Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-16 / 88. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. ÁPRILIS 16., SZOMBAT 5 A nagykőrösi kazángyáros titka Egy selejt hegesztővel kezdte Perlaki Ferencet a nagykő­rösi kazángyárost elsősor­ban a szabadabb élet csábí­totta, amikor vállalkozó lett. Feledve más jól fizető állást, egy kiselejtezett tra­fóval, háza félig kész, föl­des pincéjében elkészítette az első tüzelőalkalmatossá­gokat. Azok kifejlesztett utódai ma már keresett por­tékák az ország számos vas­kereskedésében. Persze, amíg idáig eljutott 12 év telt el. Eleinte 2 majd 3 munkatársat vett maga mel­lé, jelenleg 17 szakembert foglalkoztat a nem régen vásárolt Rákóczi utcai vas­üzemében. Kazánok Dél-Európába — Kezdetben bizony nehe­zen jutottunk egyről a ket­tőre — meséli Perlaki Fe­renc. — A bedolgozástól kezdve, az átalánydíjas rendszerig minden gazdál­kodási formával megpró­bálkoztunk, amit a törvé­nyek engedtek. Csurrant, cseppent. Igazából alig 4 éve kezdődött csak meg ná­lunk a termelés felfutása. Akkoriban jelentkezett egy jugoszláv üzletember mondván, szeretne tőlünk kazánt szállítani külföldre. Megállapodtunk, s hamaro­san létrehoztuk a Peko Kft.-t, és a két legnagyobb hazai kazángyárral együtt­működve, megkezdtük a gázkazánok gyártását is. Jó üzlet volt, megérte belevág­ni. Attól kezdve gyakorlati­lag minden hazánkban for­galmazott vegyes-, és gáz­tüzelésű kazán előállításá­val foglalkoztunk. A Peko- nak gyorsan híre menti.. — Beszélik, valami nagy baj mégis történt, hiszen a kft-bóí nemsokára kilépett a Perlaki család... — A bajt a balkáni hábo­rú hozta. Megszűnt a jugo­szláv piac, a cégnek csak­nem 50 millió forint adós­sága keletkezett. Az üzlet­társ ugyanis valutávaal nem tudott fizetni, a dinár pedig nem ért akkor már semmit. Jelenthettünk vol­na csődöt, de ehelyett ledol­goztuk a partner kazángyá­raknak a tartozást. A kft. megmenekült, s tulajdon­képpen ma is' működőké­pes... — Miért volt fontos ekko­ra áldozatot hozni a kft.- ért, hiszen időközben létre­hozták a Celsius Bt-t, amely teljesen önálló csalá­di vállalkozás. — Tudja, nagyon lénye­ges egy utódcég életében, hogy tiszta legyen a múltja — veszi át a szót a feleség. — Az üzleti világban nem közömbös, hogy csődöt, vagy egy rendezett gazdasá­got hagytunk magunk mö­gött. Most gondolkodunk rajta, eladjuk a kft-t, mert nem látjuk értelmét, hogy eldobjuk miatta a Celsius cégtábláját, amelynek ke­mény munkával, erőfeszí­téssel ugyanúgy sikerült az iparágban hírnevet szerez­ni akárcsak a Peko-nak. Jó gazdasági évet zártunk ta­valy... A jövő a mezőgazdaságé — Kilátásaik pedig egyre jobbak, hiszen a földgáz­program a környező' telepü­léseken is elkezdődött, a ka­zánokra szükség lesz. — Számítunk egy erőtel­jesebb felfutásra, de már gondolkodni kell a váltá­son is. A kazánok piaca előbb-utóbb telítődik, de az értékesítésben jelentke­ző rapszodikusság is indo­kolja, hogy több lábat eresz- szen a cég. Mostanában pél­dául alig van megrendelés, így azért, hogy őszig meg­tudjuk tartani az embere­ket, a kocsiülések szerelésé­től kezdve, a lakossági szol­gáltatásokig mindent elvál­lalunk. A jövő útja, úgy tű­nik a mezőgazdaság felé vezet. Komplett öntözőbe­rendezések gyártását készít­jük elő, megkezdtük az en­gedélyek beszerzését. A Perlaki családban a férj a bt. termelését irányít­Az új típusú kazánbelső hegesztési munkáit Nagykő­rösön, a végső összeszerelést Orosházán végzik Vimola Károly felvétele ja, felesége a gazdasági, üz­leti ügyeket intézi. Feltehe­tően nagy hozzáértéssel, hi­szen cégükre sem az adóhi­vatalnál, sem egyéb szakha­tóságnál nem tudnak sem­mi elmarasztalót mondani évekre visszamenőleg. Pe­dig a közhiedelem szerint, manapság csak az a vállal­kozó tud boldogulni, aki le­tér a gazdasági szabályok kijelölte útról. Egy-egy vállalkozás bol­dogulása nagyon sok ténye­zőtől függ — mondja Perla- kiné. — Tartósan a piacon tudtunk maradni, ezt első­sorban a folyamatos fejlesz­téseknek