Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-13 / 111. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1994. MÁJUS 13., PENTEK Az árprognózis kedvező Málnatermelók tanácskozása Halgazdaság Úriban Szőrfi Jóska révbe ért Szőrfi József: csend, nyugalom, jó levegő — erre vágytam hosszú éveken keresztül Málnatermelők és földkiosz­tásra váró gazdák tanácskoz­tak az elmúlt héten Mária­­nosztrán, Bogárdi Zoltán or­szággyűlési képviselő és Podmaniczky Béla, a Pest Megyei Gazdakörök Szövet­ségének részvételével. — Ebben az évben is je­lentős málnaárak várhatók — jelentette be Bogárdi Zoltán —, de miként azt ta­valy is kihangsúlyoztam, a gazdák ne éljék fel az eb­ből keletkező hasznot, gon­doljanak a következő évek­re, s a nyereséget forgas­sák vissza a termelésbe. Podmaniczky Béla fel­hívta a termelők figyelmét arra, hogy várhatóan csak nagy mennyiségekben le­het majd eladni. Ezért a ter­melésben és értékesítésben megoldás lehet a gazdaköri összefogás. Pest megye déli részén, ahol már évek óta működnek gazdakörök, és a kárpótlás folytán már tulajdonosok a termelők, az eredmények azt igazol­ják, hogy a mezőgazdaság­ban nincs válság. A szövet-Hiánypótló kiadványt je­lentetett meg a Földműve­lésügyi Minisztérium Ag­rárjövő Magyarországon címmel. Mint azt az elő­szóban Szabó János mi­niszter írja, ez a. kiadvány megpróbálja bemutatni, honnan indult el a magyar mezőgazdaság 1990-ben, hová jutott és merre tart. Az elmúlt közel négy esztendő mérlegének meg­vonásakor számításba kell venni, hogy az első de­mokratikusan megválasz­tott kormány a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar te­rületén is súlyos öröksége­ket vett át. Az is tény, a nagy erőfeszítések ellené­re a mezőgazdaságot nem tekinthetjük sikerágazat­nak, lévén, hogy a vártnál több nehézség merült fel — ennek ellenére az or­szág működőképességé-Az FM Állategészségügyi és Élelmezés-ellenőrzési Főosztálytól kaptuk az alábbi hírt: Az élelmiszer-ellenőr­zésre illetékes szervek az év első negyedében 6445 vizsgálatot végeztek, az ellenőrzésnek alávetett termékek 87,6 százaléka megfelelt az előírá­soknak. Minőséghibás élelmiszerek forgalomba­­hozataláért 277 szabbály­­sértési eljárást kezdemé­nyeztek, 43 helyszíni bír­ságot szabtak ki és 473 esetben figyelmeztették az előállítókat, köztük kis­termelőket és vállalkozó­kat. (Figyelem, egyre több az olyan gazda, aki saját maga dolgozza fel a ség elnöke elmondta, ma 24 ezer forintba kerül egy hektár megművelése, eh­hez 17 ezer forint támoga­tást igényelhetnék a gazda­körök tagjai. Ennek meg­szerzésében és a banki el­igazodásban a termelést és értékesítést segítő informá­ciók áramoltatásával nyújt­hat hathatós segítséget a szövetség. Mint megtud­tuk, 1994 első negyedében 600 ilyen pályázatot nyúj­tottak be a gazdák. Márianosztrán május 25-én lesz a kárpótlásra ki­jelölt téeszföldek árverése. Ez a hosszú várakozás mi­att nagy eseménynek szá­mít. Igaz, az állami gazda­ság és a gödi téesz földcse­réi miatt még sokan marad­nak kielégítetlenül, de re­mélhetőleg az Alagi Tan­gazdaság területéből is fog­nak kárpótlásra kijelölni föl­deket. Bogárdi Zoltán kép­viselő többek között erről is tárgyalt a földigénylőkkel, s megbeszélte velük az árve­résen követendő stratégiát. Martos György nek fenntartásában az ag­rárgazdaság kiemelkedő szerepet játszott, s az egy­re fokozódó versenyben is elismerést érdemlő módon állt helyt — szögezi le a miniszter. Az 50 oldalas, 75 szí­nes fotóval illusztrált kiad­ványt magyar nyelven 6000 példányban adták ki, s 3000-3000 darabot nyo­mattak belőle német illet­ve angol nyeven. Ez utób­biakat a követségek keres­kedelmi-gazdasági attaséi­nak valamint a külföldi cé­gek Magyarországon mű­ködő képviseleteinek kül­dik meg tájékoztató céllal. A honi érdeklődők — így a gazdakörök is — az FM-sajtóosztályán szerez­hetik be^ díjtalanul a