Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-09 / 82. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. ÁPRILIS 9., SZOMBAT 5 Új szálló Gyomron Vállalkozás a járhatatlan üt végén A panzióra ránézni öröm, nem így — esó' után — a megközelíthetetlenné vált gyomról tóra és környékére. Mindössze néhányszor tíz méter hosszú aszfalt javítana a környék látogatottságán A legkényesebb nyugati igényeknek is megfelelő panzió található egy vi­szonylag eldugott helyen.a volt strandfürdő — ma hasznosítatlan tó — mellett Gyomron. Bagoly Fogadó a neve, húsz szoba, étte­rem, éjszakai bár található ebben a Doricsák Erzsébet, által működtetett szálló­ban. A tulajdonos asszonyé még a helyi Csillag-presz- szó és egy ABC is. — Újra nem fognék bele ekkora vállalkozásba — idézi fel a múltat. Szabad­időm egyáltalán nincs. Többször alszom a panzió­ban, mint otthon, hogy min­dig kéznél legyek, ha vala­mi fennakadás adódik az üzletmenetben. Amennyi­ben műszaki hibát kell kija­vítani a fiaimat hívom segít­ségül. Magánál az építke­zésnél is rengeteget segítet­tek. Ők is az alkalmazásom­ban állnak, fizetést tőlem kapnak, ami semmivel sem több mint bárki másé az itt dolgozók közül. — Hány embernek bizto­sít megélhetést mióta ekko­rára bővült a vállalkozás? Tudomásom szerint a Mo- nori Munkaügyi Központ rendszeresen irányít Önhöz munkanélkülieket. Tudja foglalkoztatni őket? — Harmincöt ember áll az alkalmazásomban. Eb­ben benne értem a presszó és az ABC személyzetét is. A munkaügyi központ sajnos szakképzettség nél­küli embereket küldött hozzám. Ide szaktudással és nyelvtudással rendelke-' ző munkaerőre van szük­ség. — A tóra festői kilátás nyílik. Sokan veszik igénybe a panziót? — Kevesen tudnak ró­lunk. A bevezető út járhatat­lan, eső után a tó megköze­líthetetlen. Csak 40-50 mé­teres szakasz bitumenezésé- ről lenne szó, de az önkor­mányzat a csatornázásra hi­vatkozva nem adott rá enge­délyt, pedig az utóbbi mun­kát mind a mai napig nem kezdték el. — Többen megfordultak itt az elmúlt fél órában étel­hordóval. Foglalkoznak köz- étkeztetéssel is? — A falubeliek igénylik, ezért helyben főzünk, és 90 forintért a nyugdíjasoknak, illetve 99 forintért a kedvez­mény nélkülieknek két-há­rom fogásos ételt biztosí­tunk. Az infláció miatt ne­héz tartani ezt az árat, de ha emelünk még úgy is megéri a kisnyugdíjasoknak. — Honnan szerezték be a berendezést és kivel ren- deztették be ilyen ízlésesen a belső teret? — Minden ami itt látható hazai gyártók terméke. Jó minőségű bútorokat, beren­dezési tárgyakat itthon is be lehet szerezni utánajárással. Mindent magam választot­tam ki, és saját elképzelé­sem szerint rendeztem be. A nemrég megnyitott éjsza­kai bárunkba kubai táncoso­kat és afrikai zenét szolgál­tató együttest szerződtet­tem, hogy színvonalas szó­rakozás társuljon a szép kör­nyezethez. _ Újvári Gabriella Betegváró termálkutak (Folytatás az 1. oldalról) Összesen 1070 termálkút található az oszágban, ame­lyek közül több lezárt. A meglévő gyógystrandok legnagyobb gondja az, hogy szezonálisak, s emel­lett olykor hiányosan az egyes szolgáltatásaik — a pakolások, masszázsok és így tovább. Megoldatlan az is, hogy a betegszékekkel megközelíthetők legyenek a gyógyfürdők, medencék. A rehabilitációs központ­ban fogadhatóak lennének e betegek, s családtagjaik is. A fiataloknak kerékpár- túrákat, kirándulásokat szer­veznének, az időseknek le­hetővé tennék, hogy egy- egy lakosztályt hosszabb időre igénybe vegyenek. Nagy kérdés, hogyan fi­nanszírozzák