Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-03 / 102. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁJUS 3.. KEDD Vendéglátás a szénapadláson A falusi turizmus és az expó A pormentes, jó- levegő, a nem vagy alig szennyezett talaj, az érintetlen és csendes táj, a falusi udvar és környezete az ott élő emberrel együtt legalább olyan vonzó lehet a máshonnan érkező városi turista számára, mint az idegenforgalmáról híres patinás vidékek. így gondolta ezt Malya János 67 éves, nyugdíjas BKV-főkönyvelő is, aki a zajos nagyvárosból szülőhelyére, Albertirsára vonult vissza, s azzal a meghökkentő ötlettel csalogat vendégeket, hogy szénapadláson és kakasülőn csinál nekik éjszakai fekhelyet. Malya János egyébként a Magyar Falusi-Tanyai Vendéglátók Szövetségének Pest megyei elnöke. Háza és tipikus falusi udvara a nagyközség Ceglédbercel felé eső szélén, a Pozsonyi út 52. szám alatt található meg. Ez itt az utolsó lakóház, ezután már csak az üde rét, legelő, fás, bokros terület következik, itt-ott megbújó tanyákkal. Ideális hely ez állatok tartására: a gazda mindig is „bolondja” volt a jószágnak. A városban csak vágyakozhatott utánuk, ám amikor nyugdíjas lett nem habozott tovább. Nagy „szerelmei” a lovak: most éppen hét darab van belőlük, de volt már tizenhárom is. Az egyik hároméves arab csődör tavaly egy komoly nemzetközi mezőnyben harmadik díjas lett, a kétéves kanca az ötödik legjobbnak bizonyult. Az állomány különlegessége a kárpátaljai hegyi ló, ami a Tisza felső forrása mellett élő huculok erős csontozatú, kiváló munkabírású háziállata. „A fiam a Nemzeti Lovardában dolgozik — magyarázta Malya János —, nyergeket készít, amihez nyers kecskebőr kell. Mindig hozta a kecskét, itthon pedig levágtuk. Az egyik alkalommal szabadon engedtem a szegény párát, mielőtt megöltük volna. Az ölembe dugta a fejét. Mondtam a fiamnak: Én ezt a kecskét le nem vágom! Azóta egész kecskenyájam van.” A Malya-portán s kint a réten lovagolhat a vendég s ihatja a saját maga fejte kecsketejet. Akad néhány birka és rendszerint 60-70 nyúl is. Főzhet birkagulyást, nyúlpaprikást a romantikára vágyó éhes idegen. „Azután lovaskocsival kiviszem őket a határba: itt kezdődik a Kiskunság, a tanyák. Betérünk egyikbe, másikba, iszunk egy kis homoki bort, beszélgetünk — mondta a vendégfogadós gazda. Este meg kint a réten lehet hallgatni a békazenét... S nem akármilyen élményt nyújt a szénapadlás, ahová egyszerű falétrán visz fel az út az istállóból. Tízen elférnek benne: aki cifrázni akarja, az a kakasülőn alszik.” A plafonig kicsempézett fürdőszoba és angol vécé azért nem árt ha van, a nomád romantikában is kell a civilizált biztonság” — tudtuk meg a tulajdonostól. Malya János úgy véli: a vendéglátásból nem lehet igazán meggazdagodni, de nyugdíjkiegészítésnek „elmegy”. Különösen az ő esetében, hisz lényegében a hobbija hoz némi anyagi hasznot is. Amúgy sem lenne meg nélküle... A szövetség prospektusában benne van a címe: jártak már nála angolok, hollandok, dánok. Az elmúlt nyáron Kölnből két gyerekkel érkezett egy házaspár, s karácsony táján már itt volt az idei bejelentkező levelük, de ezúttal több napra jönnek. Az albertirsai szénapadlás gazdája feleségével együtt várja a vendégeket. Teljes ellátással vagy anélkül, ki hogy igényli, mire támad ingere. Száz forintnál többet még a külfölditől sem kémek el egy éjszakára: ez nagyjából a padláson alvás alapára, erre jön a többi, szinte minden önköltségen. Ha nem fémének el a szénában vagy a kakasülőn, akkor lent is akad egy szoba. Igaz, abból hiányzik az illatos széna... (tóth) Hazánkban egyre népszerűbb a falusi turizmus. A már kiépült országos hálózat mellett sok a helyi, önszerveződő csoport, amelyek ugyanazt a feladatot igyekszenek megoldani: a hangulatos vendéglátást, a helyi, természeti értékek bemutatása mellett. Ocsán, az Egressy Gábor Szabadidőközpontban a közelmúltban alakult meg a turisztikai—vendégváró klub. Tagjai a rendszeres tapasztalatcseréken túl előadásokon is részt vesznek, így téve mind színvonalasabbá szolgáltatásaikat. — A klub most szeretne egyesületté szerveződni — tudtuk meg Földiné Hajdú Annától, a szabadidőközpont vezetőjétől. A