kiad­ványt. Érdeklődni lehet a 112-6423-as telefonszá­mon. termékeit száraztészta és kompót formájában.) A szigorú ellenőrzés követ­kezményeként 58 esetben részlegesen, nyolc eset­ben végleg felfüggesztet­ték a szabálytalankodók tevékenységét. A fogyasztók megkáro­sításának leggyakoribb módja az élelmiszerek tö­megének csonkítása, igaz, a korábbi évek gyakorlatá­val szemben egyre keve­sebben élnek ezzel a mód­szerrel. Mint az a jelentésből ki­derült, Pest megyében nem értek tetten olyan ter­melőt, akinél nagyobb ér­tékű vagy súlyosabb minő­ségi hiányosságot észlel­tek volna az ellenőrök. Szőrfi Jóska barátom, aki ti­zenévesen erdész szeretett volna lenni, aztán hűtőgép­szerelő-technikumba kény­szerült, jó negyedszázadot talpalt le, hűtőgépek ezreit bütykölte, míg végül is elju­tott oda, ahová mindig is vá­gyott. A rohanó pesti életet végleg felcserélte a vidék csendjével. Ehhez a csend­hez 70 hektár szántó, egy darabka erdő és 20 hektár halastó tartozik. Mindezt az apja után járó kárpótlási je­gyekből s a megtakarított pénzéből szerezte. Ma ő az egyik legtehetősebb gazda Úriban a birtok nagyságát tekintve, de hogy valóban tehetős lesz, azt majd a jövő dönti el. A ponty kényes jószág Engem valójában a tógaz­daság érdekel, lévén hogy Szőrfi József az első olyan gazda a megyében, aki a mezőgazdaság mellett a hal­­tenyésztéssel is kacérkodik, 1 vagy ha úgy tetszik, kockáz­tat. A fáma ugyanis azt tart­ja, hogy a haltenyésztés nem kifizetődő tevékeny­ség a megyében. Ezt a talaj szerkezetével, vízelnyelő tu­lajdonságával magyaráz­zák, amit súlyosbít az élő­víz hiánya. Úriban is időbe telik, amíg a nevesincs kis­­patak, a gyér források és a csapadékvíz feltölti a tava­kat. A hal ellen szól(hat) az előtenyésztett ivadékok el­rugaszkodott ára és az etető­anyagként használt gabona­félék tetemes költsége. Ar­ról már nem is beszélve, hogy a ponty kényes jó­szág, ha beüt a fertőzés, tö­megesen pusztulnak, kevés az esély, hogy a kórt megál­lítsák. Az úri halgazdaságot hosz­­szú évtizedekig a Tápióvöl­­gye Tsz üzemeltette, s mind­végig a veszteséges ágaza­tokhoz tartozott. Szőrfi Jó­zsef szerint papíron. Mert valójában az történt, hogy az alaptevékenység — így a gabonatermelés — veszte­ségeit rendre rákönyvelték a tógazdaságra. Például a halakkal „nyelették el” a máshol felhasznált festéket, épületanyagot. A csődeljárás során a tó­gazdaság is dobra került, s noha idegenek is próbálták megszerezni, végered­ményként hat helyi vállal-Kárpótlási ütemterv Az előzetesen meghirdetett ütemtervnek megfelelően má­jus 31-ig befejeződik azon kárpótlási földárverések több­sége, amelyeket a szövetkeze­ti földekből kijelölt területek­re tartanak — tájékoztatott az Országos Kárpótlási és Kár­­rendezési Hivatal. A június­ra, illetve júliusra átcsúszó következő árveréseket ezután már csak zárt körben tartják majd meg. kozó tulajdonába került az összesen 70 hektár, négy tóból álló vízrendszer. En­nek 70 százaléka Tó-parti Kft. néven horgászvízként üzemel, Szőrfi a maga 20 hektárján haltenyésztésre állt be, jelentős mennyisé­gű halat telepített az idén tavasszal. A mesterséget tanulja Talán nem árt szót ejte­ni arról a társaságról, amely utoljára bérelte a ta­vakat a tsz-től. Távozáskor nemcsak lehalásztak — eh­hez joguk volt —, de bosz­­szúból leengedték a vizet, a medencékben rekedt hal ledöglött, hetekbe telt a te­temek összegyűjtése, a me­der fertőtlenítése és az újra­­feltöltés. Most, május derekán 30 centi híján a vízszint nor­mális, eddig 46 mázsa két­­nyaras ponty és 10 mázsa harcsa került a tavakba. Hogy mikor térül mindez meg? Szőrfi József közel sem optimista, ez első há­rom-négy évet nullszaldós­nak tekinti. Azt sem röstel­­li bevallani, most tanulja a haltenyésztés mesterségét, mivel halászmesterre nem telik. Bújja a könyveket, járja az ország halgazdasá­gait. Tapasztalatokat gyűjt, igyekszik