Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-13 / 111. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 13., PÉNTEK 7 KÖNYVJELZŐ Harsányt László Honi tükör című könyvét nemrég mutatták be a budai Várban lévő Litea könyvesboltban. A kötetet ifj. Fekete Gyula közgazdász, szociológus méltatta. A Felső-Magyarország kiadó gondozásában napvilágot látott mű az utóbbi fél évszázad közéleti, gazdasági, társadalmi változásait tálja az olvasó elé. A könyvben található írások, tanulmányok magvát az adja, hogy az említett változások milyen módon érintették a Duna-táj országait, Európát, és ezen belül a magyar sorsot. A szerző 1925-ben született Budapesten. Iskoláit Marcaltőn, Pápán és Budapesten végezte. A háború után francia hadifogságba került. Az 50-es évektől rendszeresen jelentek meg gazdasági tanulmányai. Honi tükör című alkotása akár tankönyv is lehetne. Kitér benne az államadósság, a magánosítás, a költségvetés, a jogrend, az alkotmányosság kérdéseire. A kötet célja az olvasó tájékoztatása a keresztény-nemzeti elkötelezettség hangvételében. A könyv három főbb fejezetre oszlik: globális és regionális jelen, a Magyar világ és a Magyar sors címűek. Amint az a címekből is kitűnik, a szerző rendkívül alaposan foglalkozik hazánk közelmúltjával, jelenével és kikerülhetetlen módon a jövőjével is. Harsányi László 1991-ben kezdte írni, gyűjteni a most könyv alakban megjelent tanulmányokat. A kötet tavaly októberben került a nyomdába, s bár a szerzőnek nem volt szándéka a napi politikáról véleményt mondani, azzal foglalkozni a műben, az olvasónak mégis úgy tűnhet, hogy az írások a jelenről is szólnak. (szűcs) Könyv egy vecsési hagyatékból Hosszú várakozás után figyelemre méltó könyv látott napvilágot a Széphalom Könyvműhely kiadásában. Táncsics Mihály egyetlen felnőtt kort megélt gyermeke — Eszter, és férje, Csorba Géza 1873 — 1876-ig vezetett közös naplója nem csak érdekfeszítő olvasmány, hanem valóságos kortörténeti forrás is. Bepillanthatunk egy fiatal házaspár mindennapjaiba, egy korabeli kispolgári háztartás életébe, napi örömébe-gondjába, de az 1870-es évek frissen létrejött Budapestjének fejlődésébe is. Hiszen a józsefvárosi Tömő utca egyik házát ma is Táncsics-háznak nevezik. E ház kertjében állott egy azóta elbontott kis ház, amelynek padlója alatt egy szűk üregben rejtőzött el Táncsics az őt kereső osztrák rendőrök elől. Sokszor megírták feleségének hűségét és leleményességét, amellyel férjét megmentette. Táncsics Eszter is ekkor született, édesanyja nem vállalhatta üldözött férjét és kénytelen volt a beszállásolt katonákra fogni az apaságot. Különben Táncsicsék előző pesti lakása is a Józsefvárosban volt, a Sárkány utca és az Örömvölgy utca sarkán. Ez a városrész akkor még annyira periféria volt, hogy a gulyákat hajtották el az ablak előtt. Ezért és közbiztonsági okokból költöztek néhány 100 méterrel „beljebb” a városba. Amikor eladták a Tömő utcai házat, Pest első franciatanára lett az új tulajdonos (Mutschenbacher Alajos), Táncsics Mihály Ceglédre költözött, de gyakran meglátogatta gyermekét a fővárosban. Eszter és Géza egyetlen életben maradt gyermeke, Ida 1878. július 30-án született Komáromban. Meghalt 1964. április 4-én Vecsésen, ahol hosszú évtizedeken át tanított, más állomáshelyek után itt végleg megtelepedve. Urát Kiss Mártonnak hívták. Az ő gyermekeik közül ketten nyugdíjas tanítóként élnek ma ugyanitt: Cziráky Emilné, született Kiss Terézia és Kiss Géza. Kiss Géza fia, lánya, unokái folytatói a nemzedékek rendjének. A napló ma is az ő tulajdonuk, szövege idegeneknek hozzáférhetetlen. Őket illeti a köszönet, mert hozzájárultak publikálásához, s a naplót — legalább részben — közkincscsé tehették a kiadó munkatársai. Sajnos, amikor a front 1944. novemberében átvonult Vecsésen, a relikviák nagy része megsemmisült. A kézirat válogatása, szerkesztése és bevezetése nagy munkát rótt Búza Péterre. A szöveg tisztelete miatt az egyes napi bejegyzéseket nem rövidítette meg, inkább a kevésbé fontos napokat hagyta ki.. Nagy szerepet kaptak a naplóban az általuk olvasott újságok. Ezek adatait külön jegyzék tartalmazza. Korunk gyermekének jó támpontot nyújt a naplóban előforduló budapesti utcanevek mai^ változatainak felsorolása. Élvezetes és tanulságos olvasmányt vehetünk kézbe az öt év várakozás után megjelent kötettel. Róbert Péter Gyúlékony idő — avagy: a látható múlt* Szántó Tamás fényképeiről Szántó Tamás: A teázó férfi Szántó Tamás tizenkilenc éve fotózik; kenyérkereső foglalkozása és egyben hivatása a fényképezés. Bár magát szerényen „csak” sajtófotósnak titulálja; s valóban ezen a téren is alkotott kiemelkedőt. 1983-ban táncképeiért a lapkiadó díját nyerte el. Az ősi hagyományokat megelevenítő mozgáskultúra, az egzotikus táncok iránti vonzalma azóta sem szűnt meg — lásd a karibi, szenegáli, tahiti vagy az amerikai néger táncosokról felvonultatott képeit. Két évvel ezelőtt a sajtófotó-pályázaton a legjobb magyar hírképért járó első díjjal, az Escher Károly-díjjal ismerték el tehetségét. Amely tálentum — most mindenki saját szmével meggyőződhet róla — régen túlnőtte a fényképeszkedést, mint korrekt szakmai foglalatosságot, magas színvonalú, egyedi hangú, egyéni szemléletű művészetté nemesedett. Szántó Tamás az öntörvényű, autonóm, a falkaszellemtől, divatoktól, allűröktől tartózkodók közül való. Klikkektől távol vívja küzdelmét. És ez a magányosság, ez a nem idomulás átok is meg áldás is. Végigtekintve eddigi munkásságán, hiszem, inkább az utóbbi a domináns. Ezek az eredeti látásmóddal megalkotott képek vallomáserejűek. A magyarság eredetét kutatják, múltját faggatják. Azt suggallják, nem szakadt el a köldökzsinór az őshazától. Nem véletlenek hát at*Elhangzott a kőbányai Pataky Galériában, május 6-án megnyílt fotókiállításon. avisztikus vonzódásának tájai: Kazahsztán, Tádzsikisztán, Grúzia, Örményország. A szó elszáll, de az írás sem marad meg mindig, s ha igen, akkor is manipulálható. Ám a sorsszabdalta emberi arcoknál nincs hitelesebb tanúság. Ez nem az olvasható, ez a látható múlt, s ez sugárzik a képekről, rejtőzködve is, meghatározza a jelent, s alakítja finom áttétekkel a jövőt. S mindeközben fantasztikus azonosságokra lelhetünk. A karakteres arcok, gesztusok, a kenyérsütő nők mozdulatai, ruházatuk díszítő motívumai bármelyik magyar falubélire jellemzőek lehetnének. Itt a megragadott s kimerevített pillanata nem az alkalom ünnepélye, hanem a hétköznapok természetessége, a részletek költészete, amelyből összeáll és megörököl az élet, a kis epizódok teszik halhatatlanná és mélységessé. Ezeket a képeket bölcsességgel kordában tartott életöröm feszíti, ívüket filozófia adja. A látvány és a lényeg megrendítő, tehát kivételes egységét érzem, s azt a paradoxont, mintha a művész témájául szolgáló világ közt nem is létezne közvetítő eszköz... mármint a gép. Számomra itt kezdődik egy magasabb dimenzió — itt kezdődik a művészet. Amikor szikár tények fölszabadítják a képzeletét. Nézzük például a Teázó férfit. Hogy tartja a csészét, és elnéz fölötte, valahová, ahogyan akaratlanul és mégis beavatva figyelhetjük, hogy egy ősi szokás, az egyszerű szomjat oltó teázás hétköznapi aktusa miként válik többrétegűvé, kultikussá; hogyan telik meg rejtélyes, borzongató időtlen időket felidéző tartalommal. A férfi elnéz a csésze fölött, és más alakban látja az ég irdatlan kékjében köröző sasmadarat. De ez más stílus a képen, és mégis odalátjuk. És még valamit a kiállítás címéről: Gyúlékony idő'. Tág értelmezési-tartományi megjelölés. Első jelentése kegyetlenül aktuális: háborúk lángolnak most ezeken a vidékeken, tűzben és vérben születik, születhet valami új. Vagyis: halál után a fellángolás. A főnixmadár legendája: elhamarkodásból újra életre kelni. És remény: a múlttal megbabonázott jelen magasabb szinten egyszer áhított jövendővé érhet. Talán ezért, és emiatt, hogy még a gyászról szóló képek is, a gyertyák lángjai is élni segítenek. Ez Szántó Tamás hitvallása. Merítsünk belőle. Döbrentei Kornél Nyári egyetem a családért Eletápolás, erőforrás, felelősség <«G Ismét együtt ülhetünk nemsokára a Gödöllői Agrártudományi Egyetem evangéliumi jelenetekkel díszített falú tanácstermében — az épületben eredetileg működött premontrei rendház ebédlőjében —, talán a levendulák is éppen virágoznak majd a kertben, a nyitott ajtókon túl, megtöltve illatukkal a helyiséget, mint megszokhattuk, akik hallgatóként, résztvevőként, előadóként megjelenünk a Nemzetközi Családóvó Nyári Egyetem foglalkozásain, melyekre immár hatodszor kerül sor július 3-a és 9-e között. Mint Kecskés József, a Gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatója, a VI. Nemzetközi Családóvó Nyári Egyetem soros elnöke tájékoztatott, idén, a család évében a családban való együttélés során adódó gondokkal foglalkoznak. Vizsgálják, milyen az idősek a gyermekek, a különböző fogyatékossággal sújtott emberek, a szenvedélybetegek helye a családban. Alkalmuk lesz tapasztalatot cserélni azoknak a humán szakembereknek, akik napi munkájukat végezve kerülnek kapcsolatba családokkal, szembesülnek az azokon belüli nehézségekkel, feszültségekkel. A család: életápolás, erőforrás, felelősség — ezt az összefoglaló címet viseli a rendezvénysorozat, ahol tapasztalt, neves pszichológusok, pedagógusok, szociológusok, teológusok tartanak majd előadásokat. Néhány elődás címe: A családmegtartó erő, Az ifjúság és a család, Szorongás, agresszió, önbizalom, Az értelmes élet iskolája, Akik a fészekből kihulltak..., A fogyatékos gyermekek élete, Európa előszobájában: a gyermekek jogai Magyarországon. A megjelentek az előadásokon kívül részt vehetnek kiscsoportos tréningeken, melyek élményszerű helyzetek előállításával fejlesztik látásmódjukat. A nyári egyetem estéin olyan emberekkel találkozhatnak a hallgatók, akik évek óta eredményesen működtetnek társadalmi önsegítő csoportokat, akiknek hite és tapasztalata őket is hasonló közösségek szervezésére ösztönözheti. A Bárka Közösség, a Betánia Egyesület vezetői és mások arra kínálnak mintát, mit tehet a cslád, mit tehetünk közösen azért, hogy világunk otthonosabb és biztonságosabb legyen. Remélik tehát a nyári egyetem szervezői, hogy ebben az évben is eljönnek Gödöllőre július 3-a és 9-e között főiskolai és egyetemi hallgatók, óvónők, tanítók, tanárok — nem maradva el a kis falvakban tevékenykedők sem —, nevelőszülők, akiknek nagyon jelentős tudást kínál évről évre a nyári egyetem előadásainak, tréningjeinek sora. (nádudvari) Feszty-körkép A Feszty-körkép restaurálását felügyelő nemzetközi szakértőbizottság csütörtökön Opusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban megtekintette a restauráció harmadik szakaszának munkálatait. A nemzetközi zsűri véleménye szerint a lengyel restaurátorokból álló Ars Antiqua csoport oly mértékben előrehaladt a munkálatokkal, hogy megkezdődhet a felújítás leglátványosabb része, a körkép festészeti restaurációja. Az elmúlt hónapokban a szakemberek helyükre emelték a képszeleteket, elvégezték a magassági korrekciókat, a képdarabokat egymáshoz illesztették és összedolgozták. Megtörtént az eddigi munkamenet legkényesebb mozzanata, az úgynevezett forgási hiperboloidforma kialakítása, amelynek során bebizonyosodott, hogy az éppen 100 éves régi vászon búja a terhelést. Az 1600 négyzetméteres körkép vászna 4 tonna súlyú. Harsányi honi tükre
