Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-16 / 88. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 16., SZOMBAT Megújulás az ismeretterjesztésben Egy TIT-találkozó margójára @ Igenis szükség van a tudományos, kulturális ismeretek átadására. Főleg akkor, hogyha ezeknek konkrét a célja és haszna — jelentette ki Lázár Tibor, a TIT Teleki László Ismeret- terjesztő Egyesület megyei igazgatója minap a ceglédi szervezet elnökségi ülésén. Dr, Megyeri László ceglédi elnök rövid köszöntője után Mészáros István titkár beszámolójában egyebek mellett elmondta, az elmúlt három hónapban megvalósíNagy Sándor: Tovább tották azt az elképzelést, hogy a helybéli tagság létszáma gyarapodjék. Harmincegy ifjú értelmiségi lépett be a társulatba. A hagyományos ismeretterjesztés bővülhetett azzal, hogy a megyei szervezet anyagi támogatást adott. Ebben az évben eddig hatvankét előadást tartottak — nem csak Cegléden, a környező községekben is. Fontos az is, hogy a munkanélküliek átképzésére szervezett tanfolyamok sikeresek. Alighanem hozzájárulnak ahhoz, hogy a későbbiekben kevesebb legyen az állástalan. Dr. Surányi Dezső', a megyei szervezet alelnöke a természetvédelmi táborok idei programját vázolta. Ezután Lázár Tibor bevezetőjében utalt arra, hogy a rendszerváltozás idején elzáródtak azok az informális és anyagi csatornák, amelyek korábban többé-kevés- bé elfogadhatóan működtek. Nyilván a létrejött ön- kormányzatoknak nem az volt az elsődleges, hogy a TIT helybéli szervezeteinek két-háromszázezer forintot adjanak ismeretterjesztő előadásokra. Aztán a pénzügyi források bővülésével újra lehetett szorgalmazni a különböző témájú — történelmi akadémia, farmer népfőiskola — előadás-sorozatokat. A megyei igazgató a továbbiakban kifejtette, az egyesület életében immár elkerülhetetlen — tartalmilag, gazdaságilag, szervezetileg — a több lábon állás, a megújulás. Elsőként említette, hogy a TIT terjessze a tudományt a mai kor követelményei szerint. A témák közt jusson hely a magyar nyelv ápolásának, a hagyományos ismeretekre, a tehetséggondozásra. Ugyancsak fontos a munkaügyi központ programjaiban való részvétel. A TIT jelentős szerepet vállalt az orosz szakos tanárok átképzésében. Az eredmény igazán figyelemre méltó. Akárcsak az állástalanok átképzésénél. Eleinte két-három tanfolyamot indítottak, most pedig évente tizenötöt-húszat. Ezeken általában érettségizett vagy felsőfokú végzettséggel bíró hallgatók vesznek részt. De esélyt adtak a felzárkózásra az általános iskolát gyenge eredménnyel elvégző fiataloknak is. Végezetül Lázár Tibor beszélt egy saját — az egyesületre jellemző — tevékenység kialakításáról. A vizsgákra felkészítő' tréningek mindenképpen illenének a TIT elképzeléseihez. Általános a nyelvvizsgázás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem a hallgatók tudásával, hanem a rutinjával van baj. Az egyesület — miután megszerezte (egyedül a megyében) a nyelvvizsga szervezési jogát ...tovább (A Gödöllői Művésztelep híres festőművészének üvegmozaik terve) — Vácott létrehozott egy bázist, ahol felkészítő tréningeket indítanak. Ősszel Cegléden is szeretnék ezt megvalósítani. Ezzel alighanem elérhetik azt, hogy a vizsgadrukk miatt kevesebb legyen azok száma, akik tudásuk alatt teljesítenek. A megyei igazgató szerint az efféle szellemi vállalkozások garantálhatják a TIT hosszú távú működését. F. F. Magánmitológia Versantológia Győrből Magyar—román baráti találkozó Színházi napok Gyulán Magánmitológia címmel versantológiát jelentetett meg a győri székhelyű Hazánk Könyvkiadó. Á kötet öt, Győr-Moson-Sopron megyében élő, illetve a térséghez