Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-16 / 113. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁJUS 16.. HÉTFŐ Favory kitesz magáért Önkormányzati s tény észistálló Újszilváson Érdekes önkormányzati vállalkozással találkoztunk Újszilváson. A falu köztulajdonú istállójában törzskönyvezett tenyészállatokat tartanak, elsősorban fedeztetés céljára. Fehér Tibor polgármester nem kis büszkeséggel mutatta be az új keletű létesítményt. Fehér Tibor polgármester a magyar szürkét békítgeti Vimola Károly felvételei Az önkormányzat egy idős, gyermektelen házaspár hagyatékaként örökölte a falu közepén lévő, mintegy másfél kateszteri hold nagyságú területet és a rajta épült lakóházat. A rétből, szántóföldből álló belterületi ingatlan méretén nem kell csodálkozni: Újszilvás minden családi házát nagy konyhakert, gyümölcsös övezi. A község ugyanis tanyavilágból alakult ki, az 1950-es évek elején lett önálló közigazgatási egység, hasonlóan a szomszédos Tápiószőlőshöz, más néven Haleszhez. Újszilvás önkormányzata saját költségvetéséből felújította az örökölt házat, mellette pedig két új istállót épített. Az egyikben lovakat és szarvasmarhákat tartanak. Nem akármilyeneket: a négy marha közül kettő Bugáéról való magyar szürke. Az 1990-ben született Favory nevezetű lipicai mént pedig Szilvásváradról vásárolták. Van az istállóban egy másik állami mén is, továbbá két kisügető kanca. A másik istállóban szamentáli bakkecske mekeg, merinói kos béget és sertéskan röfög. — Végre megszületett az új állattenyésztési törvény, mi lényegéen annak mentünk elébe — magyarázta Fehér Tibor polgármester. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nem törzskönyvezett, ellenőrizetlen tenyészállatokkal vemhesítettek a magánállattenyésztők. így aztán rengetek az elkorcsosult, elfajzott jószág. Ideje volt már ezt a kérdést rendezni, hiszen a téeszesítés előtt minden településen működött úgynevezett fedeztető állomás. Ezt állítottuk vissza, s ezután már csak ellenőrzött származású állatok tenyészthetők. Hozzánk jöhetnek nemcsak Újszilvásról, hanem bárhonnan a gazdák. Bérben fedeztetünk. A lipicaiak januártól alaposan kitett magáért: túl van a harmincadik fedezésen, az év hátralévő részében legalább ennyi munkája lesz. Egyegy ilyen alkalom 3850 forintba. került, azaz több mint •100 ezer forintot hozott eddig az önkormányzati kasszába. A jövő héten már itt lesz a tenyészbika is... Az önkormányzati tenyészfarm több célt szolgál — tudtuk meg a polgármestertől. A két fejőstehén naponta 60-65 liter tejet ad, amit az óvodába visznek. A rádiházi ménesből való sportlovakon lehet lovagolni. Jönnek is az érdeklődő családok: a gyerekek etethetnek, a jószágok körül: mindezt a legtermészetesebb körülmények között, gyönyörű falusi idill közepette. Megcsodálták már a farmot a környék polgármesterei is, és szinte valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy otthon kezdeményezik az ötlet megvalósítását. — Az istállók mellett még karámokat is építünk az állatok nyári elhelyezésére. Azon túl pedig parkosítunk, főzésre, csoportok fogadására való alkalmatosságokat készítünk. Nem titkolt szándékunk, hogy így bekapcsolódjunk a falusi turizmusba. Annál is inkább, mert az út másik oldalán ott az Antik preszszó, amelyik a környék egyik legkiválóbb, legkeresettebb vendéglátóegysége. Emellett úgy tervezzük, hogy Tápiószőlőssel közösen a tovább nem tanuló gyerekek számára bevezetjük a 9. és a 10. osztályt, s itt tarthatjuk”a gyakorlati oktatást is. Különben a farmon két állandó alkalmazott és egy éjjeliőr dolgozik, ők felügyelik majd a gyerekeket. Mindhárman közhasznú munkások, az építkezésen ugyancsak közhasznú