Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-21 / 92. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. ÁPRIUS 21., CSÜTÖRTÖK • 7 A természet kalendáriuma A fő szervezők az iskolák Föld-napi rendezvények megyeszerte Április 22-e ma már világszerte a Föld napja. Ennek el­lenére nem mindenki tudja, hogy mit jelent. Főleg ha­zánkban, ahol a Föld napjáról, mint ahogy az érdeklő­désemre adott némely válaszból is kitűnt, sokaknak in­kább a földárverést juttatja eszébe, mintsem környezet- védelmi programokat. Április — I Április nevében a latin . aperiri szó van elrejt­ve, ami virágzást, kinyílást jelent. Régi kalendáriumokban találkozhatunk az április ré­gies neveivel is. így haj­dan nevezték Szent György havának vagy ta­vaszhónak is. Április hónapja szeszé­lyes, változékony időjárásá­val megérdemli a nép szá­ján forgó jellemzést: „Ápri­lis hét tél, hét nyár...” A kellemes, meleg napok mellett gyakoriak ilyenkor még a fagyok is, különö­sen ha derült éjszakákon a földfelszín kisugárzása nagy. Ha az idő esős — márpedig áprilisban rend­szerint jóval több a csapa­dék, mint márciusban —, úgy a fagyveszély csök­ken. Elsősorban a fedett ég­bolt miatt, amely ilyenkor mint meleg paplan, vissza­tartja a kisugárzott meleget. Áprilisban megpezsdül az élet erdőn és mezőn, bár egy-egy késői fagy még sok kárt okozhat. Jó né­hány erdei fafajunk már ki­zöldül a hónap folyamán, illetve virágzik is. Itt említ­hető néhány juharfa faj és szilfa faj. A fenyőfélék egy része is áprilisban kezd vi­rágzani. Nőivarú virágaik egészen sajátságosak, úgy­nevezett , tobozvirágok. Ezek parányi tobozhoz ha­sonlóak, ám általában pi­ros színűek. Az egyes fafa­joknál a lombosodás ideje sem egyszerre következik be. Egyes fafajoknál külön­böző változatok is létez­nek. így a kocsányos tölgy­nek van korán és későn fa­kadó változata is. Ez utób­bi májusban, a hagyomá­nyos változatnál 3-4 héttel később lombosodik. Emi­att nem szenved a késői fa­gyoktól, s a rovaroktól is kevésbé. Az erdőket és mezőket járva egyre több vadvirág­gal találkozhatunk. Április egyik jellegzetes, közis­mert növénye a szép sárga virágú tavaszi kankalin. Az Alföldön nem túl gya­kori, másutt hozzátartozik a tavaszi erdő és rét képé­hez. Nem alkot összefüggő virágszőnyegeket. A tövek inkább kisebb csoportok­ban találhatóak. A talajban lévő vaskos gyöktörzsében igen sok tartaléktápanyag raktározódik. Ebből tudja tavaszhó kora tavasszal létrehozni tő­rózsában álló leveleit és sárga virágait. Levelei több más korai virághoz ha­sonlóan összesodródnak a hideg elleni védekezésül. Bókoló virágai emyőszerű alakzatba csoportosulnak, mert így a nektárra éhes ro­varok könnyebben észreve­szik. Virágai sok nektárt tartalmaznak. A szirmokon öt narancssárga színű ös­vényke vezet egyenesen a „mézcsárdába”. Hajdan ne­vezték kulcsvirágnak is, Tavaszi kankalin mert az a hiedelem terjedt el róla a középkorban, hogy virágai minden zárat kinyitnak, minden lakatot megoldanak. Napsütötte domb- és hegyoldalak egyik leg­szebb, ma még gyakori dísze a törpe nőszirom. Mint neve is jelzi, vastag gyöktörzséből alig fejlődik szár. Az egész növény alig 10 cm magasságú. Virágai­nak lepelcimpái közül a 3 belső felálló, a 3 külső ki­hajló. A külső lepelcimpák középere mentén elálló sző­rök sorakoznak. Virágai­nak nagyon sok színválto­zatával találkozhatunk. Leggyakrabbak az ibolya, sötétibolya, bíborlila vagy halványsárga színűek, de gyakran pillanthatunk meg feketés ibolya, kék, rózsa­szín, citrom- és sötétsárga, fehér és szennyesfehér virá­gokat is. Nem ritkák ezen színek kombinációi, ami­kor a világos alapot söté- tebb