Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-24 / 118. (119.) szám

MEGYEI 1994. MÁJUS 24., KEDD XXXVIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 13,50 forint Herzog az új államfő Roman Herzogot, a német alkotmánybíróság elnökét választotta öt évre államfő-Hó'sök napja Sóskúton Emlékmise a gesztenyefák alatt nek tegnap Berlinben a Szö­vetségi Közgyűlés. A né­met alkotmány megalkotá­sának 45. évfordulóján megrendezett egynapos közvetett választás harma­dik fordulójában a CDU—­­CSU jelöltje az 1319 érvé­nyes szavazatból 696-ot ka­pott, míg a másik két állva maradt jelölt közül, a szoci­áldemokrata Johannes Rau 605-öt, a jobboldal szélén elhelyezkedő republikánu­sok jelöltje, Hans Hirzel ti­zenegyet. Roman Herzog az újra­egyesült Németország első ■választott államfője, előd­je, Richard von Weizsäcker 1984-ben Nyugat-Németor­­szág elnökeként kezdte meg — öt év után újabb öt évre meghosszabbított — mandátumát, majd 1990. október 3-án, a német újra­egyesülés napján az egész ország szövetségi elnöke lett. Herzog a hetedik el­nök, akit a Szövetségi Köz­gyűlés megválasztott. Eszéki Imre esperes-plábános misét celebrál A hősök napja a jelentős emléknapok közé tartozott a húszas évektől egészen az 1945-ös orosz megszállásig — mondotta Kummer Já­nos, Sóskút polgármestere ünnepi beszédében. Ilyenkor, május utolsó va­sárnapján — folytatta — a harcmezőkön, a fogságban, az intemálótáborokban hősi halált halt katonákra és civi­lekre emlékezünk kegyelet­tel. Mindazokra az emberek­re, akik a háborúk vagy a diktatúrák — azaz az osto­ba kegyetlenség áldozatai­vá váltak. Szinte mindnyá­junkat érint ez az ünnep, hi­szen Magyarországon ke­vés olyan család volt és van, melyet nem csonkított Talum Attila felvétele meg a háború vagy az azt követő embertelen korszak. Fontos tehát a visszatekin­tés: a múlt, az igaz történe­lem ismerete, hogy becsület­ben, békességben tudjunk élni. Nem mártírként, ha­nem a hétköznapok hősei­ként. (Folytatás az 5. oldalon) Igen vagy nem? Most akkor a jövőt illetően: mi várható? Jobb lesz az életünk? Rosszabb lesz? Vagy ugyanúgy alakul, mint az elmúlt négy esztendőben? Lehet, hogy az árak szívósan tovább nőnek, újra emelkedni fog a munkanélküliek száma, az infláció üteme sem mér­séklődik, a fizetések, a nyugdíjak értéke csökken, két-három havonként többe kerül a villany, a gáz, a víz díja... Épülnek majd újra lakások, könnyebbül a gyermekes családok sorsa, mennyire lehet tervez­ni, akárcsak egy évre is előre... A hiteles, felelősségteljes feleletre immáron nem a hamarosan leköszönő kormányalkotó pártok a hi­vatottak, hanem a győztesek, mindenekelőtt a szo­cialisták. Csakhogy itt egy kis gond van. Úgy tűnik, a kérdésekre a válasz tömör: ki tudja, mit hoz a jö­vő. A választás első fordulójának az eredményei jó­szerivel még alig váltak ismertté, már megkezdődött a választók felvilágosítása. Szinte az első órában le­hetett már olyan nyilatkozatot hallani, aYnely sze­rint a győztesek kampányuk során a jövőre vonatko­zóan bizony nem ígérgettek. Tulajdonképpen — nem ígértek semmit. Jót bizonyosan nem. Remény­­teljes, biztató holnapról pedig végképp nem beszél­tek, legfeljebb a holnaputánról. Hogyis tehették vol­na ezt, hiszen aki csak egy kicsit is ismeri az ország helyzetét, s a világgazdasági viszonyokat, az aligha tehet itt nagy-nagy ígéreteket! Csakhogy a választók fülében mintha nem egé­szen ez csengene vissza. Sőt, akadnak az első he­lyen álló párt soraiban is olyan politikusok, akik kö­tik az ebet a karóhozK mely szerint az ígéreteket igenis be kell tartani. És be is lehet tartani. Hát akkor most: igen vagy nem? S ha igen, még­is, körülbelül mikor? Deregán Gábor Boross Péter Somióvásárhelyen Magyarként is érdemes élni A nemzet önbecsülése kíván­ja meg, hogy errtlékezzünk rájuk — mondta Boross Pé­ter miniszterelnök