e terveket. Ró­zsa Gyula, az alapítvány tit­kára szerint ennek egyik alapját a szervezők szövet­kezése képezné, amelybe az egyesület szeretne be­vonni néhány külföldi ér­deklődőt, egyesületet is. A lehetőségek között van még a banki hitel, avagy az összefogás, hiszen a gyógy- turizmus — az állandó, visz- szatérő vendégek miatt — hosszú távon kedvező, gaz­daságos vállalkozás. A jö­vőben kifejlődhetne a ter- málkutakkal rendelkező te­lepülések szövetkezése is. Az első lépés — az elhatá­rozás — már megszületett. Összeállt a terv — a Termá- linform Rt. készítette el —, a többi a jövőben dől majd el. (j. SZ. i.) A népesség megoszlása megyénkben Választóker. A 15 éves és idősebb népesség­ből legalább az általános iskola 8. osztályát végezte A 18 éves és idősebb népesség­ből legalább befejezett középis­kolai végzettségű A 25 éves és idősebb népesség­ből befejezett felsőfokú végzett­ségű a megfelelő korúak %-ban férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen 1. sz. 80,0 69,2 74,4 19,9 22,2 21,1 5,8 5,2 5,5 2. sz. 88,7 81,9 85,1 37,8 37,3 37,5 14,8 10,1 12,2 3. sz. 86,0 77,4 81,5 27,2 29,7 28,5 10,0 7,9 8,9 4. sz. 85,6 77,1 81,2 32,4 32,1 32,3 12,8 9,5 11,1 5. sz. 77,2 64,6 70,6 17,4 16,6 17,0 4,8 3,8 4,3 6. sz. 75,0 62,7 68,6 13,2 15,8 14,6 3,7 3,2 3,4 7. sz. 82,1 72,8 77,3 19,9 23,1 21,5 5,8 5,1 5,4 8. sz. 86,0 79,0 82,5 26,6 31,1 28,9 9,9 8,5 9,2 9. sz. 84,5 76,9 80,6 26,1 30,4 28,4 10,6 9,2 9,9 10. sz. 84,4 76,5 80,3 26,9 30,5 28,8 11,7 9,2 10,3 11. sz. 84,8 77,8 81,2 29,2 32,6 30,9 13,4 10,5 11,9 12. sz. 84,5 76,7 80,5 23,8 26,7 25,3 7,6 6,6 7,0 13. sz. 78,7 69,9 74,2 16,4 19,9 18,2 5,0 4,6 4,8 14. sz. 76,5 66,4 71,3 14,2 17,5 15,9 4,3 4,1 4,2 15. sz. 81,1 70,6 75,6 20,1 21,2 20,7 7,2 5,6 6,3 16. sz. 75,1 66,1 70,4 15,7 19,5 17,7 4,9 5,0 4,9 Pest megye összesen 81,8 72,7 77,1 22,7 25,2 * 24,0 8,1 6,7 7,4 Olcsó a magyar föld Rablólovagok-e az osztrákok? Alig akad olyan szempont, amellyel ez idő szerint a magyar és az osztrák mezőgazdaság összemérhető. Mégis van valami, amiben azonosnak látszik a két nemzet érdeke. Ez pedig a magyar honi termőföld ki­árusításának ügye. Erről a hazai véleményeket nagy­jából ismerjük. De miként gondolkoznak a „sógo­rok”? Burgenlandi beszélgetőpartnerünk Michael Gruber, az Osztrák Önvédelmi Paraszt Szövetség el­nöke, szóvivője. A valóság, hogy Ausztriá­ban, így Burgenlandban is, visszaesett a mezőgaz­daság. A második köztár­saság kezdete óta több mint háromszázezer pa­raszt hagyta abba a terme­lést. A politikusok ezt struktúraváltásnak neve­zik. — Éppen emiatt jött lét­re az Osztrák Önvédelmi Paraszt Szövetség? — Politikamentes szer­vezetként általában min­den paraszt érdekeit igyek­szünk képviselni. Függet­lenül attól, ki melyik párt tagja. A legtöbb gond a mezőgazdaság hatalmas el­adósodása. Természetesen a termékek ára becsaphat­ja a külső szemlélőt, és ha­mis fényben tüntetheti fel a valódi helyzetet. Mert a gépek, az üzemeltetéshez szükséges anyagok sokkal drágábbak, mint önöknél. S közben a mezőgazdasá­gi termékek ára folyamato­san zsugorodik. Ez ahhoz vezet(ett), hogy jobbik esetben tízen bérelnek, művelnek akkora terüle­tet, amelyet korábban szá­zan. Az emberek Burgen­landban elmennek dolgoz­ni a repülőtérre vagy a gyárakba. Az idősek fogla­latoskodnak a földeken. Sokat ártott a? lekiismer ét­ién mezőgazdasági import­politika. A környéken tel­jesen összeomlott a bor- gazdálkodás. A zöldséget, gyümölcsöt, a húst, a tej­terméket is olyan olcsón hozták be, hogy a belföldi