Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-25 / 120. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. MÁJUS 25., SZERDA BKV-sajtótájékoztató Változatlan tarifák Továbbra is rendszeresen tárgyalnak az agglomeráci­ós településekkel a BKV-já­­ratok fenntartásának lehető­ségeiről, de mindeddig nem sikerült olyan megoldást ta­lálni, amely mindkét fél (a BKV és a helyi önkormány­zatok) megelégedésére szol­gál — mondotta tegnap dél­előtt Aba Bolond a BKV ve­zérigazgatója a vállalat saj­tótájékoztatóján. Bár a probléma megoldá­sát lényegesen korábbra ígérték, úgy tűnik, hogy az év második felére befeje­ződnek a tárgyalások és ki­derül, hogy a BKV járatai vagy egyéb, esetleg magán­­vállalkozók által üzemelte­tett buszok szállítják majd az utazóközönséget. A vezérigazgató a továb­biakban a vállalat bevételnö­velő illetve költségcsökken­tő törekvéseiről és ennek ed­digi eredményeiről beszélt. Mint megtudtuk, az intézke­déseknek köszönhetően 391 millió forinttal nőtt a cég bevétele. Demszky Gá­bor főpolgármester a tájé­koztatón kijelentette, hogy az önkormányzat nem csök­kenti a támogatás összegét (10,5 milliárd forintot) és a BKV által a szolgáltatásba fektetett összegek eredmé­nyeként nem lesz szükség idén a tarifák emelésére. A tájékoztató befejező ré­szében szó volt az ellen­őrök létszámának további növeléséről, a környezetba­rát, új típusú autóbuszok üzembeállításáról és egy au­tomatikus forgalomirányító rendszer bevezetéséről ' is, amely a járatok jobb kihasz­nálását és a korszerűbb utas­tájékoztatást szolgálja. A nyáron elkezdődő budapes­ti nagykörúti rekonstrukci­ós munkálatokról megtud­tuk, hogy a beruházás vé­geztével biztonságosabbá válik a vízszolgáltatás, meg­szűnik az évenkénti villa­mosvágány-csere és meg­újul a városkép, az aszfalt­­burkolat, az utcai bútorzat és a fasor. (szűcs) Választási műsorok A kampánycsend előtti utol­só három nap választási mű­sorairól tájékoztatta az MTI-t Juhász László, a Ma­gyar Televízió hírigazgató­ja. Május 25-én, szerdán este 21.25 órától 22.10 órá­ig az MSZP és az SZDSZ listavezetőjének — azaz Horn Gyulának és Kuncze Gábornak — vitáját sugá­rozzák. A műsorvezető Olt­ványi Tamás lesz. Május 26-án, csütörtökön 20.50 órától 21.20 óráig Boross Péterrel, a távozó kormány­fővel beszélget a műsorve­zető, Oltványi Tamás. Má­jus 27-én, pénteken 18.23 és 19.00 óra között tűzik műsorra a pártok kampány­záró nyilatkozatait. Ugyan­aznap este 20.10 órától 21.40 óráig a pártok listave­zetőinek kampányzáró vitá­ját közvetíti a televízió 1-es csatornája, a . műsorvezető Knézy Jenó' lesz. Hangsúly az önkormányzatiságon Négy év tükre Tegnapi parlamenti sajtótájé­koztatóján Wekler Ferenc, az Országgyűlés önkormány­zati, közigazgatási, belbiz­tonsági és rendőrségi bizott­ságának elnöke összegezte négyesztendős tevékenysé­güket, egyben körvonalazta, milyen teendők állnak az újonnan választottak előtt. Elhangzott, készül a Sza­badon választott Országgyű­lés négy éve című kiad­vány, megjelenése viszont valószínűleg már akkorra esik, amikor az új parla­ment megkezdte munkáját. Pedig érdemes talán előbb is elgondolkodni a tanulsá­gokon, azon, mi mindenen kellene változtatni, hogy gördülékenyebb lehessen a törvényhozói tevékenység. Wekler Ferenc szerint ál­talános tanulságok közé so­rolható, hogy a bizottságok nem tudtak kellő mélység­ben foglalkozni egyes