Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-13 / 111. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŐKÉBB HAZÁNK 1994. MÁJUS 13., PÉNTEK 5 Harmadik generációs tűzoltó így látják a szakemberek A parancsnok büszke a fiaira Négy évtizedes munkássága elismeréseként a Tűzbiztonságért Érdeméremmel tüntették ki Varga Ferenc alezredest, a nagykátai tűzoltók parancsnokát. A Dabason megrendezett megyei tűzoltóversenyen beszélgettem a parancsnokkal, aki a több órán keresztül tartó nagy erőpróbán szurkolt a „fiainak”. Zuhogó esőben szerelték össze másodpercek alatt a tömlőket, nyitották meg a csapokat, majd rohantak a mesterséges akadályokon keresztül a verseny résztvevői. Éppen úgy, mintha emberéletek múlnának azon, hogy minél gyorsabban teljesítsék a feladatokat. A parancsnok pedig ott állt a pálya szélén, és elégedetten mosolygott, mert látta, hogy minden rendben van. Azután egy kis időre szögre akasztotta az esőköpenyét, és leült velem beszélgetni az irodában. A pályafutásáról kérdeztem, a régi időkről, amikor még nem alezredes úrnak szólították, mint mostanában. — Négyéves voltam, amikor az első tűzoltósapkás fénykép készült rólam — kezdte a beszélgetést. — A nagyapám alapító tagja volt a nagykátai tűzoltóegyletnek, s ő nyomta a fejembe a sapkát. A hivatás szeretetét is tőle tanultam, meg a nevelőapámtól, aki szintén ezen a pályán működött. Természetes volt, hogy én is az ő mesterségüket folytassam. Már iskolás korában, önkéntesként tűzoltó volt, majd érettségi után lett hivatásos. Néhány évig Szentendrén, majd Gödöllőn teljesített szolgálatot. Legényemberként az sem jelentett gondot, hogy a laktanya lett az otthona. De az igazi mégiscsak az volt, amikor 1964-ben visszatérhetett Nagykátára, ahol nyolc évvel később kinevezték parancsnoknak. Büszke arra, hogy az országban először náluk alakult meg a községi készenléti szolgálat. S vannak újabbkeletű örömei is. Például az a fecskendőautó, melyet Nagykáta és a környező te-Varga Ferenc: Négyéves voltam, amikor az első tűzoltósapkás fénykép készült rólam Erdősi Agnes felvétele lepülések önkormányzatai tavaly vásároltak a számukra, hogy minél eredményesebben dolgozzanak. Évente két-háromszázszor vonulnak. Erdőtüzek, lakástüzek, eldobott csikkek... ezek a legsűrűbben előforduló esetek. Az utóbbi időben nagyon sok a közúti műszaki mentés. Különösen szomorúak a hét végi, ismétlődő időszakos balesetek, amikor fiatal áldozatokat igyekeznek minél előbb kiszabadítani a roncscsá lett balesetes gépkocsikból. Ehhez a munkához is nagyon fontos a jó felszerelés, meg a képzett szakembergárda. Varga Ferenc megemlítette, hogy a „fiúk" többségének három-négy szakmája van, és majdnem mindenki megszerezte a hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt. A parancsnok idén nyáron nyugdíjba készül. A családban nincs kinek átadni a stafétabotot: egy leánya van, aki pedagógusnak tanul. A tűzoltás pedig férfimunka, nők nem dől-goznak a ,,vonulás” állományban. így Varga Ferenc a beosztottjait neveli a hivatás szeretetére, helytállásra a nehéz helyzetekben. Miközben beszélgettünk, eldőlt a megyei tűzoltóverseny, melynek első helyezettje a nagykátai csapat. (ga. j.) Szonda A fővárosi Astoria Szálló melletti aluljáró közepén jól öltözött, középkorú asszony téblábol. Láthatóan keres valakit vagy valamit. Szólni akar az emberekhez, ám a tömeg szinte elérhetetlen, mindenki siet. Végre néhány lépés erejéig egy szakállas férfihoz szegődik... — Uram, legyen kedves megmondani, hogyan juthatok el a Deák térre. A megszólított félvállról veti oda: — Semmi köze hozzá. Hagyjon engem békén, nem nyilatkozom... — Azzal hirtelen leblokkol, s kerekre nyílt szemekkel mered a hölgyre. — Bocsásson meg, már azt hittem, magát is a Szonda lpsostól küldték... m. j. Turisztikai térkép a Tápióságról A Tápió vidéke nagyon jó levegőjű, aránylag tiszta környezet, amely mentes az ipari és egyéb szennyezéstől, ahol fellelhető a falusi életforma minden szépsége és nyugalma — olvasható abban az átfogó tanulmányban, amelyet a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskola munkacsoportja készített, s amelyet a napokban vehettek kézbe a megrendelők. Összefogtak a falvak Farmos, Tápióbicske, Tápiószentmárton, Tápiószőlős és Újszilvás önkormányzata ugyanis azzal bízta meg a szakembereket, hogy tárják fel a Tápió-vidéken a turizmus lehetőségeit, átfogó helyzetelemzés után dolgozzanak ki egy megvalósítható koncepciót. Eddig ilyen nem létezett: részben önálló, részben összevont általános tervekkel rendelkeztek a települések, ám azok funkciója eredendően eltér egy idegenforgalmi hasznosítási koncepció követelményeitől — tudtuk meg Veres Mihály tápiószőlősi polgármestertől, aki a tanulmány elkészítését kezdeményezte. „A felkérésnek mindenekelőtt az kölcsönöz nagy jelentőséget, hogy a hat falu önkormányzati vezetése felismerte az összefogás fontosságát, és felülemelkedett a lokálpatriotizmus korlátain. A hat település »leküzdötte« az eltérő lakosságszámból, a falvanként különböző gazdasági fejlettségi és foglalkoztatási szintből, a hasonló, de mégis más és más mentalitásból eredő elválasztó tényezőket. Farmos, Tápióbicske, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős és Újszilvás reálisan számolt azzal a ténnyel, hogy külön-külön alig rendelkeznek számottevő turisztikai vonzerővel. Abból a kevésből pedig, amely rendelkezésre áll és fejleszthető, együtt sokkal nagyobb hatékonysággal valósíthatják meg térségfejlesztő, turizmus- és környezetbarát elképzeléseiket” — szögezték le a tanulmány bevezetőjében az anyag összeállítói. Akad itt is ritkaság A dr. Csizmadia László főigazgató és dr. Fekete Mátyás főiskolai docens vezetésével működő csoport több hónapon át járta a területet, tanulmányozta a helytörténetet, hagyományokat, folklórt, az itt élő emberek életét. Tavaly novemberben az érintett önkormányzatokkal közösen kérdőíves felmérést is végeztek: a közel ezer kitöltött kérdőív egyegy család véleményét tükrözi. Figyelemmel az átlagos 3,24 fős családlétszámra, a felmérés mögött mintegy 3 ezer lakos áll, azaz a leírtakból az önkormányzatok vezetői is profitálhatnak, hisz azok jelzik a problémákat, településfejlesztési feladatokat. Az olvasó viszont megismerheti a vidéket. A farmosi Nádas-tó környékét például: a szikes, homokbuckás legelő megyei védettséget élvez. A terület növény- és állatvilága sok ritkaságot őriz még, noha egyre nehezebben képes biztosítani ezek életfeltételeit. Az anyagban sok szó esik a térség foglalkoztatási helyzetéről, amiben aligha várható egyhamar változás. A meghatározó ingázás inkább szűkül, mert a fővárosban is csökkennek a munkahelyek: nem marad más lehetőség, mint mezőgazdaság, amit viszont a falusi turizmussal érdemes kombinálni. A jó magyar ember azonban — állapította meg beszélgetésünk alkalmával dr. Csizmadia László főigazgató — addig nem vált, amíg nem ébred rá, hogy nincs más lehetősége... Hátha kedvet kapnak Pedig akad őrizni s bemutatni való érték ezen a vidéken, ami egyúttal a jobb megélhetést is elősegítené. A Tápióság még viszonylag érintetlen, tiszta táj, van itt szik és ősnádas, kocsányos tölgy, ősláp, régi házak, kúriák, templomok. Rendszeresen vannak búcsúk, vásárok, szüreti mulatságok, élhetnének a kézimunka- és hímzőkörök, ismét meghonosodhatna a lószerszámgyártás. Külön vonzereje a Tápiómenti falvaknak a