Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-28 / 98. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1994. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK Gyermekéleteket mentenek Egységes vakcina Körülbelül háromszázmilló dollárba kerülne, hogy öt éven belül olyan új oltóanyagot ál­lítsanak elő, amellyel a gyer­mek védetté válhat valmennyi gyermekbetegséggel szemben — hangzott el a védőoltással a gyermekekért elnevezésű szervezet washingtoni kollok­viumán. Az Egyesült Államokban je­lenleg tizenhét oltás szükséges ahhoz, hogy a gyermek védet­té váljék a kilenc legfőbb be­tegséggel szemben. A diftéria és a tetanusz elleni oltás ugyanis külön-külön négy­négy adagból áll. Ezzel ma­gyarázható, hogy a két év alat­ti kis amerikaiaknak miért csak a 44 százaléka rendelke­zik oltással. (Arányuk egyéb­ként 87 százalékos az ötéve­sek körében.) A Rockefeller-alapítvány- nak, az ENSZ gyermekalapjá­nak (UNICEF), a Világbank­nak és az Egészségügyi Világ- szervezetnek a képviselőit tö­mörítő csoport szerint az új vakcinát tablettában, nem pe­dig injekcióban adnák, hogy még a fecskendő által okozha­tó fertőzés lehetőségét is kikü­szöböljék. Ahhoz, hogy valóban haté­konnyá váljék, meg kell olda­ni még az oltóanyag hűtését. Nem mindennapi feladat a „harmadik világban”. ígéretes kutatásokat folytat ezzel kap­csolatban a francia Pasteur In­tézet — tűnt ki a kollokviu­mon. Karl Simpson független tudós és Radu Crainic, a Pas­teur Intézet kutatóorvosa ne­héz víz alkalmazásával változ­tatta ellenállóvá a gyermekbé­nulás elleni oltóanyagot a hő­séggel szemben. Megállapítot­ták, hogy az eljárásukkal ké­szült oltóanyag húszszázalé­kos aktivitású marad akkor is, ha egy héten át 42 fokos hő­mérsékleten tartják. (A jelen­leg kapható készítmények ha­tásfoka 0,01 százalékos.) Az új védőoltás a kereske­delmi forgalmazás stádiumá­ban tart. Mint Philip Russell, a John Hopkins Egyetem profesz- szora mondta, a tudósok vagy harminc éve foglalkoztak az­zal, hogyan tehetik ellenállóvá az oltóanyagot a rendkívül ma­gas hőmérséklettel szemben. * Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) 1990-ben arról tett közzé jelentést, hogy a Földün­kön élő gyermekek 80 százalé­ka részesült diftéria, tetanusz, tüdőbaj, gyermekbénulás, rube­ola és szamárköhögés elleni vé­dőoltásban, s ezzel évente há­rommillió gyermek életét men­tik meg. Számuk nyolcmillió­ra emelkedhetne, ha a mara­dék húsz százalékkal együtt az új védőoltásban részesül­hetnének. A súlyos gyermek­megbetegedések számát pedig egymilliárddal csökkenthet­nék. Azonosították a Hepatitisz C vírust Egy japán kutatócsoportnak a világon első ízben sikerült azonosítania a Hepatitisz C vírust. A Reuter által közölt tudományos erdményt részle­tesen a brit Journal of Gene­ral Virology című lapban te­szik közzé. Mostanáig a vírust magát nem sikerült kimutatni, csu­pán 1988-ban egy amerikai kutatóorvos a DNS örökítő­anyagában fedezte fel jelenlé­tét. A japán orvosok le is fény­képezték a vírust, amely a fer­tőződéstől számított több évti­zed múlva a betegeknél halá­los kimenetelű májbetegséget is okozhat. A természet kalendáriuma Április — tavaszhó Áprilisban álló- és folyóvize­ink is egyre jobban felmeleg­szenek. Ezt jelzi, hogy mind több halfajunk kezd szaporod­ni. Nagyobb folyóinkban és a Balatonban él a garda, amely a víz felszíni rétegeiben lebe­gő szervezeteket és a vízbe hullott rovarokat fogyasztja. Áprilisban kezd ívni a homo­kos mederrészeken, vagy a fi­nom levelű vízi növények kö­zött. Ebben a hónapban kezd ívni a lápi póc, a dunai galóca, az ingola, a bodorka és a csík­halak egy része mellett a ke- csege is. Sík vidékeinken mindenütt gyakori a vörös hasú unka. Bőre szúrós, kellemetlen sza­gú váladékot termel. Ha megri­asztják és képtelen elmenekül­ni, halottnak tetteti magát. Bár tavasztól őszig vízben