kér­désekkel, a törvény- és mó­dosító javaslatok igen ma­gas száma miatt. Ezen lehet­ne változtatni, a frakciókon belül egyeztetett indítvá­nyokkal, javaslatokkal. A törvényelőkészítésén kívül több száz . önkormányzati, állampolgári bejelentés ke­rült a bizottság elé. A bizott­ság Wekler Ferenc megítélé­se szerint nem tett kellőkép­pen eleget a szaktárca a kor­mányzat ellenőrzésére vo­natkozó feladatának. Igaz, évente beszámoltatták a bel­ügyminisztert, megtárgyal­ták az elutasított interpellá­ciókat, de mindez elég for­málisan történt. A bizottság szakmai munkáját segítet­ték különböző szervek — Állami Számvevőszék, Bel­­ügy- valamint a Pénzügymi­nisztérium — s folyamatos kapcsolatot tartottak a hét országos önkormányzati ér­dekszövetséggel. Az elmúlt időszakban a bizottság munkájában a hangsúly az önkormányzati­ságon volt. A következő bi­zottság legfontosabb teendő­je Wekler Ferenc szerint az, hogy haladéktalanul napi­rendre tűzte a helyi önkor­mányzatokról, a helyi ön­­kormányzati képviselők és polgármesterek választásá­ról, valamint a Magyar Köz­társaság Alkotmányának módosításáról szóló tör­vényjavaslatok tárgyalását. (szi) Kétharmad vagy ötven százalék A szocialisták nem félnek A mostani választás tapaszta­latai alapján a következő Or­szággyűlésnek át kell értékel­nie a választójogi törvényt: pontosabb szabályokat kell megállapítani a kampányról, az eljárásokról, jobban körül kell határolni a kampányban megengedhető és kívánatos eszközöket — vélekedett Sze­keres Imre az MSZP tegnapi sajtótájékoztatóján. Az ügy­vezető alelnök egyúttal beje­lentette, hogy a szocialisták június 4-én Budapesten tart­ják rendkívüli kongresszusu­kat, amelyen megnevezik mi­niszterelnök-jelöltjüket. El­képzelhető, hogy a jövő hó­nap végére egy újabb kong­resszust is összehívnak a koa­líciós megállapodás jóváha­gyására. Az ügyvezető alelnök sze­rint a két forduló között mind a politikusok, mind a választók körében csökkent az érdeklődés a kampány iránt, hisz a május 8-i fordu­ló lényegében eldöntötte, hogy az új Országgyűlésben milyen képviselettel rendel­keznek az egyes politikai irányzatok. Másfelől viszont zajlik a választási kampány olyan értelemben, hogy fo­lyik a versengés az MSZP és az SZDSZ között a megsze­rezhető egyéni mandátumo­kért, s versenyeznek a kon­zervatív, nemzeti pártok és a modernizáció mellett elköte­lezett erők is. Ami a hátralé­vő napokat illeti, fontosnak tartja, hogy ne arról szóljon a kampány, mitől kell jobban félni: a szocialisták ötven szá­zalékos vagy kétharmados eredményétől. Az SZDSZ és az MDF erre vonatkozó su­gallatait egyaránt megalapo­zatlannak nevezte, mondván: egy demokratikus országban a polgárok annyi szavazatot adnak egy pártnak, amennyit jónak látnak. Ez a parlamenti demokráciát semmilyen for­mában nem érinti, legfeljebb a felhatalmazását azoknak, akik kormányra, illetve ellen­zékbe kerülnek. — Úgy gon­doljuk: azoknak, akik elfo­gadták a többségi demokrá­cia elvét, akkor is ezt kell ten­niük, ha a helyzet számukra kedvezőtlen. Nem félünk az ötven százaléktól vagy a két­harmadtól és semmilyen párt esetében sem félnénk: létezik az alkotmányos berendezke­dés, a köztársasági elnöki in­tézmény, a parlamenti ellen­zék, az alkotmány, a sajtó nyilvánossága; a hatalom te­hát megosztott — hangsú­lyozta Szekeres. Egy kérdésre válaszolva a politikus közölte: nem tud