termálvíz, a sok-sok vadászlehetőség, kihasználatlan a korlátlanul rendelkezésre álló túraútvonal. A tanulmány készítői külön összefoglalták célcsoportos programjavaslataikat: a táboroztatási helyeket, zenedélutánokat, disznóöléseket, az elképzelhető hagyományteremtő akciókat. Terveket adnak az image-ópítéshez, térségmarketinghez, s körbejárják az önkormányzatokra váró feladatokat. Mellékelik például azt az alapszabálymintát, amelyik a majdan megalakítandó Tápiómente Turisztikai Egyesület működési szabályzata lehetne. Az összefogás nem merülhet ki a tanulmány készíttetésében — vélekedett dr. Csizmadia László. A turisztikai koncepciót az önkormányzatok már megkapták, hamarosan nyomdába kerül az anyag, hogy szélesebb körnek módjában álljon elolvasni. Remélhetően sokan felismerik belőle saját lehetőségeiket. (tóth) Városhoz illő' külsővel A Dunakanyar egyik legszebb arculatú és hangulatú városa, egyben a hazái és külföldi turisták legkeresettebb idegenforgalmi központja is Szentendre. Az elmúlt időszakban a város vezetői és lakói a különböző fórumokon, gyűléseken, megbeszéléseken felvetették azt a gondolatot, miszerint Szentendre építészeti értékeit, műemlékeit a Fő tér és a város korabeli hangulatának megfelelően átalakítsák. Részben emiatt újították fel a központban található könyvesboltot, amely ma már méltó külsővel foglal helyet a városban. Az átalakulásról, az üzlet belső terének kialakításáról beszélgettünk Ferge Lajos üzletvezetővel, aki az ELTE népművelés— könyvtár szakán végzett, majd 14 éven át a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár munkatársa volt. A rendszerváltás után létszámcsökkentés miatt kivált az a kis csapat, mely később a Dunaparti Művelődési Házban kezdett el tevékenykedni. Ez időszak alatt került kapcsolatba a kereskedelemmel. Közben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, amely ezt a boltot is üzemeltette, csődbe ment; ez év február közepén a felújítás miatt bezárt az üzlet, majd a munkák befejezése után, április 15-én hivatalosan átadták az olvasóknak. Az itt található könyveket, színes olvasmányokat közel hárommillió forintos tételben 12 nagykereskedőtől szerezték be, tudtuk meg a szakembertől. A jelenlegi üzemeltetők a Magvető Kiadói és Kereskedelmi Kft., valamint a Láng Kiadó és Holding Rt. A betérő vendégeket hangulatos zene, kényelmes ülőberendezések és segítőkész, barátságos eladók fogadják. Mindehhez számos jó munkaerő, tervező és kivitelező kellett. Az üzletvezető külön is kiemelte Erdész László nevét, aki az Erdész Galéria vezetője; egyben ő hozta össze azt a kis csapatot, amely a műszaki, átalakítási, kivitelezői és belsőépítészeti munkálatokat végezte. Az üzlet portáját Kiss László alakította ki, a berendezést, a bútorokat Belloni Ákos tervezte és készítette el. Az építészeti és kivitelezési munkálatokat Ipacs István irányította, valamint Kocsis Józseféi Szalay András építészek közreműködése alapján valósult meg äz üzlet belső tere. A könyvesbolt ma már illeszkedik a Fő tér századeleji hangulatához, és a jelenlegi forgalommal a dolgozók és a tulajdonos is elégedettek. Az üzletben a szépirodalmi művek mellett idegen nyelvű térképek, útleírások, kazetták, CD-k, folyóiratok, különböző kártyák, könyvjelzők, Fotexfilmek, holland és orosz művészeti képeslapok, faliképek is kaphatók. Megvásárolhatók azok a művészfilmek is, amelyeket nemrég a magyar mozikban láthatott a közönség. A tulajdonos szerint a cél nemcsak az, hogy szolgálják az idegenforgalmat, hanem hogy a szentendreiek, a környékbeliek is betérjenek és vásároljanak itt. D. Cs. A turisták számára is kedvelt lehetne a tápiószőló'si Bagolyvár-kúria Vimola Károly felvétele
