Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-16 / 113. szám
1 MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. MÁJUS 16., HÉTFŐ Törvényhozók Varsóban A Magyar Országgyűlés delegációja tegnap Varsóba utazott, hogy részt vegyen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének május 18-ig tartandó kibővített állandó bizottsági ülésén. Az ülés napirendjén emberi jogi, tudományos és politikai kérdések szerepelnek közép-európai kitekintésben. ✓ Uj tornacsarnok Vecsésen Tegnap délután ünnepélyes keretek között felavatták Vecsésen az I. Számú Általános Iskola újonnan épült tornacsaronkát. A létesítmény alapkőletétele 1992. szeptemberében volt. A rendezvényen részt vett Kónya Imre belügyminiszter, Márkus László az OTSH tanácsosa és Török Gábor országgyűlési képviselő. Molnár Imre, Vecsés polgármestere megnyitóbeszédében elmodta: hogy Frühwirth Mihály német nemzetiségi képviselőnek köszönhetően az épület építészetében a sváb hagyományok is jelen vannak. Kónya Imre elmondta, hogy mintegy hétszáz tornacsarnok és tornaterem építésére benyújtott pályázatból már több mint négyszáz el is készült. Örömét fejezte ki, hogy ezek egyike éppen a vecsési. Ezután a falusi plébános megáldotta az építményt. A hősök és a mártírok napja A történelemhamisítás ellen Elesett hőseinkre emlékeztek a Hősök terén Ötven év után ismét szabadon emlékezhet Magyarország a két világháborúban, majd a második világégést követő diktatúrában a nemzetért életüket áldozókra. Tegnap a Hősök terén a magyar hősök hagyományát ápoló szervezetek nagygyűlést szerveztek, amelyen többen is emlékeztek a keserű múltra. Regó'czi Ottó, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének szóvivője nemzetünk súlyos múltját a következőképpen foglalta össze: — A XX. század nem csak vér-, de más áldozatokat is követelt. Meggyalázta a nemzet lelkét és öntudatát, hiszen kollektív bűnösnek, nacionalistának és fasisztának bélyegezte a magyarságot. A hőseinkre és mártírjainkra való emlékezés 1944-ben megszakadt. A II. világháború a hősök napját megszüntette, pedig az utolsó világégésben az ő számuk megsokszorozódott. A zsarnokok azonban ezzel sem elégedtek meg. Azt követelték, hogy a jeltelen sírokon nőtt vadvirágot önként tapossuk el. Nem siratni, hanem meggyalázni kényszerült az anya a fiát, az özvegy a fér-Több évtizedes szünet után a katolikus egyházban Tábori püspököt szenteltek jét. Ez ellen a történelemhamisítás ellen van most itt az ideje felemelni ötven év távlatából a szavunkat. A hősök és mártírok napjának felelevenítésével kívánjuk a nemzet szívét és lelkét megerősíteni — mondta többek között Regőczi Ottó. — Mártírjaink megérdemlik az emlékezést. Ők valóban szerették a hazát — hangsúlyozta Micskei Miklós, a HOHE szónoka. — Testüket megtörhette az önkény, lelkűket azonban nem. Az ünnepség végén elhelyezték a kegyelet koszorúit és virágait az ismeretlen katona sírján. (b-h) Balról jobbra Angelp Acerbi, Paskai László és az újonnan felszentelt Ladocsi Gáspár az ünnepi szentmisén. írásunk a 3. oldalon Vimola Károly felvételei Meglévő értékek tisztelete Nem a lecsúszás, az elszegényedés kezdetét, hanem meglévő értékeink tiszteletét és felfedezését jelenti, ha egy-egy család falun, vagy tanyán tölti szabadságát. Ezt Csáky Csaba, a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke mondta Debrecenben. Az 1989-ben megalakult szövetség eddigi munkáját összegző és terveit bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a falusi-tanyai vendégfogadás újrahonosításával szeretnék elérni, hogy a hozzánk látogató turisták az ország egészét