munkásokkal dolgoztattunk — mondta Fehér Tibor, Újszilvás polgármestere. (tóth) Favory, a négyéves lipicai Érdekképviselet a gazdáknak A mezőgazdaság fejlesztése a cél Együtt hatásosabb Az ellenőrzés kijátszható A Pest Megyei Munkaügyi Központ közös ellenőrzésekben állapodott meg több megyei területi szervezettel. Az együttes fellépés egyik célja az engedély nélküli munkavégzések feltárása és visszaszorítása. Miért kell ehhez egyszerre munkaügyi szervezet, rendőrség, APEH és nyugdíjbiztosító? Erről kérdeztem az együttműködési szerződés aláíróit. A Dunakanyar mezőgazdasági termelőinek érdekképviseletére, határozatlan időre, az alapítók létrehozták a Duna Menti Gazdasági Egyesületet, mely már több mint egy éve tevékenykedik és székhelye Szentendrén található. Az egyesület körülbelül harminc-negyven főt számlál, s a mezőgazdasági termelők gazdasági tevékenységének elősegítésére környezetbarát, környezet- és természetvédelmi termesztési és tenyésztési technológiák bevezetése céljából, állattenyésztési és állategészségügyi, valamint növénytermesztési és növényvédelmi szaktanácsadást nyújt. Az egyesület tagjai részére közgazdasági tanácsadást, földügyek, tulajdonjogok rendezéséhez jogi képviseletet biztosít; üzleti és telepítési tervek elkészítésében banki hitelfelvételben tanácsot ad könyvelésvezetésben, műtrágya, alapanyag és takarmány beszerzésében, értékesítésében naprakész információt ad, valamint szaktanfolyamok szervezését vállalja. Az egyesület alapító tagja Csobán Szvetozár, elnöke Szabó Kálmán, utóbbi elmondta, mivel Budapesten nem tudták megoldani a környék kistermelőinek érdekképviseletét, így helyi szakembereket kerestek fel erre a célra, majd ezek után alakult meg ez a non profit jellegű szervezet, amely a kistermelők gondját-baját szakértelemmel tudja kezelni. Működése független a termelőszövetkezettől, őbenne, mint mezőgazdasági szakemberben igényként vetődött fel az a gondolat, hogy valamilyen módon össze kell fogni a szövetkezet hatáskörén kívül eső mezőgazdasági gondok megoldásában. A térség magánvállalkozóinak egyesületi szinten nyújtanak érdekképviseletet, tevékenységük főleg a különböző gazdasági fejlesztésekre irányul; céljuk pedig egyben a környezetvédelmi elkötelezettség is. Különböző pályázatok elkészítését, benyújtását is vállalják, melyek nemcsak gépvásárlásra irányulnak, hanem egy környezetkímélő mezőgazdasági technológia és talajjavító program kialakítását is szolgálják. Az egyesület még viszonylag rövid ideje működik, ezért nagyobb eredményeket még nem értek el, de fontos, hogy együttműködjenek, megtalálják az összhangot a szövetkezetekkel, a gazdasági egységekkel annak érdekében, hogy a jövőben minden elképzelést, tervet meg tudjanak valósítani. D. Cs. — Az utóbbi időben egyre több külföldi állampolgár vállal munkát Magyarországon engedély nélkül — mondta dr. Egressy István, a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, amikor az együttműködési megállapodás körülményeiről kérdeztem. — Az pedig szinte már természetes, hogy mindezek főleg a főváros környékén jelentenek gondot. S nemcsak nekünk, foglalkoztatást ellenőrző munkaügyi szerveknek, de a szabályokat betartó tisztességes állampolgároknak is. Nem véletlen, hogy egyre több jelzést kapunk az úgynevezett fekete munkáról. — Milyen veszélyeket rejt magában az engedély nélküli munka? — Veszélynek nevezni talán túlzás, de az kétségtelen, hogy többféle gondot is okoz. Először is, elvesz egy munkalehetőséget mástól. Másodszor, súlyos károkat okoz az államnak, hiszen a feketemunka után a munkáltató nem fizet társadalombiztosítási és munkaadói járadékot, a kereső pedig személyi jövedelemadót. S végül