lila erezetű futtatások díszítik. Szemet gyönyör­ködtető látvány egy-egy ré­ten, tisztáson a foltokban elhelyezkedő sokféle nőszi­romvirág tarka színkaval- kádja. A színes és illatos virá­gok sokasága jelzi erdőkön és mezőkön, hogy valójá­ban itt a tavasz. Áprilisban kizöldülnek az erdők és a mezők, a ro­varvilág is megelevenedik. Az áttelelő petékből kikel­nek a hernyók és falni kez­dik a növények zöldjét, ha­sonlóan az áttelelő her­nyókhoz. A rovarvilágban meglepően sok telepítési stratégiát figyelhetünk meg. így a csíkos medve­lepke hernyói még ősszel kikelnek, de ekkor csak las­san növekednek. Ám az át- telelés után, tavasszal gyors fejlődésnek indulnak. Andrási Pál A Föld napja eredete a het­venes évek elejére tehető, mert egy amerikai fiatalem­ber elsőként ekkor szerve­zett USA-szerte ilyen elne­vezéssel programokat. Az ötlet hamarosan világmére­tű mozgalommá vált, az 1990-es Föld napján már százhúszmillió ember vett részt tevékenyen. Ekkor kapcsolódott be Magyaror­szág is, kezdetben de­monstrációkkal, felvonulá­sokkal, majd az elmúlt négy év során a csendes aprómunka váltotta fel ezt. Ma már elsősorban iskolák szerveznek ilyen napot, át­érezve a nevelés felelőssé­gét környezetünk védelmé­ben. Ez a nap a résztvevők számára egyszerre jelent ünnepet, oktató-nevelő programokat és környeze­tünkért végzett munkát. Idén Pest- megyére is ez a háromféle rendezvény a jellemző. Az események színterei elsősorban az is­kolák. Összeállításunkban 24 település programjáról szólunk, mindez bizonyára csak kis része lehet annak a számos eseménynek, amely megyénkben április 22-én vagy környékén a környezetért tenni akarók munkájának köszönhető. Az iskola bevonta a várost is Van, ahol a lelkes peda­gógusok szervezése túl­nőtt az iskola kapuin és bevonta a települést is a programba. Talán leg­szebb példa erre Duna- bogdány, ahol környezet- védelmi hetet szerveztek. Hétfőn az általános takarí­tást a gyermekek a tanter­mekkel kezdték, kedden osztályokra bontva a köz­séget tisztították, tegnapi és mai túráikon különbö­ző szempontok alapján vizsgálták a természetet. Ez a hét Bogdányban már évtizedes hagyományra épül, idén lomtalanítással is kapcsolódik, a porták kitakarítására a képvise­lő-testület külön is felkér­te a lakosságot. Az egyik ráckevei isko­la is hasonló szervezést indított. A környezetvé­delmi oktatóközpontként működő és lelkes város­szépítő diákokkal rendel­kező suli alsósai háztartás­ban található környezet- szennyező termékekből készítenek szoborkiállí­tást, valamint részt vesz­nek egy vetélkedőben, ahol az elgondolkodtató feladatok mellett terep- gyakorlati vizsgálatok is helyet kapnak. A felsősök nyakukba veszik a várost, mert várnak rájuk azok a kis területek, amelyek fe­lett védnökséget vállal­tak, és meg kell tisztítani­uk őket. Szentendrén a Szala­mandra Egyesület és a templomdombi iskola fog­ja össze az eseményeket. Többhetes várostakarító akciót zárnak le szomba­ton „ Tisztítsd meg portá­dat!” címmel. Holnap dél­után ez demonstrációval egészül ki. A városon vé­gigvonuló résztvevők la­kóhelyük tisztaságára kí­vánják felhívni a figyel­met. A végállomáson kul­turális műsor várható, „Öko-hepaj” elnevezés­sel. Ezalatt színjátszókat, komoly- és könnyűzenei együtteseket kell érte­nünk. A városi önkor­mányzat „vegyi' leszere­lést” hirdetett meg erre a két napra. Négy ponton állnak majd konténerek a városban szombatig, vár­va a kiszolgált és mara­dék elemeket, akkumulá­torokat, festékeket, fáradt­olajat és így tovább... Két általános iskola taní­tás helyett természetvédel­mi napot szervez, vetélke­dőkkel, előadásokkal, fa­ültető