ismerjék meg, ne csak a fővárost, a Balatont és a pusztákat. Jelenleg a szövetségnek 280—300 településen van szálláshelye. Hatszáz család foglalkozik vendéglátással, s csaknem ötezer vendégágy várja naponta a turistákat. egnézhetjük magunkat? A Szabad Demokraták Szövetsége Központi Bizottságának kijelölt vezetői vigyázó szemüket máris a sajtóra vetették. Természetesen nem beszélnek politikai indítékú rendcsinálásról, avagy beavatkozásról, ami nagyon is érthető. Akik oly nagy súlyt helyeznek a saját eszükre — elterjedt szóhasználattal: szürkeállományukra — mint ők, azok jól tudják, hogy efféle szándékot csakis az ellenfelekről illik feltételezni. így azután mindössze tájékozódásról, a sajtóval kapcsolatos elképzeléseinek az ismertetéséről ejtenek ártatlan szavakat. A Szabad Demokraták Szövetségének médiaügyekben tanúsított aktivitása figyelemre méltó. Úgy kapkodnak, mint kölyökkutya a farka után, így aztán nem csoda, ha hibákat ejtenek. Meghívták például a rádiósok egy részét a Kossuth klubba. A Híradó stábját azonan — talán az elfogulatlan médiapolitikai jegyében — nem engedték be az összejövetel helyszínére, csak azután, hogy a jelenlévők ezt megszavazták (lehet, hogy a demokrácia erősebb, mint a Szabad Demokraták?). Később Hack Péter úr nyilatkozott a Híradónak és bár szemüvegéből kevés jóindulattal csillogott Pálffi G.-ék felé, dicséretes önuralommal jelentette ki: az összejövetel célja az volt, hogy az SZDSZ megismerje a rádiósok véleményét. Mondta ezt annak ellenére, hogy a meghívó szövegéből ennek ellenkezőjére lehetett következtetni, vagyis arra, hogy épp az SZDSZ kívánta tájékoztatni a rádiósokat a saját elképzeléseiről. Vajon miért e sietség, miért e kapkodás? Miért, ha váltig hangoztatják, hogy nem kívánnak érdemi változtatásokat a sajtóban? Miért, ha a médiatörvény mellett szónokolnak? Tán csak nem a törvény gyors megszületésétől tartanak? Tán csak nem attól, hogy ez megnehezítené számukra a közszolgálati médiába való beavatkozást? Pedig ezt a törvényt — feltehetően kormányzati pozícióból — részint ők hozzák majd tető' alá. Lehet, hogy már a saját törvényeiktől is félnek, mert be kell azokat tartani? Ha így van, akkor megnézhetjük magunkat. S nem csak a tévések, a rádiósok és az újságírók. Bánó Attila Május 15-e: a családok napja A jövőre gondol, aki fát ültet dók Az ENSZ 1994-et a családok évének nyilvánította, május 15-ét pedig a csalánapjának. Egy év és egy nap nem nagy idő, hiszen egy év alatt a családok ügyében nem lehet sokat tenni, ám arra elegendő, hogy felhívjuk a figyelmet a témára — hangsúlyozta Bagdy Gábor, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára tegnap délután, az Aszódi Fiúnevelő Intézetben rendezett családi ünnepségen, amelyen a volt intézeti növendékek és tanárok, nevelők is szép számmal jelen voltak — legtöbben családjukkal együtt. — Azért gyűltünk össze, hogy fát ültessünk, és megnézzük hogy tíz-húsz év múlva mekkorára nő . — monta ünnepi köszöntőjében Szarka Attila, az intézet igazgatója. — Miként a fa, a fiúkkal való foglalkozás, törődés is majd évek múlva hoz igaz eredményt, amikor az intézetből kikerülők családot alapítanak. Vannak körünkben olyan idős nevelők, akik több mint harminc ’ éven át dolgoztak itt, sőt családok is, akik generációkon keresztül segítették és segítik munkánkat, hangsúlyozta Szarka Attila. Az igazgató egyebek között felolvasta Göncz Árpád üdvözlő táviratát és jó kívánságait. A faültetés bizakodást jelent, hiszen aki fát ültet, az a jövőre gondol — mutatott rá ünnepi beszédében Bagyin József, Aszód polgármestere. (Folytatás a 4. oldalon)
