Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-27 / 97. szám
I PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. ÁPRILIS 27., SZERDA 7 Forintos hírek Az év első negyedében tovább növekedett a gazdálkodó szervezetek száma: januárban 1595, februárban 1846, márciusban 1258 jogi személyiségű gazdasági szervezetet alakítottak. A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből az is kitűnik, hogy az év első három hónapjában 477 cég szűnt meg, ezek közül 39-et számoltak fel, 144 véglegesen beszüntette tevékenységét és 294 más gazdálkodási formában működik tovább. Együttműködési megállapodás jött létre a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat és a Berlini Közlekedési és Kommunális Vállalatok között. Ennek alapján a köztisztítás és a hulladék-ártalmatlanítás területén hasonló gondokkal küszködő két főváros kommunális vállalata rendszeres szakember-, illetve tapasztalat- cserét tervez. A Mezőbank Rt. 7,9 milliárd forintos veszteséggel zárta az 1993-as évet. A pénzintézet a veszteséggel csaknem megegyező mértékben képzett céltartalékot azok után a hitelek után, melyeket a visszafizetés bizonytalanságai miatt a jogszabályok alapján „minősíteni” kellett. Az utolsó pillanatokig is folynak az egyeztetések az Állami Vagyonkezelő Rt., a Pénzügyminisztérium és az egyéb illetékes szervek között arról, hogy a közelgő banki közgyűléseken pontosan miként kerüljön sor a bankok feltőkésítésére. Az első negyedévben több mint 10 százalékkal csökkent a lakossági turistavaluta iránti igény. A Magyar Nemzeti Bankban elmondták, hogy március végéig 78 millió dollárt adtak el lakossági valutalapra, míg tavaly a hasonló időszakban 87,5 milliót. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Növekszik a behozott gépjárművek száma Mind a haszonjárművek, mind a személygépkocsik és terepjárók behozatala növekedett az év első negyedében az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest — tudhatjuk meg abból a tájékoztatóból, amelyet a Magyar Gépjármű- importőrök Egyesülete (MGE) készítette. (Az egyesületnek a Suzuki nem tagja, ezért az összeállításban ez a márka nem szerepel.) A növekedés különösen a személygépkocsik és a terepjárók esetében jelentős: 15 százalékos, a haszonjárműveknél alacsonyabb, „csak” négy százalékos. Ez utóbbi kategóriánál a 2,5 tonna feletti súlyúak a népszerűbbek, az év első negyedében 1759 lelt gazdára az MGE közvetítésével. A könnyebb haszonjárművek behozatala némileg csökkent az előző év hasonló időszakához képest. 352 járművel az Opel a legnépszerűbb, ám a legnagyobb növekedést a Skoda tudhatja a magáénak 770 százalékkal. A személygépkocsik és a terepjárók között szintén az Opel a legnépszerűbb. A 14 470 behozott jármű közül 4188 ilyen fajtájú. Az Opelt a Lada követi (3965), majd a Volkswagen (1411). Legjelentősebben viszont a Seat behozatala növekedett (79 százalékkal), majd a Volswagen (75 százalék) és az Audi (65 százalék) következik. (hardi) Országos juhászverseny Hódmezővásárhelyen A törteli juhász nem ad el jerkét Kevesen tudják, hogy a karcagi juhászok birkapörkölt- je különleges módon készül. Az első lábszárakat levágják, majd a szőr lepör- zsölése, levakarása után a bogrács aljába teszik. Mellékerül a koponya, amit szintén alapos előkészítésnek vetnek alá: kettévágják, a bennelévő agy velőt jól felfűszerezik, majd vékony dróttal vagy erős zsineggel összekötözik a két féltekét. A bogrács alján rotyogva ez a kollekció összetéveszthetetlenül pikáns ízt kölcsönöz a karcagi birkapörköltnek. Ez persze nem több mint egy ínyencek által nyilvántartott ételrecept. Igazán érdekesség a számomra akkor vált, amikor Kunkovács László, a máig élő múltat dokumentáló fotóművész hozzátette: a Kazahsztán pusztáin élő pásztorok ugyanígy főzik a birkapörköltet. Ez ugyanis — a számos egyéb hasonlóság társaságában — egyszerre valószínűsíti a magyarság ázsiai eredetét, és hogy népünk egyik legősibb foglalkozása éppen a juhászat. Vajon vannak-e esélyei ennek az ősi foglalkozásnak arra, hogy művelői fönntartsák és virágoztas- sák az egyre városiasodó élet körülményei között? Egyebek mellett erre a kérdésre igyekszik feleletet adni a Szent György-napi országos