árut is jóval szerényebb áron lehetett eladni. — A rendszerváltozás előtt végeláthatatlan ma­gyar karaván járt át Auszt­riába műszaki cikkeket vá­sárolni. A jelek szerint most az osztrákok jönnek hozzánk földet venni. For­dult á kocka? — Ez oda vezethető visz- sza, hogy a mezőgazdasá­gi jövedelmek drasztiku­san csökkentek. Egy pa­raszt körülbelül az egyhar- madát keresi annak, amit egy ipari munkás. Ráadá­sul ma Ausztriában egy hektárra átlagosan húsz­ezer schilling adósság jut. Ebben a helyzetben ne­künk nem tetszik az, hogy egyes politikusok azt rek­lámozzák: parasztjaink bé­reljenek Magyarországon termőföldet, illetve kft- ket, szövetkezeteket hoz­zanak létre. Őszintén mondhatom azt, hogy az osztrák parasztok több mint kilencven százaléka elítéli a spekulánsok, ha úgy tetszik rablólovagok módszerét. — Ön határozottan kér­te, hogy senki ne vásárol­jon magyar földet. Gondol­ja, hogy ez elég érv a gát­lástalan ügyeskedőknek? — Biztos, hogy a mi szavunk nem fogja vissza­tartani őket. Akadt, aki a borpancsolás miatt (fagyál­ló folyadékot használt) egy esztendőnél többet ül­dögélt a börtönben. Most Magyarországon folytatja csalásait. Megvásárolja a 'magyar szőlőt, odaát bor­pincéje van... Ezért való­ban kevés a mi felszólító1 sunk. Kérjük az osztrák kormányt, hogy vessen tör­vényesen gátat a nyerész­kedők tevékenységének. — Tudják-e, hogy meny­nyi magyar föld lelt oszt­rák gazdára? — Sajnos, nincsenek hi­vatalos adataink. Becslése­ink szerint minden bizony­nyal több ezer hektár le­het ez a terület, amit talán egy tucatnyi osztrák szer­zett meg magának. — A hihetetlenül olcsó áron kívül miféle előnnyel kecsegtet egy efféle üzlet? — Pillanatnyilag — gaz­dasági szempontból tekint­ve — az alacsony áron kí­vül semmi más előnye nincs. A spekulánsok ma­gyar termőfölddel kapcso­latos tranzakcióinak fő oka, hogy ezek az embe­rek számolnak azzal: Ma­gyarország (s netán Auszt­ria is) belép az Európai Unióba. Mi persze ellenez­zük csatlakozásunkat, mert elvesztenénk önálló­ságunkat. (Alighanem önökkel is ez történne.) Feltétlezhető, hogy akik olcsó földhöz jutottak Ma­gyarországon, megkísérlik az ott termelt árut nálunk piacra dobni, letörve ezzel az osztrák árakat. — Az említett gondokat a hivatalos politika érzéke­li-e? — Az osztrák példa is azt mutatja, hogy a politi­kusokat egyáltalán nem ér­dekli a mezőgazdaság sor­sa. Ezt a parasztság alapo­san megsínylette. Éppen ezért az önök politikusait és földművelőit arra biz­tatom, akadályozzák meg az efféle kiárusítást, mert csak így tudják szolgálni a magyar érdekeket. — A földkérdés gerjeszt- het-e feszültséget a két nemzet között? — A magyar és az oszt­rák parasztok között biz­tos, hogy nem. Ám, ha a két ország törvényei ki­játszhatók maradnak, ak­kor bizony félő, hogy fel­erősödnek az ellenér­zések. Idáig nem fajulhat­nak a kapcsolatok. Fehér Ferenc A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága — igazodva a közelgő nagy belpolitikai ese­ményhez — a megyénk 16 választási körzetét alapul véve térképezte fel szőkébb hazánkat. A napokban lapunkban megjelent interjúhoz, illetve az abban foglaltakhoz kap­csolódva folyamatosan közöljük azokat a statisztikai táb­lázatokat, melyek segítségével az érintett települések és régiók lakói könnyebben eligazodhatnak a helyi közálla­potokról, tájékozódhatnak az ottani közmővesítettségről, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetről. A népesség iskolai végzettsége nemenként 1990. január 1.

Next

/
Thumbnails
Contents