él, télire mégis szárazföldi lyukakba, kövek alá húzódik, ahonnan április elején bújik elő. Április a varangyos békák nászidőszaka, ebben a hónap­ban rakják le petéiket. Hegyvidéki patakok men­tén április közepétől kezdődik a fekete és sárga színezetű fol­tos szalamandrák násza. Ápri­lis végén másznak elő az egyik legkésőbb ébredő bé­kánknak, a zöld levelibékának az egyedei. Hüllőink jelentős része is előjön április folyamán. A leg­korábban előmászó fürgegyík után április elején már látha­tunk zöldgyíkot, amely a hazai gyíkok közül a legnagyobb ter­metű. Áprilisban tovább folytató­dik a tavaszi madárvonulás, sőt ez a hónap a csúcsidőszak, miközben északi vendégeink fokozatosan eltűnnek. A legko­rábban érkező füsti fecskéket követik a parti- majd a molnár- fecskék csapatai is, és benépe­sítik tavalyi telepeiket. Ebben a hónapban érkezik a ritka gó­lyatöcs és gulipán mellett a vi­szonylag későn érkező kis kó­csag is. A vizek melletti náda­sokból felcsendül a nádirigó jól ismert, igen jellegzetes „ka- ra-kara-ki-ki-ki-ker-ker” hang­ja, amelyet nemcsak nappal, hanem éjjel is hallat. A ké­sőbb érkező poszáták mellett megjelennek a fülemülék is. A megfigyelések szerint a hímek néhány nappal előbb érkez­nek, majd rögtön területet fog­lalnak és gyönyörű hangjukat hallatva várják a tojókat. Á hó­nap vége felé a legtöbb vonuló madárfajunk megérkezik. A megérkező madarakra óriá­si feladat vár, hiszen területfogla­lás, párválasztás, fészekrakás mellett az utódok felnevelése is hátravan még. Ráadásul igyekez­niük kell, mert ehhez az óriási feladathoz csak néhány hónap áll rendelkezésre. Arról nem is beszélve, hogy jó néhány madár­faj évente többször is költ. A ko­rán érkező és költeni kezdő fa­jok ebben a hónapban már fióká­ikat etetik. így etető seregélye­ket, kék- és széncinegéket is lát­hatunk. Fiókái vannak a márci­us végén költeni kezdő bíbicnek is. Ám fiókái, amelyek fészekha- gyóak, néhány napos korukban elhagyják a fészket és szétszéled­nek a környéken. Molnárfecske A kfzöldült erdők, mezők jelentős táplálékot biztosíta­nak a növényevő emlősök­nek. A növényeket fogyasz­tó rovarvilág pedig rovare­vő emlőseinknek nyújt táplá­lékot. Esti sétáinkon ismét találkozhatunk közismert ro­varevőnkkel, a sünnel. A hónap folyamán vedle- nek a vaddisznók, szarva­sok. Téli bundájukat mintha éhes molylepkék serege rág­ta volna meg. Az öreg szar­vasbikák agancsa ugyan még barkás, de már tekinté­lyes méretű és súlyú lehet. Néhány tavalyi bika ebben a hónapban is tavalyi agan­csát hordja. Andrési Pál A természet ajándéka is Százötven centiméter a Velencei-tó vízszintje Olcsóbb LPG-t behozni Gázzal hajtott Ladák a környezetvédelemért Tíz hónap alatt több mint dup­lájára nőtt, s elérte a 150 centi­métert a Velencei-tó vízszint­je. Mint Szabó Mátyás, a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság vzetője az MTI érdeklő­désére elmondta: tavaly július óta 5,8 millió köbméternyi karsztvizet engedtek a tóba. A vízszint növekedésének mint­egy harmada a mesterséges vízpótlás eredménye, a többi a természet ajándéka. A vártnál gyorsabb vízszintnövekedés el­lenére sem állítják le azonban a vízpótlást, egyelőre továbbra is napi 20 ezer köbméter vizet vezetnek a tóba. A jelenlegi másfél méteres vízszint nem­csak a rövidesen kezdődő nyá­ri idegenforgalom számára kedvező, hatására valósággal újjáéledt a tó növényzete, élővilága is. Ősztől egyébként megkez­dik a Velencei-tó alacsony vízállásának növelésére ko­rábban leengedett pátkai és zámolyi tározótavak feltölté­sét is. A szakemberek vélemé­nye szerint 1—2 éven belül ismét lesz víztükör a most száraz, illetve pocsolyás med­rek helyén. Elképzelhető, hogy a korábban valóságos horgászparadicsomnak számí­tó pátkai tavat ismét betelepí­tik hallal. Arra azonban csak azzal a feltétellel adnak enge­délyt a vízügyesek, ha a