Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-14 / 86. szám

PEST MEG YEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. ÁPRILIS 14.. CSÜTÖRTÖK MDF-elnökök fórumai Megkérdeztük Az igazgató elmondot­ta: az árverésről gyakorlati­lag a lapunkból értesültek, külön meghívást nem kap­tak rá, de ettől függetlenül ő maga bizonyosan nem tud azon részt venni. Csü­törtökön reggel ugyanis Németországba, Hannover­be utazik, ahol reprezenta­tív kiállítást rendez Deim Pál festőművész művei­ből. A házigazda a Szen­tendréről elszármazott egy­kori piarista diáié, Marika Margescu, az ő galériájá­ban mutatkozik be Deim Pál. Kérdés még, hogy a pes­ti aukción jelen lesz-e a Fe- renczy Múzeum valame­lyik művészettörténésze, ha igen, kizárólag szakmai érdeklődésből és egészen bizonyosan nem a vásárlás szándékával. Megjegyezte az igazgató: régen — idős muzeológusok mesélték — az volt a gyakorlat, hogy ha egy-egy műtárgy egy-egy - aukción komo­lyan érdekelte a közgyűjte­ményeket, elővásárlási jo­guk volt rá, s a gyűjtők olyankor nem licitáltak azokra, nem verték fel az áraikat. Az elővásárlási jog ma is létezik, de az csak azonos árajánlat ese­tén érvényesül. Nem ki­zárt például, hogy a mgi aukción a „plakátumos” Ferenczy-képért akár 4-5 millió forintot is ajánla­nak... Ennek persze jelen esetben nem lenne jelentő­sége, a múzeum ugyanis a kikiáltási áron sem tudná egyik festményt sem meg­vásárolni, hiszen műtárgy­vásárlási keretük az idén egész évre nem éri el a 2 millió forintot. Az igazga­tó hozzátette: a mai árak mellett roppant csekély ösz- szeg ez, bár igaz, még há­rom éve is csupán 750 ezer forint állt rendelkezé­sükre. A megyei önkor­mányzat nyilvánvalóan képtelen többet adni ilyen célra. Ha jelen is lesz tehát a múzeum az aukción, a szakembernek illetve szak­embereiknek csak a szívük fog vérezni. Ha valami vi­gasztalhatja őket, akkor az a remény, hogy a páratla­nul szép Ferenczy-festmé- nyek hazai gyűjtőkhöz ke­rülnek. (deregán) Halló 04, halló 05, halló 07! Rablótámadás Ceglédbercelen hatjuk a közélet porondján — tette hozzá az MDF elnö­ke —, csupán egy valami­ről feledkeznek el a vagdal- kozók, mégpedig arról: a té­nyek ezek ellenkezőjét bizo­nyítják. A Magyar Demok­rata Fórum az európai ke­reszténydemokrata értékek és a nemzeti eszme elkötele­zettje, kiszámítható kor­mányzati döntéseket, a foly­tonosság politikáját ígéri — foglalta össze röviden célki­tűzéseiket a lakossági fóru­mon megtartott felszólalása végén Für Lajos. Szauter Rudolf, a megye 10-es választókörzetének képviselője beszédében ki­emelte: az infrastruktúra fej­lesztésére még soha ennyi pénzt nem fordítottak, mint az elmúlt időszakban. így tovább bővítették a vezeté­kes ivóvízhálózatot Budake­szin, Pilisszántón, Solymá­ron, Tinnyén és Ürömön. Több vízközműtársulat ala­kult, mint például Budaje- nó'n, Piliscsabán és Pátyon. Csatornázásra vagy szenny­víztisztító telep felépítésére kaptak céltámogatást a töb­bi mellett Pilisvörösváron, Perbálon, Pilisszentivánon, Telkin. Közúti csomópontot is kialakítottak a körzetben amellett, hogy a távközlés korszerűsítése sem szorult háttérbe, hiszen 1992 és 1993 folyamán a biatorbá- gyi primer körzet és a