köszönhetjük. Most is van egy újabb, kor­szerűbb, szebb gazdaságo­san használható kazánunk. Létfontosságú, hogy leg­alább egy lépéssel mindig előbb járjunk másoknál. Férjem műszaki tehetsége révén ez eddig sikerült is. Tapasztaljuk, nagyobb üze­mek hiába reformálták meg gazdaságukat, ma sem bírják igazán ezt a ver­senyt. Főleg azért, mert még mindig nagy és költsé­ges vízfejet tartanak el, de a műszaki váltásban is jó­val lassúbbak. Az önállóság nagy kincs Mi úgy rendezkedtünk be, ha két kazánt kérnek, ket­tőt gyártunk, ha hatezer kell, akkor annyit. Ebben az iparágban is az a legna­gyobb gond, hogy a terme­lés költségei és keresetek rendkívül eltávolodtak egy­mástól. Egy dolgozónak 10 ezer forintért 250 ezer forint értéket kell megter­melni. Ebből következik, hogy a piacon viszonylag olcsón csak akkor tudunk megmaradni, ha a rezsikölt­ségeket, a lehető legalacso­nyabban tartjuk. — Embereik mennyit ke­resnek havonta? — Teljesítménybérben dolgoznak, változó a jöve­delem, de nem olyan nagy pénzeket visznek haza. A rugalmas, szabályozatlan munkaidő nyújtotta szabad­ság az, amiért mégis szíve­sen dolgoznak itt. Persze ehhez nagy önfegyelem is kell. Bizony volt olyan al­kalmazottunk akitől meg kellett válni, mert visszaélt a munkahely nyújtotta ked­vező lehetőségekkel. Pe­dig az önállóság nagy kincs. Szerintünk ez a kul­csa mindennek. Egy ember esetében éppúgy, mint a cég életében. Bármibe fog­tunk, bárkivel kooperál­tunk, az önállóságunkra mindig nagyon vigyáz­tunk. Talán ez tartozik még a Celsius Bt. sikerei­nek titkai közé. , M. J. Emelkedik a vasári helypenz § A nagykőrösi önkormány­zat képviselő-testülete leg­utóbbi ülésén módosította költségvetési rendeletét, az oktatási, közművelődési intézmé­nyi céltartalék újbóli felosztásá­val. Ezt a 90,9 millió forintos té­telt az intézmények működési és kiadási Igényei, valamint a terve­zett kiadások közötti különbözei­ként állapították meg. Úgy látszott, az erédeti pénz­ügyi rendelkezés nem igazán jó, hiszen az új közoktatási törvény szellemében kezdődő tanévben előre nem látható változásokkal kell számolni az iskolák kiadásai­ban: Ezért a testület mostani dönté­se értelmében, a céltartalék első félévre eső részét, az intézmények máris megkapják. Czira Szabolcs képviselő javaslatára pedig az úgy­nevezett „F” kategória finanszíro­zására az intézményi 5 millió fo­rint mellé az önkormányzat 10 mil­liót hozzátesz. Az egyházi oktatá­si intézmények támogatására to­vábbi 2,1 milliót szavaztak meg. Helyeslésre talált Karsay István­odnak, az oktatási bizottság elnö­kének javaslata egy iskolai mező- gazdasági gyakorlókért létrehozá­sáról. A tervek szerint gyümöl­csösből, zöldségesből és díszkert­ből álló zárt kert nagyságú terüle­tet a Dalmady utcai általános isko­la hasznosítja majd a kisdiákok ok­tatásában. Módosította a képviselő-testület a helyi vásárokról és piacokról szóló 6/1991-es rendeletét. A vál­toztatások a helypénzbevételek­nek körülbelül 20 százalékos növe­kedését eredményezik. Drágultak az állatvásárok helyjegyei, a vásár­téri bérletek, nőttek a mérlegelési díjak, egységesen 60 forint lett a bolhapiaci helypénz, függetlenül attól, hogy földön vagy asztalon árusítanak. A továbbiakban elfogadták a képviselők a lakáskiutalási név­jegyzék felülvizsgálatáról szóló előterjesztést, rendeletet hoztak az önkormányzati lakások és he­lyiségek elidegenítésének szabá­lyairól. Jóváhagyták Kiss János polgármester beszámolóját a Kincstári Vagyonkezelő Szerve­zet által értékesített ingatlanok árából származó önkormányzati bevételekről, végül zárt ülésen vizsgálták meg a szociális támoga­tással kapcsolatos állampolgári fellebbezéseket. (miklay) Miért szünetel a szobi építkezés? Edzőtábori központ is lehetne Szob Duna-parti részén az önkormányzat jogelődjé­nek, a Nagyközségi Közös Tánácsnak a döntése nyo­mán 1988 végén megkezdő­dött egy 50x25 méter alap- területű tornacsarnok építé­se. A munka, ha lassan is, de 1992-ig folyamatosan