juhászverseny, amelyet az elmúlt hét vasárnapján immár tizedszer rendeztek meg, ezúttal Hódmezővásárhelyen. Az évről évre ismétlődő rendezvény céljai változatlanok: a hazai juhászat fejlesztése, elsősorban az ősi hagyományok ápolásának és a szakmai továbbképzésnek különféle eszközeivel. Az események középpontjában természetesen a juhászverseny állt. A felnőtt és ifjúsági kategóriában indulók sikeres szereplésének föltétele az alapvető állategészségügyi, élettani, szaporodásbiológiai, takarmányozási tudnivalók, továbbá a legelő növényfajtáinak, a gyapjúfajtáknak az ismerete volt. A gyakorlati vetélkedés műfajai között szerepelt a körmözés, a kor- illetve súlybecslés, a gyapjúnyírás, valamint a saját kutyák ido- mítottságának bemutatása. A vetélkedő juhászok mutatványait több ezer érdeklődő kísérte figyelemmel. Ez önmagában is igazolta — nem halódó mesterség a juhászat! Mindezt aláhúzta az az óriási forgalom, amely a Kaposvári Húsipari Vállalat termékeit árusító sátor előtt folyt: mázsaszámra vitték a füstölt birkacombot, a birkahúsból készült szalámit és a frissensültet, mustárral vagy lilahagymával tálalt húsgombócokat, amelyek sokak véleménye szerint fölülmúlják a legfelkapottabb hamburgerek ízét, miközben a negyedébe kerülnek. A hosszú évekig válsággal küszködő ágazat biztató jövőjéről árulkodott az is, hogy a gyönyörű kosokat felvonultató Sebők Mihály törteli juhásztól hiába rendelt valaki ötven jerkét azonnali szállításra. Mint mondta, legföljebb augusztus végén tudna szállítani, mert mindennél fontosabb célja most a saját állományának fejlesztése. Törekvése — Medgyasz- szai Lászlónak, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárának elmondása szerint — egybeesik a kormányzatéval. Ennek egyik bizonyítékául közölte a jelenlévőkkel, hogy néhány nappal ezelőtt véglegesen eldőlt: a törzstenyésztésből származó jerkék tenyésztésbe állítói darabonként háromezer forintos állami támogatást kapnak és számos egyéb intézkedéssel is igyekeznek segíteni a hazai juhállomány minőségi fejlesztését. Káposztás János Újabb félezer családi ház kap földgázt Kocsér Körösre kapcsol Április közepéig újabb 53 utcában 514 család földgázbekötési kérelmét hagyta jóvá a nagykőrösi polgár- mesteri hivatal. A Tigáznál, valamint a bányaműszaki felügyelőségnél napokon belül befejeződik a vezetékek építésének engedélyezési eljárása, s ezt követően, a tervek szerint május 9-én megkezdődhet a várost délről övező, nagy körvezetéknek a kivitelezése — tájékoztatta lapunkat Orczy László, a polgármesteri hivatal tanácsosa. A munkakezdés időpontjának jelentősége van, ugyanis május 9-ére és 10-ére ütemezte a földgázszolgáltató a városi hálózat 5 évenként esedékes általános karbantartását. A gázszolgáltatás kétnapos szünetét kihasználva építik meg a Kossuth és Hunyadi utcák közötti vezetékcsatlakozót, valamint a városi földgázellátó rendszert mentesítő konzervgyári leágazást is. Azok az igénylők, akiknek április 15-éig elfogadta jelentkezését a hivatal, okkal számíthatnak arra, hogy az idei őszi fűtési idény kezr detére eljut otthonaikba a földgáz — jelezte Orczy László. Az ezután beadott kérelmek teljesítését az engedélyezési eljárás hosszadalmassága miatt már nem meri vállalni felelősséggel a kivitelező. Arra azonban ígéretet tett, hogy július elején, amennyiben a folyamatban levő építkezés állása lehetővé teszi, hozzálátnak a későbbre ütemezett hálózati szakaszok építéséhez, de azok „élőre” kötése majd csak a ’95-ös év elején várható. Nagykőrösön néhány héttel ezelőtt adták át hivatalosan az új földgázfogadó-elosztó állomást. Az óránként 20 ezer köbméter kapacitású létesítmény nem csak a város zavartalan ellátását biztosítja, de műszakilag lehetővé tette a két szomszédos községnek, Kocsémak és Csemőnek a körösi hálózatra való csatlakozását is. Kocsér óránként 800 köbméter földgázra tart igényt, amit a leendő Vadas utcai 160-as kiágazáson keresztül kap meg, teljesítve egyben a hosszú utca lakóinak földgázigényét is. A községek kérelmét várhatóan az április 27-i testületi ülésen hagyják jóvá. Egyelőre nem tudni még, hogy mikor kerül sor a Ceglédi útnak a Toldi iskola és a Bonduelle konzervgyár közötti szakaszán, valamint a Galamb