pátyi központ bővítésével több mint 20 ezer telefonvonalat adtak át. (klug) * Csakúgy, mint 1947-ben, sorsát valószínűsíthetően nem csupán négy évre, ha­nem jóval hosszabb időre meghatározó választás előtt áll az ország. Ajtaján a negyvenhét évvel ez­előtti helyzethez hasonló­an erőteljesen kopogtat a kommunizmus, amelynek hívei, mint azt hazánk tör­ténelme (is) bizonyítja, erő­szak alkalmazására is ké­szek hatalmuk hosszú ide­jű fenntartása érdekében — hangzott el kedden este Pilisen, megyénk 14. szá­mú országgyűlési választó- kerülete MDF-jelöltjének, Tenke Sándornak a válasz­tási fórumán, melyen jelen volt és beszédet mondott Lezsák Sándor, a párt ügy- vezető-alelnöke is. — Az elmúlt négy év szá­mos eredménye közül az egyik, talán a legfontosabb, hogy a kárpótlás, a privati­záció révén teret hódított a gazdasági életben a tulajdo­nosi szemlélet — mondta Tenke Sándor, aki „civil­ben” a Károly Gáspár Egye­tem professzora. Kijelentet­te: a szocializmus — remél­hetően végérvényesen — megbukott, a történelem ta­núságtétele szerint életkép­telen. Lezsák Sándor az MDF választási esélyeiről, a rö­videsen leköszönő kor­mány munkájáról szólt be­szédében. Elmondta: a ko­alíciós kormány óriási el­lenszélben dolgozott, a hi­vatalba lépése pillanatától megbuktatására törekvő parlamenti ellenzék, illet­ve a baloldali liberális saj­tó eredményeit rendben el­hallgatta, hibáit viszont felnagyította. Lapunk kér­désére válaszolva az ügy­vezető alelnök kijelentet-. te: bizakodóan tekint a vá­lasztások elé, véleménye szerint pártja egyéni képvi­selőjelöltjeinek legalább egyharmada tagja lesz az országgyűlésnek. R. Z. Boross Péter a szerb egyházi múzeumban Négyszemközt az országgal Súlyos baleset történt teg­nap a Fóti Gyermekváros bejárata előtt: egy teherau­tó gyalogost ütött el. Az életveszélyes állapotú sé­rültet a mentők a fővárosi Uzsoki utcai kórházba szállították. * Rablótámadás történt a Ceglédberceli Takarékszö­vetkezet dánszentmiklósi kirendeltségén. Egy isme­retlen férfi fegyvernek lát­szó tárggyal fenyegette meg az ott dolgozókat és pénzt követelt. A pénztá­ros az asztalfiókban őr­zött 14 ezer forintot átad­ta a rablónak, aki páncél- szekrényt is kinyittatta. A rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a motorkerék­párral elmenekült tettes felderítését Több mint négyszáz tör­vényt hozott az elmúlt négy esztendő alatt a Magyar Or­szággyűlés, köztük az ed­dig közel 1 millió 370 ezer ember számára vagyoni elégtételt nyújtó kárpótlási törvényeket. Mintegy 350 ezren kapták vissza földjü­ket; a vállalkozók száma pe­dig jelenleg meghaladja a 800 ezret, sikerült megállíta­ni a munkanélküliség növe­kedését, elkezdődött az ipar szerkezetátalakítása, s ha nem történik valamilyen előre nem látható esemény, az infláció az év végére húsz százalék alá csökken — hangoztatta Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a kedd esti. Nagyko­vácsiban megrendezett la­kossági fórumon. Für Lajos beszédében rá­mutatott: alaptalanok azok a vádak, amelyeket az ellen­zéki pártok egyes képvise­lői már az Országgyűlés és a kormány megalakulása­kor állítottak, mármint: bot­csinálta politikusok, hozzá nem értők kerültek az or- szágrúdhoz. — Az idei vá­lasztások közeledtével a bal­oldal ilyen irányú kijelenté­seit mind gyakrabban hall­Vendég a megyeházán (Folytatás az L oldalról) A megyeházi megbeszé­lés egy hosszú távú együtt­működés első fordulója volt, amelyen Göncz Lász­ló és Inczédy János megálla­podtak Pest megye és a Mu­ra-vidék kulturális és gazda­sági kapcsolatainak kialakí­tásában. Várhatóan május­ban lesz a szlovéniai Lend- ván egy újabb találkozó, s eddig az időpontig mindkét fél kidolgozza saját elképze­léseit. Göncz László lapunknak elmondta: Pest megye kü­lönleges szerepet tölt be az országban, ezért igen fon­tosnak tartják a kapcsolat- felvételt. Véleménye sze­rint az önállóvá vált Szlové­niának szomszédai közül Magyarországgal vannak a legjobb kapcsolatai és a két ország együttműködése példaszerű. Ebben keresi helyét és szerepét a nemze­tiség. Inczédy János a megbe­szélés után elmondta: ter­mészetesen a szlovéneket nem kívánják kihagyni az együttműködésből. Bár Ma­gyarország beadta csatlako­zási kérelmét az Európai Unióhoz, figyelembe kell vennünk a realitásokat, tud­nunk kell, hol van a he­lyünk Európában. Arra kell törekednünk, hogy a hatá­rok csupán a térképen meg­húzott piros szaggatott vo­nalak legyenek. A Mura-vi­déki magyarokkal való kap­csolatfelvételről elmondta: az tökéletesen beillik a me­gyei önkormányzatnak a széleskörű nemzetközi kap­csolatok kialakítására törek­vő politikájába. Halász Csilla (Folytatás az 1. oldalról) A politikai szekció ülé­sén, melyen a pártvezetést Kulin Ferenc képviselte, a közelgő választások esélye­it latolgatták a résztvevők, s szó esett a a koalíciós lehe­tőségekről is. Kulin üdvö­zölte Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kije­lentését, mely szerint pártja egy MSZP-t is magában foglaló koalíciónak nem kí­ván tagja lenni. Az önkormányzati szek­ció ülésén mint azt annak el­nöke, Kónya Imre belügy­miniszter elmondta, egye­bek mellett mégfogalmazó­dott: az esetleges második választási fordulót három héttel az elsó't követően, va­sárnap lenne a legcélsze­rűbb megtartani. A gazdasági szekcióban — itt Szabó Tamás minisz­ter elnökölt — a magánosí­tásról, a munkanélküliség csökkentésének illetve keze­lésének lehetőségeiről cse­réltek véleményt a megje­lentek. Valamennyi felszóla­ló megemlítette, hogy a ne­héz helyzetben lévő gazda­ságot a magánszféra továb­bi erősödése húzhatja ki a kátyúból. Az egyházpolitikai szek­ció ülésén, melyen Lezsák Sándor elnökölt, az MSZP, illetve á liberális pártok szí­neváltozása, egyházak felé fordulása volt a fő téma. A felszólalók képmutató kampányfogásnak minősí­tették a folyamatot; egyi­kük Horn Gyula ismert hús­véti leveléről szót ejtve kije­lentette: a farizeusok és vámszedők hangja szólal meg benne. Az oktatással kapcsolat­ban pedagógusképzés kor­szerűsítéséről, a tankerületi központok megerősítéséről, a szakfelügyeletek hatéko­nyabb munkájáról a tehet­séggondozásról, s a Nemze­ti Alaptenterv mellett mi­előbb kidolgozandó konk­rét követelményrendszerről esett szó. A szekcióülést Kálmán Attila vezette. Az idegenforgalom része az MDF gazdasági program­jának — tudhattuk meg dr. RubovszJcy András tájékoz­tatójából. Az idegenforgal­mi létesítményeknek közel száz százalékát sikerült ma- gánosítani. A terület legége­tőbb problémái az érdekvé­delemben, a kamarák szere­pében a támogatás és a hitel- rendszer kidolgozásában nyilvánulnak meg. A mezőgazdasági és az er­dészeti szekcióülésén, ezen Bogárdi Zoltán vett részt, a kárpótlás kapcsán felmerülő földhiánykérdés (mely Pest megyében is nagymértékű) ösztönözte a részt vevőket vitára. Mint többen hangoz­tatták — az erdőterületek kárpótlásra való kijelölését folytatni kell, hogy a magá­nosítás révén az erdőket meg lehessen védeni a fele­lőtlen pusztítástól. 1993 közepéig az egész­ségügyben hihetetlen nagy változások történtek. Ilye­nek például a háziorvosi, s a társadalombiztosítási rend­szer kiépítése. Az orvostársa­dalom, mint az a tegnapi esz­mecserén is kiderült, megér­tette a változások szükséges­ségét és lényegét, s immár csak finomításokat szorgal­maz. A művészeti szekcióülé­sén, ahol Zsigmond Attila volt jelen, a művészeti ágak autonómiája mellett a kor- társművészet és a művé­szek problémáiról, a művé­szeti tevékenységek pénz­ügyi környezetének javításá­ról esett szó. A kisebbségi politika egyik megoldatalan kérdése maradt, hogy a nemzetisé­gek és az etnikumok képvi­selői csak a pártszínekben kerülhetnek be a parlament­be, s így a pártpolitikai érde­kek korlátozzák a tevékeny­ségüket. A cigányság problé­máit megoldó intézkedések sajnos csekély a propagandá­ja, nehezen jutnak el az in­formációk az érdekeltekhez, így keveset hallhatott ci­gányfiatalság az értelmiségi szerveződést lehetővé tevő ösztöndíjakról, s arról is, hogy immár 240 cigányszer­vezet segíti önszerveződésü­ket. Ezekről a hiányokról számolt be Szauter Rudolf, a kisebbségi szekció vezetője a délutáni ülések után tartott sajtótájékoztatón. R. Z. N. V. * Boross Péter tegnapi szent­endrei programja keretében ellátogatott a budai szerb or­todox egyházmegye köz­pontjába. A miniszterelnö­köt Gálity Voiszlav, az egy­házmegye titkára fogadta. A kormányfő felkereste a templom melletti épületben a szerb egyházi múzeumot, amely a püspökség templo­mainak legértékesebb egy­házi relikviáit, használati tárgyait gyűjtötte egybe. Dr. Szabó Tamás privatizációs miniszter tegnap láto­gatást tett a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet Rt.-ben és a Szentendrei Betonárugyár Rt.-ben. Ké­pünkön a miniszternek és kísérőjének Kulin Ferenc frakcióvezetőnek mutatja a legújabb gyógynövényte­nyészet egy darabját dr. Nyiredy Szabolcs profesz- szor, az intézet elnök-igazgatója Talum Attila felvétele Vásárolna-e Ferenczy-képet? Ma délután kerül sor a Nagyházi Galéria és a világ­hírű Sotheby’s cég közös műtárgy- és festményárve­résére a galéria újonnan megnyílt budapesti, Bala­ton utcai üzletében. Mint már erről hírt adtunk, a többi között kalapács alá kerül Ferenczy Károly kél gyönyörű olajfestménye. A plakátumok előtt című 2 millió 100 ezer és a Porcelán papagájok című kép 800 ezer forintos kikiáltási áron. Megkérdeztük Soós Sándor megyei műzeumigazgatót, aki egyben a szentenderi Ferenczy Múzeumnak is a vezetője: részt vesznek-e az aukción, s netán megpróbálják-c megszerezni a gyűjtemény számára a két képet?

Next

/
Thumbnails
Contents