Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-26 / 96. szám

% PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1994. ÁPRILIS 26., KEDD 5 Fiatal KDNP-sek kritikája a politikáról Millecentenáriumi nemzeti program Alkalom a középtávú országfejlesztésre „A ma éló' magyarság elótt a következő' kérdés és dönté­si helyzet van: a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmá­ból — kihasználva az évforduló és a jelenkor adta lehe­tőségeket — képes-e a megemlékezésen kívül olyan ma­radandó produktumokra és Magyarország lehetséges regionális pénzügyi, gazdasági, kulturális, idegenforgal­mi »meetingpoint« szerepének elfoglalására, mint ami­re ma igény van. Mely igény pontosabban véve abból áll, hogy ne csak a millenniumi létesítmények, produk­ciók felújítására és emlékünnepségekre, az expóra kor­látozódjék a millecentenárium, hanem a nemzet és a magyarság összefogása által a ma élő magyar társada­lom életkörülményeit javító, tartós produktumok, fej­lesztések valósuljanak meg, és hogy ezek miatt a száz év múlva élő magyarok úgy tekinthessenek majd vissza erre a generációra, mint akik elődeikhez és az évfordu­lóhoz méltó módon emlékeztek meg a honfoglalásról, felhasználva az alkalmat az ország középtávú fejleszté­sére.” Milyen szerepet vállaljanak a fiatalok a közéletben? Erről rendezett vitaestet és fórumot a napokban az Ifjúsági Keresz­ténydemokrata Unió a KDNP- székházban. Bencze Lóránt, a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főisko­la igazgatója vendégelőadó­ként néhány tézist sorakozta­tott fel. A professzor egyebek között hangsúlyozta: tapaszta­lata szerint az ifjúságnak rend­kívül csekély a kudarctűrő ké­pessége, s ezen feltétlenül javí­tani kellene. A konfliktusokat nem szabad elrejteni, illetve megkerülni — tette hozzá, mert az nem a demokrácia jel­lemzője. Csak a tudatlan em­ber magabiztos, az ostobaság önelégült, és a műveletlenség fölényes — figyelmeztette a fiatalokat az igazgató. Kiemel­te: az ifjúságnak az általános pénzügyi, közgazdasági és jogi ismeretek megszerzésére is egyre nagyobb gondot kelle­ne fordítania, mivel mindezek ma már a műveltség részét ké- pézik. Ifj. Hölvényi György, a KDNP képviselőjelöltje a konkrét valóságból kiinduló problémákra kereste a választ. Előadásában kifejtette: a szoci­ális kérdések megoldása — a munkanélküliség kezelése és a fiatalok lakáshoz juttatásának lehetősége — nélkül nem lehet felelősséggel ifjúságpolitikáról beszélni. Elsősorban a vidéki, a regionális, tartós munkanél­küliséget kell sürgősen csök­kenteni, mert ott a legnagyobb az elkeseredettség. Magyaror­szág nemcsak Budapestből áll, Az egészséget nem veszélyez­tető, biztonságos munkavég­zés feltételeinek megteremté­se, a dolgozók saját maguk iránt érzett felelősségével össz­hangban, a munkáltatók köte­lessége — jelentette ki Berta László, az Országos Munka- biztonsági és Munkaügyi Főfe­lügyelőség Pest Megyei Fel­ügyelőségének igazgatója azon a tanácskozáson, amelyet Érden rendeztek meg a Benta- völgye Szövetkezetben. Ebben a városban és a környező tele­püléseken működő gazdasági szervezetek munkavédelmi, termelésirányító szakemberei összegezték a január 1-jén ha­tályba lépett munkavédelmi törvény eddigi tapasztalatait, valamint eszmét cseréltek egyes vitás kérdésekről is. A törvényt tavaly ősszel, egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés, s fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy olyan időszak­ban került a