Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-16 / 113. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. MÁJUS 16., HÉTFŐ Sándor András és Miklossi István A Hetben A nemzeti erőknek össze kell fogniuk — Az emberek nem észérvek, hanem életérzések alapján szavaznak, — nyilatkozta Sándor András, lapunk állandó szerzője tegnap este A Hét című műsorban. A háború évében, illetve az azután születettek, vagyis az aktív népesség közül mindenki alkalmazottként tevénykedett az elmúlt évtizedekben, következésképpen kialakult bennük a munkavállalói lelkidet. Ennek jellemzője, a fizikai és biztonsági szükségletek kielégítése iránti vágy. Ez jelent meg a mostani választási eredményben. — A kormányt, — folytatta nyilatkozatát Sándor András, — négy éven keresztül a vádlottak padjára ültették. Ezért a koalíció még akkor is elveszítette volna a választásokat, ha minden tekintetben a helyzet magaslatán állt, hiszen a bírálatát sulykolták az emberekbe. A választások eredménye egy sor félelmet eredményezett, ezért most meg kell találni annak módját, hogy miként lehetne túlélni az előttünk álló korszakot. A nemzeti oldalon lévők minden egyes tagjának a szívós szervező munkájára szükség van. Meg kell kötni egymással azokat a kompromisszumokat, amely lehetővé teszi az egységüket annak érdekében, hogy egységes ellenzékként tudjon fellépni. Ha ez nem következik be, annak nagyon súlyos következményei lehetnek. Az ugyanis lehetetlen, hogy az emberek nem fognak csalódni abban a kormányban, amelyet most szavazataikkal hatalomra juttattak, fejezte be nyilatkozatát Sándor András. Az 1990-es választások után az addig hatalmon lévők lepődtek meg a legjobban azon, hogy nem kellett pakolniuk, — mondotta ugyanebben az interjúban Miklóssi István, a Nyugati Magyarság című emigrációs havilap főszerkesztője. Kibekkelték az elmúlt négy esztendőt, s most ismét hatalomra kerültek. Ők azonban máris fenyegetőznek. A televíziónál már köröztetik a halállistákat. Ki számíthat ezek után demokráciára? — tette fel a költői kérdést. Az emigráció a választás eredményét megismerve végképp becsapottnak érzi magát, jelentette ki, ezért kénytelen folytatni eddigi tevékenységét, vagyis keresni a kapcsolatot a magyarországi nemzeti erőkkel, hogy támogathassa azokat, ígérte Miklóssi István. H. P. Érvényesíteni a magyar érdekeket A Független Kisgazdapárt legitimizálta magát az első fordulóban és a nép-nemzeti keresztény erők bázisaként készül konstruktív parlamenti ellenzéki szerepére — hangoztatta Torgyán József a tegnap délután Lentiben tartott választási gyűlésen. Az FKGP elnöke kijelentette: pártja a nemzet lelkiismerete szeretne lenni, s ebben a szerepében kívánja számonkérni minden parlamentbe bejutott politikai erő választási programját, ígéreteit. Első teendőik között lesz, hogy sürgessék a gazdaság rendbetételét, a rossz elosztási rendszerek, a privatizáció és a hatalmi szervezetek átalakítását, valamint a kétkamarás parlamenti rendszer előkészítését. A pártelnök hngsúlyozta: a kisgazdák az élet minden területén — kivált a gazdaságban — a magyar érdekek megfelelő szintű érvényesítéséért fognak küzdeni. A választások második fordulójára tekintve Torgyán József úgy vélte: aki az MSZP-re és az SZDSZ-re adja voksait, az a liberáliskommunista politika megerősödésére s az állampárti konstrukció esetleges visszetérésére szavaz. Aki a kisgazdákra voksol, az egyúttal a jobboldal igazi erejét támogatja. Hozzátette, hogy számítanak a Kereszténydemokraták és az „MDF tisztességes tagjainak” voksaira. Fotókiállítás a Néprajzi Múzeumban Falusi családok a századelőn A kiállítás egyik jellegzetes képe: parasztcsalád a tízes években Vimola Károly reprodukciója