kötődő alkotó munkáit tartalmazza. Devecseri Zoltán, Glaser Péter, Gülch Csaba, Hárs Ernő Péter és Pétercsák Makszim neve nem ismeretlen a költészetet kedvelő olvasók előtt, hiszen önálló verseskötettel már mindegyikük nyilvánosság elé lépett. A költemények válogatását és a szerkesztés oroszlánrészét Z. Szabó László irodalom- történész végezte, váratlan halála miatt azonban Devecseri Zoltán fejezte be ezt a munkát. Az antológiát Tornai József költő ajánlja az olvasók figyelmébe. Az író- szövetség elnöke a következőket írja a kötet olvasójának: „hallatlan élményben lesz része ”, mégpedig azért, mert „ezek a költők hisznek!”. Hitük tárgya „az ember úgynevezett méltósága”. A könyvet 1000 példányban adták ki. Szavalóverseny Abonyban Az abonyi József Attila té- esz, névadója emlékét ápolva 1985-ben irodalmi alapítványt tett, melynek eredményeként évente —- a költészet napja táján —- szavalóversenyt rendeznek abonyi kis- és középiskolás tanulók részére. Áz idei József Attila szavalóverseny városi döntőjére ma délelőtt 9 órától kerül sor az önkormányzat dísztermében. A szavalatok elhangzását követően a résztvevők emlékkoszorút helyeznek el a védnökséget vállaló szövetkezet központjában felállított József Áttila-szo- bornál. Pusztuló értékeink Pusztuló értékeink címmel Gedai Csaba fotóművész fényképeit állítják ki április 18-án, délután 14 - g: \ órakor a Föld napjára emlékezve á szigetszentmik- lósi Battyány Kázmér nevét viselő gimnáziumban (Csokonai u. 14.). Megnyitja Felényi Károly. A tárlat április 22-ig tekinthető meg. A Gyulai Várszínház június 22-től augusztus 16-ig tartó 31. évadja a Kolozsvári Magyar Öpera Erkel- bemutatóit; Goldoni-wíg- játékot, Huszka-á’dljáté- kot és Shakespeare Lear király-át kínálja. A gyulai nyár további művelődési programjából kiemelkedik a június végi ötnapos magyar—román baráti találkozó rendezvénysorozata — hangzott el a Fészek Klubban rendezett sajtótájékoztatón. Az első bemutató június 24-én lesz, amikor a kolozsváriak Erkel Ferenc Hunyadi László című dalművét adják elő a Tószínpadon. Június 26-án a gyulai várszínpadon a Bánk bánt játssza a Kolozsvári Magyar Opera — mindkét Erkel-mű- vet Dehel Gábor rendezi. A kolozsvári magyar társulat balettkara június 28-án és 29-jén lép föl Gyulán. Július 1-én és 2-án a Nemzeti Színház vendégjátékként Goldoni Csetepaté Chioggiában című vígjátékát adja elő, július 3-tól 9-ig pedig egy spanyol—olasz táncszínház szerepel a Körösparti fürdővárosban. Július 14-től 17-ig Pilinszky- esteket láthat a Gyulai Várszínház közönsége. Huszka Jenő Gül babáját július '21-től hét estén át élvezhetik a városban nyaralók. Folytatva a nyári színház Shakespeare-soro- zatát, augusztus 11-től a Lear királyt játssza a várszínház. A drámát Sík Ferenc rendezi, s a címszerepben Bessenyei Ferenc játszik; az előadások előtt Molnár Ferenc Előjáték a Lear királyhoz című művét színészjelöltek adják elő. A hagyományos lírafesztivál augusztus 16-án lesz, az est első része a közelmúltban elhunyt Si- monyi Imre emlékműsor, a második részben pedig a határainkon túli magyar költők műveiből hangzik el összeállítás. Az idei gyulai nyár másik kiemelkedő rendezvénysorozata a június 22-én kezdődő, s 26-ig tartó magyar—román baráti találkozó lesz, amelynek fővédnökségét az Európa Tanács főtitkára, Catherine Lalumiere vállalta, védnökei pedig a két ország külügyminiszterei. Szent István napja táján rendezik meg a gyulaiak a vadászati, horgászati, környezetvédelmi kiállítást és vásárt, valamint a nemzetközi tűzoltó-zenekari találkozót. A vers melegénél Rendkívül meghitt eseménynek lehettek tanúi azok, akik a Litea