Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-16 / 113. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁJUS 16., HÉTFŐ Dél-afrikai mészárlás A békére még várni kell Kigali harcok Többszázezer halott Ismeretlen fegyveresek 12 embert mészároltak le Johannesburg egyik, feketék lakta elővárosában, Tokozában, amely az április végi demokratikus választásokat megelőző hónapokban az Afrikai Nemzeti Kongreszszus (ANC) és a zulu Inkatha Szabadság Párt hívei között dúló véres leszámolások egyik leghirhedettebb helyszíne volt. A rendőrség szóvivőjének közlése szerint 10 fiatalt lőttek le egy elhagyott házban, a közelben pedig két további holttestre bukkantak. A Dél-afrikai Nemzeti Véderő (a hadsereg új neve) katonái rutinszerű járőrözés közben találták meg az áldozatokat, amelyek már 17 órája heverhettek ott. Ez volt a legsúlyosabb erőszakos cselekmény azóta, hogy április végén megtartották a választásokat és Nelson Mandela vezetésével nemzeti egységkormány alakult. Tokozában időközben három, zuluk lakta munkásszállóban végzett razzia során a katonák 13 AK—47 típusú géppisztolyt és két darab kézi páncéltörő rakétaindítót foglaltak le. Tegnap reggel ismét súlyosbodtak a harcok a ruandai fővárosban, Kigaliban és a közép-afrikai ország több más városában — számolt be az AFP hírügynökségének Abdul Kabia, a Ruandában tartózkodó ENSZ-erők (UNAMIR) szóvivője. A mostani összecsapások, bár az utóbbi napok legjelentősebb összetűzései, nem érik el azoknak a hét eleji harcoknak a hevességét, amelyek a város stratégiai jelentőségű pontjainak megszerzéséért hétfőn kezdődött nagyszabású támadás nyomán bontakoztak ki. A legsúlyosabb összecsapások a főváros keleti és délkeleti külvárosaiban folynak, de tüzérségi lövedékek csapódtak be a városközpontban, valamint az UNAMIR ellenőrzése alatt lévő repülőtéren is. A kormányerők és a főként tuszikból álló Ruandai Hazafias Front egységei között az ország északnyugati részében, Ruhengeriben és az innen északra lévő Nkumbában is harcok folynak. Ruandának ezt a részét a kormányhoz hű reguláris erők ellenőrzik. Harcokról érzékéit jelentés a Kigalitól délre lévő Bugeserából is. Szombaton rövid időre Kigaliba érkezett Jan Pronk, holland együttműködési miniszter, aki felkereste a nagyszámú menekültet befogadó Amahoro stadiont és Hotel Meridient is. Szintén Kigaliban tartózkodik Bemard Kouchner, a humanitárius ügyekért felelős egykori francia miniszter. A szenvedők melletti bátor kiállásáról és nagyszabású humanitárius akcióiról ismert egykori szocialista párti miniszter csütörtökön érkezett Ruandába, ahol a kiújult törzsi háborúnak kétszázezren, de egyes források szerint nem kizárt, hogy félmillióan estek áldozatul. Tuzlai borzalmak Az ENSZ tűzszüneti felhívása ellenére a boszniai szerbek és muzulmánok továbbra is harcot vívnak egymással a védett övezetnek nyilvánított Tuzla térségében. A szarajevói rádió tegnap reggeli beszámolója szerint az észak-boszniai Tuzlát a szerbek egész éjjel lőtték. Kisebb hevességű harcokról érkeztek jelentések Kalesija, Maglaj és Gradacac körzetéből. A boszniai szerbek hírügynöksége, az SRNA jelentésében a muzulmánokat teszi felelőssé a kiújult harcok miatt. II. János Pált is meglepte gyors gyógyulása / Életveszélyesen megfenyegette egy iszlám csoport II. János Pál pápa két héttel a combnyaktörése miatt végrehajtott protézisműtété után saját lábán járhatott — közölte Joaquin Navarro Valis pápai szóvivő a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában. A katolikus egyházfő gyógyulása minden szempontból kielégítő, a pápa feltehetőleg a jövő hét végén hagyhatja el a római Gemelli klinikát. „Most már bizonyos, hogy a műtét teljes mértékben sikerült” — mondta a pápát operáló Gianfranco Fineschi sebész. A gyors felépülésben az érdem azonban nemcsak a műtéti beavatkozásé, hanem azé is, hogy a pápa „mintabeteg”, mindenben megfogadja orvosai tanácsát, lelkiismeretesen elvégzi' a fizioterápiai gyakorlatokat és „leginkább ő lepődött meg azon, hogy ilyen gyorsan lábra állhat,, — hangsúlyozta az olasz sebész. * Az egyik legfanatikusabb algériai iszlám szélsőséges szervezet, a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) halálosan megfenyegette II. János Pál pápát — írta tegnap az olasz sajtó. A GIA, melyet az olasz sajtó egy kis létszámú, ámde annál veszélyesebb és erőszakosabb szervezetnek írt le, a múlt hét végén meggyilkolt Algériában egy 64 éves francia papot és egy 69 éves francia apácát. A csoport „El Anszar” című bulletinjének legutóbbi, 44-es sorszámmal ellátott számában vállalta magára a kettős gyilkosságot. „A GIA egyik osztaga ütött rajta és ölte meg a két keresztest, aki hosszú évek óta a Gonoszt hirdeti Algériában. A hitetlen szervezetek azonnal elítélték ezt az akciót, az elsők között az a leggyűlölködőbb keresztes, aki valaha is a Vatikán élén állt” — írta a bulletin, melyben a halálos fenyegetés olvasható minden úgynevezett keresztes ellen. A pápának címzett fenyegetés pontosan 13 évvel azután látott napvilágot, hogy egy török terrorista, Ali Agca több pisztolylövéssel életveszélyesen megsebesítette II. János Pált a Vatikánban, a Szent Péter téren. VÉLEMÉNY A nagyvilág hírei ^ A hét végén Gdanskban tartották meg az Európai Etnikai Csoportok Föderatív Uniójának kongresszusát (FUEV), amelyen 23 európai ország, valamint Kazahsztán és Grúzia nemzeti kisebbségi szervezeteinek képviselői vettek részt A 25 ország 75 kisebbségi szervezetét összefogó FUEV elnökévé Christoph Pan professzort választották. ★ Izraeli katonák szombat este Gáza városában agyonlőttek egy palesztint. Az AFP palesztin forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a 31 esztendős férfi éppen barátaival játszott, amikor az izraeli katonák golyója érte. Az incidens előzménye: ismeretlen tettesek izraeli katonákra lőttek, azok viszonozták a tűzet, s a teljesen vétlen áldozatot találták el. ★ A dél-jemeni vezetés szombaton felszólította a nemzetközi közösséget, tegyen meg mindent az országban dúló polgárháború megállítása érdekében. A Jemeni Szocialista Párt politikai bizottsága által kiadott, az ádeni rádióban felolvasott felhívás kéri az összes arab és nyugati országot, fokozott erőfeszítéssel járuljanak hozzá a vérontás megszüntetéséhez. ★ II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország patriarchája szombaton Belgrádba érkezett, s istentiszteleten vett részt a koronázási templomban. Pető úr, kérjük, indokoljon Lapunk rendszeres olvasói még biztosan emlékeznek... Rendszeres olvasói, kik hála Istennek nincsenek kevesen, s értesüléseink szerint számuk növekvőben van mióta a nemzeti politikát elsodorta a szocialista párt első fodulós választási győzelme. Ahogyan a volt „hatalmon lévő” pártok prominens személyiségei bejelentették, hogy ellenzéki szerepre készülnek a következő négy évben, ugyanúgy jelenthetem: a Pest Megyei Hírlap is ellenzéki orgánumként kíván működni mindaddig, amíg a szociál-liberális, immár valós hatalom képes lesz magát fenntartani Magyarországon. Hogy hivatásunk teljesül, jelzi: már jelenlegi ellenzékiségünk is szemet szúrt a győzőknek. Pénteken este a tévéhíradóban Pető Iván. az SZDSZ elnöke sietett bejelenteni, a Pest Megyei Hírlap szélsőséges hangvételt enged meg magának. Az SZDSZ elnökének kijelentése bennünket nem ráz meg. Megszoktuk. Nos, rendszeres olvasóink nyilván jól emlékeznek rá: vagy másfél esztendeje a szabad demokraták nagykőrösi országgyűlési képviselője kérdést intézett a miniszterelnökhöz, minek lényege az volt, vajon meddig tűri a kormány, hogy a Pest Megyei Hírlap őket is jobbról támadja. Ezt a felfogást később a televízióban a Magyar Demokrata Fórum élharcos szétverője, Debreczeni József országgyűlési képviselő