkeznek. A kö­vetkező tanévben talán vonzerő lesz a nálunk érzé­kelhető szellemi változás, és persze az, hogy diákja­ink erkölcsi normája jelen­tősen javult. Jó lenne, ha ezek a kedvező jelek átfor­málnák némiképp azt a vé­lekedést, miszerint az em­berek lenézik az iparitanu­ló iskolát. — Melyek a kedvelt szak­mák mostanában, s melyek azok, amelyek nem népsze­rűek? — Szakközépiskolánkban — elég jelentkező híján — nem tudtuk beindítani a vil­lamos-ipari szakközéposz­tályt. Természetesen ez nem okozott gondot. Ugyan­is a gyerekeket átirányítot­tuk gépészágazatra, ami ha­sonló végzettséget ad. Itt és a ruhaipari szakon megfele­lő volt az érdeklődés. A szakmunkásképzésnél el­gondolkoztató hogy a fémi­pari szakmák — forgácso­ló, különféle lakatos, szere­lő — napjainkban nem ked­veltek, ezért ezek eltűntek a palettáról. Jóllehet, a cégek szívesen látnák az ilyen kép­zettségű végzős diákjain­kat. Ugyanakkor sokan je­­letkeznek szolgáltató szak­mákra, autószerelőnek, koz­metikusnak, fodrásznak. Szeptembertől kísérletként két osztályban elkezdjük egy idegen nyelv tanítását. Azt szeretnénk, hogy ezek a tanulók a beszélgetés szintjén tudnának szólni a külföldi vendégekhez, meg­rendelőkhöz. — Tudom, szívügyük a A hely szelleme Felszállott a páva, a vármegyeházára. Népköltésze­tünk e remeke még akkortájt született, amikor e rangos intézmények előtt kevély hajdúk strázsáltak, akiket megsüvegelt az ide betérő. Manapság elkerülik a pávák a megyeházát, csak indulatos szavak röppen­nek fel a tanácsteremben. Az ajtóvigyázás meg amo­lyan nyugdíjpótló lett, s nem tiszteletet sugalló státusz. A nagy rohanásban kevés embernek jut eszébe, hogy a portásnak köszönjön. Másban is különbözik a régi az újtól. A hajdúk zsi­­nóros abaposztó zekét, feszes nadrágot és dudaszá­rú csizmát viseltek. Mindez benne foglaltatott a stal­­lumban. Ma — legjobb tudomásom szerint — a por­tásnak nem jár ruhapénz, ki-ki a maga göncében tet­szeleg. Persze ez nem azt jelenti, hogy a cerberus ne tud­ná: a hely kötelez. Annak a nett, halk szavú öregúr­nak a külleme — aki a hátsó portánál szokott ügyel­ni — legalábbis erre vall. Ha valakire, rá érvényes: olyan, mint akit most húztak ki a skatulyából. Élesre vasalt nadrág, hófehér ing, precízen megkötött kra­vátli. Még egyszer sem láttam zakó nélkül a portás­fülkéből kijönni. Nemcsak köszönök, de néhány szó erejéig megál­lók beszélgetni is. Véleményt cserélünk az időjárás­ról meg egyéb banális dolgokról. Ki merem monda­ni, ha nem olyan lenne, amilyen — készséges, udva­rias, dendisen elegáns —, talán nem alakul ki köz­tünk ez a fesztelen kapcsolat. Elnézve őt, mindig beugrik a jó pesties mondás: ha nem volna, ki kéne találni és mutogatni. No nem a panoptikumban, hanem az Országházban. Példa­képként. Azoknak az ifjú honatyáknak, akik eseten­ként oly lezseren ülnek a padok közt, mintha csak te­­kézni ugrottak volna át a szomszédos sörkertbe. (gyé) munkanélküliek átképzése. Ebben hol tartanak? — Állandó kapcsolatot tartunk a városi és a me­gyei munkaközvetítő irodá­val. Átképzéseink — me­lyeken elsősorban a tizen­nyolc és negyven év közöt­ti hallgatók vesznek részt — sikeresek. Különösen a nőiruha-készítő tanfolyam, amellyel tíz hónap alatt szakmunkás bizonyítványt lehet szerezni. Egyébként a TIT megyei szervezete végzi ennek a szervezését. A munkaközvetítő közpon­tokhoz beadott valameny­­nyi jövő évi pályázatunkat elfogadták. — Milyen fejlesztésre gondolnak? — Az iskolának nincs tanműhelye. Márpedig az esetleges profilváltás anél­kül aligha képzelhető el. Az önkormányzat nem tud anyagi támogatást adni. Feltétlenül szükség lenne megyei vagy felsőbb segít­ségre. Mindenesetre a szakmák körét kívánjuk bővíteni. Még intenzívebb lesz a másodszakképzés — sok fiatal gondjának megoldására —, ami az idén jól működött (önkölt­ségi alapon). így a diák nem lesz munkanélküli. Ugyancsak ezt célozza az a törekvésünk, hogy vég­zős szakmunkás növendé­keinknek szeptembertől (nappal) két év alatt érett­ségi bizonyítványt szerez­hetnek. Őszintén remé­lem, hogy az érettségizett szakmunkás képzésével növelhetjük iskolánk presztízsét. F. F. Járhatóbb járdák ©A nagykőrösi pol­gármesteri hivatal idén a város költ­ségvetésének egy százalékát fordítja a tele­pülés úthálózatának burko­lására, javítására. Március közepén 9 utca portalanítá­sa történt meg, a munkála­tok gyakorlatilag ennek a hónapnak a végére be is fejeződnek. Jelenleg ter­vasztalon van a kórház építésével párhuzamban korszerűsítendő Mintakert utca is. Amennyiben az önkormányzat pénzügyi te­herbírása engedi, akkor az ősszel hozzálátnak burko­lásához. A napokban meg­kezdődött az 1991-es év­ben, az úgynevezett után­­tömöró'dő technológiával burkolt utakra a záróréteg felhordása. Ezek az Ar­­bóz, a Balassa, a Nyereg, a Zalán, a Szabó Ervin és a Csóka utcák. A lakosság jórészt saját erőből építi meg a járdákat, az önkor­mányzat pedig körülbelül 600 négyzetméter felület burkolásához járul hozzá cementtel, sóderral. (miklay) Az idén 226 diák jelentke­zett a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimná­ziumba és Szakközépiskolá­ba. Közülük 178-an a nyolc­­osztályos gimnáziumban szeretnének továbbtanulni. Számukra igen kedvező hír, hogy ebben az évben a me­gyei önkormányzat hozzájá­rult három párhuzamos kis­­gimnáziumi osztály indítá­sához a korábbi kettővel szemben. Koós Ferenc igazgató la­punknak elmondta: az el­múlt évben is ugyanennyi volt a jelentkezők száma, s legalább húsz olyan tehetsé­ges kisdiákot voltak kényte­lenek helyhiány miatt eluta­sítani, akik megfeleltek a felvételi követelmények­nek. Bár a megyei önkor­mányzat nem ad több pénzt az intézmény fenntartására, az igazgató úgy véli, a há­rom osztály indításával kap­csolatos kiadásokat ki tudja gazdálkodni a középiskola. Az iskola iránti óriási ér­deklődés talán annak is kö­szönhető, hogy magas szín­vonalú nyelvoktatás folyik az intézményben, anyanyel­vi tanárokkal. A kisgimna­­zisták felvételiztetésekor az Akadémia Pszichológiai In­tézetének munkatársai egy terhelhetőségi vizsgálatot végeznek, hogy megállapít­sák, mennyire bírják a gye­rekek a heti tízórás idegen­­nyelv-oktatást. A miklósi diákok már 12 évesen olyan szintre jutnak a nyelv­­tanulásban, hogy külföldre lehet őket küldeni és ott megállják a helyüket. Az iskolának számos eu­rópai várossal van kapcsola­ta, ennek köszönhető, hogy a diákok közül a tehetsége­sek már jártak Svédország­ban, Norvégiában, Angliá­ban. Az idén pedig hét gye­rek Amerikába utazik négy hétre. A külföldi utakra a legkiválóbbak mennek, olyan feltételekkel, hogy a tehetősebb szülők maguk fi­zetik a költségeket, a szegé­nyebb gyerekek utazását pe­dig az iskola alapítványából finanszírozzák. Az igazgató szerint ah­hoz, hogy Magyarország Európa szerves része lehes­sen, a gyerekeknek leg­alább két idegen nyelvet kellene beszélniük. Koós Ferenc azt szeretné, ha a te­hetséges diákok a sziget­szentmiklósi iskolában ta­nulnának, távolabbi célja pedig az, hogy az agglome­ráció eddig háttérbe szorí­tott gyerekeiből legyenek a külkereskedők, az újság­írók, a diplomaták. Az iskolában erdélyi, fel­vidéki, kárpátaljai gyerekek is tanulnak. A kárpátaljai­akat a nagyszőlősi reformá­tus egyházzal kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően a szigetszentmiklósi refor­mátus egyházközség támo­gatja: fizeti a gyerekek kol­légiumi díját és hétvégén zsebpénzt ad nekik. A felvi­dékiek kollégiumi díját a megyei önkormányzat fize­ti, a lévai járás és Pest me­gye közötti együttműködés­nek köszönhetően. Természetesen