utcában a föld- gázvezeték lefektetésére. Értesüléseink szerint a Bondu- elle cég, ha megkapja a fejlesztési hitelt, akkor már ebben az évben ráköt a városi hálózatra. Rosszabbik esetben jövőre, saját erőből építi meg a kérdéses szakaszt, amelyre a környékbeliek is csatlakozhatnak majd. Miklay Jenő Jól telelt a gabona Van, aki szerződött — van, aki kivár S A magángazdaságok életre segítésének, egyáltalán az ország termőföldjének hatékonyabb művelése érdekében legfontosabb feltétel a termelőszövetkezeti földtulajdonok megszűntetése volt. Ma már a tapasztalatok is mutatják, hogy mindez nem mond ellent az új típusú szövetkezeti formák kialakulásának, hiszen a magántulajdonba került földek egy része a bérleti rendszernek alapját vetette meg. Nagykőrösön és környékén a szép számmal létrejött vagy mostanában bontakozó magángazdaság mellett nem kevés az a földbirtok, amelyet a talpalatnyi földtulajdon nélkül maradt szövetkezetek használatába adnak. A helyi Toldi Szövetkezet őszi gabona termesztéséhez több mint ezer, a tavasziak számára pedig úgy 700 hektár körüli területet tudott ily módon egybefogva művelésbe vonni. Az ide vonatkozó törvény értelmében a tulajdonosokkal szerződést köt a gazdaság. Az öt évre szóló bérlet esetén a jó termőképességű föld használatáért 20, az ennél gyengébb adottságú birtok után 18, illetve 16 kilogramm búza árát fizeti aranykoronánként. A haszonbér nagyjából hasonló mértékű másfelé is. Nyilvánvaló, hogy ez a fizetség alig több a semminél, de nem kétséges, hogy a földhasználati igény fokozódásával a kereslet-kínálat törvénye szerint a kialkudott járandóság növekszik majd. Ebben a gazdaságban az ősszel még bizonytalannak látszott, jut-e ma is jelentős állatállománya számára takarmánytermő terület. Nos, azóta csaknem 130 hektár lucernást adtak a tulajdonosok a Toldi használatába, de remény van arra is, hogy a silótakarmány termeléséhez szükséges 500-600 hektár föld bérlésére is szerződést tudnak kötni — hallottunk Zatykó Gézától, a gazdaság ágazatvezetőjétől. A művelésre társult, vagy teljesen önállóan dolgozó magángazdálkodók főként a kenyér-, és takarmánygabona termesztésére vállalkoztak az idén. Vete- ményeik jól teleltek, a bőséges tavaszi csapadék — a térségben csaknem 140 milliméter hullott eddig — ugyancsak nagy hasznára vált a növényeknek. Bőséges termés ígérkezik, főként ott, ahol kellő mennyiségű tápanyagot tudtak a kalászosok talajába juttatni. A szemesek értékesítésére részben leszerződtek a gabonaforgalmi cégekkel, de többen a gabonapiacnak a legkedvezőbb ajánlatait váiják meg az eladással. A főfájást talán csak a majdani termés szárítása, tárolása okozza a körösi gazdáknak, de szívós akarásukat ismerve biztosra vehető, hogy Péter- Pál napjáig ezt a gondot is kipipálják. M. J. A walesi herceg Kecskeméten Inkubátorház vállalkozóknak A walesi herceg négy év után ismét látogatást tesz Magyar- országon. A herceg ma részt vesz azon a nemzetközi szim-. póziumon, melyet az általa alapított Üzleti Vezetők Fóruma szervez magyar és külföldi üzletemberek számára. Csütörtökön Göncz Árpád köztársasági elnök társaságában Károly herceg felavatja a Kecskeméten létesült vállalkozói Inkubátorházat — mondta el a tegnap tartott sajtótájékoztatón Robert Davies, az Üzleti Vezetők Fóruma vezetője. A fórumot 1990 februárjában hozta létre Károly brit trónörökös azzal a céllal, hogy a tagok együttműködjenek a vállalatok társadalmi szerepvállalása érdekében. A szerdai budapesti szimpóziumon, melyen 130 közép-kelet-európai és multinacionális cég képviselteti magát, az egyik legfontosabb témakör az lesz: mikent tehetnének többet a vállalkozások a társadalom általános fejlődéséért, különös tekintettel régiónk gazdasági átalakulására. A fórum megrendezésére a Gallup Hungary felmérést készített Magyarországon, melyből kiderült: a megkérdezettek 68 százaléka egyértelműen a privatizációs folyamat folytatása és a magánvállalkozások fejlesztése mellett foglalt állást. A felmérés résztvevőinek 49 százaléka értett egyet azzal, hogy az üzleti vezetők, mint állampolgárok felelősséggel tartoznak a társadalom iránt, de — a megkérdezettek 73 százaléka állította — nem fordítanak erre elég figyelmet.