hor­gászatot alárendelik a víz­szintszabályozásnak. Fontos,, hogy egy ország jó nemzeti energiamérleg­gel rendelkezzék, mivel a gépjárművek száma gyor­san növekszik, s a kőolaj importja is ugyanígy nő. A kőolaj finomítási eljárá­sa során az LPG-t mellék- termékként nyeri, ennél­fogva az viszonylag ol­csó. Elégetése helyett, ami a világban még min­dig elterjedt dolog, böl- csebb azt gépjármű-üzem­anyagként felhasználni. Ha egy országnak meg­van a földgázellátása, ak­kor is fel lehet használni az LPG-t. Minél keve­sebb kőolajat kell egy or­szágnak behoznia, annál kedvezőbb ez nemzeti ke­reskedelmi mérlegére néz­ve. Ezenkívül olcsóbb LPG-t importálni, mint kőolajat vagy benzint. Ezeket a rendszereket a II. világháború után az amerikaiak vezették be Hollandiában. Az akkor még kis amszterdami re­pülőtéren az első vontató járműveket és generátoro­kat LPG-rendszerekkel szerelték fel. Az LPG ér­tékesítésének fokozása ér­dekében amerikai és olasz rendszereket hoztak be. Abból a tényből, hogy az LPG-t a repülőte­reken is bevezették, arra lehetett következtetni, hogy ezek a rendszerek már akkor biztonságosab­bak voltak, mint a benzi­nes rendszerek. Napjaink­ban a benzintartályok már zárt rendszert alkot­nak, de ez akkor koránt­sem volt így. Az LPG- rendszerek a biztonság szempontjából már akkor előbbre tartottak. Az LPG számos, na­gyon könnyű szénhidro­gén kombinációja. Főleg propánból és butánból áll. Ezek aránya országon­ként és az év különböző időszakaira vetítve is vál­tozó. Az 1960-as és ’70-es években LPG-vel elért emissziós eredmé­nyek sokkal jobbak vol­tak, mint a benzinnel elér­tek. A kipufogógáznak ak­koriban Európában tör­tént törvényi szabályozá­sának bevezetése óta sok eredményt értek el a sze­mélygépkocsik kipufogó­gáz-kibocsátásának csök­kentését illetően. A szabályozott és nem szabályozott rendszerek­kel kapcsolatos tanulmá­nyok eredményei azt mu­tatják, hogy a kipufogó­emissziós eredmények, amelyeket gáznemű üzem­anyagokkal értek el, még mindig jobbak, mint a benzin esetében. Az LPG (propán-bután) -autógázas Ladák értékesí­tése, illetve sorozatátalakí­tása újabb lépcsőfok a HungaroLada környezet- védelmi programjában. A Ladáknak e változatairól és az új lehetőség kihasz­nálásáról a későbbiekben számolunk be lapunkban. Simon Andrea Abonyi természetjárók Irány: a két torony Az országos, illetve a megyei természetbarát-szövetségek rendezvényein kívül a turista­egyesületek, szakosztályok is gazdag programról gondoskod­nak. Az abonyiak a hétvégén, pontosabban április 30-án, szombaton rendezik — immár harmadszor — „Két torony” el­nevezésű teljesítménytúrájukat. Az Abony-Tápiószőlős-Tá- piószele-Újszilvás-Abony 50 kilométer hosszú út szép tája­kon, erdőkön, s a Tápió gátján vezet. Bizonyára a helyiek kö­zül is sokan vágnak neki a táv­nak, hiszen, mint hallottuk, igyekeznek minél több kirán­dulási lehetőséget kihasználni. A szintidő: 12 óra. Az 1981 -ben alakult, a helyi sportkörtől független, s nevé­ben a város jelképét is haszná­ló Két torony ATE 44 tagot számlál. Vezetőjük, Nagy Sán­domé. A legidősebb tag az 56 éves Nagy István, a legújabb a 8 esztendős Mucsi Péter. Éven­te 20-25 kiránduláson vesznek rsézt, ennek fele teljesítménytú­ra. Nyaranta vándortábort is szerveznek. Idén augusztusban a Zempléni-hegységben ütnek tanyát, innen indulnak a kör­nyék nevezetességeinek megis­merésére. Az abonyiak rekordere Brez- nai Gyula, aki valamennyi tel­jesítménytúrán részt vett, 2600 kilométert hagyott maga mö­gött. Az egyesület nem csupán az igazolt turistákat foglalkoz­tatja. A március 15-ei abonyi városismereti versenyen nyolc csapat közül a Somogyi Általá­nos Iskola együttese volt a leg­jobb. Martfűi kiránduláson ki vül, április derekán a Mátrá­ban, Kékesen is jártak. (Reitter) Őzbak a babati vadaskertben László Lilla tollrajza

Next

/
Thumbnails
Contents