az sem mindegy, hogy ezek az emberek jóval az országos minimálbér alatt keresnek, nagyon rossz körülmények között húzzák meg magukat. Egyszóval, annyira visszaélnek kiszolgáltatott helyzetükkel, hogy potenciálisan már a bűnözés tartalékaként kell számolni velük. — Ez valóban indokol egy fokozott ellenőrzést, de miért kellett ehhez együttműködési szerződés? — Ellenőrzést eddig is végeztünk. Mi is, mások is. A tapasztalataink elég sokatmondóak. Az ellenőrzést végző állami szervek nem ismerik egymás feladatait, jogait, illetékességük határait és az együttműködés lehetséges kapcsolódásait. S bár mind területi szerv, nincs koordiáció, csak „csőlátás”: mindegyik csak azt a szeletet látja a feladatból, amelyik az ő dolga. Ez pedig azt jelenti, hogy az ellenőrzés könnyen kijátszható. Sok a joghézag és a szabályozatlan terület. Ha mindehhez még hozzáteszi az ellenőrzés személyi és tárgyi feltételeinek hiányosságát, akkor nyilvánvaló, hogy külön-külön mindenkinek csak egy kis részjogosítványa van, és átfogó ellenőrzésre egyik szerv sem képes. Ha például a mi emberünk bármilyen gyanús körülményt tapasztal is, még igazoltatni sincs joga. Mi csak a munkavállalás engedélyezettségét nézhetjük. Utólag persze jelenthetünk az illetékes szervnek, de ugyan mit, ha még nevet sem tudunk, arról már nem is beszélve, hogy egy óra múlva ott már nyoma sincs az előző helyzetnek. Ezért van szükség az együttműködésre. A helyszínen összeadódik a többféle jogosítvány és illetékesség. Mindenki a maga feladatát végzi, de egyben intézkedik is. A többiek részvétele sokat segít nekünk. A munkaügyi ellenőrzés így sokkal hatásosabb lesz. — A többi aláíró számára is előnyös a szerződés? — Szerintem igen. De ezt inkább tőlük kérdezze meg... (Az Együttműködési szerződés többi aláírójának véleményét további számainkban olvashatják.) Gelléri Miklós Forintos hírek A romániai és a magyarországi vámszervek vezetői, illetve a budapesti amerikai nagykövet és a bukaresti magyar nagykövet közös tárgyaláson vitatta meg csütörtökön Bukarestben azokat az elvi és gyakorlati szempontokat, amelyek ideiglenes vámfolyosó létrehozását tennék lehetővé országaikon keresztül, hogy a Jugoszlávia elleni embargó körülményei között az élelmiszer-szállítmányok könnyebben eljuthassanak Ausztriából Macedóniáig és viszont. A Magyar Nemzeti Bank tapasztalata szerint, egyre többen használják fel a bankjegyek másolatait reklám és egyéb célokra engedély nélkül. A jegybanktörvény kifejezetten tiltja a bankjegyek utázását, ugyanakkor a jegybank felmentést adhat ez alól. Az engedélyt majdnem minden esetben meg is adják a kérelmezőknek. A Pillér Első Ingadanbefektetési alap nettó eszközértéké május 13-án, 3 360 083 243 forint volt a Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt tájékoztatása szerint. Az egy 1000 forintos névértékű befektetési jegyre eső nettó eszközérték ugyanekkor 1050 forint. A legutóbbi közlés adataihoz képest mintegy 10 millió forinttal emelkedett a netto eszközérték, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték pedig 3 forinttal nőtt. A fűtött fóliasátrakban már érik a korai paradicsom, s a szántóföldi zöldségfélék közül a múlt hónapban földbe került a fűszerpaprika magja. Befejeződött a hagyma vetése, illetve duggatása is, azonban mind a dughagymás, mint a magról termesztett hagyma esetében kevésnek bizonyult a szaporítóanyag, így azt importból kellett pótolni. Zöldségfélékből a piaci kínálat általában jó. Az FM megyei földművelésügyi hivatalok összegzése szerint az árak a téli tárolású zöldségféléknél emelkedtek ugyan, ez azonban a már kisebb kínálat miatt volt. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