vasárnap délután Somlóvásárhelyen, a falu hősi emlékművénél tartott megemlékező beszé­dében a hősök napja alkal­mából. A miniszterelnök visz­­szatekintve a történelmi sors­fordulókra, szólt az első vi­lágháborút követő évekről, amikor sokan úgy vélték, nincs tovább, de a haza meg­tartó ereje erősebbnek bizo­nyult minden pesszimista jóslatnál. A szabad nemzet időlegesen eltévelyedhet ugyan, de mindig visszatalál a helyes útra. Ebben segíte­nek azok, akik akkor is vál­lalják a legnagyobb megpró­báltatásokat, amikor alig van racionalitása a megho­zott áldozatoknak — jelen­tette ki Boross Péter. Ezer esztendő alatt milli­ók vállalták a halált is, hogy a haza haza maradhasson. A jövő generációi mentsenek erőt a magyar hősöktől ép­pen azért, hogy tudatosul­jon: nem csak magánember­ként, hanem magyarként is érdemes élni. (Folytatás a 3. oldalon) Légiparádé Budaörsön Ezúttal nem a szerkesztés vagy a nyomda ördöge, hanem a pilóták bravúrja állította fejre a gépeket (Tudósításunk az 5. oldalon) Talum Attila felvétele Kezdődik a nagytakarítás? Nem félek a fenyegetőzőktől Gyászszertartás A család kívánságára csak ro­konok és barátok vettek részt azon a gyászmisén, amelyet Jacqueline Kennedy Onassis emlékére mutattak be tegnap délelőtt a New York-i Loyo­­lai Szent Ignác római katoli­kus templomban, ott, ahol a néhai első asszonyt egykoron megkeresztelték. A mise után Jacqueline Kennedy Onassis földi ma­radványait repülőgépen át­szállították Washingtonba, hogy az Arlingtoni Nemzeti Temetőben a délután folya­mán örök nyugalomra helyez­zék. Névtelen telefonokat, leve­leket kap az a fiatal lány, aki egy egyetlen alkalomra alakult szervezet szóvivője volt. A Független Polgári Kezdeményezés május 3-án csendes tüntetést tartott a Köztársaság téren abból a célból, hogy a baloldal elő­retörésének veszélyére fi­gyelmeztesse az embereket. Másnap szóvivőjüket, Ke­resztes Nórát elbocsátották az állásából — Azt, hogy az Interope­rett Kft. Lehár-zenekaránál a későbbiekben a munkám­ra nem tartanak igényt, egy üzenet révén tudtam meg — mondta lapunknak Ke­resztes Nóra. — Bár ez a re­agálás nem lepett meg, azt azért nem állítanám, hogy számítottam erre. Végül is az, hogy játszom egy zene­karban, s az, hogy felolva­sok egy nyilatkozatot, nin­csenek összefüggésben egy­mással. (Folytatás a 3. oldalon) Közös szándék a megoldásra Orosz—ukrán tárgyalások A Krím-félsziget és a ki­jevi vezetés között támadt feszültség enyhítését célzó intézkedésekről tárgyalt tegnap délután Moszkvá­ban Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő ukrán kol­légájával, Jefim Zvjagilsz­­kij megbízott miniszterel­nökkel. Az egy órán át, zárt aj­tók mögött tartott tárgyalá­sok eredménye még nem is­mert. A két politikus a négyszemközti tárgyalást követő rövid nyilatkozata azonban arra utal, hogy kö­zös a szándék a problémák megoldására. Csernomirgyin hangsú­lyozta: fölöttébb bonyolul­tak a rendezésre váró kérdé­sek. Másfelől hangsúlyoz­ta, hogy senki más nem old­ja meg helyette és ukrán kollégája helyett őket. Zvja­­gilszkij leszögezte: meg­győződése szerint sikerül kölcsönösen kielégítő meg­oldást találni bármely kér­désre. A négyszemközti tárgya­lások után szélesebb kör­ben kezdett megbeszélések előtt Csernomirgyin fel­ajánlotta, hogy ukrán part­nere határozza meg, mely kérdésekről akar elsősor­ban tárgyalni. Zvjagilszkij a fekete-tengeri flotta meg­osztását, illetve az orosz flotta támaszpontjának kér­dését nevezte meg. A moszkvai tárgyalások előzménye, hogy a krími parlament a múlt hét végi döntésében visszaállította az 1992-es alkotmányt, amely az államiság megte­remtése mellett szerződé­ses viszonyt irányzott elő Szimferopol, illetve Kijev között. Mindezt az ukrán vezetés elszakadási törek­vésként értékelte. (További részletek a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents