Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-06 / 79. szám
II PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1994. ÁPRILIS 6.. SZERDA 13 Mi várható az ellenzéktől? Egy rendszer értékét az mutatja, kell-e félni a becsületes embernek. Csúcs László fenyegetettségéből mindenki megértheti, mit várhat a mai ellenzéktől a holnap. Benedek István Elárulták a szabad hazát ■ss#“Nem tartoztam és KjO tartozom semmi- WV lyen párthoz, de Nr mint polgármester egy dolgot tartok szem előtt, hogy azokat az erőket, amelyek a magyar nemzeti érzést és összefogást táplálják és erősítik, maximálisan támogatnom kell. Csúcs László azokat a személyeket távolította el, akik a szabad Magyarországot elárulták és elárulják. Ez kitűnik abból, hogy sok fórumon támadják és hallatják a hangjukat azok, akik még mindig az árulásnál, pocskondiázásnál, lejáratásnál tartanak. Ennek eredménye a külföldiek által is sokszor szóvá tett „magyar pesz- szimizmus”. Tiltakozom a Csúcs László személye és családja ellen irányuló nemzetellenes, agresszív fenyegetések ellen. Győri Péter polgármester Nagytarcsa Erkölcsi megújhodást! Egyik pénteken a konyhán ügyködtem, s hogy ne teljen egyoldalúan az idő, bekapcsoltam a tévé „Ablak” műsorát. Éppen egy hölgy beszélt és_ ilyenféléket mondott: „Én nem adom a gyerekemet katolikus iskolába, csakis világnézetileg semleges iskolába járatom, mert az egyházi iskolának a hatása rögtön meglátszik a gyereken.” Tisztelt hölgyem! Miért baj az, ha egy gyereken meglátszik az egyházi iskola nevelésének a hatása? Örüljön neki! Biztos értenek ott a pedagógusok a munkájukhoz! Vagy talán rosszra tanítják ott a gyereket? Netán erkölcstelenségre, istentelenségre, kötelességszegésre, embertelenségre, szeretetlenségre, léhaságra, bűnözésre...? A történelem folyamán soha nem abból származott a baj, hogy a valláserkölcsi normákhoz alkalmazkodtunk, hanem éppen abból, hogy ezeket mellőztük vagy hanyagoltuk! Meggyőződéssel állítom, hogy ebben az országban nem lesz addig se gazdasági felemelkedés, se békés jólét, jó élet, míg nem lesz végre erkölcsi megújhodás. Nincs tehát addig felemelkedés, amíg pedagógusaink nem nevelnek becsületes, lelkiismeretes, erkölcsös, dolgos magyar állampolgárokat! Az iskolákban, a pedagógusok tisztességes munkáján fog eldőlni az ország sorsa, jövője, nem is annyira a tavaszi választásokon. Másik kérdésem: mi az, hogy „világnézetileg semleges” iskola? Ilyen nincs! Mert valamilyen hitet, világnézetet mindenkinek el kell fogadnia! Vagy ateista valaki, vagy hívő. Vagy az anyagban hisz, vagy a szellemben. Vagy a szabadságban hisz valaki, vagy a végzetességben, a predesztinációban. Hit nélkül nem lehet élni! Akinek semmiféle hite, meggyőződése, elve nincs, akinek minden mindegy, aki „semleges”, ez is jó neki, meg az is, vagy semmi sem jó, az egy nihilista, gerinctelen, köpönyegforgató, jellemtelen, üres, semmi-ember. Mint Petőfi mondja: „Sehonnai bitang ember”. Ilyen emberekre nincs szükségünk! Ezek a társadalom salakja. Ilyen emberek egy országot tönkretehetnek gazdaságilag is, erkölcsileg is, és sajnos tönkre is tették, mint az elmúlt negyven év alatt, a „magyar félmúlt” „szocialista erkölcsével”!. így hát minden iskolának, minden pedagógusnak kell valamilyen világnézetének, erkölcsi meggyőződésének lennie, s kötelessége az ifjúságot is valamilyen világnézetre nevelni. Nem lehet tehát „semleges”! Mert a jövő nemzedéknek nemcsak olvasni, számolni stb. kell, hanem az életre is kell őt nevelni: hogyan éljen az emberi társadalomban, hogy maga is és embertársai is, viszony lag megelégedettek, boldogok lehessenek. Mert mindannyian egymásra vagyunk utalva. Egymás nélkül és etikai szabályok nélkül nem élhetünk. Köles Mihály Gödöllő A kórházi járat epilógusa Jfi-A Február 11 -én Kór- j ||házi busz címmel írásom jelent meg e lapban, amelyben rendszeres járatot kértem a kerepestarcsai kórház kapujáig, megjegyezve, hogy ismerem a kocsihiány kérdését. Bogáti Zoltán úr a VoHISTÓRIA Eckhart Ferenc Kossuth Lajos és a liberális eszmék ❖ I Kossuth Lajos zemplén- • megyei, evangélikus, kis- nemesi családból származott (született 1802-ben), Sárospatakon tanult jogot és a vagyontalan nemesség kedvelt pályájára, az ügyvédire lépett. Zemplénben a> megyegyűléseken már fiatalon szerepelt ellenzéki beszédekkel. Az 1832—36-i országgyűlésen mint távol levő mágnásnak a képviselője vett részt az alsó táblán. Mikor a kormány nem teljesítette a rendeknek azt a kívánságát, hQgy a tárgyalásokról cenzúra nélkül nyomtatott közlésekben számolhassanak be á közönségnek, Kossuth megkezdte az „Országgyűlési tudósítások” kiadását, előbb kőnyomatos alakjában, utóbb, amikor a sokszorosítás e módját megtiltották neki Bécsből, az országgyűlési ifjak írásában. Az őt jellemző színes stílusban és szertelen módon hangsúlyozta az egyes liberális beszédek fontosságát, a reformeszmék terjedésének nem csekély hasznára, nagy szolgálatot téve a liberális ellenzéknek, amit persze Bécs- ben izgatásnak tartottak. Az országgyűlés ideje alatt a kormány érthető politikai okokból nem férhetett közelébe, de amikor Kossuth új kéziratos „Törvényhatósági Tudósításaiban” a megyék politikai * Részletek a Magyarország története című, 1933-ban megjelent műből. életéről számolt be, amelyekben tovább folytatták a visz- szaérkező követek jelentései nyomán a reformok tárgyalását, hosszas tanakodás után elfogatták és négyévi börtönre ítélték (1837). A „jakobinusok” véres ül-' dözése évtizedekre elnyomott minden szabad politikai véleménynyilvánítást, a liberális eszméket azonban a politikai köztudatból ily eszközökkel többé kiirtani nem lehetett. A racionalizmus és a francia forradalom gondolatköréből kiinduló liberalizmus, amely az egyén teljes felszabadulását hirdeti mind állami, gazdasági és társadalmi, mind szellemi és vallási tekintetben s amelynek elnyomásával Közép-Európában hiába próbálkozott a szentszövetség rendszere, a júliusi forradalom után mindenfelé új erőre kelt. Magyarország sem volt többé a nyugati eszmeáramlatoktól elszigetelhető, s minket is elöntött az új szellemi mozgalom árja, miután az ellene emelt gátak a külső és belső nyomás alatt meglazultak. Még Mária Terézia idejében Bécsből jöttek a szellemi befolyások, Bessenyei, Kazinczy, sőt a két Kisfaludy is a bécsi szellemi életnek köszönhették a kapcsolatot a nyugattal, addig a harmincas évektől kezdve a magyar ifjúság vágyó szemmel Párizs felé nézett. Míg azelőtt csak a latin és néha a német nyelvet beszélték a műveltebbek, addig most az újabb nemzedék lázas szorgalommal tanulta az idegen nyelveket. A polgárkirályság idejében újraéled Franciaországban a nagy forradalom kultusza és a francia irodalom, de a német költészet is a liberális politika szolgálatába szegődik. A francia és a német történelmi és költészeti művekből áradnak szét a liberális eszmék nemcsak hazájukban, hanem nálunk is. Míg az apák, akik csak retorikai műveltséget kaptak az iskolában, a Corpus Jurison és a kalendáriumon kívül egyebet alig olvastak, addig fiaik már falják a forradalmi irodalmat. Az új magyar szellemi áramlatok másik kiinduló forrása a berlini egyetem volt. A protestáns iljúságnak Ferenc uralma alatt szigorúan tilos volt a német és a svájci egyetemek látogatása, ami pedig évszázadok óta éreztette hatását a hazai kulturális fejlődésen. Ezt sehogy sem pótolhatta a Bécsben felállított protestáns teológiai kar. 1835-ben azonban szabad lett Berlin is, amelynek aránylag új egyetemén ebben az időben Hegel szelleme uralkodott, a negyvenes években az ott tanuló magyar ifjaknak már állandó egyesülete munkálkodott a magyar és német szellemi kapcsolatok élénkítésén. A külföldi utazás sem volt többé csak a vagyonos főurak privilégiuma. Alig akad már jobbnevű író és politikus, aki ne ismerné a külföldet s ott jártában ne hasonlítaná össze szomorúan a külföldi viszonyokkal az otthoniak elmaradottságát. A fejlődő technika, nálunk a gőzhajó, nyugaton meg már a vasút, könnyebbé téve az utazást, közelebb hozta egymáshoz az országokat. A külföldet megjárt ifjú itthon is csak azokat a könyveket és újságokat olvassa, amelyek az idegen szellemet lehelik és azok eszméit itthon tovább terjeszti, így jött létre elsősorban a fiatalabb nemzedékben olyan liberális reformokra vágyó hangulat, amely a politikai életben is egyre erősebben érvényesült. Az üldözésekkel, perekkel a kormány céljának éppen ellenkezőjét érte el. Az 1839-ben újra egybehívott országgyűlésen már nemcsak a tekintélyes tagokkal, mint Bezerédy István és Klauzál Gábor, megerősödött, de még mindig kisebbségben lévő liberális ellenzék kívánta Deák Ferenc vezetése alatt a reformokat, hanem a konzervatívok sem zárkózhattak el előlük. Pártjuk, a korán