parlament elé, amikor számos más, nagy horderejű javaslat várt megtár­gyalásra — mutatott rá az igaz­gató, majd elmondotta: erénye komplexitásában rejlik, mivel meghatározza az állam, a mun­kaadók és a munkavállalók kö­telességeit, s felügyelet mellett a kistelepülésekre pedig nehe­zebben jut el az átképzésekkel kapcsolatos információ. Az is­kolán kívüli oktatást nem kizá­rólag valláserkölcsi alapon kí­vánják megszervezni, hanem kiemelt szerephez szeretnék juttatni például a népfőiskolá­kat is — hangsúlyozta a KDNP képviselőjelöltje. A fiataloknak lesújtó a véle­ménye a politikáról, bármely pártról is legyen szó — muta­tott rá Katona György, a KDNP elnökségi tagja.. A KDNP szeretne szót érteni az ifjúsággal, és átlépni a kommu­nikációs problémát. Ahhoz azonban, hogy az ifjúság hang­ja a párton belül erősödjön, be kell bizonyítani, hogy a KDNP nem avitt eszméket képvisel. Semjén Zsolt, a KDNP frak­ciótitkára egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a „báránybőrbe bújt farkasok” — az MSZP hívőtagozatára gondolt — szóblöffókkel igye­keznek elterelni a figyelmet va­lós szándékaikról. Világnézeti semlegességet emlegetnek, pe­dig világnézetileg csak egy „döglött ló” semleges. A világ­nézet elkötelezettséget jelent, a semleges pedig annak az ellen­tétjét. A világnézeti semleges­ség tehát fából vaskarika. Nem az egyházaknak kell egyenlő távolságot tartaniuk a politikai pártokkal — mutatott rá Sem­jén Zsolt —, hiszen „az egy­ház nem mozog”. A politikai pártok sasszézzanak tehát — jelentette ki a KDNP frakciótit­kára. T. Á. garantálja a benne foglaltak maradéktalan végrehajtását. Ezen túlmenően feljogosítja a dolgozókat arra, hogy munka- védelmi képviselőt válassza­nak. Célja a balesetmegelőzés és a munka humanizálása — hangsúlyozta Berta László, hozzátéve: ez utóbbi az euró­pai integrációba való jövőbe­ni csatlakozásunk egyik felté­tele. A munkavédelmi törvény a január 1-je előtt érvényes minisztertanácsi rendelethez képest számos új elemet tar­talmaz — folytatta az igazga­tó. Példaként említette, ahol nem magyar anyanyelvű em­bert foglalkoztatnak, ott a munkáltató köteles a dolgozó anyanyelvén íródott táblákat elhelyezni a tevékenység ve­szélyeire figyelmeztetve. Berta László végezetül fel­hívta a tanácskozás résztvevő­inek a figyelmét arra, hogy az Országgyűlés liberális szel­lemű törvényt alkotott, azon­ban ettől még nem kezelhető­ek szabadabban az előírások. A Pest Megyei Felügyelőség továbbra is szigorúan ellen­őriz, figyelmeztet, s ahol szük­séges, büntet. (klug) E fenti, kissé hosszú idé­zet foglalja össze a lehető legtömörebben annak az 1995 és 2000 közötti idő­szakra kitűzött millecente­náriumi nemzeti program­nak a célját és a szándékát, melyet egy tavalyi kormány- határozat nyomán még júni­usban, Ráckevén öntöttek végleges formába vezető po­litikai, közéleti személyisé­gek és kormányzati tisztvi­selők. Az említett ülésen egyúttal kiáltványt is megfo­galmaztak a jelenlévők, sőt ugyanakkor felhatalmazták a Magyar Településfejlesz­tők és Feljújítók Társaságát is arra, hogy a fenti célokat terjessze a széles körű nyil­vánosság elé. — A dolog lényege — magyarázza Szilvásy István, a társaság elnökségi tagja, a világkiállítási fórum főtitká­ra —, hogy a millecentenári­umi évfordulót és az abban rejlő dinamizáló erőt célsze­rű egy középtávú, országfej­lesztő project megvalósítá­sára felhasználni. Ebben ér­tettek teljes mértékig egyet a Ráckevén egybegyűlt kö­zéleti