ha­ladt, a múlt év elején azon­ban megfeneklett, s azóta jó­szerivel semmi sem történt, történik az építési területen. — Miért szünetel az épít­kezés? — kérdeztük Re­mi tzky Zoltánt, a község pol­gármesterét. — Azért mert a települé­si hozzájárulás, illetve az ál­lamtól kapott támogatás ke­vésnek bizonyult. Ennek oka, hogy az a cég, amelyet megválasztása után néhány hónappal megbízott az ön- kormányzat a munka hátra­lévő részének költségszámí­tásával, -nem volt elég körül­tekintő, jóval kisebb össze­get állapított meg, mint amennyi valójában kellene az építkezés befejezéséhez. Ez az összeg egyébként, mintegy bruttó 35 millió fo­rint. Hitelt ugyan felvehet­ne az önkormányzat, a hát­ralévő munkák elvégzésé­nek finanszírozására, ám vé­leményem és a testület több­ségének véleménye szerint ez felelőtlenség volna. Hi­telt legfeljebb gázhálózat­építésre, úthálózat-fejlesz­tésre vagy más egyéb, a tor­nacsarnoknál fontosabb be­ruházás megvalósításához vehetné fel nyugodt szívvel a településvezetés. — Milyen készültségi ál­lapotban örökölte elődjétől a létesítményt az önkor­mányzat, mit tudott megva­lósíttatni a rendelkezésére álló pénzből? — Amikor hivatalba lé­pett a jelenlegi településve­zetés, az alapok voltak meg és a vázszerkezet állt. Jelen­leg 35 százalékos a létesít­mény készültségi állapota, s biztosított a vagyon- és ál­lagmegóvás. — Lévén, hogy a megye északi részén nincs nemzet­közi „A” kategóriás terem­játékok befogadására alkal­mas tornacsarnok, a szobi pedig ilyen lenne, gondo­lom egyfajta regionális sportcentrummá is válhat­na, ha végül is elkészülne. — Igen, így van. Az épí­tési terület közelében van két felújításra váró teniszpá­lya, egy salakos labdarúgó- pálya, egy csónaktároló, s egy hamarosan elkészülő camping. így amennyiben befejeződik a tornacsarnok építése, még edzőtábori köz­pontnak is kiválóan alkal­mas lehet a létesítmény. —- Polgármester úr lát le­hetőséget arra, hogy megva­lósuljanak az elképzelések? — Ha a környékbeli csa­patok, egyesületek, önkor­mányzatok használati jog fe­jében áldoznának pénzt a munka befejezésének finan­szírozására, vagy ha akadna egy tőkeerős szponzor, amely szerződésben rögzí­tendő ideig szóló üzemelte­tési jog ellenében állná a költségeket, megvalósulna a beruházás. Az önkormány­zat már számos csapattal, egyesülettel,, céggel tár­gyalt, s remélem mielőbb si­kerül is támogatót, támoga­tókat találnia. Ribáry Zoltán Játék határok nélkül Batta Máltára megy Megalakult a napok­ban az a csapat Százhalombattán, mely a „Játék hatá­rok nélkül” televíziós vetél­kedő máltai résztvevője lesz országunk részéről. Egy ilyen team tagjának len­ni nem kis dicsőség, hiszen csak a legjobb állóképessé- gűek és legrátermettebbek kerülhetnek be, ahogy azt a vetélkedő színvonala meg­követeli. Hetvennégy fiatal vetette alá magát a fizikai próbák­nak, melyek során felmér­ték a jelentkezők erőnlétét és állóképességét úszás, at­létika és kerékpározás te­rén. Bár csak tíz jelentkező kerülhetett ki győztesen, a próbatétel során mindenki megismerhette saját képes­ségeit. A selejtező versenyt pon­tozásos rendszerben bírálta el az erre alakult bizottság. A legjobbnak bizonyultak: Kollár Anikó tanítónő, Milo- vics Mónika ügykezelő, Ko­vácsáé Vadas Csilla testne­velő tanár, Heitter Ottilia operatőr, Kubinszkyné He­gedűs Mariann titkárnő, 7,0- ványi Károly borász, Sós Elek pénzügyőr, Német Jenő gimnáziumi tanuló, Balasa Levente egyetemi hallgató és Vágó Attila mű­szerész. Csapatkapitánynak Matusz Gyula sportszakrefe­renset választották, a cso­port edzője Szél Pál. Utóbbi \ elmondta, hogy egy másfél hónapos különle­ges kiképzést szeretne tarta­ni a versenyzőknek, illetve többnapos edzőtábort szer­vezne részükre. A helyi ön- kormányzat 3 millió forin­tot bocsájt a' versenycsapat rendelkezésére, azonban Matusz Gyula több vállalko­zóval is tárgyalásokat kez­dett a további szponzorálás ügyében. Varga Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents