Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-14 / 86. szám

_§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK 3 Kitelepítettek kápolnája A Magyarok Világszövetsége a kormányfőnél Közösek a törekvések Kápolnát építenek a kitelepí­tettek emlékére a hortobágyi Kócs Újfaluban. Az alapkö­vét április 17-én helyezik el ünnepélyes külsőségek kö­zött. Erről számolt be szer­dán Budapesten tartott sajtó- tájékoztatóján a kezdemé­nyezés három elindítója: Kéngl Antal, a Kiszolgálta­tottak Alapítvány a Művésze­tekért elnöke, Ágfay Antal ti­szafüredi plébános és Call- meyer Ferenc építész. Mint elhangzott, a kápol­na elkészülte után nemcsak búcsújáró helye lesz az egy­kori meghurcoltaknak, de kulturális központ szerepét is betölti majd. Minden év­ben szeretnének koncerte­ket rendezni neves előadó- művészek közreműködésé­vel, és bemutatkozási lehe­tőséget teremtenek a képző­művészet számára is. A mintegy 100 négyzetméter alapterületű kápolnát egy Elismeréssel szólt a Pest megyei földárverések ve­zetőiről tegnapi sajtótájé­koztatóján Sepsey Tamás államtitkár. Az országos kárpótlási hivatal elnöke egyben bejelentette, hogy alkotmánybírósági határo­zatot sértene, ha nem ké­szülne el a negyedik kár­pótlási törvény, amely, az állam által a nemzetközi szerződések révén az ál­lampolgárok tulajdonában okozott károkért kárpótol­na. A Pest megyei földki­mérésekről az államtitkár elmondta, hogy különösen nehéz körülmények köze­pette kell azokat lefolytat­ni. Sajnálatosnak, de érthe­tőnek tartotta, hogy Szentendrén és környékén bírósági határozatra kell várni a licitálásokhoz, ugyanis itt még nem tör­ténhetett meg az érdekel­lentétek miatt a földkijelö­lés. Felhívta ismét arra a figyelmet, hogy a törvény­lánc fogja körül, amely az épület bejáratánál „szétpat­tan”. A láncszemeken réz­táblákat helyeznek el, ame­lyeken egykori kitelepítet­tek neveit örökítik meg. Amennyiben sikerül előte­remteni a szükséges pénzt, a kápolna akár jövő tavasz­ra megnyílhat. Akik rokon­szenveznek ezzel a kezde­ményezéssel, a tiszafüredi OTP-fióknál, a Kitelepítet­tek Emlékkápolnája Alapít­ványnak fizethetik be fel­ajánlásukat. Az április 17-ei alapkőle­tétel liturgiával kezdődik a helyszínen, majd komolyze­nei koncert következik, amelynek a tiszafüredi templom ad otthont. Mint a szervezők elmondták, több közéleti személyiség és poli­tikus — többek között Sur­ján László, Le zsák Sándor, Habsburg Ottó — jelezte részvételét az eseményen. módosítás lehetővé teszi részegyezség esetén is az árverések megindítását. A pótkárpótlási igények­ről elmondta, hogy őket is meglepte a benyújtások el­képesztően magas száma. Vagyoni pótigényt 537 364-en, politikai ül­döztetésért pedig 70 000-en kérték a meg­hosszabbítás során sérel­mük orvoslását. Ez azt bi­zonyítja, hogy széles töme­geket tévesztett, félemlí­tett meg a kárpótlás ellen kifejtett propaganda. Vi­selniük kell ezért a felelős­séget azoknak a politikai erőknek, akik bár tudták, hogy alkotmánybírósági határozat kötelezi a kor­mányt a kárpótlásra, még­is minden eszközzel bizal­matlanságot keltettek az emberekben. Kijelentette még, hogy ez az alkotmá­nyos kötelezettség, követ­kezhet bármilyen kor­mány, fennáll. N. ZS. Történész­konferencia Manapság sokan és sokat emlegetik az európaiságot. Amikor erről beszélünk, ak­kor nemcsak a jelenkori kapcsolatokra kell gondol­ni, hanem a történelmi múlt­ra is. Európához való csatla­kozási szándékunk ugyanis megkívánja a magyar nem­zeti és keresztény múlt tuda­tos vállalását, csak így tud­juk eredményesen építeni jövőnket — hangoztatta Paskai László bíboros, prí­más, esztergom—budapesti érsek a Magyarok Kelet és Nyugat metszésvonalán címmel szerdán Esztergom­ban kezdődött országos tör­ténész-konferencián. A há­romnapos •eszmecserén több mint 200 hazai és hatá­ron túl élő szakember — történész, politikus, múzeo- lógus, levéltáros, egyházi személyiség — illetve ér­deklődő vesz részt. Jelentős magyar sikerként ér­tékelte Serfőző Gusztáv fő­osztályvezető, hogy a tizen­egy közép-kelet-európai or­szág fejlesztésére kiírt ösz­töndíjak harminc százalékát nyertük el az elmúlt négy év során, összesen 6 milliárd fo­rint értékben. A május és jú­nius között elbírálandó Co- pemicus-program, valamint a Peco ’94 program kereté­ben újabb 8,4 milliárd forint nyerhető el. Az anyagi segít­ségen kívül a tudományos kutatás irányváltását segíthe­ti elő: a programban való részvétel a ma időszerű té­mák kutatására, a piaci igé­nyeknek megfelelő kutatásra és kutatásfejlesztésre irányít­ják a figyelmet — mondta Serfőző Gusztáv. A kis belső piacokkal ren­delkező Hollandiának és Ma­Boross Péter miniszterelnök tegnap délelőtt hivatalában fogadta a Magyarok Világ- szövetsége választmányának és elnökségének tagjait, vala­mint tisztviselőit. Az MVSZ küldöttsége tájékoztatta a kormányfőt az elmúlt heti vá­lasztmányi és elnökségi ülé­sükről, az MVSZ által kitű­zött stratégia fő irányairól. Az MVSZ elhatározása sze­rint mindenekelőtt három te­rületre: az infrastruktúra, az oktatás és a gazdaságszerve­zés feladataira helyezik a hangsúlyt. Az MVSZ 284 tagszervezete a világ 35 leg­A Magyar Igazság és Élet Pártja némi elégedettséggel fedezi fel a nemzeti oldalon álló pártok programjában az általa és a Magyar Út Körök Mozgalom által elsőként ki­mondott követeléseket. Üd­vözli a kormány mindennapi munkájában megjelenő hatá­rozottságot, a Kádár-rend­szer pártjaival és a velük egy húron pendülő liberáli­sokkal való szembefordulás jeleit. Noha mindez koránt­sem elégséges, mégis észre­vételre méltó. Egyebek mel­lett ezt hangoztatja a MIÉP elnökségének állásfoglalása, amelyet tegnapi sajtótájékoz­tatójukon ismertettek a párt vezetői. Az állásfoglalás szerint a Magyar Út és a belőle kinőtt MIEP mindig is kovásznak tartotta magát és tartja ma­gát. Vigyázni kell azonban, hogy a választási ígéretek­ből és szerepvállalásokból később valóban kormány- program legyen. A MIÉP ép­pen ebben látja jövőbeni sze­repét. A nemzeti oldal ke­gyarországnak ki kell lépni a nagy nyugati piacokra —, mondta Giel Dubbeld, az egri konferencián közremű­ködő EG Liason holland pá­lyázati tanácsadó cég képvi­selője. Tekintve, hogy a ma­gyar kutatók már nyolcvan százalékában elvégzett prog­ramokba kapcsolódnak be, a tapasztalatok megszerzésé­vel és az eredmények hasz­nosításával segíthetik az eh­hez szükséges iparfejlesz­tést. A konferencia tanulsá­gai szerint a magyar kutatók ez utóbbi lehetőségével szin­te egyáltalán nem élnek — jegyezte meg. Az EG Liasont 10 éve ala­pították, hogy segítsék a hol­land kutatóknak az európai programokba való bekapcso­lódását —, tudtuk meg E. C. Werkhoventől. E célból infor­nagyobb lélekszámú országá­ban működik. Boross Péter válaszában kiemelte, hogy az MVSZ cél­jai megegyeznek a magyar kormány törekvéseivel. A kormányfő arra kérte az MVSZ vezető tisztségviselő­it, hogy pontosan meghatáro­zott programok kialakításá­val segítsék a magyarságot egyetemes céljaik megvalósí­tásában. Ezeket a közös célo­kat a kormány az állam esz­közeivel, az MVSZ a társa­dalmi szervezetek eszközei­vel szolgálhatja — jelentette ki Boross Péter. mény magjaként, a népi- nemzeti-keresztény értékek tántoríthatatlan és következe­tes képviselőjeként kíván je­len lenni a jövő új Ország- gyűlésében. Csurka István elnök el­mondta: a MIÉP feladata, hogy továbbra is eltökélten harcoljon a liberálisokkal, pontosabban az SZDSZ- szel, az MSZP-vel és kap­csolt részével, a Munkáspárt­tal szemben. Erre azért van szükség, hogy többé ne jut­hassanak kormányzati sze­rephez olyanok, akiknek a kezéhez magyar vér tapad, il­letve akik aktatáskában hord­ták ki a dollárokat Moszkvá­ba — mutatott rá. Csurka Ist­ván üres választási propagan­dának minősítette a koalíci­ós találgatásokat, ezzel együtt kérdésre válaszolva megjegyezte: a Fidesznél sok jó szándékú törekvést ta­pasztalnak, és nem volna méltányos, ha most a MIÉP is csatlakozna azokhoz, akik „ütik-vágják ezt a szerencsét­len fiatal társaságot”. mációkatgyűjtenekvalameny- nyi európai kutatóprogram­ból, ezekről számítógépes adatbázist állítanak fel, ha­vonta illetve évente kiadvá­nyokat jelentetnek meg és ál­landó tanácsadó szolgálatot tartanak fenn az eredményes pályázatírást segítendő. 15 fős cégüket 50 százalékban a tudományos minisztérium tartja fenn, a másik 50 száza­lékot pályázatokkal nyerik el. E. C. Werkhoven végeze­tül felhívta a figyelmet az EU új programjára, mely az ipar és hasznosítás fokozatos érvényesülését szolgálja, s amelyre főként kis- és közép- vállalkozások fejlesztésére irányul. Felajánlotta segítsé­gét mindazoknak, akik az EU bármelyik programjában részt kívánnak venni. Bakos István osztályvezető bejelen­tette: az EU kutatási prog­ramjairól a magyar—hol­land együttműködési irodá­juk is információkat és tájé­koztatást ad. (d. v. s.) Nagyapját kirabolták, o vegetál A tegnap reggeli televí­zióadásban ismerhet­tem meg az ifjú péket, aki most kárpótlási je­gyekkel visszavásárol­hatta a nagyapjától el- kommunizált sütödét. Ez a család életében nyilván nem akármi­lyen pillanat volt, ám az ifjú mester valószínű­leg csak a jelenkor ne­hézségeit érzékeli, hi­szen az államosításkor, pontosabban nagyapja kirablásakor még nem is élt. Nos, azt mondja az ifjú, hogy jó lenne, ha fölvásárolhatná a he­lyi téesz egész gabona- termését, mert akkor így meg úgy, de bizto­san nem kellene termé­kei árát a közeljövőben emelnie. Ám ehhez a gazdasági akcióhoz neki körülbelül három­millió forintra lenne szüksége, de mert ennyi pénze nincsen, hát majd csak — idézem az iljú mestert — „elvege­tálunk valahogy”. Döb­benetes! Először is azért, mert ilyen törté­nete a világon minden­kinek lehet. Mindenki elmondhatja, hogy ha mondjuk hárommillió dollárral beszólhatna a svéd acéliparba, akkor végül is gondjai, már­mint az anyagiak, való­színűleg megoldódná­nak. De mert nem tu­dok én például három­millió dollárt „vagyo- nomból” erre a célra el­különíteni, hát elvege­tálni kényszerülök vala­hogy. De tisztelettel kér­dezem a kedves ifjú mestert, vajon nagypa­pája mit csinált az álla­mosítást követő évek­ben? Nos, ő valószínű­leg vegetált, merthogy egy életre keserűvé vált és arra kényszerült, hogy esetleg saját volt műhelyében segéd le­gyen, vagy elmehetett Sztálinvárost építeni; avagy alkalmi munkás­nak. Sajnálatos módon azoknak a fiatal pék­mestereknek, akiknek nincs hárommillió fo­rintjuk több vagonnyi búza fölvásárlásához, bizony éjt nappallá téve — mint a világon min­denütt —, verejtékezve dolgoznia kell. Ezt az ál­lapotot viszont nem ve­getálásnak hívják, ha­nem inkább illik rá az a kifejezés, hogy a mun­kás hétköznapok követ­keznek. Ha a pékmes­ter most azért keserű, mert nincs hárommillió­ja, akkor erős a gya­núm, hogy sose lesz ne­ki. S ha az ember ilyen alapállással kezd hozzá tevékenységéhez, hát csak azt tudom üzenni, meg sem érdemli az új­rakezdés lehetősségét. (Vödrös) A kamarai vagyon sorsa A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvény — amelyet a közelmúltban fogadott el a parlament — nemcsak az orvostársadalom, hanem az egész magyar egészségügy szá­mára nagy jelentőségű — hangsúlyozta Já­vor András, a Népjóléti Minisztérium ál­lamtitkára a törvényt ismertető tegnapi saj­tótájékoztatóján. A törvény hatálybalépése, vagyis május 5-e után harminc napon belül minden gya­korló orvosnak be kell lépnie a kamarába, ezt követően ugyanis csak olyan orvos praktizálhat Magyarországon, aki a diplo­ma mellett kamarai tagsággal is rendelke­zik. A kötelező tagság nem pusztán az orvo­sok érdekvédelmét szolgálja, de azt is ga­rantálja, hogy csak olyan szakemberek ta­lálkozhassanak a betegekkel, akik megfelel­nek a kamara normáinak. Etikai vétség gyanúja esetén például a Magyar Orvosi Kamara eljárást indíthat tag­jaival szemben. Az etikai vétség azonban nem azonos a szakmai vétséggel — hangsú­lyozta Brooser Gábor, a szervezet jelenlegi elnöke. A műhibákat tehát nem a kamara tárgyalja majd — fűzte hozzá. A törvény véleményezési jogot biztosít a kamara számára minden egészségpolitikai koncepció kidolgozásánál, valamint az egészségügyet érintő jogszabályok megal­kotásánál is. A jövőben a társadalombiztosí­tónak is új viszonyt kell kialakítania az or- "voskamarával, ugyanis a kamara vélemé­nyezheti a finanszírozási szerződések meg­kötését és ajánlásokat fogalmazhat meg az egyes beavatkozások díjának megállapításá­nál. A szakmai érdekképviseleti köztestület­ként működő orvoskamara létrehozását a je­lenlegi egyesületi kamara feloszlatása előzi majd meg. Határozni, kell például arról, hogy mi legyen a sorsa a jelenlegi kamara vagyonának: átörökítsék-e az új kamará­nak, vagy esetleg orvosi nyugdíjalapot hoz­zanak létre belőle. Az átalakulást a Népjólé­ti Minisztérium támogatja, a törvény végre­hajtásának költségeiből a tárca részt vállal. T. Á. Kárpótlás: hiába volt az ellenpropaganda Jól vizsgáztak a megyeiek Kis- és középvállalkozások is pályázhatnak Kutatási támogatások Az Európai Unió tudományos és technológiai kutató- programjaiban való részvételi esélyeinkről, valamint a hét végén Egerben rendezett kétnapos pályázatírást segí­tő szeminárium tapasztalatairól tartottak tájékoztatót tegnap a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. MIÉP-állásfoglalás Erősödik a nemzeti oldal

Next

/
Thumbnails
Contents