Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-02 / 77. szám

Ünnepi körkérdéssel fordultunk megyénk több településének polgármesteréhez, hogy megtudjuk: a választott, felelős vezetők hogyan látják falujuk jövőjét az ez idáig hála Istennek vaklármának bizonyult falusiratók után, a társadalmi és gazdasági átalakulás idején, s hogy 1994 tavaszán beszélhetünk-e az ősi településformákon az olyan régóta várt feltámadásról?

Kujtor János, Csobánka: Az eltelt három-három és fél év során sok változás történt A legmeglepőbb — hiszen sok kis falura általában nem ez jellemző —, tíz százalékos volt a lakosságnövekedés. Főleg Budapestről kitelepült emberek eredményezték. Ok a parcellázásra kijelölt és megvásárolt telkeken építkeztek, s ma már közülük sokan Csobánkát tartják állandó lakhelyüknek. A településfejlődés tükrében is számos változás állt be. Sor került az óvoda bővítésére, a meglévő három csoportot egy újabbal egészítették ki. A gyermekekkel kilenc óvónő foglalkozik, közülük egy Szentendréről jár be. Mivel a településen nagyon sok cigány etnikumhoz tartozó ember él, ezért az óvodában és az iskolában a gyermekek részére indítottak egy speciális nevelési programot. A program vezetője egy cigány származású dada, a PRALA- SAM (testvérek vagyunk) Hagyományőrző Egyesület tagja, ő foglalkozik a kisgyermekek szépre-jóra oktatásával. A helyi általános iskolát 1992—93-es év folyamán felújították és ellátták új, korszerű berendezésekkel.

szerbek, szlovákok, cigányok) érdekeit a Nemzetiségi Egyesület képviseli, ezenkívül különböző programokat szervez, támogatja, az iskolai speciális képzést is. A közösségi ház mellett működik a nyugdíjasklub, mely számos résztvevővel és jó közösségi élettel büszkélkedhet.

*

Újváry Pál, Kisoroszi: A Szentendrei-szigeten elterülő Kisorosziban meg kell teremtenünk azokat a lehetőségeket, melyek a jövőben megakadályoznák a lakosság elvándorlását. E kicsiny település megújulásának azonban sok feltétele van. Itt

lattenyésztés és a szolgáltató jellegű vállalkozások. Ezek érdekében fontos a vidéki életforma megbecsülése, elfogadhatóvá tétele, a hagyományos megélhetés (föld) tulajdonviszonyainak mielőbbi tisztázása, s a mezőgazdaságban az úgynevezett „farmergazdaságok” támogatási rendszerének kidolgozása. Kiemelkedő feladat a kulturális hagyományok megőrzése, a vidék és a város esély- egyenlőségének legalábbis közelítő fokú megteremtése. A feltámadást remélő kisközségekben alapvető szempont a társadalombiztosítási rendszer olyan átalakítása, mely figyelembe veszi az apróbb települések adottságait, lehe- tőséégeit, ugyanakkor támogatni kell(ene) a főközlekedéstől távol eső településeket. Gondoskodni kell továbbá az idős korúak támogatásáról, az infrastruktúra fejlesztéséről, mégpedig minél hatékonyabb céltámogatási rendszer kiépítésével.

1993-ban a település 80 százalékában bevezettettük a gázt, ezzel fűtik az összes közintézményt. A községben idén épült egy új közösségi ház, mely a szociális törvény szerint a szociális problémák megoldásával foglalkozik (jogsegélyszolgálat, munkahelykeresés, kedvezmények, ...)

A Matávval megkötött szerződés alapján 1995 végéig itt is megtörténik majd a telefonvonalak üzembehelyezése. Csobánkára a közlekedési utak Pomázról vezetnek, ezért a település finanszírozza a pomázi csatornaépítési munkálatok egy részét. Nálunk a csatornaépítés engedélyezési tervét már aláírták és az előkészítő munkálatok már megkezdődtek. A munkanélküliséggel kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy intézményes munkahelyteremtésre nincs lehetőség, a településen 11 közmunkást foglalkoztatnak állandó jelleggel a különböző karbantartási munkálatok elvégzésére, valamint a helyi magánvállalkozások kínálnak munkalehetőséget. A többség Budapestre, Szentendrére és a környékre jár dolgozni. Csobánka az évek során megteremtette az saját imázsát, a falu nyitott, mindenkit befogadnak, aki itt szándékozik építkezni, letelepülni. Az üzletek ellátása — télen is — folyamatos, problémamentes. Itt a nemzetiségi kisebbségek (németek,

I. világháborús emlékmű Csobánkán

Bánó Attila felvétele

is — más kistelepülésekhez hasonlóan — újra kell indítani a nyolcosztályos általános iskolákat, hiszen az iskolák bázisát adják a községek kulturális életének. Ezzel megszűnne a gyerekek utaztatása és kialakulna kötődésük a szülőfalujukhoz, ami meghatározó szempont. Kisorosziban ennek érdekében már négy alsó tagozatos osztályt indítottunk. Fontos a községek adottságához illeszkedő, s annak fejlődését elősegítő támogatási rendszer kidolgozása, mely nem sematikussá, városi jellegűvé teszi a fejlődést. Itt megemlíthető az idegenforgalom, a községre, tájra jellemző földművelés, álKisoroszi megközelítése a

11-es útról kishajóval, vagy a Szentendréről induló buszjáratokkal lehetséges. A gyerekek Tahitótfaluba, Duna- bogdányba és Visegrádra járnak iskolába. Az utóbbi három-három és fél évben Kisorosziban is történtek fejlesztések, beruházások, átalakulások. Az évek során Dunakanyar Szövetkezet néven létrehoztak egy önálló mező- gazdasági szövetkezetét, ezzel a lépéssel a község levált a tahitótfalui Kék Duna Szövetkezettől és saját gazdasági tevékenységet kezdett. A levált szövetkezet égisze alatt jött létre a helyi lovarda és horgásztó, ezenkívül működik egy golfpálya, ahol különböző versenyek kerülnek megrendezésre. A közművesítés fejlesztése során újabb négy utcába sikerült bevezetni a vezetékes ivóvizet és megkezdődött a termőföld magántulajdonba adása, mely jelenleg is tart. A helyi kultúrház tevékenysége rendszeressé vált az évek során, teret adva ezzel a közösségi élet fennmaradásának és a lakosság összetartásának, így minden remény megvan a falu továbbfejlesztésére és megmaradására.

Nagy Sándor, Ipolytölgyes: A lakosság lélekszáma 305 fő — ebből 86 nyugdíjas, 80 18 éven aluli, a többiek 20—60 év közöttiek. A kis lélekszámú településről a gyermekek Letkésre járnak iskolába. Az utakat, járdákat 1 600 000 forintos önkormányzati támogatással építjük, a jövőben újabb 1 kilométer hosszú járdaszakasz építését tervezzük. Folyamatban van az új polgármesteri hivatal felépítése, jelenleg a könyvtárral közös épületben tevékenykedik az intézmény. Az évek során belülről átalakítottuk, kifestettük a helyi művelődési ház épületét.

A Digitel 2001 Rt.-vel kötött szerződés alapján jövő év júliusáig a 32 igénylőnél megtörténik a telefonvonalak üzembehelyezése.

Az 1992. évben bevezették a településre a vizet, a gáz nincs bevezete, bár tervezzük, valamint az 1996-os évben kezdődő csatornaépítésre vonatkozó tervek már elkészültek.

A falu helyzete szilárd, van remény a megmaradásra, s reméljük, az új generáció szintén itf fog letelepülni.

*

Kóta István, Szigetcsép: 2152 állandó lakos van, ami a négy év alatt nem változott. A falu rendelkezik a mai élet követelményeit kielégítő infrastrukturális háttérrel. A vezetékes gáz már hat éve megépült, a vízhálózat 1992-ben készült el. Tanulmánytervet készítettünk a csatornahálózat kiépítésére, azonban ennek kivitelezésére a falu lakossága nem rendelkezik megfelelő

anyagi háttérrel. A sajáterős gáz- és vízberuházás megterhelést jelent a falu lakói számára. A telefonhálózat építésé ez évben valósul meg, ami szintén lakossági hozzájárulásból történik. A falu közútjai jóindulattal mondhatóak csak megfelelőnek.

1990-ben 36 építési telek eladása történt meg, aminek beépítése folyamatos.

A község lakossága többnemzetiségű. Az oktatásban ez úgy érvényesül, hogy az óvodában és az iskolában a német és szerb nyelvet oktatjuk. Zenei és művészeti oktatás is folyik. A 800 négyzet- méteres tornatermünk és az ehhez szükséges 560 négyzetméteres kiszolgáló létesítmény 1994. május 1-re elkészül.

A faluban több vallás él: katolikus, görögkeleti, református, és képviselettel rendelkezik a Keresztyén Testvérgyülekezet is.

A katolikus és a görögkeleti szerb egyházközösség rendelkezik templommal, a református egyházközösség 1993-ban kapott építési területet imaház építése céljára az önkormányzattól. A Keresztyén Testvérgyülekezetnek saját imaháza van.

A faluban ifjúsági és nyugdíjasklub működik, melyek összlétszáma 135 fő. A nyugdíjasklub tagjai igen aktívak, éves programmal rendelkeznek. Kéthetente tartanak klubdélutánt, és havonta kirándulást. Jól működik a falusi futballcsapatunk is. Három csapatot tud fenntartani a község, a pártoló tagok és az önkormányzat támogatásával.

Az éves költségvetés tárgyalása nyolc menetben történt, és egy igen karcsúsított költségvetést kellett elfogadni, mert nem volt más választási lehetőségünk. Hitelfelvétellel nem kívánunk élni, mert ez a következő évek gazdálkodását tenné lehetetlenné.

*

Nádaski László, Szada: A község elmúlt három esztendejének népességi, beruházási adatai az alábbiak szerint alakultak. Belterületi lakosságunk jelenleg. 2300 fő. A korábban zártkertként nyilvántartott, de gyakorlatilag üdülőként funkcionáló területek mintegy 1500 ingatlant képeznek. Úgy a belterüle- tep, mint a külterületen az elmúlt években jelentős beruházások történtek, úgy társulati, mint magánerős formában. A belterületen és a zártkertben tovább bővítettük a vezetékes vízhálózat építését, amely mintegy 90 százalékos.

Önkormányzati és lakossági összefogással 1993-ban megkezdődött a gázhálózat építése. Egy része 1993. november 25-én átadásra került, így a falu lakosságának mintegy harmadrésze gázzal fűt.

A kivitelezés költségeihez a Budapest — Szada Golf Park fele arányban hozzájárult a szabályozó építéséig. Eredményként sorolható fel, hogy a kormány és a Belügyminisztérium jóváhagyásával megköthettük 123 hektárra, egy minden igényt kielégítő és megépítésre kerülő golfpályára a szerződést. A földterület eladásából származó bevétel 60 százaléka a Belügyminisztériumé, 40 az önkormányzaté. A szerződéskötésből származó bevétel tette lehetővé, hogy a gázépítésnél a lakosság önerejét 15 000 forintra csökkenthet- tük ingatlanonként.

Fontos feladatnak tekinthetjük új munkahelyek teremtését is. Nem egészen egy évvel ezelőtt megkeresett bennünket a Kobusch Nordenia GmbH és arra kért lehetőséget, hogy Szadára egy világszínvonalú gyárat telepíthessen. Ehhez a lehetőség adott volt és a képviselő- testület döntése értelmében a különböző szakhatóságok jóváhagyó nyilatozatukat megtették. A gyár 1993. november óta próbaüzemben, és jelenleg teljes üzemben végzi tevékenységét. Fő profilja műanyag csomagolóanyag előállítása. 1994. április 15-én külföldi és magyar, magasszintű vezetők és vendégek részvételével kerül átadásra. 1994. április 16-án 11 órától 15 óráig nyitott nap lesz, ahol az érdeklődők részére nyilvánosan is bemutatják csoportonként a gyár technológiáját működés közben is.

Veresegyház—Erdőkertes—Szada községek képvi- selő-testületei együttes ülésükön úgy döntöttek, hogy közös beruházásként előkészítik és folyamatosan kivitelezik mindhárom település szennyvízcsatorna-hálózatának a megépítését. Küzdelmes, de úgy hiszem eredményes időszakot zártunk és szeretnénk azt tovább folytatni.

*

Martos György, Márianoszt- ra: A lakosság összetételéről (1993-ban 926 fő) elmondható, hogy évről évre magasabb az inaktív,- ezen belül az időskorúak száma. Az óvodai, iskolai gyermeklétszám csökkenést mutat, mellyel párhuzamosan alacsonyabb a normatív állami támogatás összege is. Az országban végbemenő nagy változások hatására a községben egyre több az szociális ellátást igénybe vevők száma, ezek közül kiemelkedik a kedvezményes étkeztetés és a rendkívüli rendszeres segélyezés. Évről évre emelkedik a helyi munkanélküliek száma, mely a regisztrálttól magasabb. Három év távlatát figyelembe véve mindössze hat darab új lakóház épült a településen. Az önkormányzat a jövőben tervezi az új házhelyek kialakítását, hogy lehetőleg adjon a fiatalok Márianosztrán való letelepedésére, bár ennek megvalósulását jelentősen lassítja a forráshiány, hiszen nincs megfelelő anyagi támogatás.

Az eltelt három évben kismértékű fejlesztések mentek végbe a községben.

1991- ben az 1990. év előtti adósságtartozás miatt fejlesztésre nem volt lehetőség.

1992- ben mindössze egy darab EKG-készüléket tudtunk beszerezni. Tavaly szintén az orvosi rendelő részére vásároltunk egy darab mini labor- készüléket. Más fejlesztés, beruházás három év alatt nem történt.

A községben jó közösségi élet alakult ki, ezt bizonyítja a Virág Benedek Baráti Kör, a népfőiskola, a szabadidőklub és a faluvédő egyesület széles körű tevékenysége.

Megyénk kistelepüléseinek jövőjéről,