ar­ról, hogy az MSZP bárme­lyik vezetője is tárgyalt vol­na Németh Miklóssal az eset­leges visszatérésről. Egy má­sik kérdés kapcsán pedig úgy nyilatkozott: nagy hibának tartaná, ha a jövőben meg­szűnnének az élő parlamenti televíziós közvetítések. Javultak az értékesítési lehetőségek Bővült a kínálat A gazdasági fellendülés késése ellenére az elmúlt évben megállt a kereskedelem jövedelempozícióinak romlása; a vállalkozások többsége úgy ítéli meg, hogy 1994-ben értéke­sítési lehetőségeik mérsékelten javulnak —jelentette ki teg­nap Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um államtitkára azon a sajtótájékoztatón, amelyen a szak­tárca a kereskedelm elmúlt négy évi teljesítményét értékel­te. Az államtitkár a pozitív válto­zások között elsőként a kíná­lati piac megteremtését emlí­tette. Az árak, az import és a vállalkozási lehetőségek libe­ralizációja magával hozta a belkereskedelmi szervezetek számának növekedését: 1989-ben még a kétezret sem érte el számuk, 1993. decem­ber 31-re viszont már huszon­hétezer ugyanez a mutató. Öt évvel ezelőtt 40 ezer egyéni vállalkozó, az elmúlt év vé­gén ennek hatszorosa műkö­dött a * kiskereskedelemben. Ugyanakkor az állami válla­lat mint gazdálkodási forma gyakorlatilag már megszűnő­ben van. Schagrin Tamás egyes terü­leteken 20-30 százalékos feke­tekereskedelemről beszélt. A jelenség visszaszorításával egyáltalán nem lehetünk elé­gedettek — jelentette ki az előadó. — A liberalizáció, a munkanélküliség, a fizetőké­pes kereslet csökkenése tör­vényszerűen kitermelte ezt is. Közterületeken ez ellen ható­ságilag fel lehet lépni, a piaci árusítási feltételeket pedig fel­tétlenül szabályozni kell, a fe­ketekereskedelem megszünte­tése azonban hosszabb folya­mat. Az irányítással kapcsolat­ban elhangzott, hogy egysé­ges piacban kell gondolkod­ni, ezért a bel- és külpiaccal célszerű egy szervezeti keret­ben foglalkozni. (tóth) Dzsungel helyett GATT-könyv Szabaddá vághat a nemzetközi élelmiszer-kereskede­lem, amennyiben az Általános Kereskedelmi és Vámta­rifa Egyezmény tagállamainak parlamentjei ratifikál­ják a hétéves tárgyalássorozat után megszületett megál­lapodást. Az okmány életbe léptetése után a magyar ex­portárbevétel akár 100 millió dollárral is növekedhet, tudtuk meg azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amit a té­mával foglalkozó kétnapos konferencia alkalmából tar­tottak Budán, az Agro Hotelben. Az Uruguay-fordulóként is is­mertté vált megbeszélések eredményeként a világkeres­kedelem liberalizálásáról szó­ló okmányt áprilisban ma­gyar részről Kádár Béla kül­gazdasági miniszter látta él kézjegyével. A GATT-megál­lapodás négy lényeges terüle­tet érint: az egyes országok belföldi támogatásainak a le­építését; az exporttámogatá­sok csökkentését; az import­szabályozás átalakítását, s a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó állat- és növény­egészségügyi fegyelem egysé­gesítését. Magyarország e rendelke­zéseket már teljesítette az el­múlt években, illetve különö­sebb gond nélkül képes azo­kat a jövőben végrehajtani. A jövő évi költségvetés összeál­lításakor az agrártámogatáso­kat már GATT-konform mó­don veszik számításba. Az agrártermelésben a nyolcvanas évek második fe­lében a piaci szabadverseny helyett a nemzeti költségveté­sek támogatási versenye érvé­nyesült — emlékeztetett a saj­tótájékoztatón Major István