minél több ismeretet szerezni. Pe­dig emellett a szántóföldek­kel is meg kell birkózni, a hetven hektárt időben beve­tette, a nagy részét kukori­cával. A búzát a halaknak szánja, így jelentősen csök­ken az önköltség. S ha igaz, amit a halak megesz­nek, az karácsony táján té­rül meg. Akkor szeretné A megyei földművelés­­ügyi hivatal a növény­egészségügyi állomás, az állategészségügyi állomás és a földhivatal közös szer­vezésében. Az agrárszaki­gazgatás időszerű felada­tai címmel regionális kon­zultációra kerül sor a me­gyeháza nagytermében má­jus 19-én, amire a gazdakö­rök elnökei és a falugaz­dák is hivatalosak. Többek között azt vitatják majd piacra dobni a nyáron meg­hízott pontyokat. Arra a kérdésre, hogy majdan — ha már egyenes­be jut — mennyi halat le­het a 20 hektáron termelni, kapásból mondja: a 35 ton­na garantált! Tekintve a hal jelenlegi árát, ez dur­ván számolva nyolcmillió forint, s ennek a 10-15 szá­zaléka tiszta nyereség. (Ösz­­szehasonlításként — egy ráckevei gazda állítja — 50 hektárról jó évfien két­millió forint értékű gaboná­val lehet számolni.) A megyében az első' Szőrfi József az úri gaz­dakör oszlopos tagja, a me­gyei szövetségnél is gyak­ran megfordul. Itt futot­tunk össze először, s Pod­maniczky Béla elnök kuri­ózumként prezentálta a me­gye első magánhaltermelő­jét. A névjegyén még a régi munkahely, a Kolor­­express Gmk. szerepelt, amitől pedig már búcsút vett, mert mint mondotta, egy fenékkel amúgy is sok lovat lovagol. Arról nem esett szó, hogy a sok ló­ból, főfoglalkozásként mi kerül majd fel az új név­jegyre. Állunk a töltésen, alat­tunk békésen terül el a ha­talmas víztükör. Mögötte félkaréjban az erdő húzó­dik, bükk, akác és nyárfa vegyesen. Szőrfi legszíve­sebben ezt a részét járja a birtoknak, az erdő békés, madárdaltól hangos világá­ban érzi magát a legjob­ban. Ahová kanyargós uta­kon, sok kitérővel, 47 éve­sen ért el a pesti Rottenbil­­ler utcából. meg, hogyan lehetne fel­gyorsítani a földkiadást a megyében. Mint azt a PMFH vezetőjétől megtud­tuk, májusban Cegléden és Gödöllőn is tartanak hason­ló rendezvényt. Úgyszintén Tunyogi András tájékoztatott arról, hogy folyamatban van az 1994-es megyei borver­seny szervezése. A rangos eseményre feltehetően júli­us elején kerül sor. KERES — Ólakkal, istállókkal ren­delkező gazdák jelentke­zését várjuk brojlercsir­ke, liba, pulyka és kacsa tartására kedvező feltéte­lek mellett. Hasonló aján­latunk van sertéshizlalás­ra berendezkedett gaz­dáknak. Érdeklődni lehet a szövetségnél. * Fehér bab, naprafor­gó, köles, pohánka és fénymag termelésére, ér­tékesítésére kötünk szer­ződést kis- és nagyterme­lőkkel. A szerződés vető­magot és garantált átvéte­li árakat biztosít. * Fóliások figyelmébe ajánljuk a Poliszvetán kertészeti fóliát, mely­nek fényátalakító hatása 7—19 nappal korábbi ter­mést biztosít. A termés volumene 20—40 száza­lékkal több, a talaj hő­mérséklete éjszaka maga­sabb marad, mint a ha­gyományos fóliák ese­tén. Ugyancsak itt említ­jük a Fol-Patt rögzítő pa­tentét, mely könnyen ke­zelhető és igen előnyös a fóliasátrak rögzítésénél. * Figyelem! Olyan kor­szerű öntözéstechnikai eszközöket, berendezése­ket kínálunk, melyek minden elképzelést, igényt ki tudnak elégíte­ni. * Bő választékunk van borsó, bab, gyökérzöldsé­gek, tökfélék, hagymák, dinnyék, uborkák, fejes­saláták retkek, paprikák vetőmagjából. * Érd és térsége gazdái­nak ajánljuk megvételre: Rába 15 kistraktor bille­nős pótkocsival, ekével, talajmaróval. Jó állapotú SPC négysoros kukorica­­vető gép, krumlipörgető, és UTB 650-es traktor. Cím és árajánlat a szövet­ségnél. — KÍNÁL Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. em. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Kiadvány az elmúlt négy évről Agrárjává' Magyarországon Szigorú ellenőrzések Matula Gy. Oszkár Fórum a megyeházán

Next

/
Thumbnails
Contents