Pest Megyei Önkormányzathoz nemrégiben benyújtottunk egy pályázatot azért, hogy támogatást kapjunk Ocsa nevezetességeit bemutató, színes kiadvány megjelentetéséhez. Úgy érezzük, van mit megmutatnunk: a falu határában található a több mint háromezer hektárnyi tájvédelmi körzet, értékes növény- és állatvilágával; ez év őszén adják át a felújított, műemléki templomot, amely mellett található a tájház, a helytörténeti gyűjtemény, és az Ágasház, ahol az ásványkiállítás tekinthető meg. A pályázatot a szabadidőközpont nyújtotta be a kiadvány megjelentetésével kapcsolatban, de mögöttünk állnak a turisztikai klub tagjai. Van még egy vállalkozásunk, amiben a falusi turizmusra építünk: ez az expó, illetve az ahhoz kapcsolódó rendezvények. — Pályáztak ezek szerint a világkiállítás kísérő rendezvényeire is? — Igen — válaszolta Hajdú Anna —, szinte az utolsó percekben a meghosszabbított leadási határidő alatt nyújtottuk be pályázatunkat. A „Múltunk értékeivel a jövőért” lett a címe, és az a tervünk, hogy a meglévő értékeinket — a tájét, a természetét, az építészetit — mutatjuk be. A programok is eszerint alakulnának: lenne turisztika, kulturális rendezvények, komonyzenei, templomkerti zenés esték, orgonahangverseny, kiállítások, tárlatok, népművészeti vásárok, folklórműsorok alkotnák a kínálatot. A kiegészítő programok között lenne pincelátogatás, szabadtéri főzés, kalács-, kenyérsütés, sportprogramok, sétakocsikázás, lovaglás, és így tovább. A vendégeket el tudjuk helyezni a már meglévő vendégfogadóknál, de már építkezés alatt áll egy panzió és egy vendégház. Mindkettő jövőre már fogadhat látogatókat. Mindezek az elképzelések, véleményünk szerint, könnyen megvalósíthatók, és nem igényelnek nagyobb összegeket sem. Ha előre kívánunk lépni az idegenforgalom terén, akkor kulturális műsorokat éppúgy szerveznünk kell, mint más vonzó programokat. Ezek egymásra épülésével érhető el fejlődés. Folyamatos rendezvényekre gondoltunk, nemcsak az expó idejére szerveznénk a már felsorolt programokat. Szeretnénk visszacsalogatni a műemléki templom zenés estjeinek, hangversenyeinek közönségét. Még nem tudjuk, elfogadják-e az expóra benyújtott pályázatunkat, de úgy vélem, a terveinket ennek ellenére is érdemes lenne megvalósítani. Várjuk a vendégeket, és örülünk, ha felkeresik községünket. Látnivaló van, kirándulni is lehet. Talán, ha magunkat és másokat rá tudnánk arra hangolni, hogy mindaz, ami Ócsán történik, a miénk — még sikeresebb lehetne a fejlődés, az idegenforgalom területén éppúgy, mint másutt. Azt hiszem, a legfontosabb az, hogy valami elkezdődött. A többit majd meglátjuk. (j. SZ. i.) Megyei vendégvárók Kíméletlen és olykor méltatlan harc folyik az idegenforgalomban, jóllehet az illetékes hivatal vezetője többször kijelentette, hogy az „idegen” szót váltsa fel a „vendég”, ezzel is jelezve ezen üzletág emberléptékűvé válási szándékát. Nos, hogy ez mennyire sikerül az idén, még elmondani nem lehet, de az örömteli, hogy egyre izmosodni látszik a falusi turizmus. Alábbi írásainkból kitetszik, hogy mi az a vonzerő, amely mind több vendéget csalogat az egyszerűbb, de meghittebb falusi környezetbe. Az idegenforgalom helyzete 1992-ben Választókerület Kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma (július 31.) Ebből Kereskedelmi szálláshelyeken megszállt vendégek szállodák panziók turistaszállások • kempingek, nyaralóházak fizetővendéglátás száma vendégéjszakáinak száma átlagos tartózkodási ideje, éjszaka szállásférőhelyeinek aránya, % 1. sz. 917 28,0 41,9 2,4 20,7 7,0 20 088 41 151 2,0 2. sz. 87--100,0 759 14 235 18,8 3. sz. 554 72,6 1,8--25,6 20 668 84 459 4,1 4. sz. 399--8,5-91,5 1 659 65 348 39,4 5. sz.- --1 224 2 573 2,1 6. sz.•-7. sz. 34-70,6--29,4 1 019 1 176 1,2 8. sz. 393 42,2 3,3--54,5 4 090 32 223 7,9 9. sz. 493 52,2 33,7-9,7 4,3 11 964 37 186 3,1 10. sz. 18--100,0 59 5 888 99,8 11. sz. 2899 21,0 10,3 0,6 56,8 11,3 46 434 125 135 2,7 12. sz. 30--100,0 73 4 105 56,2 13. sz. 194 68,0--32,0 5 193 14 088 2,7 14. sz. 220 76,4--23,6 3 487 7 504 2,2 15. sz. 164--100,0 1 727 14 546 8,4 16. sz. 30 80,0--20,0-902 1 799 2,0 Pest megye összesen 6432 31,3 14,0 1,1 29,4 24,2 119 346 451 416 3,8