szajkózta tovább, majd megismételte a Népszabadságban. A nagykőrösi képviselőnek több alkalommal is fölajánlottuk, üresen hagyott fehér négyzettel hosszú időn keresztül utaltunk rá, kérjük, hogy fejtse ki lapunkban nézeteit, mit tart nálunk szélsőjobbosnak, ám választ nem kaptunk, nyilván azért, mert könnyelmű kijelentéseket könnyű tenni, ám azokat megindokolni esetünkben legalábbis lehetetlen lett volna. A Magyar Televízió Napkelte adása vitát kívánt rendezni Debreczeni József és e sorok írója közt, ám ezen a vitán Debreczeni József nem jelent meg, így Betlen János arra kényszerült, hogy Kinn, pádon beszélgetést folytasson velem. Végül is a minket ért támadások igazolására nyomófelületet szerettünk volna biztosítani, a minket ért támadással kapcsolatos vitát az ország nyilvánossága előtt vállaltuk volna, ám sem kéziratot nem kaptunk, sem a vitapartner nem érkezett meg. Gondolom minden jóérzésű ember számára világos: az említett urak különös módját választják a véleménynyilvánításnak, nevezetesen azt, amely a diktatúra éveiben volt divat Magyarországon. Jó példa rá, hogy bár Duray Miklós írását még nem ismertük, az ahhoz írt Csoóri Sándor előszót sem olvashattuk, ám a lapok tele voltak az őket gyalázó szerzeményekkel, s a „kritikusok” élharcosa az a Hajdú János volt, ki ma a Magyar Szocialista Párt csongrádi képviselőjelöltje. Mindebből kiindulva valószínűnek tartom, hogy a nagykőrösi képviselő és Debreczeni József után Pető iván is beállt a sorba, ám a hatalom szemszögéből nézve a Pest Megyei Hírlap működését. Ebbe pedig jól illik, hogy Sándor András cikkét az Életveszély a második helyen címűt megjelentettük. A második helyen a Szabad Demokraták Szövetsége áll a választások első fordulója után, azaz a nemzetre nézvést Sándor András őket tartja életveszélyesnek. Miután azt is tudjuk, hogy az, ami a választások első fordulója után egyszerűen szélsőséges, az a második fordulót követően konkrétabb jelzőket fog kapni, hát az első pillanatban, mint már ellenzéki lap, kínálom a lehetőséget Pető Ivánnak, indokolja meg, vajon miért tart ilyen beállítottságúnak bennünket? Bízom benne, hogy érzi felkérésem súlyát, már csak azért is, mert nagyon jól tudom, ezt a lehetőséget négy évvel ezelőtt az akkori ellenzéki lapoktól (csupán terjedelmi okoknál fogva nem sorolom fel őket) ilyen lehetőséget nem nagyon kaptak a győztes politikusok. Az igen tisztelt hatalomnak tudomásul kell vennie, fennállása idején lesznek olyan sajtóorgánumok, amelyek ígéreteiket számon kérik, kijelentéseiket elemzik, politikájukat figyelemmel kísérik. Amennyiben ezeket szélsőségesnek fogják nyilvánítani, úgy egyértelművé válik: diktatúrát, a sajtó teljes felügyeletét kívánják megteremteni, megvalósítani. Ám ha az elmúlt négy esztendő valamire jó volt, akkor az az, hogy megszoktuk, a politikai közéletben nem olyan szentek viszik a prímet, akik nevét csak suttogva szabad kiejteni, s mindig a legnagyobb tisztelettel. Kijelentésemet tanúk hosszú sorával tudnám bizonyítani. A most hatalomra törők sem angyalszárnyon érkeztek, hús-vér emberek, akik némelyikének sem a múltja, sem a jelene nem szeplőtelen, azaz könnyen elképzelhető, a jövőjük sem lesz az. S ha már itt tartok, hadd idézzem a Szabad Demokraták Szövetségének hócipőbeli ideológusát, Farkasházi Tivadart, aki azt írja, ezek olyan hülyék voltak (mármint a volt kormány tagjai), hogy igazán még csak meg sem szedték magukat... Ha igaz a mondás, mely szerint ki mint él, úgy ítél, akkor gyaníthatjuk, a leendő hatalmat ilyen vádak majd nem érhetik. Ám engedtessék meg nekünk, hogy ezt a megszedést, mint ellenzéki lap figyelemmel kísérhessük, és arról a magyar nemzet eziránt fogékony részét tájékoztathassuk. Bízom benne, ezt a tevékenységünket nem tartja majd szélsőségesnek Pető Iván, kinek írását kíváncsian várjuk sokan, „szélsőségesek”. /) (Vödrös Attila)