és tisztogató progra­mokkal. A zebegényi iskola ta­nulói három helyen tisztít­ják a falut holnap. A la­kosságot is szeretettel vár­ják. Műemlékvédelem, kerékpáros felvonulás Egyhetes a programja a vi­segrádi speciális Kisfaludi Erdei Iskolának is. A négy osztály tanulói a Pilisi Parkerdó'gazdaság vendé­Horváth Imre felvétele geiként szinte mindennap oktató jellegű kiránduláso­kon vesznek részt, mely­ben a sok ismeret mellett nagy élmények várnak a ki­csikre. Ehhez kapcsolódik az Erdei Művelődés Háza is, ahol a héten előadáso­kon és sétákon a másik vi­segrádi általános iskola ta­nulói mellett fővárosiak is megfordulnak. Kiemelkedő munka a Zsámbéki-medence iskolái­nak és környezetvédőinek regionális rendezvénye is, amelynek hüllőkből, dísz­növényekből, kézműves­foglalkozásokból álló for­gószínpada április 18—30-ig látogatja meg a környék tíz települését. Áp­rilis utolsó napján jóté­kony Zöldbál zárja a prog­ramot, a zsámbéki művelő­dési házban; a Békás-pa­tak állapotának javítása ér­dekében. Lakossági kezdeménye­zésből induló események várhatók Vácott, ahol egy nagygyűlést a Gönczöl Egyesület által szervezett kerékpáros felvonulás kö­vet. Ä kétkerekűt taposok célja, felhívni a figyelmet a kerékpárút-hálózat fej­lesztésének szükségességé­re. Biatorbágyon műemlék- védelem is kapcsolódik a Föld napjához. Az iharosi Szily-kápolna felújításáért „sétálnak” jótékony céllal szombaton délelőtt a segí­teni szándékozók. A kirán­dulás a torbágyi Szent Ven- del-szobortól indul majd. Gyermekcsoportok lelkes munkája A Zöld Szív gyermekmoz­galom négy településen szervezett sokakat meg­mozgató programokat. Po- mázon kísérleti fényképe­zőgépekkel (cipősdobozok fotópapírral), negyedóráig fényképezett természeti ké­peket állítanak ki az iskolá­ban. A Dera-patak vizé­nek vizsgálata mellett ki­rándulásokat is tart a vállal­kozó ifjúság. Foton az is­kolában és a faluban faülte­tési akciókat szerveznek a gyerekek, akik később ve­télkedőkön is részt vehet­nek. Nagykovácsiban a ki­rándulások mellett helyis­mereti vetélkedő is helyet kapott, mellette ügyességi játékkal, akadályverseny­nyel. Az érdeklődők pén­tek estétől akvarellkiállítás- ban is gyönyörködhetnek. A budaörsi események mozgalmasra sikeredtek. Az előadások és a faülte­tés mellett két iskola is a fokozottan védett Úthegy, és a városi patakmeder ki­tisztítását tervezi. Különleges' programok lesznek két másik városban is. Dunakeszin az óvodától a gimnáziumig terjednek az események. Az ovisok fát ültetnek, az iskola környe­zetvédelmi szakköre „emlé­kezőkiállítást” rendez, ahol az általuk vizsgált és mért helyi környezeti állapotról szóló adatok szerepelnek majd. A gimnáziumban ter­mészetfotókból készült kiál­lítás látható. Érden a város környezeti állapotával ismerkedhetünk meg a gimnázium szakköre által készített és kiállított dokumentumokból. A Gár­donyi Géza Általános Isko­la egynapos rendezvényén saláták és gyógyteák között válogathatunk, megismer­kedhetünk a természetgyó­gyászat rejtelmeivel, a dél­előtti iskolai vetélkedőt kö­vető programban. A gyer­mekektől már korábban át­vett hulladékpapír fejében a Szentendrei Papírgyár ezen a napon jutalmul átadja az ebből készült „újrapapírt” a lelkes gyűjtőknek. Vetélkedőket és a kör­nyékre iskolai kiránduláso­kat szervez a kerepestarcsai, az acsai és a solymári isko­la. Kerepestarcsán a Föld napja tiszteletére holnap sen­kit sem lehet majd az iskola épületében találni... Nánási Tamás A biatorbágyi romos Szily-kápolna. A Föld napja alkal­mából jótékony célú kirándulást szerveznek megmentésé­ért Törpe nőszirom

Next

/
Thumbnails
Contents