Hatvan fénykép a Néprajzi Múzeum első emeleti pannóin úgyszólván egyenként is valóságos életviteli történelmét képvisel azon a fotókiállításon, amelyet szombaton Surján László népjóléti miniszter nyitott meg. Fogarasi Klára, a múzeum szakmunkatársa nagy tapasztalatot és tudást érzékeltető ízléssel válogatta össze a századeleji magyar családok albumaiból a mindennapi élet egy-egy jelenetét, s ez is érzékeltette a család, amelynek évévé kiáltotta ki az ENSZ az 1994. esztendőt, fontosságát. Erre utalt egyébként Surján László népjóléti miniszter a megnyitón elhangzott lírai hangvételű beszédében is. — Mi lenne, ha az anyákról, a nőkről évente csak egyszer emlékeznénk meg? Mivé lenne a társadalom nélkülük, hiszen az ember társas lény, amely családokba, a családok pedig baráti körökbe tömörülnek — mondta többek között Surján László. — A kiállítás kétségkívül megérte a megrendezésébe fektetett munkát, mert a látogató maradandó élményekkel távozhat. B. M. Több évtizedes szünet után a katolikus egyházban Tábori püspököt szenteltek A katolikus egyház és a Magyar Honvédség szempontjából egyaránt kiemelkedő, történelmi jelentőségű esemény helyszíne volt szombaton a budapesti Szent István-bazilika: Paskai László bíboros, prímás, érsek ünnepi szentmise keretében katonai püspökké szentelte Ladocsi Gáspár áldozópapot. A szertartáson, melyen társszentelőként részt vett Angelo Acerbi érsek, magyarországi apostoli nuncius és Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke is, a kormány, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a magyarországi református egyház és a zsidó hitközség is képviselte magát. A szertartás bevezetéseként előbb Angelo Acerbi, majd Paskai László felolvasta a Rómában székelő püspöki kongregáció által aláírt Mandatum Apolitikumot (kinevezési okmányt). Ezt a csapatzászló ünnepélyes behozatala követte. A továbbiakban Paskai László ünnepi beszédét hallgatták meg a templomot zsúfolásig megtöltő meghívott vendégek és hívek. A bíboros megemlítve, hogy a tábori püspökség, illetve lelkészség nem új keletű, hanem évszázados hagyományokkal bíró szolgálat, kijelentette: több mint 40 évi szünet után újjászervezése — a szocializmusban megszüntették a szolgálatot — nem jelent majd zavart a honvédség tevékenységében. Paskai László beszéde végén a honvédség, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a hívek jóindulatába ajánlotta Ladocsi Gáspárt. A bíboros, érsek, prímás beszéde után könyörgő litánia következett, majd Paskai László krizmával, olajjal megkenve az új főpap fejét, átadta neki a püspöki jelvényeket: az evangéliumos könyvet, a püspöki gyűrűt, az infulát (süveget), valamint a pásztorbotot. Végezetül a szertartáson részt vevő püspökök és segédpüspökök, valamint Angeli Acerbi, Paskai László és Seregély István kézrátétellel Isten áldását kérték a tábori lelkészség katolikus irányítójának szolgálatára. (ribáry) Képzési időpontok munkanélkülieknek A kosárkészítés keresett szakma Már négy képzési központ várja a munkanélkülieket országszerte — ilyen intézetek működnek Miskolcon, Pécsett, Debrecenben és Székesfehérvárott —, és hamarosan, a nyáron átadják a kecskeméti és a békéscsabai intézményt is. Erről a Munkaügyi Minisztériumban tájékoztatták az MTI-t. Elsőként a miskolci képzési központ kezdte meg működését 1991. őszén. Ma már nyíregyházi, ózdi és egri kirendeltségekkel fogadja a munkanélkülieket: széles szakmai profilban az ipar, a szolgáltatások igényeihez alkalmazkodva folyamatosan indítja képzési programjait. A működés során tanfolyamaira több mint 6500-an jelentkeztek. A képzést mintegy 70 szakra hirdetik meg, az analfabétáktól a diplomásokig minden szinten ajánlanak