emberek, s e gondolat 0 Hány ember hordoz­za lelkében annak súlyát, hogy egykor fejlődési rendelle­nességgel jött világra, vagy valamelyik testrésze elhibá­zott. Akadnak, akikkel egy baleset bánik el, s átrajzolja a korábbi szabályos vonala­kat. Sokan persze úgy élik le életüket, hogy bölcs meg­adással elfogadják a sors ko­misz „tréfáját”. Mások or­voshoz fordulnak, aki megkí­sérli eltüntetni a természet té­vedésének árulkodó jeleit. Évtizedeken át szinte csak Budapesten működött plasztikai sebészet. Május 2-ától a ceglédi Toldy Kór­ház baleseti sebészeti osztá­lyán is lesz ilyen egészség- ügyi ellátás és szolgáltatás. Valójában ezt a tevékenysé­get (amely rekonstruktív és esztétikai sebészet) — tud­tuk meg dr. Lerch Ferenc plasztikai sebész szakorvos­jegyében indult országos út­jára a fent részletezett ötlet is. A megvalósítást három­féleképpen képzeljük el: egyrészről hivatalos, s ünne­pi megemlékezések kereté­ben idéznénk fel a magyar történelem jeles eseménye­it, másrészről olyan progra­mokat szerveznénk, melyek eredményeképpen hazánk a nemzetközi érdeklődés kö­zéppontjába kerülhetne — nem utolsósorban az utóbbi­ak által felcsillantott lehető­ségek eredményeképpen fel­gyorsulna a külföldi tőke beáramlása is —, harmad­részben egy öt évre szóló, középtávú fejlesztést célzó elképzelést támogatunk. Mire jutna idő az öt esz­tendő alatt? A Magyar Tele­pülésfejlesztők és Felújítók Társaságának elnökségi tag­ja szerint: — Mintegy a fő gondolat­hoz kapcsolódva, azt moza- ikszerűen felépítve lehetne megvalósítani az alábbi al- programokat: a települések, a helyi művelődési és kultú­ra, valamint a jelenlegi inf­rastruktúra fejlesztését, a kis közösségek egészségi ál­tól — korábban is végezték az osztályon egy-egy balese­tet szenvedett sérültnél. An­nál is inkább, mert számos sérülés — egyebek mellett az égés is — szövethiányt okoz. Egyre időszerűbb és indokoltabb lett, hogy a bal­eseti osztályon belül immár szakorvosi szinten létezzék a plasztikai sebészet. A paletta szinte teljes: az orr, fiil és kebel bármilyen rendellenességének — az utóbbi alaki és méretbeli elté­rése esetén — javítása, he­gek, bőrtumorok és persze égési sérülések eltüntetése. Ezután esztétikai műtétek miatt — szemhéjplasztikai, arcránctalanítás, tokaeltávolí- tás, zsírleszívás, emlőna- gyobbítás — sem kell a fővá­rosba utazni. Jóllehet ezek a „kozmetikai” szolgáltatások nem lesznek ingyenesek. A sajátos, finom kéziműszerek — amelyeket nyugati cégek lapotának, társadalmi együtt­élésének jobbítását, illetve — éppen a fentiek eredmé­nyeképpen — az idegenfor­galmi vonzerő, s fogadóbá­zis kialakítását. Az idei Kossuth-megem- lékezések sorát is kihasznál­ta a közelmúltban a Pest Megyei Önkormányzat arra, hogy a millecentenáriumi nemzeti program széles körű ismertetéséhez ünnepi keretet kölcsönözzön. így nyílt alkalom számtalan pol­gármesternek, illetve azok megbízottjainak, a helyi vál­lalkozóknak, sőt a magán- személyeknek is arra, hogy — más megyék rendezvé­nyeihez hasonlóan — e he­lyen is csatlakozhassanak, akár írásban, akár szóban, a programhoz. Bányai Judit alelnök asszony még azt is jelezte, hogy mihamarabb a közgyűlés elé kerül a csatla­kozás ügye, így várható, hogy szűkebb hazánk még e hónapban dönt a program­ban való részvétel mellett. Ki vállalja fel az adott te­lepüléseken a felkészülést? Ez alapvető kérdésként me­rült fel az említett megyehá­zi ülésen. Hadházy Sándor, Visegrád polgármestere, majd utána többen is, úgy vélekedtek, hogy — főkép­pen a közelgő helyhatósági választások miatt — nem célszerű, ha a helyi önkor­mányzatok vállalják fel a program előkészítését. Cél­szerűbb lenne, ha helyben civil szervezetek alakulnak, illetve a meglévők egyesül­nének e feladat elvégzésére. Nagykőrös úgy tetszik élen jár az ilyen irányú szer­vezésben: a helyi múzeum vezetése létrehozta ugyanis a Nemzeti Emlékek Alapít­ványt, mely kész támogatni készítik megrendelésre — igen drágák, a megvásárlá­suk komoly gondot okoz az egészségügyi intézménynek. A beszerzés elkezdődött. A kórház a műszerigény egy- harmadát tudja fizetni a kötl- ségvetéséből. Ezért a plaszti­kai sebészet sem mondhat le a bevált formáról: az alapít­ványról. A cégek, a vállalko­zók sokat tehetnek az ügyért. Mindenesetre Lerch doktor szerint aligha lesz fennakadás. Ugyanis a bal­eseti sebészet jelenlegi mű­szereinek jelentős részét tud­ják használni a plasztikai mű­téteknél. Csupán egy-két kü­lönleges esetnél fordulhat elő, hogy az operációt el kell halasztani, amíg megérkez­nek az új eszközök, amelye­ket már megrendeltek. Május 2-tól a baleseti se­bészeten, hetente kétszer, hétfőn és szerdán lesz plasz­tikai sebészeti szakrende­a millecentenáriumi nemze­ti programot. Hasonló kez­deményező szerepet vállalt már ez idáig — a csatlako­zás folyamatosan történik — a kakucsi önkormányzat, Kovács László magánsze­mély Vácszentlászlóról, a gödi testület, a tápiószecsői hagyományőrzők, a túrái népi együttes, a perbáli pol­gármester, Ujhartyánból Mangel Henrik, Csobánka és Monor főhivatalai, illet­ve a Pest megyei köztisztvi­selők szervezete. — Fogas kérdés — mondja Szilvásy István —, merjék-e vállalni a jelenleg hivatalban lévő önkormány­zatok a programhoz való csatlakozást. Éppen ezért tá­mogatja társaságunk azt, hogy — tekintettel a cél kö­zéptávú időtartamára, s vi­tathatatlan társadalmi és nemzeti fontosságára — azt helyben a civil szerveződé­sek, a különféle érdekképvi­seletek vállalják fel. Utóbbi­ak azok, amelyek az esetle­ges jogszabályi, illetve poli­tikai változások után is a maihoz hasonló szerepet töl­tenek majd be az egyes tele­püléseken. Nem utolsósor­ban, mint azt a millecente­náriumi nemzeti program is tartalmazza, olyan alapvető célokat kell az említett öt esztendő alatt megvalósíta­ni, melyekben az önkor­mányzatok vezetése csupán a döntéselőkészítésben vál­lalhat szerepet, míg a gya­korlati lépéseket a helyi ipartestületek, a közösség- fejlesztő fórumok, a társa­dalmi érdekazonosságon alapuló csoportok, a helyszí­nért és a nemes célért tenni kész cselekvő közösségek tehetik meg. lés,, délután fél négytől. Dél-Pest megyéből — be­utaló nélkül — bárki elme­het panaszaival, kívánalmai­val. Természetesen a műté­teket előjegyzések alapján végzik el. A kisebb beavat­kozás után a beteg máris ha­zatérhet. Amennyiben az operáció komolyabb, akkor az illetőt fekvőbetegként he­lyezik el a kórház egy-egy osztályán. Végezetül Lerch Ferenc elmondta, szakorvosként el­sősorban ő látja el a teendő­ket. De természetesen se­bészorvos kollégái — akik nem egy ilyen műtétet vé­geztek — és a gyakorlott műtősnők is sokat tesznek azért, hogy minél színvona­lasabb legyen a plasztikai sebészeti ellátás. S azt sze­retnék, ha minden beteg gyógyultan távozna, s visz- szanyemé önbizalmát. F. F. A vendégmunkás joga A veszélyre felirat figyelmeztessen Maliár Éva Plasztikai sebészet Cegléden Hogy a test vonala szép legyen

Next

/
Thumbnails
Contents