Könyvszalonban rendezett költészet napi irodalmi műsoron részt vettek. A Magyar líra kincsestára Balassitól napjainkig — címmel hallhattunk verseket Etzl Margit, Grúiz Anikó, Kristóf Tibor, Kováts Béla, Tatai Éva művészek előadásában. A műsor bevezetőjeként Baranyi Ferenc költő beszélt a magyar költészetről valamint a költőkről, akik mindig többre vállalkoztak, mint a „puszta versírás”. Akik síkra szálltak az igazságért, küzdöttek a jobbért, az emberibbért. Magyarországon a költészet nem maradhatott „ intellektuális belügy”, hiszen szorosan összefonódott a történelemmel. Ezért a magyar líra inkább felzaklat, mint megnyugtat. A rövid bevezető után hangzottak el a versek. Jó volt hallgatni Radnóti Miklós csodálatos szerelmes búcsúverseit; nevetni Karinthy sziporkázó humorán, iróniáján. Elgondolkodhattunk Szilágyi Domokos mélyen fájdalmas, Bartók Amerikában című versén, amely őszinte keserűséggel kiáltja világgá az emberiség, az élet hazugságait, kegyetlenségét. A magyar irodalomban egyre nagyobb teret kap a nemzetiségek lírája, így például a cigány költészet, amelynek mese- és mondavilága leginkább szájról szájra terjed, ezért tartják úgy a cigányok, hogy valahányszor meghal egy öreg mesemondó cigány, halálával egy könyvtár pusztul el —- tudhattuk meg Kováts Béla előadóművésztől, aki cigány mondákat, balladákat adott elő. Megemlékeztek a tragikus sorsú erdélyi költőnőről is, Hervay Gizelláról (Szilágyi Domokos élettársa volt!), akinek Levél helyett című versét hallhattuk. József Attila néhány nagyon szép költeménye is „megszólalt”, köztük a Tél, ma is aktuális igaz soraival: „Valami nagy — nagy tüzet kéne rakni,/ Hogy melegednének az emberek.” Igen..., hogy legyen helye a szép versnek ezután is. (juhász) Macskássy érdi tárlatáról Az érdi Körösi Csorna Sándor Általános Iskolába lépve, szemközt a falon, a névadó tudós életútját gazdagon illusztráló szöveg- és képanyag mellett Illyés Gyula méltató sorai olvashatók: „Minden magyarban él valami Körösi Csorna lelkesültsé- géből, a kalandvággyal párosult tudásszomjból, a világgá sodródott fiú nyugtalanságából, aki könyvtárakon és őserdőkön fúrja át magát, hogy elveszett szülei nyomára akadjon”. Átellenben pedig az ifjaknak szóló biztatás, hogy nehézség nincs, melyet erős akarat legyőzni képes ne volna. Az iskola vezetősége, akik Körösi emlékének adózva kétnapos rendezvénysorozatot szerveztek, s a lelkes diákok, akik gyönyörű énekszámaikkal készültek fel erre az ünnepségre, és stílusosan székely népi ruhába öltözve ko- szorúzták meg a Kőrösi-kop- jafát, bizonyítottak: büszkék és méltóak erre a szellemiségre. Meghívásukra rangos közéleti, egyházi személyek érkeztek Érdre. Kiállításával és jelenlétével az eseményt Macskássy Izolda festő- és grafikusművész is megtisztelte: tárlatát amelyről beszámolunk, Szeged-Csanád megyés püspöke nyitotta meg. Á sudár törzsű, magasba törő fenyőfa a székely népélet ősi jelképe, archetípusa. Bár lombja a magaslatokat ostromolja, nem „szégyellj” gyökerét, amellyel ebbe a földbe kapaszkodik — hangzott el a megnyitón. A fa példázata kínálkozik analógiának Macskássy Izolda alkotásait szemlélve. A művésznő jelképekre épülő műveiből az erdélyi havasok üdesége, megtartóereje, tisztasága sugárzik. Egy táj és egy embertípus felejthetetlen, genotípusának karakterjegyeit hordozzák ezek az alkotások. A sajátosság méltóságát — fogalmazhatnánk összbenyomásként. Jelképi értelmű az is, hogy a kereszt súlya alatt roskadozó alakjait, terheik ci- pelése közben Macskássy Izolda a kiállított rajzok egyikén, Krisztus hasonmásaivá szublimálja. Balázs Adina Macskássy Izolda grafikája
