Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-09 / 82. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 9., SZOMBAT Egy népi iparművészeti gyűjteményről Válaszol Halász Péter, az MMI igazgatója Nagyházi Galéria a Belvárosban A sztár Szent-Endrén Az 1991. december 31-én megszűnt Népi Iparművészeti Tanács jogutódjaként a Magyar Művelődési Intézet keretein belül működik a népi iparművészeti osztály. — Mi lett annak a gyűjteménynek a sorsa — kérdeztem Halász Pétert, a MMI igazgatóját —, amelyet annak idején az „iparművészeti tanács” fennállása alatt fel- és megvásárolt, összegyűjtött azzal a szándékkal, hogy úgymond támogassa a népi iparművészeket? — Az Ön által említett NIT-gyűjtemény anyagának egy része Kecskeméten, a város által fenntartott Népi Iparművészeti Múzeumban található. A múzeum épületét és munkatársait a város tartja fenn, mi csak annyival tudtunk „beszállni”, hogy a múzeum költségvetésének 10%-át nyújtjuk, és szakmai segítséget adunk számukra. A gyűjtemény a „miénk”, de fenntartásában ily módon tudunk részt venni. A gyűjtemény másik része itt van Budapesten: részben a NIT Szilágyi Dezső téri épületében, részben pedig a mátyásföldi, volt szovjet laktanya néhány szobájában, a többi pedig különböző kiállításokon. Egyik nagy problémánk az, hogy a NIT régi igazgatója — Tóth József— ezt az összegyűjtött anyagot múzeumi gyűjteménnyé nyilvánította anélkül, hogy ezenkívül bármi is történt volna a gyűjtemény feldolCzugh János: Falitál gozása érdekében. Költség- vetése — amely szükséges lenne ahhoz, hogy múzeumi gyűjteményként lehetne kezelni (feldolgozás, adatolás, nyilvántartás stb.) — és elhelyezése egyaránt megoldatlan. Jövőre talán sikerül a minisztériumtól annyi pénzt szerezni, hogy néhány muzeológus fel tudná dolgozni a gyűjtemény anyagát. Az utóbbi években a gyűjteményt — anyagi okok miatt — nem tudtuk gyarapítani. Ezenkívül a gyűjteményi anyaggal más, nagy problémánk is van. A kecskeméti kiállítás olyan, amilyen. Tizenvalahány éve a kiállítás anyagát nem újították fel. Az épületben van egy raktárhelyiség, itt szerettük volna — első lépésként — a népi iparművészek számára időszaki kiállításokat szervezni, ami mégis csak „földobná” a gyűjteményt. Talán — előbb- utóbb — lesz annyi pénzünk, hogy a nagy kiállítást is meg tudjuk újítani. Mert ennek a gyűjteménynek az az adja az egyre növekvő értékét, hogy az alkotók nagy része — sajnos — már nem él, és ezért pótolhatatlan az anyag. Itt személyekhez kötődő alkotások vannak kiállítva és nem a népművészet kollektív termékei. Nemrég Kecskemét városra hagyományozta nép- művészeti anyagát egy elkötelezett gyűjtő azzal, hogy Czomba Pál: Fali futó (részlet) kiskunhalasi házukat adják el, és abból vegyenek ott olyan házat Kecskeméten, ahol helyet kaphat az örökös is, és be lehet mutatni a gyűjteményt. A város — nem tudni, mi okból — nem az örökhagyó végrendelete szerint megjelölt utat választotta, hanem a Népi Iparművészeti Múzeum raktárhelyiségét akarja kiüríteni, és ott kívánja a gyűjteményt elhelyezni. Ha a terv megvalósulna, ez megakadályozná az időszaki népi iparművészeti kiállítás megrendezését, de — ráadásul — műfajilag és művészi értékét tekintve sem illik a két gyűjtemény egymáshoz. Addig míg nem tudni, ki hímezte azt a kalotaszegi párnát, ki faragta a gyűjteményben található guzsalyt, akármilyen szép és értékes egy kollekció, mégsem illik ebbe a gyűjteménybe, ahol az alkotások funkciója és szerzője ismert. Nem azt mondom, hogy „csecsebecse”, de majdnem, hiszen nincs meg az alkotás háttere. Ez ügyben tárgyalásban vagyunk a kecskeméti ön- kormányzattal. Sári Katalin született A főváros legelegánsabb és a műtárgyakat tekintve minden bizonnyal az egyik legigényesebb magángalériája nyílt meg Budapesten, az V. kerületi Balaton utca 8. szám alatt. A galériát és aukciós házat Nagyházi Csaba és felesége nyitotta meg. A Nagyházi név jól ismert az értékes festmények, szobrok, bútorok, szőnyegek kedvelői és gyűjtői körében, zugligeti galériájukat jobbára külföldi és megszállott hazai gyűjtők keresték fel, találták meg. Most a jól megközelíthető belvárosi üzlettel a szélesebb közönség rendelkezésére-kívánnak állni, s figyelemfelhívó bemutatkozásként itt rendezik meg 14-én délután az évszázad hazai árverését. Ebben aligha van túlzás, a Nagyházi Galéria aukciós partnere ugyanis nem kisebb cég, mint a világhírű Sotheby’s Aukciósház, amely két és fél évszázados története során először szervez műtárgy-árverést Kelet-Európábán, magáncéggel együttműködve. Ugyancsak indokolttá teszi a „hangzatos” jelző használatát, hogy mintegy 2500 festmény, keleti műtárgy és szőnyeg, valamint ezüst ékszer kerül kalapács alá, amelynek az összértéke meghaladja a 40 millió forintot. Az alkalomra megjelent díszes katalógus tanúsága szerint több mint két tucat tárgy kiállítási ára haladja meg az egymillió forintot, jónéhányat közülük a Sotheby’s bocsátott rendelkezésre. Értéküket tekintve a csütörtöki aukció és az addig is minden nap nyitva tartó kiállítás két sztárja XVII. században született mesterek műve. Drooschloot J. Cor- nelisz Az irgalmasság két cselekedete című, védett festménye 3 millió 300 ezer forintról indul, Verwilt Francis ugyancsak XVII. századi Menekülés Egyiptomba című olajfestményének pedig 2 millió 400 ezer forint a kikiáltási ára. Nem kisebb szenzációkat kínál a hazai képgyűjtemény. Itt a pálmát Ferenczy Károly megragadó atmoszférájú, A plakátumok eló'tt című olajfestménye viszi el; 2 millió 100 ezer forint a kikiáltási ára. Külön értéke és számunkra külön érdekessége, hogy a szignalizációban a kép keletkezési helye, Szent-Endre(I) is szerepel. Mindezek után talán már nem is meglepő, hogy eredeti és a klasszikus alkotók legkeresettebb művészetét bemutató táblaképeket kínál az aukció Szinyei Merse Páltól, Barabás Miklóstól, Molnár Józseftől, Székely Bertalantól, Borsos JóFerenczy Károly A plakátumok előtt című alkotása zsefiől. Van varázslatos alkotás Csók Istvántól (Züzü a kertben), Tornyai Jánostól (Tornácon), s időben napjainkhoz közeledve a Gödöllői Művésztelephez tartozó Remsey Jenó'tői, több rajz és festmény Scheiber Hugótól, Kádár Bélától, Gábor Jenőtől — hogy csak néhány példát említsünk. Kétségtelen, hogy az árverés főképp a jómódú gyűjtők és remélhetőleg az igazi értékekre áldozni kész intézmények, nem utolsósorban bankok érdeklődésére számít, ám a kispénzű művészetkedvelők is bőséggel találnak maguknak alkotásokat. A képek alsó kikiáltási ára 20-25 ezer forint, az persze kérdés, hogy végül is a licitálók mennyire verik fel az árakat. Deregán Gábor / Irodalmi est Erden A költészet napján, április 11-én Jehoda János irodalmi estjét rendezik meg Érden a város művelődési központjában. Közreműködnek: Tóth Judit és Cs. Németh Lajos színművészek, a József Attila Kamaraszínház tagjai. A költészet napja Szarvason Visy József kiállítása a Várban A szobrok színeváltozásai A szarvasi Tiszta Forrás Könyvesház költészet napi rendezvényén Kiss Dénesi látja vendégül — könyvdedikálással egybekötött író-olvasó találkozón. A költészet ünnepnapjáról Püski Sándor mond nyitóbeszédet. A Tiszta Forrás Könyvesház (Címe: 5540 Szarvas, Somogyi u. 60. TeleElek Judit rendező Ébredés címmel magyar—francia— lengyel koprodukciós filmet forgat az Eurimages (az Európa Tanács filmeket támogató pénzalapja) anyagi támogatásával. A második világháború alatt és után játszódó budapesti történet hőse Kati, a kamaszlány, akit anyja halála után édesapja is elhagy. Egyedül éli át az ötvenes fon: 66(312-085) a Püski Kiadó, a Fórum Kiadó, az Antológia Kiadó, a Nemzeti Tan- könyvkiadó, a Primo Kiadó, a Kálvin Kiadó, a Szent István Társulat, valamint a Magyar Újságírók Közössége könyveit, heti- és havilapjait és más kiadványait forgalmazza, népszerűsíti. éveket, de emlékképei gyakran felidézik édesanyját. A főszereplő, Eszes Fruzsina 15 éves középiskolás, aki Földessy Margit színiiskolájában készül a pályára. A rendező 2000 diáklány közül választotta ki. A további szerepeket Hernádi Judit, Kém András, Gera Zoltán, Torday Teri, Bálint András, Zsótér Sándor és Molnár Piroska játssza. Franciaországban járva ezentúl nézzünk azzal a tudattal a versailles-i kastélyra, a Louvre és a Diadalív díszítéseire, a Concorde tér szobraira, az éppen most restaurálás alatt álló Madeleine templomra, hogy az azokon végzett legújabb kori munkákban magyar szobrászművész is részt vett és részt vesz. Visy József, 1981 óta Párizsban élő szobrászművész. párhuzamosan foglalkozik régi építmények restaurálásával és saját szobrainak készítésével. Szobraiból az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett — s április végéig nyitva tartó — kiállítást Francois Ni- coulland, Franciaország magyarországi nagykövete nyitotta meg, megnyitóbeszédében megállapítva: „a művészet határ nélküli. Európaiakként gyűltünk itt ösz- sze, hogy megcsodáljuk azt, ami szép.” A pályatárs munkáját Pál Mihály szobrászművész méltatta. Felhívta figyelműnket arra, amely Visy József szobrainak talán legjellemzőbb sajátja: „a kőapplikációk jóvoltából a szobrok megszínesedtek.” Arra is, hogy humor, Csíra irónia sugárzik a kiállítás darabjaiból. Kiemelte A történelem könyve című alkotást, melynek négy súlyos, fekete kőlapján nyomokat látunk: az emberiség történelmének nyomait. (n-i) Hommage a Picasso Elek Judit új filmje
