Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-15 / 87. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP KÉPRIPORT 1994. ÁPRILIS 15., PÉNTEK 9 A magyar huszár mai diadala Már több nemzedék növekedett fel úgy, hogy huszárt legfeljebb ha a mézeskalácson látott De még így is egyre ritkábban, hisz a vásárosok azt árulják, ami szerintük kelendőbb — az értéktelen, igénytelen tömegárut. Nem csoda tehát hogy őszinte, szívből fakadó szeretettel fogadták megyeszerte azokat a legényeket és hölgyeket (!), akiket egy hétre nem kötéllel fogtak, huszárnak maguk csaptak fel. Tiszteletből múltunk példás fejezete iránt és merítve a hagyomány erejéből. És erre, a hagyomány erejére tanúim azok a Pest megyeiek, akik a hat esztendővel ezelőtti első Tavaszi hadjárat emléktúrán Ls körbeállták a huszárokat. Ők is tapasztalhatták közösséget összefogó és gyarapító, a hitetlenséget és a gyámoltalanságot legyőző diadalútjukat. Mint akkor, 1849 tavaszán szintén itt, a megyei csatamezőkön. Mert minek nevezhetjük, ha nem diadalnak a mára túlzás nélkül mozgalommá terebélyesedett emlékhely-bejárás hét napját amit egykor néhány budapesti ifjú kigondolt. Az ötletadó és fő szervező Történelmi Lovas Egyesület példáját követve Vácott is lovasbandérium alakult azóta, de országszerte mind többen jelzik csatlakozási szándékukat a legnagyobb szövetség, az Európai Unió Magyar Lovas Tagozatához. A magyar huszárhagyomány az európai kultúrában előkelő helyet foglal el, és amikor kisgyermekek pillantanak a szemükben óriásnak tűnő megyénket bejáró díszes vitézekre, vagy a szemüket olyan idősek törülik meg láttukkor, akik otthon még őrzik az egykori váll-lapot, megkönnyebbülhetünk. Az a nemzet nem sorvad tovább, amely nem hagyja életet adó és megkapaszkodást nyújtó gyökereit átvágni. N Zs Vimola Károly felvételei