csak a te­hetséges, jó tanuló gyereke­ket veszik fel, akik képesek minél több ismeretet elsajá­títani. Erre az igazgató sze­rint a középiskolában min­den lehetőség megvan, hi­szen négy tanár már dokto­rált, hatan pedig most írják a disszertációjukat. Számuk­ra kutatónapot is biztosít az iskola vezetése. Koós Fe­renc úgy fogalmazott: álma a tudós tanár visszahozása. H. Cs. Válasz egy felszólításra Nem több, mint politikai lejáratás Nem ért meglepetésként az április 29-i Pest Megyei Hír­lapban megjelent cikk, amely a helyi MDF követe­léseként lemondásra szólít­ja fel a város alpolgármeste­rét. Az azonos tartalmú fa­xot én is megkaptam, azt a Magyar Demokrata Fórum Bem téri székházában adták fel Herényi Károly készülé­két felhasználva. Sajnálatos módon az MDF • közismert szóvivője is tájékozatlan volt az ügyben, hiszen a fel­adó, mint a sajtóirodán el­mondták, Horváth Béla az MDF jelenlegi érdi ország­­gyűlési képviselőjelöltje volt. Tájékoztatom a lap olva­sóit, hogy rendkívüli etikát­­lanság történt, hiszen mind a bíróságra, mind az ügyész­ségre történik hivatkozás olyan esetben, amiben még az érintett alpolgármester sem kapta meg a hivatalos ügyiratot, idézést. Éppen ezért az ügy lezárulta előtt nyilatkozni, illetve olyan jellegű közleményt, hírt nyilvánosságra hozni, amely nem nevezi meg a forrásokat, tisztességtelen. Csak zárójelben jegyzem meg, és ezt a testületi ülé­sen is közöltem, hogy meg­felelő információk hiányá­ban hárítottam el a találgatá­sokra okot adó ügyre vonat­kozó interpellációkat. Az ügy nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg mind a Pesti Központi Kerü­leti Bíróságon, mind a Fővá­rosi Főügyészségen vizsgá­latot kezdeményezek, ugyanis jelen esetben a ti­tokvédelem nem tudomá­nyos feldolgozás céljából, hanem politikai tevékeny­séghez kapcsolódóan sérült meg. Továbbra is fenntar­tom korábbi véleményemet — amit már korábban az Érdi Újságban megjelentet­tünk —, hogy az ügy végle­ges lezárulta után a nyilvá­nosságot tájékoztatjuk. Egyúttal közlöm, hogy Hor­váth Béla MDF országgyű­lési képviselőjelöltet koráb­bi érdi közszereplésével ösz­­szefüggésben hitelrontásért följelentettem, a bíróság a tárgyalási napot kitűzte. Az írásban nevezett Szabó La­jos MDF önkormányzati képviselővel szemben az el­múlt év őszétől három felje­lentést tettem mind én, mind T. Mészáros András alpolgármester (összesen 6!), de nevezett képviselő az eddig kitűzött három tár­gyalás egyikén sem jelent meg. Harmat Béla Érd polgármestere Elismerés a Gyálért dolgozóknak Az idén második alkalom­mal osztották ki a Gyálért Alapítvány fődíját, egy em­­lékplakkettet s a velejáró 40 ezer forintot. Az 1992-ben létrehozott alapítvány alapító okirata leszögezi, hogy ez a díj azoknak ítélhető oda, akik a település arculatának po­zitív formálásában vesz­nek aktív részt, társadalmi munkában. Tavaly post mortem Nagy Árpád néhai plébános kapta a kitünte­tést áldozatos munkájáért, mellyel a gyáli katolikus templom létrehozásán fára­dozott. Ebben az évben a gyáli Kertbarátok Köre vehette át a díjat a sok éves köz­ségszépítő munkáért. Szor­galmukat, a szép iránti fo­gékonyságukat dicsérik az utcák, parkok és közterek, melyeket tavasztól őszig rendben tartanak. A kis ünnepségen a Kertbarátok nevében Amb­rus Miklós elnök vehette át a díjat. Gyimesi István polgármester mondott kö­szönetét a községszépítő munkáért. Mint arra a pol­gármester külön kitért, a kertbarátok többsége mun­kában megfáradt nyugdíjas. — A kor nem érdem, csak állapot, amit illik tisz­telni. Ezek az emberek hat­ványozottan kiérdemlik a megbecsülést, hiszen a ra­gaszkodásukon túl tettek­ben is tanújelét adták a Gyál iránti szeretetüknek — mondotta Gyimesi Ist­ván. M. Gy. O.

Next

/
Thumbnails
Contents