tanfolyamokat. A jelentkezők csaknem fele semmiféle szakképesítéssel nem rendelkezett. A végzettek ötödének a beiratkozáskor is volt munkaviszonya, ám csak az új ismeretek birtokában maradhattak korábbi állásukban. A tanfolyamok elvégzését követően három hónapon belül a munkanélküliek 43 százaléka talált megfelelő állást. Hosszabb időszakot tekintve megállapítható, hogy a végzettek csaknem 60 százalékának sikerül elhelyezkedni az új képzettség segítségével. Az elhelyezkedési arányokat elemezve pedig elmondható, hogy a legsikeresebb tanfolyam a kosár- és fonottárukészítő volt, itt az elhelyezkedettek aránya 86 százalék. A faesztergályosok 80 százalékának, az építőipari fenntartók 58 százalékának sikerült állást találni. Egy-egy ' újabb központ évente mintegy 1200 jelentkezőt fogadhat, de más iskolákkal, intézményekkel együttműködve jelentősen bővítheti hallgatói körét. A számítások szerint az eddig átadott négy intézmény önmaga évente 6000, de más intézményekkel együttműködve 10 000 munkanélküli felkészítését vállalhatja. Bibó-emlékülés Hévízen Szabadság és félelemmentesség Remányt ad a XX. század utolsó éveiben, hogy Bibót kezdik felfedezni Közép-Európában, mert tanulmányai, gondolatai fontos kapaszkodókat adnak a közép-európai párbeszédhez — hangsúlyozta Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, a Közép-európai Intézet igazgatója a szombaton Hévízen Bibó István halálának 15. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen. Kifejtette: térségünk népeinek a nagy társadalomtudós szellemében kellene átgondolniuk nemcsak a nemzet fogalmát, hanem meglévő problémáik megoldásának közösen elfogadott s az európai demokratikus hagyományokban gyökerező módjait is. Előadótársa, A. Gergely András szociológus a bibói életműből a szélsőségek kizárását, a párbeszédre és politikai konszenzusra hívó elemeket, a „mély magyarkodással” és az egység hamis felfogásával szembeszálló megállapításokat, s a szabadság, a félelemmentesség és a demokrácia biztosítékait emelte ki. Mint mondotta: ma ezek az igazi európaiság feltételei, nem tűrve meg a nacionalizmust, amely mindig új falak és az emberek közötti szögesdrótkerítés kiépítését is jelenti. Az emlékülés — amelyen részt vett a kárpátaljai alkotó értelmiségek küldöttsége is — a hévízi alternatív közgazdasági gimnázium névadója Bibó István megkoszorúzásával ért véget. MSZP elnöke állítja Nem iesz számonkérés Az MSZP igenis koalícióban gondolkodik. Nem akarunk olyasfajta egypárti kormányzást, mint amilyet az MDF valósított meg Magyarországon — szögezte le Horn Gyula, hozzátéve: készek minden demokratikus erővel összefogni, amely az elmúlt négy esztendőben nem kompromittálta magát a hatalomban, és nyitottak a pártokhoz nem tartozó személyek, mozgalmak iránt. Az MSZP elnöke balesete óta tegnap először vett részt nyilvános rendezvényen, amikor beszédet mondott a szocialista kampányfőnök és a megyei elnökök budapesti tanácskozásán. Hóm Gyula bevezetőjében néhány szót ejtett minapi balesetéről. Úgy fogalmazott: nem tudom hogy nevezzem ezt a balesetet, de ez enyhén szólva nem pontos kifejezés arra, ami történt velünk a kocsiban. A pártelnök a továbbiakban köszönetét mondott az MSZP összes jelöltjének az elért eredményért. Okosnak és felnőttnek nevezte a magyar társadalmat, hisz a szélsőséges támadások nem tudták elfordítani az emberek bizalmát tőlük. Május 8-án leadott szavazataikkal a polgárok kinyilvánították, hogy nem lehet büntetlenül népre-nemzetre hivatkozni, közben a legalapvetőbb érdekei ellen cselekedni, s egy szűk hatalmi elitet szolgáló politikát folytatni. Az MSZP elnöke ismét leszögezte, hogy semmiféle felelősségre vonással, számonkéréssel nem foglalkoznak.