külgazdasági helyettes állam­titkár. Az OECD államok 320 milliárd dollárt költöttek mezőgazdasági támogatásra. A dzsungeltörvényeket felvál­tó GATT-megállapodás nyo­mán például 50 millió tonna túltámogatott gabona tűnik el % piacról. A magyar mezőgaz­daság 20-30 éve vár erre a szabályozásra, s amennyiben versenyképes termékeket kí­nál, kivitelünk bővülhet. Most válik előnyünkké, amit sokszor kárhoztattunk, a lényegesen csökkentett hazai költségvetési támogatás — szögezte le Szerdahelyi Pé­ter, az FM helyettes államtit­kára. A támogatások szerke­zetét viszont meg kell változ­tatni. Lapunk kérdésére, hogy az új parlament várhatóan ratifi­­kálja-e a megállapodást, mindkét tárca képviselője gyakorlatilag igennel vála­szolt. Az anyag októberben a tisztelt Ház elé kerülhet. A hatszázötven oldalas okmány egybefüggő vállalás, részeire nem bontható. Egy kicsiny, gazdaságilag sérülékeny or­szág nem maradhat ki ebből a szerződésből, melyből egyértelműen előnyünk szár­mazik, hiszen a jelenlegi két­milliárd dolláros exportbevé­telünk akár öt százalékkal is növekedhet. B. G. Csillogj szocializmus! Vitányi Iván, aki az MSZP egyik legrecsegő­­sebb lemeze, tegnap reg­gel megdöbbentő kijelen­tést tett a televízióban. Fodor Gáborral tartóz­kodtak a stúdióban s a ri­porternővel az alapítvá­nyok dolgairól cseréltek eszmét. Vitányi kijelen­tette, hogy a mai alapít­ványi kuratóriumok el­nökeinek nagyobb hatal­muk van, mint hajdan Aczél elvtársnak volt, hi­szen utóbbinak valahol el kellett számolnia, míg a mai - kuratóriumelnö­kök szabadon garázdál­kodnak a pénzzel. Félel­metes kijelentés, különö­sen egy olyan helyzet­ben, amikor a Magyar Szocialista Párt, a sike­res azt állítja: semmiféle visszafordulás nem vár­ható. Ám ez a kijelentés is jelzi, várható. Ugyanis szeretném én látni azo­kat a jegyzőkönyveket, amelyek létezéséről Vitá­nyi Iván sem tud, s ame­lyek azt mondják el fehé­­ren-feketén, vajon Aczél György, a teljhatalmú kultúrideológus kinek és mikor és mivel számolt el. Soha senkinek, hiszen a hozzáférhetetlenség kö­débe burkolózva irányí­tott Magyarországon közéletet, főleg kultúrát. A múlt ilyenképpeni fel­tüntetése egyszerűen ha­zug. És a hazugságsoro­zatnak nyilván nincs vé­ge, miért is kíváncsian várom Vitányi legköze­lebbi fellépését, amikor kellő amnéziával bejelen­ti: Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter százszorta visszafogot­tabb, szerényebb, kultu­ráltabb, műveltebb, stílu­sosabb vezető volt, mint utóda, Für Lajos. Sőt! Még azt is megjegyezhe­ti Vitányi Iván, ha már a fetedékenység ilyen mély­ségeibe süllyedt, hogy az a villa, amit Czinege La­jos összelopott magának, kismiska ahhoz képest, amit utódja tett. Majd egyre-másra kiderül, hogy a műit vezetői nem csak kitűnő szakértők, hanem makulátlan tiszta­ságú, becsületes jó ma­gyar emberek voltak, olyanok akiket példakép­ként tisztelhet az ifjúság. Sajnos a Vitányi mellett ülő Fodor Gábor e témá­ban elmondott vélemé­nyéhez nem tudok hozzá­szólni, mert ez a szakér­tő politikus számomra egyszerűen érthetetlenül beszél, azaz még hata­lomra kerülése előtt.taná­­csos lenne logopédushoz fordulnia. A tanulság: szép kis jövő elé nézünk, amikor két orvosi eset beszélget egy köztudot­tan harmadik orvosi eset­tel, aki a riporternő, és fényesílgetjk szocialista hazánk fényét. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents