Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-02 / 77. szám
13 H A a magyar falvak feltámadásáról Durján Miklós, Vámosmi- kola: A lakosság száma 1660 fő, az elmúlt évben stagnált. A csökkenés megállt. Oka lehet, hogy a városok munkahely-biztosítása már nem a régi, nehezebb a városokban a megélhetés. Sajnos itt is észlelhető az elöregedés, csökken az iskoláskorúak száma, csökken a születések száma. A képviselőtestület működése során felmérte, hogy miképpen lehetne ezt a tendenciát mérsékelni, avagy megállítani. A négyéves programomban, melyet a képviselőtestület elfogadott, ezek a szempontok elsőbbséget élveznek. Gondolok itt a gazdálkodás biztosítására, a fejlesztések ütemezésére, a munkahelyek megtartására. A gazdálkodást sikerült zökkenőmentesen megoldanunk az elmúlt három évben. Az 1994. évben 14 millió forint működési hiánynyal kell'szembenéznünk, s így kell biztosítanunk intézményeink működését. Nagy teher hárult ránk a kárpótlás, a földrendezés, tehát a társadalmi-gazdasági átalakulás következtében. Az elmúlt három és fél évben elterveztünk és megvalósítottunk sok olyan beruházást, mely a község lakóinak javát szolgálja. A legnagyobb és leglátványosabb a szabadidőközpont, melyet központi támogatással, 28 millió forint ráfordítással megvalósítottunk és adtunk át a lakosságnak használatra. Nagy sikere van, kihasználtsága szinte mindennapos. Az egészségügy területén is történtek fejlesztések. Új fogászati rendelőt alakítottunk ki. Elláttuk röntgenkészülékkel, mely nem csak a lakosainknak, hanem a körzetünkhöz tartozó lakosságnak is a jobb és korszerűbb egészség- ügyi ellátását biztosótja. A háziorvosi szolgálatot vállalkozásba adtuk. A rendelőt elláttuk új laborhelyiséggel. A gyógyítást elősegítő műszereket vásároltunk, lakosaink egészsége prioritást kell, hogy élvezzen. Új telkeket parcelláztunk, melyekhez biztosítottuk a víz- és villanyhálózatot. A lakást vagy ingatlant vásárló fiatal házasokat kedvezményes hitelben részesítjük. Szeretnénk elérni azt, hogy fiataljaink itt telepedjenek le és a községben találják meg boldogulásukat. Gondoltunk az idősebb korosztályra is. Az Idősek Klubját központifűtéssel láttuk el. Az óvodában az udvart és a belső helyiségeket felújítottuk, videomagnóval és színes televízióval láttuk el. A közhasznú munka kiaknázásával munkahelyeket teremtettünk ezáltal rendezettebbé tettük községünk parkjait, játszótereit. Az új utcákat járdával láttuk el. A rendszerváltás után a legnagyobb érvágás a munkanélküliség növekedése volt. Községünket a legsúlyosabban a váci Senior vá- mosmikolai kihelyezett varrodájának megszüntetése érintette, mely addig hatvan embernek adott munka- lehetőséget. Az Alagi Állami Tangazdaság privatizálása már nem okozott különösebb munkahelyi problémát. A dolgozók jelentős részét tovább foglalkoztatták. A termelőszövetkezet átalakulva, alacsonyabb létszámmal működik. Megindult a helyi vállalkozások növekedése, főleg a kereskedelem és a szolgáltatások területén. A szolgáltatás területén dinamikus fejlődés tapasztalható, mely remélem nem a munkanélküliség kényszeréből fakadt. Ivóvízhálózatunk megoldott, új mélyfúrású kúttal szeretnénk még ez évben a jó minőségű ivóvizet a lakosság részére biztosítani. A telefon-ellátottság, reméljük 1995. júniusáig megoldódik. Örömömre szolgál, hogy újra megindult az egyesületi élet, talán az emberek, a lakosok ezen csoportokban közelebb kerülnek egymáshoz. * Kempf Gyula, Nagybörzsöny: A község az önkormányzati rendszer megalakulása óta különböző nagyságú forráshiánnyal küszködik, ami jelentősen visszavetette a fejlődésünket. A rendelkezésre álló pénzügyi keretből leglényegesebbnek az infrastruktúrát, a közrendet és közbiztonságot ítéltük. Ezeket képességeinkhez mérten fejlesztettük. A megkezdett iskolaberuházást folytatjuk, a diákjaink rendelkezésére bocsátunk rövidesen egy új tantermet korszerűen berendezve. Az önkormányzati tulajdont fokozatosan gyarapítjuk. Nemrégiben tulajdonba kaptuk a határunkban lévő víztározót a hozzátartozó gátőrházzal. Az ívó vízhálózatot 1992-ben önkormányzati céltámogatással megvalósítottuk. A község alatt elhelyezkedő pincerendszer közterületet veszélyeztető részeit hamarosan feltárjuk — pályázat útján elnyert pénzből. A csatornahálózat és szennyvíztisztító terve már elkészült, de 1996 után kerülhet csak a kivizelezésre. A telefont koncessziós pályázat útján jövőre átadjuk a helybelieknek. A három évvel ezelőtti lakosságszám igen kis mértékű ingadozást mutat, továbbra is 900 fő körül van. A falu méreteihez képest meg tudta oldani a munkaerő foglalkoztatását. Két éve működik nálunk egy belga érdekeltségű bőrbú- tor-előállító üzem. A német tulajdonban lévő Börzsöny-Tek Vállalat bérmunkával transzformátorokat gyárt. A mezőgazdaság és erdőgazdaság vállalkozásként szintén sokaknak jelent -munkalehetőséget, megélhetést. A cigánykisebbség szociális problémáit igyekszünk a jövőben megoldani, hiszen közülük kerülnek ki a munkanélküliek. Nagyböörzsöny szomszédságában a közeljövőben egy nemesfémbánya nyílik meg, ami remélhetőleg pozitív irányba tereli életünket, segíti az infrastruktúra kiépülését. * Krebsz Ferenc, Zebegény: A lélekszám 60-80 éves feljegyzések szerint 900-1200 között ingadozik. Az elmúlt 40 évben az átlag 1170-re tehető. Az aktív korú munkaképesek lélekszámúhoz viszonyítva közvetlenül a községben lévő munkalehetőség elenyésző. A helyi lehetőségeken túl a többség Vácott, Dunakeszin, Budapesten és Szo- bon dolgozik. A csekély helyi munkalehetőség ellenére, ami viszonylag stabilan tartja a lakosság számát, az a falu varázsa, mely döntően a természet adománya és nem utolsósorban az a településkultúra, mely őseink letelepedése óta alakult, formálódott és mindig össze tudta hangolni a praktikumot a természethez való alkalmazkodással. Az elmúlt évtizedekben történt erőszakos beavatkozás ma érezhető következménye arra int mindannyiunkat, hogy a település jövőképének formálásánál soha nem szabad figyelmen kívül hagyni a múlt örökségét. Zebegény a múlt század végétől kedvelt nyaralóhely volt, szépsége rangos fővárosi nyaralókat vonzott, közötte sok neves művészt, akikből kialakult a Zebegényben nyaraló művészek köre. Aki tehette, úgy alakította a házát, hogy nyáron három hónapon keresztül a nyaralóknak kiadhassa. Mellette művelte kis föl- decskéjét, tisztviselőként, vagy iparosként Vácra, Dunakeszire, Budapestre járt dolgozni. A falunak minden adottsága megvolt ahhoz, hogy a ma irigyelt osztrák falvakhoz hasonló pályát fusson be, és megélhetését, létét a turisztikára, vendéglátásra alapozza., A természetes folyamatot megtörte a lakosság tulajdonában lévő földek tée- szesítése, majd az államosítás. Ezt követte a parcellázás és kiárusítás. Aki megszerette Zebegényt,. az hétvégi házat épített. Elsorvadt a szobakiadás, megnövekedtek a kommunális és infrastrukturális gondok. A község megtartóképességét e kis kitérő ellenére is abban látjuk, hogy a régmúlt tapasztalataira alapozva fel kell eleveníteni, és a kor követelményeinek megfelelően fejleszteni, bővíteni a vendéglátással, turisztikával kapcsolatos hagyományokat. Ehhez ma egyre inkább megvalósulnak a feltételek. Az önkormányzat feladata ezzel kapcsolatosan az, hogy megteremtse az idegenforgalom infrastrukturális szükségleteit, segítse a privát szektor szolgáltatói lehetőségeit, tegye még vonzóbbá a községet, munkálkodjon azon, hogy minél kevésbé legyen ez az ágazat szezonjellegű. A község közigazgatási határain belül ebben a négy évben mintegy 600-700 millió forint értékben történt, vagy történik olyan beruházás, amely összefügg ezzel. Amit viszont a község toségház. A központ is megszépült. Nem véletlen, hogy tizenhat település közül Jászkarajenő volt az egyik, amelyik elnyerte a megyétől a Kulturált környezet díját. A lokálpatrióta karaiak joggal büszkék erre az elismerésre. Az is megnyugtató, hogy a falu egész testét átszövi az ivóvízhálózat. Örvendetes, hogy az elmúlt évtizedek égető telefongondja június végén végleg megoldódik. Önkormányzati modell keretében — Jászkarajenő, Abony, Törtei, Kőröstetét- len, Kőcser összefogott — csaknem félmilliárdos telefonfejlesztési beruházás valósul meg. A település harminckétmillió forint kölcsönt vett fel, a fennmaraA turisták érdeklődése a zebegényi táj iránt a kisközség megmaradásának záloga Erdó'si Agnes felvétele vábbi megtartóerejét biztosító idegenforgalmi szempontból kudarcként élünk meg, az a telefonsűrűség. Nyáron az - üdülőkkel együtt a község átlag lélek- száma 3 ezer fölött van. Mivel enélkül az idegenforgalmi szolgáltatói ágazat ma nem képes működni, tovább munkálkodunk azon, hogy ez a szűk keresztmetszet mielőbb megszűnjön, még mielőbb megtörné a turisztikai irányzatú vállalkozások örvendetes szaporodását. * Heimann Gyula, Jászkara- jenó': A falu az egykori erőszakos tsz-be kényszerítés okozta sokkot — amikor jó- néhányan továbbálltak — már régen kiheverte. A lélekszám háromezer-négyszáz. Az utóbbi években nem változik ez a szám. Annál is inkább nem, mivel a születések és halálozások azonos arányúak. így aztán az elnéptelenedés legkisebb veszélye sem fenyeget. Márcsak azért sem, mert a falu kedvező változásaival esztendők óta marasztalja polgárait. Elkészült — a pályázattal elnyert huszonnyolcmillió forintból — a Tószeg és Kara közötti útvonal. Ami lényegesen megjavította a közlekedés feltételeit a környékre, például Szolnokra, A község körülbelül két- két és fél kilométer szilárd- burkolatú úttal, s mintegy négy kilométer járdával gazdagodott. Megújult a művelődési, valamint a közdó tizenhárommilliót részben a leendő tulajdonosok fizették be, másrészt a polgármesteri hivatal állta a költségeket. Az egykori könyvtár épületének egyik szeletében alakították ki az ötszázvonalas telefonközpontot:. Karán a mezőgazdaság volt a fő megélhetés évszázadokon át. Elkezdődött a területek visszaadása á hajdani tulajdonosoknak. Ha pedig van termőföld, lehet gazdálkodni. Akkor az őslakosság miért hagyná el a falut? Egyelőre a munkanélküliség sem öltött riasztó mértéket. Nem éri el a tíz százalékot sem. A polgár- mesteri hivatal igyekszik enyhíteni a bajbajutottak gondját. Három éve rendszeresen foglalkoztatnak közmunkásokat. Meggyőződéssel hisz- szük, hogy az emberek megtalálják a boldogulásukat Karán. A magyar falvakra, Jászkarajenőre is nagy jövő vár. * Máté István, Rád: A váci körzet egyik jelentős települése a miénk. Az utóbbi években sok változáson ment keresztül, a jövőt illetően is szép tervek várnak megvalósulásra. A változások 1990-ben kezdődtek, amikor az év végén szétválasztották az addig Penccel közösen működő tanácsi hivatalt, ekkor kelt önálló életre a község. 1991-ben az eladásra szánt 80 telek felét eladtuk, közművesítettünk. elláttuk vízzel, villannyal és úttal a települést, azóta sor került még öt utca felújítására, kikövezésére is. Ugyanebben az évben adtuk át az egyháznak a kisiskolát, ebből két termet fenntartottunk a most épülő új tornacsarnok részére, melynek kivitelezése, átadása idén befejeződik. Az évek során felújítottuk a helyi ravatalozót, az ehhez vezető utat és parkolót. 1993-ban a településen levő első világháborús hősi emlékű mellé felállítottunk egy második világháborús és egy ’ 56-os forradalom emlékére készült emlékművet, valamint egy 1848-as kopjafát. A telefonvonalak üzem- behe lyezése — a Digitell 2001 Rt.-vei kötött szerző-1 dés alapján — folyamatban van. A lakosok a telefon- igénylésre 15 ezer forintot fizettek be. Jelen pillanatban folynak a közös tárgyalások a gáz bevezetésével kapcsolatban hét község (Kösd, Rád, Penc, Ácsa, Csővár, Püspökhatvan, Galgagyörk) közreműködésével. Az iskolában jelentős létszámcsökkenést tapasztaltunk az évek során. 1990-ben 198 gyermek, idén azonban csak 136 gyerek jár a helyi iskolába. A létszám növelése szükséges, bár a költségek magasak, az iskola korszerűsítéséhez, modernizáláshoz nincs meg a megfelelő anyagi keret. A községben lévő régi kastély — mely néhány méterre található az iskolától — átalakították, korszerűsítették, s ma már a napközi és a könyvtár tevékenységének ad otthont. A munkanélküliség itt is számottevő, sokan vannak, akik jövedelempótló támogatásra szorulnak. Nemcsak munkalehetőséget, hanem jelentős idegen- forgalmi bevételt fog jelenteni a Nemzetközi Golfpálya építése. A golfpálya egy svájci céggel együttműködve épül majd az önkormányzat tulajdonát képező 400 hektárnyi területen. A szerződések gyakorlatilag rendben vannak, a beruházási költség várhatóan 7 milliárd forintot tesz ki. A tervek szerint az 1996-os Expón szeretnénk átadni a Hungaroring nagyságrendű területen elhelyezkedő golfpályát, két luxusszállodával, uszodákkal, lovaspóló- pályával, 300 telekkel és közel 1500 telefonvonallal. Egy nem a község tulajdonát képező buszmegállót eladtunk, a helyén élelmiszerüzlet működik. A boltok, üzletek ellátása egész évben folymatos, probléma- mentes, zavartalan. Az ön- kormányzat helyi adót még nem vezetett be, a pluszköltségeket úgyszólván „kigaz- dálkodta”. A község helyzete szilárd, nem kell tartani az esetleges lakosságcsökkenéstől, a falu széthullásától.