elhalálozott nagytehetségű Dessewffy Aurél gróf vezetése alatt, belátta szükségüket, de Széchenyi tanácsát követve, cs^k a kormánnyal egyetértésben gondolt megvalósításukra. lánbusztól válaszolt és érvei közt első helyen volt a kocsihiány. Azután A kórházi dolgozók érdekében címmel levelet írt Schalkház Miklósné Gödöllőről, s ebben a Volán válaszát nem fogadta el, a harmadik oldalra, a kórházi dolgozók érdekeire hivatkozva. Egyetért azzal, hogy önálló kórházi járatokra nincs szükség, de kéri, hogy az arra járók térjenek be a kórházhoz. Továbbra is állítom: a kórházkapuig járó buszra szükség van, akár kórházi, akár ide betérő buszról van szó, az utasnak mindegy. Csak ne kelljen a HÉV-től az aluljárón át gyalogolnia. Hiszen ezért járat a BKV a kórház kapujáig kék buszt. Epilógus: már a lapban olvastam a híradást arról, hogy a kórház vezetősége és a Volán megegyezett járatok indításában és bővítésében. Csak minél többet állítsanak be! Biztosan nem lesz kihasználatlan. Fazekas Mátyás Veresegyház ki együttműködés reményében Tisztelt Szerkesztőség! Megköszönjük segítségüket Katona Tamás képviselőjelölt Hírlevelének ügyében. A félreértések tisztázása érdekében kérjük az alábbiak közzétételét: I. sz. postahivatal vezetőjének GÖD Tisztelt Asszonyom! Hiszek és bízom abban, hogy nem túl szerencsés megismerkedésünk a kölcsönös jóindulat hatására pozitív együttműködésként folytatódik. Sajnálom, hogy a nyomda az önök irányítószámára nem közvetlenül küldte a terjesztendő Hírlevelet, ugyanakkor mivel helyettese határozottan állította, hogy látta és ki- hordták azokat, kénytelen voltam ennek utánajárni és a tényeket rögzíteni. Semmiképpen nem kívánunk önöknek kellemetlenséget, netán hátrányt okozni munkahelyükön, de ez ellen önök tudnak legtöbbet tenni azzal, hogy munkájuk során precízen ügyelnek a pártatlanságra és korrektségre. Ha ezt tapasztaljuk a továbbiak során, bennünk megvan a jó szándék az önök sokszor nehéz munkájának elismerésére és köszönetére. Kérem, szíveskedjék soraimat munkatársaival is megismertetni. Őszinte tisztelettel Deák Zoltán az MDF gödi szervezetének elnöke Az ellenzéknek már a felső táblán is volt pártja, amelyet a nagyvagyonú, lovagias gondolkozású, ekkor 34 éves gróf Batthyány Lajos vezetett. A tehetségtelen Lajos főherceg vezetése alatt működő „államkonferencia” oktalansága, a központi kormányszékek kicsinyeskedő határozatlansága, az osztrák bürokrácia renyhe hanyagsága volt az okozója annak, hogy a reformok ügyében a konzervatívokkal sem jött létre idejében megállapodás. Miután az ellenzék a minden jogfelfogás ellenére elítéltek szabadonbocsátását elérte, csak az adóssági ügyekben voft a jogszolgáltatás" bizonytalanságának véget vető váltótörvény, az úrbéri törvények bizonyos javítása, így a jobbány * birtokképességének kimondása, voltak az 1840. évi országgyűlés eredményei. (Folytatjuk) Az isaszegi csata A szabadságharc egyik jelentős ütközete volt az Lsa- szegi csata, a honvédség nagy tavaszi győzelmi sorozatának fontos állomása. Március végére befejeződött a csapatok összevonása, 31-én Görgey vette át a főparancsnokságot A haditervet Klapka dolgozta ki. A honvédség április 2-án győzött Hatvannál, 4-én Tá- pióbicskénél. Az osztrákok ekkor átcsoportosították haderejüket úgy, hogy /'estet és Vácot egyaránt fedezhessék. Az isaszegi csata 1849. április 6-án délután egy órakor kezdődött. Az előnyomuió 1. és III. hadtestet a tartalékba helyezett III. követte, a VII. hadtest pedig Hatvan irányából nyomult előre. Az Isaszeg melletti Királyerdő birtokáért bontakozott ki a csata első része. Veszélyes helyzet alakult ki, amikor Klapka hadteste megingott, katonái hátrálni kezdtek és Damjanich egysége háromszoros túlerővel szemben harcolt A hátráló honvédeket Görgey- nek személyes fellépésével sikerült megállítani, így helyreállt az egyensúly. Délután a császári lovasság indított rohamot a honvédek ellen, ezt azonban a magyar tüzérség megállította, illetve Nagysándor József huszárszázadai éléri szétszórta a hátráló osztrákokat. A harc még késő este is tartott csak ekkor vették be a honvédek gyilkos szuronyrohammal az égő Isaszeget. Az ütközetben mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett, 1000-1000 fő volt az elesettek száma. A magyar sereg győzelme miatt Windischgrötz másnap kivonta csapatait Gödöllőről. Pogány György
